1. nem (vegulis nem sorlemez) 2. mas borito, 3 plusz dal (mixek), teljesen mas hangzas (hiszen mas a producer), eleve szetszedte, majd ujra osszerakta a dalokat (az I'll be there peldaul 1 perccel hosszabb lett, de sok dal hossza elter az eredetitol)
Én taekwondo-ra emlékszem. A kilencvenes években olyanokat nyilatkozgatott a Metal Hammerben, hogy ő már soha többé nem verekedhet, mert az FBI halálos fegyverként tartja számon a kezeit, úgyhogy kénytelen kidumálnia magát minden bajból. http://theseoultimes.com/ST/?url=/ST/db/read.php?idx=5846
2 gyors kérdés: A Hidden Treasures is remasterelve lett? A Risk eredeti és remaster miben különbözik azon túl, hogy az Insomnia vérszegényebben szól az utóbbin?
Amennyire én tudom, Dave mindig is sportolt, és ha minden csak kamu volt, videó legalább arról van, mikor ejtőernyőzik, azt meg nem szokás mindenféle sportmúlt nélkül csinálni, de legalábbis nagyon előnytelen anélkül. Az alkata amúgy is többé-kevésbé rendben van, szóval nyilván gyúrogat picit.
A jogi dolgokban majd jön vsiivz, és elmondja, ő jobban benne van, de általában úgy néz ki, hogy igen, egy zenész amolyan bt. is, és a neki járó jogdíjak a bt.-nek csörgedeznek, a Megadeth Kft. is a bt.-knek fizet, a kiadó meg a Megadeth Kft.-nek. Az arányokat meg Dave eldönti, haha. Haverék úgy szokták, hogyha bejelentenek egy művet, akkor a bejelentőn fel kell tüntetni, hogy ki milyen %-ban részesedik a jogdíjból.
lehet azért is pofázott bele annyit broderick abba a kondigép elhelyezésbe, mert tudta, h szinte csak ő fogja használni. :))))
(egyébként nem biztos, h mustaine olyanra szeretné építeni az izmait, mint egy testépítő. 48 évesen meg már kicsit késében is lenne, talán. :)) sztem neki annyi kell, h csak egyszerűen azt mondhassa magáról, h edzett, izmos, ami elég ahhoz, h bírja a turné megpróbáltatásait.)
Tényleg okos gyerek. Főleg azért, mert nem emlegette fel Dave-nek, hogy a kondigép-szerelés bizony-bizony hiányzik a szerződéses kötelezettségei közül... :) (mellesleg a cd-könyvecske képeit nézegetve nem úgy tűnt, mintha dave használná azokat a kondigépeket)
Tényleg, ha már itt tartunk: hogyan szokott kinézni egy együttes jogi-pénzügyi szempontból? Gondolom a tagok egyéni vállalkozók (bár ebben az esetben még azt is el tudom képzelni, hogy a megadeth bt. alkalmazásában állnak mindössze, minimálbéren bejelentve :)) Hogyan történik a pénzosztás a dalszerzések után, fellépések után...stb?
Ezt csak most olvastam, de mégszimpibb lett Chris: Dave: "Akkor éreztem meg, hogy Chris igazán közénk való, amikor segített beépíteni a garázsomba az új testépítő felszerelést. Értelmes volt, segítőkész, logikusan gondolkodott, jó felvetésekkel állt elő. Többet tudtam meg róla a közös munka közben, mint próbákon vagy a színpadon." Látjátok, gyúrjatok, és sokkal több esélyetek lesz bekerülni a Megadethbe!
Én maiden-en nevelkedtem s talán emiatt is van az, hogy elsőre egyetlen megadeth-album sem jött be, csak hosszas hallgatások után, de akkor nagyon. Ez alól mindössze két kivétel van csak: 1.: UA - a mai napig nem tetszik, nem is hallgatom. Az autós válogatós cd-re kikarcoltam a Washingtont és a Burnt Ice-t. Kalap-kabát. 2.: Risk - Sokakkal ellentétben nagyon tetszett az album a megjelenésétől fogva, mert szerintem még elviselhető mértékben szélesítette a megadeth-palettát. (Viszont a Remaster verzión iszonyatos módon herélték ki az amúgy nagyszerű Insomniát) Kiegyensúlyozottságot sugallt, ami szerintem igenis elfért. Mi lett volna ha Risk nem olyan, mint amilyen lett? Semmi. Kaptunk volna egy másik szokásos deth albumot.
Annak idején a Rust nem nagyon tetszett, szarul szólt, nagyon karcos volt, ilyesmi. Aztán meg megőrültem érte, Marty-tól is beszereztem minden szólócuccot (egy volt még akkor, haha, de Jason Beckerrel együtt mind megvan). Aztán jött a Countdown, és tiszta csalódás volt a hagyományos jellegű nyitódal, és hát szokni kellett. Aztán belegabalyodtam. A Youthanasia szokatlan nyugodtsága is meglepett, most meg néha az a kedvencem tőlük. Na, a World Needs... meg nem tetszett elsőre sem, ma sem. A United már egész jó, csak már letettem arról, hogy egy kifogástalan lemezt kapjak Dave-től. Erre itt az Endgame, aminél már megjelenés előtt elfogott a bizsergés, megmagyarázhatatlan módon. Azóta is tarol. Elsőre sok lemez bejön, főleg a dallamos témák, nem lehet ezt túlzottan kiszámolni.
Na hogy a Megadethről is írjak: annak idején megvettem az új albumot, egyszer meghallgattam, és azóta sem volt rá kedvem, hogy elővegyem:((((( Ti emlékeztek arra, mikor első hallgatásra is meggyőző volt mondjuk a Rust??? Vagy akár manapság bármi. Mondjuk mikor meghallottam az évezred számomra egyik legkiemelkedőbb albumának akár az első percét (Protest The Hero - Fortress), és rögtön lehidaltam. Nem kellett gondolkodnom, hogy meddig kell hallgatnom, hogy tetsszen. Szerencsére ma is vannak ilyen zenék (Scar Symmetry például), de nem a Mega... és nem is a Slayer:))
a kritikák túlzottan nem szoktak érdekelni, de én most már lassan 2 hónapi hallgatás után azt mondom, h nagyot üt, és nagyon tetszik az endgame, és még nem untam rá, ellenben az előző UA-ra, amit már kb. 2 hónappal a megjelenés után szinte nem is hallgattam.
Ja meg az új Paradise Lostot se hagyjuk ki, ami egyébként tök jó, de a Shades of Godhoz hasonlítani nem szabad. (Ami szerintem az egyetlen kiemelkedő albumuk, de az aztán űbercsúcsszuper.)
Na emberek, azért nem lehet okunk panaszra, mert az Endgame szokatlanul jó kritikákat zsebel be. Találtam még kettőt, ami legalábbis számomra még ezidáig olvasatlan volt: egyik és másik
Érdekes, hogy egyik cikk sem felejt el az utolsó bekezdésben párhuzamot vonni az örök konkurenciával :)
Tudom, hogy nem illik valakinek az arckifejezését elemezni miközben cipekedik, de elnézve a kinagyított képen mustaine mimikáját kicsit úgy tűnik, mint aki inkább kapaszkodik a cuccba ahelyett, hogy emelné...
