FERRUMEN: forrasz, forrasztószer, ragasz ------ FORR-OMÁNY a konkrét magyar készre ragozott/toldalékolt szó, amit odaát elváltoztattak. A magyar nyelvben a sebészetben használt kifejezés leginkább, bár az ősök ősén ki tudja még mit neveztünk meg vele. Tán épp ezt is.
A FOR szótőből/gyökből képezve van a FORRÓ szavunk is, ami jól ismert fogalom a kovácsmesterségnél is, nem véletlen FERRARIUS ez odaát. Nem csak a vas miatt ez a neve, bár épp azzal foglalkozik. A FORRÓ vassal, ez a lényeg. FERRUM/FERRO az a FORRÓ, ebből van az egész vas megnevezésük. FERVENS: forró, tüzes, heves. FERVIDUS: FORRÓ, hő, heves, tüzes. És van még jó pár, szerintem azokat már nem szükséges sorolni tovább.
Tehát a latinoknál a vas FORRÓ, germán nyelvekben a tűz forró (fire, FEUER), az eredeti magyar szó meg a hőhatás kifejezője.
FLATUS : fútt, fúvott, fújt, olvasztott ------- FÚJATOS és a FOLYATOS szavunk egyben. FLATOR(FOLYATÓ) az olvasztó/öntő. A magyar nyelvben semmiképp sem lehet összekeverni ezeket értelmileg, folyás és fújás teljesen más fogalmak, persze a hangalaki erős rokonság amiatt megvan mivel hangutánzó eredetűek a szavak a magyar nyelvben. A latin már a készre ragozott magyar szót ismerte és ezt megváltoztatta. Persze sok más átírása is van a FOLY igénknek.
GYRATUS : forgatott, gömbölyű -------- GURÍTÓS szavunk konkrét felhasználásával. Ugyanakkor az eredeti hangalakot kissé elváltoztatták. De azért ettől még a nyelvünk ragozásai csodálatosan látszódnak.))
TERRARIUS : kinek sok mezei jószága van ------- akkor ő viszont egy TERELŐS lesz, állatterelős.)) És jut eszembe a hármas számuknak is könnyen lehet hogy a TÉR szóhoz van köze ha arra gondolunk hogy ennek három irányú a kiterjedése...
Lehet köze az erőlködéshez, a feszültséghez a v hangnak. Indoklásnak viszont ez kevés.
Ezzel az erővel el kellene fogadni azt az érvelést is, hogy pl. az o, á, g hang nem hangutánzó, hanem a valóság térbeli modellezése a hangképző szervek által.
Erre is vannak ésszerű érvek, amiket Balla Zoltán Dr. hozott fel.
Mégsem állíthatjuk biztosan, hogy így van.
Több oldalú érvelés támogathatja meg csak az ilyen fontos kijelentéseket.
"Az nem esik egybe a van létigével és mégis vonást jelent."
A VONás gyökkel sem azonos, így nem lehet a vonással azonosítani.
A számnevek végén viszont kétszer is a VAN toldalék található: hatvan. nyolcvan, a VON toldalék meg sehol nincs.
"Ha a jelentésük teljesen különböző, akkor semmilyen képzettársítás nem történhetett."
Más elfogadható magyarázatra sem példa nincs, sem nem is találtam. Ellenben a képzettársításra rengeteget. (Jó ť király, vagy: pir-os azaz tűzszinű, pir-kad azaz tüzesedik)
Nehéz tárgyat ha húzunk, és úgy istenigazából belefekszünk, segít, ha visszatartjuk tüdőnkben a levegőt. Egyik módja, ha ajkunkba harapunk, t.i. elég sűrűn kell kapkodni a levegőt.
Ez egy V hang kiejtésével jár."
A felsorolt példák azt mutatják, hogy más nyelvekben is ugyanez a V hang hordozza ezt a jelentést (ez az egyedüli közös hang) igazolva, a hangok önálló jelentését.
"Nehéz tárgyat ha húzunk, és úgy istenigazából belefekszünk, segít, ha visszatartjuk tüdőnkben a levegőt. Egyik módja, ha ajkunkba harapunk, t.i. elég sűrűn kell kapkodni a levegőt.
A magyar nyelv elváltoztatott hangalakjából született "latin" szavak :
DATIO : adás, adásjog --------- ADÁS pontos szavunkból mindez. Itt épp lehagyták az "A" kezdőhangot.
De megvan ez a szavunk nekik AD---ADD---ED és egyéb formákban is, de azért mert elváltoztatták a magyar hangalakot. Többféleképpen is. Az már megszokott hogy az "S" hangunk gyakorta T-re van átírva.
CUCULLA vagy CUCULLUS : barátköntös, CSUKLYA, ma már kapucni is ----------- A konkrét magyar képzésű CSUK-LYA szavunk van átmódosítva. Magyarul ragozott szó ez már eleve, ezt a dolgot az ember a fejére CSUKJA, ezért ez a neve.
CALCEARIUS : varga ---- aki ugye cipész is volt, azaz SARKALÓS ember ő, a többi jó néhány hasonló "latin" szóból egyértelműen kiderül hogy erről van szó, eléggé jelentős már a hangalaki módosítás, de még épp fel lehet ismerni . Többszörös magyar toldalékolás a szóban.))
ARGILLOSUS : agyagos------ ide most bevonom a körbe a görög szavakat is, azért mert nekik két szavuk is van erre : ÁRGILOS és PYLÓS : Ezek színtiszta magyar szavak elváltoztatva. Ezek színek lesznek, az agyag színei : SÁRGULÓS és PIROS . Igen, az agyag sárga, de ha nem az akkor a vörösagyagról van szó, ezért van két neve a görög nyelvben ennek. De eredetileg magyar nevek.))....
Nehéz tárgyat ha húzunk, és úgy istenigazából belefekszünk, segít, ha visszatartjuk tüdőnkben a levegőt. Egyik módja, ha ajkunkba harapunk, t.i. elég sűrűn kell kapkodni a levegőt.
Ez egy V hang kiejtésével jár.
V-on (-z, -sz[ol], > visz, vezet > vezér, visel, vesz, vivő, stb.
"Azt ecseteltem, hogy a számneveink végén lévő -van tag nem azonos a van létigénkkel.
Ez csak egy alaki egybeesés következménye."
Ilyen véletlenek nincsenek. Egy gyök jelentése nem a véletlen műve.
Ha a jelentésük közt mégsincs kapcsolat akkor az valamilyen asszociáció miatt történt. (mint a király szó esetében, amely manapság JÓ jelentésű is)
A további félreértések elkerülésére:
Korábban ezt írtam:
"Könnyen lehet, hogy a -ven, -van toldalék eredetileg a VONal / VONás szó gyöke." (2337)
Amit Te is helyeseltél:
"A vonás szó köszön vissza a -van, -ven, -von utótagban, ezt jól látod." (2340)
Majd meg is erősítettél:
"Azért vonás, mert a kilencedik vonal után a tizedikkel áthúzták a sort.
Ezután a tizes helyiérték helyén csak az áthúzás vonalát tüntették fel.
Ez a vonal jelentett ezután tizet.
Ahány ilyen vonalat húztak pl. egymás alá, az annyiszor tizet jelentett" (2345)
Ezekkel az állításokkal áll szemben @Igazság80 véleménye:
"Ez nem a VON szó a számjegyek végén, hanem a VAN. HETVEN az 7-szer 10. Azaz tízesből HÉT VAN." (2342)
Ezt az elgondolást, pontosabban az utolsó mondatot vettem górcső alá és változtattam meg a véleményem:
"A VONás és a VAN közt magánhangzó különbség van, s ez nem lehet véletlen... És bizony nem is véletlen, mert a VONás húzni, vonni jelentésű, a VAN pedig létezésről szól. Nem lehet őket összekeverni. Más szóval: Miért lett a számnevekben a VON gyökből VAN? Ez számomra megfejthetetlen, és válaszra szorul.
A legegyszerűbb válasz: Nem változott semmi, hanem tényleg VAN van a számnevekben, és @Igazság80-nak van igaza.
Gondolkodjunk. Azt írtad a 2345-ben: "Ahány ilyen vonalat húztak pl. egymás alá, az annyiszor tizet jelentett."
Igen. Most ezt a képet nézzük, hogy hat ilyen tizet jelentő vonal látható egymás fölött. Mit mondunk, hány vonal látható a papíron? A válasz: hat VAN." (2358)
Tehát a számnevek végén nem a VONal szó gyöke található, hanem a VAN (létezést kifejező) gyökszó.
AEQUIPARATIO : hasonlítás, összehasonlítás, hasonlóság-------- összetett szó latinként, de 2 szó magyarul eredetileg + bónusz többszörösen ragozott a nyelvünkön. EGGYÉ-PÁROSÍTÓ a pontos konkrét magyar hangalak amit a latinok átváltoztattak ilyenre. AEQUITAS --- EGYÍTÉS (egyesítés)
AGGESTUS : összehordás, halmozás, rakás, halmaz--------- EGYESÍTÉS szavunkból van ez, szépen magyarul toldalékolt ez már.)) Láthatjuk hogy az a bizonyos EGY az immár nem AEQU, hanem ezúttal AGG formában tűnik fel, van még máshogy is, egyszer majd ha mind meglesz, összefoglalom őket. Többféleképpen változtatták el akár ugyanazon szavunkat is, ezt már más szavak kapcsán is megfigyeltem. Ki mikor volt épp aznap szolgálatban éppen.))
BREVITAS : rövidség------- RÖVIDES szóból mindez. Azt már megszokhattuk hogy a D hangunkat sokszor T-re írják át, itt viszont az eredeti szavunk előtt feltűnik egy B hang , és ezzel jelentősen módosul az egész. A többi "rövid" értelmű szónál is ott "trükközik" ez a B hang.))
BUPHAGUS : falánk, nagybélű --------- azaz BÜFÖGŐS szavunkból mindez, csak egész egyszerűen elváltoztatták az eredeti hangalakunkat. Meg hát hangjuk se nagyon volt mindenhez. Ők így fejezik ki ebből a dologból úgy néz ki. Csodásan látszódnak a magyar nyelv ragozásai, van itt melléknévképzőnk + gyakorító igeképzőnkre is ráismerni könnyűszerrel...
"Szerintem ő sem ezt állítja. Hanem annyit hogy ha ezekből a bizonyos 10-esekből 6db VAN áthúzva, akkor logikusan lehet a végkifejlet 6-VAN számjegy..."
Pontosan! Sajnos, vagy nem sajnos meg kellett változtatnom korábbi véleményem...
A VONás és a VAN közt magánhangzó különbség van, s ez nem lehet véletlen... És bizony nem is véletlen, mert a VONás húzni, vonni jelentésű, a VAN pedig létezésről szól. Nem lehet őket összekeverni. Más szóval: Miért lett a számnevekben a VON gyökből VAN? Ez számomra megfejthetetlen, és válaszra szorul.
A legegyszerűbb válasz: Nem változott semmi, hanem tényleg VAN van a számnevekben, és @Igazság80-nak van igaza.
Gondolkodjunk. Azt írtad a 2345-ben: "Ahány ilyen vonalat húztak pl. egymás alá, az annyiszor tizet jelentett."
Igen. Most ezt a képet nézzük, hogy hat ilyen tizet jelentő vonal látható egymás fölött. Mit mondunk, hány vonal látható a papíron? A válasz: hat VAN.
Amikor azt halljuk, hogy valakinek sok VAN a rovásán, (és nem azt, hogy sok VOn(al)) azt jelenti sok vonal (strigula) van húzva. (pl. ennyivel tartozik a kocsmában...)
FLUESCO : olvad, folyóvá lesz (elfolyó/szétfolyó) ------- FOLYÓSKA a konkrét és pontos magyar hangalak, amit elváltoztattak ilyenre. A többszörös magyar toldalékolás/ragozások már eleve benne vannak a szóban. Sok hasonló "folyós" szavuk kezdődik "FLU" módon. A "FLUX" verzió is ide tartozó, a FLUO = FOLYÓ szavunkkal, ennek magyar szónak a módosítása ez.
Az angol FLOW : folyás, ömlés ---- FOLYÓ szóból eredeztetve.
JUVENTA : ifjúság, fiatalság, ifjúkor és úgy eleve fiatal emberek----------- Egy az egyben a magyar nyelven már többszörösen ragozott JÖVENDŐ szavunk módosítása és elváltoztatása.
Hiszen a JÖVENDŐ nemzedékről beszélünk. magyarul kommunikálunk és szövegelünk itt végig természetesen.))
SEDES : szék, ülőhely, lakhely, lakás, tartózkodási hely, a hely ahol van valami, törvényszék -------------
Látható és megállapítható hogy itt egy az egyben a SZÉKES szavunkat változtatták át már magyarul ragozottan ilyenre. Valamiért a K hang helyett egy D hangot írtak át oda most az ilyenkor gyakori C helyett, de ez sem terelheti el a figyelmünket arról hogy itt újfent egy készre ragozott magyar szóból "építkeztek"
PITHAULES : dudás ------- Persze-persze csak ha jól megfigyeljük az önkényes elváltoztatását a már magyarul többszörösen toldalékolt szónak, akkor észrevehetjük hogy ez konkrétan a FÜTYÜLŐS szavunk lesz átmódosítva. Ami látszik az azért látszik.)) Bár nálunk a dudaszó az harsan leginkább, mi így mondjuk ma ezt...
De ezek nem mindig ugyanazok a szavak végein. A FALU-N és a FALVÁN viszonylatában valóban helyraggal van dolgunk, és a V ebben az esetben tényleg vendéghangként funkcionál.
Viszont ezen példáknál már a létigével vagyunk kapcsolatban :
JÁTSZ-VÁN ----- játszva VAN LÁT-VÁN ------ látva VAN Vagy ha úgy cselekszünk hogy TUD-VÁN bizonyos információkat teszünk meg lépéseket, akkor TUDVA VAN ez és az, eszerint döntünk. A VÁNY is ilyen, egy KIADVÁNY esetén az van tömörítve hogy KIAD+VAN , azaz KIADVA VAN. Ami NYIL-VÁN-OS, annak is az a lényege hogy a hozzáférés nyitva VAN , és nem a "nyílon" tevékenykedik bárki.
Ja és még egy érdekes: a VAN szó mintha már eleve hordozná ezt az "N" helyragot, mintha már a létigének a szó végén már része lenne ez...
