Szurkolni kell (nyalni kell) a KGB vezércárjának? Könyörögni is, hogy jöjjön vissza?
Hát, aki különbségek észrevételére nem képes, annak ilyen......hiányos a felfogása. Felfogásnál is, mint minden másnál is, a kisebb féle még probléma. De, ha már átlépte a határt, onnantól már baj.
No ettöl se fognak az Amik befosni.35 % büntető adó kéne leperkálni. ' Oszt milyen gyáraink vannak ott? IBMszékesfehérvárról cirka évi ötszázmilliárdot exportál
A legnagyobb érvágást tehát az jelentené, ha az amerikai multik helyi szárnyai egyszer csak csomagolnának, és elköltöznének – a mi szempontunkból lényegében mindegy, hogy a még olcsóbb Ukrajnába, vagy haza az USA-ba.
Az egyelőre hipotetikus probléma nagyságát jól érzékelteti, hogy a hazánkban jelen lévő amerikai gazdasági szereplők mintegy 600 milliárd forintnyi közvetlentőke-befektetéssel rendelkeznek, és összesen több mint 1750 észak-amerikai irányítású cég működik Magyarországon. Ehhez a rengeteg céghez természetesen dolgozók is társulnak, az amerikai multik helyi leányvállalatai több mint 90 ezer magyarnak adnak adnak munkát a termelő- és a szolgáltatószektorban.
Mi vagyunk az amerikai munkásosztály egyik főellensége: az olcsó külföldi munkaerő, ami elveszi előlük a munkát.
Ebből a szemszögből nézve még annál is nagyobb veszélyben van az USA-ba irányuló magyar termelés, mint ha szimplán a bevitelt megdrágító protekcionista szabályozással kellene számolnunk. Ha Donald Trump elnökként be akarná tartani a kampányígéreteit, és valahogy sikerülne rászorítania az amerikai multik egy részét a termelés és szolgáltatás hazaköltöztetésére, annak Magyarország hatalmas vesztese lenne.
Az Egyesült Államokba irányuló magyar szolgáltatásexport értéke 2015-ben már 480 milliárd forint volt, míg a behozatal 449 milliárd forinton állt meg a KSH adatai szerint. Ahogyan a behozatalnál, a kivitel legnagyobb részét is üzleti szolgáltatások teszik ki, ezek részaránya 2008 óta folyamatosan nő, de egyre komolyabb szeletet tesz ki a filmipari beszállítás is: a filmgyártásra fordított költések Magyarországon 2010-2014 között elérték a GDP 0,15 százalékát, ezzel Európában az élre ugrottunk abból a szempontból, mennyivel járul hozzá a filmgyártás a nemzeti össztermékhez.
USA hazánk legfontosabb kereskedelmi partnereinek listáján az egyetlen top10-es tengeren túli ország
(2014 óta épp a tizedik). A kivitelen belül a legjelentősebb tételt a gépek és szállítóeszközök jelentik, az összes termék közt 70-80 százalék közti súllyal esnek latba, ez egyébként a termékcsoport teljes exportjának 5 százalék körüli része.
Ha megtörne a két ország közti kereskedelem bővülésének trendje, és az USA-ba exportált termékeknek nem sikerülne gyorsan új piacot találni, az érezhetően lehúzná Magyarország külkereskedelmi mérlegét.
Az 1980-as évektől kezdődően jelentős az áruforgalom hazánk és az USA között, ráadásul az elmúlt több mint 10 évben a Magyarország és az Egyesült Államok közötti termékkereskedelem egyenlegét végig magyar többlet jellemezte. Ez annyit tesz, hogy egy rakás árut viszünk az államokba, vagyis érzékenyen érintené hazánkat, ha a Trump által beígért védővámok bármilyen szinten megvalósulnának, és megdrágulna a kivitel.
Donald Trump arról is beszélt, hogy 35 százalékos vámmal sújtaná az autóimportot annak érdekében, hogy a gyártók az Egyesült Államokba telepítsék a helyi piacra szánt kocsikat előállító üzemeiket. Külön említette a BMW-t, aláhúzva, hogy ha a cég Mexikóban akar gyárat építeni és az Egyesült Államokban akarja gyártmányait a 35 százalékos vám nélkül értékesíteni, akkor "ezt felejtse el".
