Nyáron hoztak hozzám filoxérás levelet, meghatározásra. Gondolom kihajtott valahogy az alany, mert európai levelén nagyon ritka. Ahol levéllakó alak van, ott van gyökérlakó is.
(Vegyes talajú vidék, van agyagosabb erdőtalaj is, de homok is bőven) A szőlőt össze-vissza ültetik, van, aki oltványozik, van, aki vesszőzik, talajtól függetlenül.
Egy vevőm keresett valamilyen "hordótömítő anyagot", amivel az öreg, csepegő fahordóját tudná megjavítani, hasonlatosan az autók hűtő-tömítőjéhez.
A vizes duzzasztás nem vált be, ill. a kádár sem vállalta, csak úgy, ha hoz egy hasonló öreg, de nagyobb hordót, aminek a dongáiból tud vágni és és az "új" dongákkal cseréli ki a rosszakat.
Én nem nagyon tudok ilyen anyagról, megnéztem egy-két borászati cuccokkal is foglalkozó nagykert is, de persze ott sem volt...
Szombaton (az eheti téli időjárás előtt) leszedtem én is a kis háztájit; Mecsekoldal Cirfandli szőlőfajta. Ahogy vártam ill. még annál is jobban borzasztó kevés lett, a tavalyi 250 l után alig érjük el a 1 hektót a ~ 210 termő tőkéről. Ez a jég, az elmúlt 3 hónap szárazsága, és a idei éven igen mostohán mutatkozó (értsd kevés) fürtök együttes eredménye. A mustfok,22.3 MM, sav az első durva mérés szerint 6,5 - 7 környékén, töppedés nem volt túl sok, de ilyen egységesen egészséges, pirosra színeződött fürtöket még nem láttam a 12 év alatt. A kis mennyiség miatt acélban erjesztek, csak természetes tápanyagot (elhalt élesztők sejtfala) kap, semmi egyebet a cefrét is igen minimálisan kéneztem csak az egy napos áztatás során.
És ígértem, hogy beírom az ezévi teljes növényvédelmet:
0. 04.15. tavaszi lemosó olajos kén+réz 1. 05.20 Thiovit 2. 06.14. Folpan + Thiovit (rá 36 órára a brutális jégverés, ezért megismételve:) 3. 06.17. Folpan + Rézoxiklorid a sérülések lezárása miatt gondoltuk a dupla védelmet 4. 07.03. Folpan + Thiovit 5. 07.19. Thiovit +1 08.10. Teldor fürtzónára botritisz ellen
tudom, hogy furcsa egyeseknek a kevés kezelés- de felénk rendkívüli év volt, sztem kevés növényvédelmi problémával, annál több időjárási extremitással. (két hosszú száraz meleg periódus közé ékelődött egy hónap monszun)
Ez egy Néro volt. Idén termett először. Kicsik voltak a szemek rajta, és nagyok a magjai, de a többi is így indult nálunk, nagyon nem izgatott. Való igaz, hogy sok fürt volt rajta. Még mondtam is, hogy nálunk nem minőségre megy a dolog, mert a Figula egyszer elmagyarázta hogy nem szabad akárhány fürtöt hagyni a tőkén. :-)
Egyébként agyagos a föld,és a tőke közelében termett krumpli.(én azt hittem elvette tőle a nedvességet) :-) -nem értek egyikhez sem...
Mellette a Kozma Pálné jól van, sokat termett és csak a darazsak vettek el belőle. :-)
Amikor észreveszed, nem tudsz tenni már semmit. Amit viszont meg tudsz tenni, megfigyeled melyik fajta szőlőd fogékony a kocsánybénulásra és milyen tőketerhelés mellett jelentkezik ez a jelenség inteziven. Ha csökkented a fürtök számát, kevesebb lesz a kocsánybénulás is. Természetesen a rendszeres tápanyagutánpótlás (főleg Mg) nagyon fontos ennek megelőzésében, kezelésében. Tapasztalatom szerint bizonyos fajta szőlők (pl. Zweigelt) fogékonyabbak a kocsánybénulásra, persze lehet, hogy ez a jelenség termőtalaj és területspecifikus is.
A kocsánybénulás fokozatosan jelentkezik. A fürtök, vagy a fürtök egyes részei (kocsányai) először elágyulnak, a bogyók az elhalóban lévő kocsányon éretlenek (savanyúak) maradnak, majd miután elhal a kocsány, fokozatosan elszáradnak.
Nem látok rajta lisztharmatos, sérves szemet, se botrytis-t. A Pero az már más tészta, így nem megállapítható. Illetve látszik, hogy a kocsány színe és egyéb jellemzői egy ponton sitty-sutty megváltoznak.
Nem fog nehezebben termőre fordulni és kipusztulni se. Homokos talajon nyugodtan használhatsz sima vesszőt(kötött talajon neccesebb a filoxéra miatt, ha jól tippelek, Zoli is erre gondolt, bár filoxéra miatt kipusztult szőlőt még életemben nem láttam)
10-15 évnél szerintem tovább kell bírnia. Nem hiszek abban, hogy ha vesszőről van ültetve, akkor hamar kipusztul. A mi térségünkben nem tudok olyan szőlőről, ami 20 évnél fiatalabb, és ne vesszőről lett volna ültetve. Dédapámék annó 2 holdat (~1 ha) ültettek be vesszővel, és mikor a TSZ a földeket elvette, majd kivágatta a szőlőt, akkor bőven 25 év fölött voltak a tőkék. Persze biztos vagyok abban is, hogy megvan a maga kockázata, és hátránya a vesszővel történő ültetésnek. (nehezebben fordul termőre stbstb) De ami egyszer bevált, az másodszor is be fog. :) Remélem. :)
A gyalogművelésnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Kétség kívül takarékosabb a kiépítése és sűrűbben lehet telepíteni, viszont cserébe sokkal munkaigényesebb és a művelése is nehezebb. Én azon csodálkozom egy picit, hogy miért kockáztatsz a vesszőültetéssel. Én biztos sajnálnám ha 10-15 év múlva kipusztulna a már beállt, érett ültetvényem.
Igyekszem ezen a téren is a hagyományokat szem előtt tartani, így a háziszőlőben fejművelést fogok alkalmazni. Ez magával hozza azt, hogy a kordon kiépítésére nem kell költenem (csupán a karózásra). A tápanyag utánpótlást meg tudom oldani "ingyen" (szerves trágya), míg a vegyszerezés terén is maradok a hagyományoknál, kékkő, és kén. (Lehető legolcsóbb megoldás szerintem.) Ha mindezeket figyelembe vesszük, nem is kerül olyan sokba. :) Persze időigényesebb (főleg a kötözés miatt) ez a módszer, de annyi baj legyen. Mindazonáltal kíváncsi vagyok, hogy ilyen műveléssel milyen termés minőséget tudok elérni a különböző fajtákkal, természetesen úgy, hogy a mennyiség (persze ez túlzás, de) nem érdekel, a minőség oltárán feláldozom a mennyiséget. :)
Idén ősszel háziszőlő ültetésre adom a fejem. Ha valaki tud olaszrizling vagy rajnairizling vagy szürkebarát vagy muskotályos, illetve kékfrankos vagy cabernet sauvignon vagy merlot vagy zweigelt vesszőt adni, azt szívesen fogadnám. Természetesen a megfelelő honoráriumban megegyezünk. Mind fehér, mind vörös fajtákból durván 200 db vesszőre lenne szükségem. (Nem oltványozok, egyszerű vesszőkkel telepítek ősszel.) Ha valaki hajlandó ezért nekem ősszel metszeni, annak nagyon hálás lennék. :)
Kinyitottam a kád felett lévő ablakot, az oxigén bejött, és kisöpörte a felgyülemlett mustgázt a cefre fölül ( a kád pereme, és a cefretető között van vagy 60 centi),ami miatt valószínüleg az acetonos gusztustalanság se tudott kiszabadulni a leendő nedűből .... Legalábbis remélem így lesz ....
Ma reggel pedig lementem, és a fóliával kibélelt 10 köbös betonkádban leltem egy nagy fekete szörnyet! :) Beszorult a fólia, és a kád közé kb 2-300 liternyi mustgáz, ledobott magáról egy valag cefrét, és ott terpeszkedett. Félkómás fejjel reggel 7 után úgy megijedtem tőle, hogy hátraugrottam. Tényleg És mindezt köszönhetjük az élesztő vitaminjának ,amit tegnap este varázsoltam még bele. Ritka hatásos egy valami.
Azonosítani vélem a tüneteket. A szára a fürtnek beszáradt, néhol az egész, máshol csak itt-ott, egy-egy részfürt és az ezekhez tartozó szemek száradtak el, s rajtamaradtak a fürtön. Eleinte csak kissé fonnyadtak lettek, ehetőek voltak, csak nem teljesen érettek.
Köszönöm szépen. Azért készítek képet a maradványról.
Megpróbálom, még megvannak a levágottak, de semmi penész nem látszik, bár amennyire a szőlőhöz értek, csak szeretnék egy icipicit, hogy legyen az unokáknak, finom, meg nosztalgiázni.:-)
Sajnos Nagyapától nem volt alkalmam megtanulni....
Gyanítom, hogy un. kocsánybánulás. Csak mert írtad, hogy a környékén a levelek épek.... Magnéziumhiány okozza. Levéltrágyázással általában megelőzhető. De sokminden lehet. Egy idézet a topicból:
A kocsánybénulás összetett probléma; egyrészt élettani eredetű; függ a fajták különböző érzékenységétől, tápa. hinytól, az adott év időjárásától (főleg a vegetáció alatti lehűléstől) de okozhat ilyen tünetet valóban a botritisz is- a kórtan-könyvem tanulsága szerint. Neten találtam: "Magnézium hiányában kocsánybénulás léphet fel, ami a fürtöcskék kocsányainak beszáradásával és a szőlőszemek elhalásával jár. A botritisz fertőzésétől úgy lehet megkülönböztetni, hogy kocsánybénulás esetén a szemek a fürtön maradnak." innen: http://www.mezohir.hu/2001-06/15.html?/12207/f3/
