A játék egyszerű: gondolunk egy valamire, ami gyönyörködtet, ami különleges, és amiben megtalálható a természet. Lehetnek mindenféle barlangok, képződmények, hegyek, tavak, folyók, ültetvények. Egy képet is szúrjunk be, majd röviden ismertessük az adott csodát. Aki kitalálta, mi az és hol van, esetleg egy kis történetet is tud róla, az adhatja a következőt.
Az amerikai Islands Journal folyóirat 1991-ben a világ tíz legszebb tengerpartja közé sorolta a település környékét. A békét és nyugalmat árasztó táj arculata azonban bármikor megváltozhat, lévén az alig 300 lakosú városka a félelmetes, gleccserjeget olvasztó kitöréseiről híres vulkán lábánál fekszik. Egy esetleges vulkánkitörés okozta áradás esetén a templom és a környező magaslat lehet az egyetlen menedéket nyújtó hely, ezért a lakosság időről-időre szorgalmasan gyakorolja a minél gyorsabb odajutást.
A Grüner See vagy Zöld-tó, az Ausztriai Hochschwab-hegy lábánál, a magyar határtól két és fél órányira található.
Ez a festői környezetben lévő kirándulóhelyként is szívesen látogatott smaragdzöld színű tó, kora tavasszal és nyáron csupán néhány méter mély. Május vége felé viszont az olvadó hóból táplálkozó patakok felduzzasztják annyira, hogy a völgyet teljesen elöntse. Ekkor veszik a tavat birtokukba a búvárok. Az átlagos mélysége ilyenkor a 10m-t is meghaladja így a víz az eredeti tó melletti kiránduló utakat, mezőket, padokat, hidakat és a környező fákat is ellepi. A búvárok itt merülés közben, pisztrángokat és tegzecskéket találhatnak.
Mexikóban található a világ második legfiatalabb tűzhányója, amely úgy keletkezett, hogy 1943-ban egy februári napon egész egyszerűen megnyílt a föld, és elkezdett belőle ömleni a láva. Kilenc éven át folyamatosan jött ki a láva a föld gyomrából, maga alá temetett két falut (szerencsére elég lassan ahhoz, hogy a lakók elmenekülhessenek), aztán egyszer csak elállt, és ott maradt egy 424 méter magas kúp, amely az egyik eltemetett falu után a Paricutín nevet kapta. Bár a legfiatalabb vulkán a világon az izlandi Eldfell, az még csak 38 éves, a képek alapján nem tűnik olyan impozánsnak, mint a kétszer olyan magas, és jóval meredekebb Paricutín, amelyet több felsorolás is a világ hét természeti csodája között említ.
A világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezője. Sósmocsárként illetve sós sivatagként is meghatározható, mivel általában száraz, viszont időszakosan néhány cm-es vízréteg borítja.
A kaliforniai Yosemite Nemzeti Parkot, az Egyesült Államokban harmadikként, 1890. október elsején nyitották meg a látogatók előtt. A több mint 3000 km2 területű természetvédelmi terület – a mi Hortobágyunknak körülbelül másfélszerese – a Sierra Nevada hegyvonulatának nyugati lejtőin fekszik. Horsetail Fall, a Yosemite Nemzeti Parkban található Kaliforniában. Szezonális vízesés, csak télen és kora tavasszal működik. Februárban ha az időjárási viszonyok megfelelőek, a lenyugvó nap megvilágítja a vízesést, ami narancssárga és piros szinben tündököl. Ezt a természeti jelenséget gyakran nevezik tűzfolyamnak.
Februárban két hétig hála a természeti feltételeknek ezen a helyen, a víz el kezd világítani. A jelenség akkor jelentkezik, amikor naplemente van és a bíbor napsugarak a gránit lejtőn folyó vízre esnek. Úgy tűnik, mintha a szikláról tüzes láva folyna.
A természetes kőhíd majdnem 100 méter magasan ível a partra merőlegesen egy tengerben álló kőoszlopig. A viharok lassan pusztítják az ívet, ma már életveszélyes és tilos rálépni. Legutóbb 2012. áprilisában omlott le egy hatalmas sziklatömb a tengerben álló részről.
A képet még 2006-ban készítettem. 2012-ben a baloldalon látható repedésnél omlott le.
Már négy évtizede lángol egy tátongó mélyedés a közép-ázsiai Karakum-sivatag közepén. A 60 méter széles és 20 méter mély kráter 1971-ben jelent meg egy rosszul sikerült szovjet bányafúrás következtében. A kísérlet során elértek egy nagyméretű földalatti gázkamrát, a felszín beomlott, ezzel megnyitva a metánnal telített óriási lyukat.
A geológusok úgy döntöttek, hogy el kell égetni a kamrából szivárgó földgázt. Arra számítottak, hogy miután meggyújtják, a gáz teljes mennyisége néhány hét alatt elég. Azóta is várják ezt a pillanatot. A szovjet szakemberek alaposan alábecsülték a nyílás méreteit, a katlan ugyanis máig nem aludt ki. Csak találgatni lehet, mekkora mennyiségű gáz égett el eddig, illetve mennyi tartalékkal rendelkezik még.
A helyi lakosok által "A pokol kapujának" nevezett képződmény érdekes látnivalóval szolgál az arra tévedő maroknyi turistának. A Darvaza falu közelében fekvő látványosság Türkmenisztán középső részén, Közép-Ázsia szinte alig lakott, nehezen megközelíthető sivatagi területén található.
Az izzó gödörből kiáramló hőség csak néhány percig elviselhető, érdemesebb távolabbról szemlélni a lángoló üstöt, mely főként éjszaka nyújt "pokoli" látványt.
A következő is egy érdekes képződmény, bár nem természetes úton keletkezett. A 70-es évek elején szovjetek akartak a helyre olajkutat telepíteni, ám beszakadt a talaj, és rengeteg földgáz tört fel. Meggyújtották, gondolván, hogy pár nap alatt elég a gáz. Azóta is ég.
Földünk egyik legvakítóbb fövenyű strandja. A szennyeződéseket szinte egyátalán nem tartalmazó, közel 99%-ban kvarcból álló homokanyaga tengeráramlatokkal kerülhetett jelenlegi helyére. A csillogó, rendkívül finom hófehér homok nem hevül fel annyira, mint a sötétebb színű, szennyeződéseket is tartalmazó "változata", ezért még a legforróbb napokon sem égeti a fürdőzők talpát.
A Békás patak völgye a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, hossza cca. 5 km. Részei a Pokol kapuja, Pokol tornáca, Pokol torka. A közel függőleges mészkősziklák 200-300 m magasságúak. A völgyet az Oltárkő uralja. A bazársoron természetesen a korondi székelyek árulják portékáikat.
Csodálatos természeti látnivaló tárul elénk a Zempléni-hegységben Sárospatak közelében.
A Megyer-hegyen lévő tengerszemet emberkéz formálta ugyan, de mára a természet és az egykori bánya harmonikus egységben van. Az egyedülálló látványosság 1977 óta természetvédelmi terület, ahová a Malomkő tanösvény piros túraút-jelzéssel vezet Sárospatak belvárosától.
2011-ben a Megyer-hegyi Tengerszem elnyerte az ország legszebb természeti csodájának járó címet.
A világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezője. Sósmocsárként illetve sós sivatagként is meghatározható, mivel általában száraz, viszont időszakosan néhány cm-es vízréteg borítja.
Földünk egyik legvakítóbb fövenyű strandja. A szennyeződéseket szinte egyátalán nem tartalmazó, közel 99%-ban kvarcból álló homo
