A jiddis akkor is héber betűs írású nyelv, tehát eredetiben az oder nihst héber betűkkel írandó. Ugyanis nem a nyelvről, hanem az írásjelekről beszéltem, Te kis Halder.
Érdekes dolgok mennek felétek is. Nekem, mint pécsi születésű, Garami Józsi bácsi "érinthetetlen" edzők kategóriájába tartozik, sokat tett azért, hogy a 80-as, 90-es években Pécsen megfelelő színvonalú csapat szórakoztatta a közönséget + ekkor szerettem meg a labdarúgást. Még annyi, hogy semmi szándékosságot, rosszindulatot nem tudnék róla feltételezni.
Garami József szerint mindez nem befolyásolhatja a bentmaradást. – Annak ellenére, hogy most nehéz helyzetben vagyunk, jól érzem magam, egy nagyszerű közösség tagja vagyok. A látszattal ellentétben nincsenek problémáink, dolgozunk és remélem, ennek eredménye a bentmaradás lesz.
A látszattal ellentétben nincsenek problémáink
Hát bazmeg, megnyugodtam. Akkor csak látszat az, hogy kiesô helyen vagyunk
Ez micsoda faszság! Ki írta ezt? Mindenki tudja, hogy ez nem Hegedûs ellen, hanem Szatmári mellett szólt. És az sem igaz, hogy a meccs végén nem volt taps. Volt, csak Hegedûs berohant az öltözôbe, még a csapat elôtt. Amúgy pedig minden csere nagy tapsot kapott. Ahol én ültem, ott még Garamit szidó rigmust sem hallottam.
Hát, azt már megszoktam, hogy azért nem jösz meccsre, mert fürdetés van. De azért az egy kicsit meglepett, hogy nem volt már 15 másodperced a meccs után tapsolásra. :-)))))
"A mérkőzés alatt egy kisebb csoport Szatmári Zoltánt éltette, ami teljesen elfogadható a meccs előtt vagy után. A kapuban azonban egy fiatal hálóőr állt, Hegedüs Lajos élete első bajnoki meccsét játszotta MTK-mezben a Hidegkuti-stadionban, inkább arra lett volna szüksége, hogy bizalmat sugározzanak felé. Felmerült a csapatban, hogy ez a csoport valójában MTK-szurkolókból állt-e. Ugyanakkor hálásak vagyunk a többségnek, akik bíztak bennünk és a nehéz helyzetünkben is mellénk álltak. Nagyon kellett a szurkolásuk ahhoz, hogy megnyerjük ezt a fontos mérkőzést."