AOTD - Album of the day
EFB - Első felületes benyomás
NFR - Nice fucking refrén (azaz épp nem tudod kitörölni az adott refrént, dallamot a füledből)
MM - Most megy (azaz most épp ezt hallgatod)
És PERSZE sehol egy rohadt szó az Eternal Tears of Sorrow albumról, ami már rég kijött, míg pl. a Crematory csak a jövő héten fog. Miért van az, hogy az ember nulla infohoz jut olyan zenekarokat illetően, amelyek érdeklik? Bár holt mindegy, ki mit ír róla, amit a Rock Hard válogatás CD-n hallottam, az mindennél többet mond...
Persze állati fontos a Limp Bizkitről két oldalon keresztül írni. Na persze. Asszem, máris rohanok és megveszem az albumukat, hisz a Hammerfall maxira és az új Nocturnal Rites-ra csak a fél fizum ment rá... Na jó.
Legalább korrekt kritika jelent meg a HIM-ről. Ez is valami a sok szennylap hozzá nem értő, sznoboskodó álszenteskedése mellett!!!
Nem pénzügy miatt nem tudtam menni, ez a legszarabb.
Új Hammer: szokatlan ez az új design, talán annyi a gond, hogy a sötét felületen a fehér betűk(pl Deicide interjú) elég nehezen olvashatóak. Az Élő Fém egy kicsit nehezbben áttekinthetővé vált így, és kár, hogy mindössze 3 nagy fesztiválról volt beszámoló, pl. Ecsegfalva is kimaradt. A Szigetnek tavaly két külön oldal lett szentelve, talán idén is szerencsésebb lett volna így.
Megvettem ma reggel az új Hammert, az első feltűnő dolog számomra a belső oldalak és a poszter minősége. Kicsit vékonyabbak, könnyebben gyűrődő papírból van. A címlap még teljesen Ok.
Jó, tudom a tartalom a lényeg, meg nyomdaváltás is volt, de remélem nem ez lesz a végleges forma.
Ajj, én is ilyen pénzügyi mélyrepülés miatt hagytam ki, hiba volt.
Bár csütörtökön már elfogytak a jegyek. Annyira mélyen nem ismerem,
de hát kultbanda, és mivel Kraftwerk már nincs, ők meg vannak...
Nálam ez a '80 amerikai rock abszolút kimarad, nem jön be, egyáltalán.
De mondjuk ez majdnem a teljes '80-ra igaz. Áh, tudom, Divatember vagyok.
Ne is idegesíts baszki a Neubautennel... vagy három hétig úgy volt, hogy megyek, aztán a végén egy tök faszság miatt nem jutottam el... a kurva életbe.
"sose szégyelld a 80-as évek metal gyökereidet, ez csak itt, néhány csököttnél gáz,"
Én nem szégyellem :) Én szeretem a korai Mötley Crüet, korai Alice Coopert(I'm 18), Twisted sistert,David Lee Rothos Van Halent összes Ozzyt, régi Ac/dct, Hanoi rockst stb ... :) és az újjakat Bakyard babies,Gluecifer, Nashville pussy,Electric Frankenstein stb...
hazafelé mentünkben a 12-es villamoson vki hammert olvasott a villamoskocsi túlsó felében, megláttam s csodálkoztomban azért nem olyan hangosan mondtam, jé, hammer, mire az újságot olvasó srác zavartan(?) odanézett, na szép, most holnap mehetek újságoshoz.
Pedig már úgy beterveztem, hogy péntek este Hammer-t fogok olvasni...amúgy meg a Nevermore legutóbbi lemeze szerintem sucks, hiába próbálkozom újra meg újra meghallgatni, megkedvelni, egyre jobban idegesít, ennél csak jöbb jöhet (és szerintem sem progresszív). Uff,
Amúgy pedig értelmetlen azon vitázni, hogy Warrel Dane és kedves csapata mennyire progresszív, illetve mennyire "csupán" zseniális. Aki értékeli az effajta zenét, az hegyezze magát, mert van rá esély, hogy jövő év elején erre tévednek a Mr. Jeff Waters és Co. társaságában...
A Nevermore szerintem is zseniális csapat, és azzal is egyet értek, hogy lemezről lemezre fejlődnek, változnak.
Mégis: szerintem a Nevermore nem progresszív. Én ebbe a kategóriába inkább a Fates Warning, Queensryche, Dream Theater, Voi Vod, Meshuggah, stb. típusú bandákat sorolnám, tehát olyan zenekarokat, amelyeknek stílusa nagyon távol áll egymástól, ám abban közösek, hogy :
- úgy hoztak innovatív elemeket a rockzenébe, hogy azok heurisztikus felismerésként hatottak a kortárs együttesekre,
- nagyon markáns, sajátos zenei világot alakítottak ki már a pályafutásuk elején is,
- zseniális zenészek játszanak zseniális dalokat.
A Nevermore csak a 3. pontban tartozik pl. a felsorolt zenekarok közé. Azok a merész, távlatokat nyitó újítások nem jellemzők a lemezeikre, amelyek jellemzik pl. a QR Rage For Order-ét, a DT Images&Words-ét, a Messuggah Contradiction Collapse-ét, vagy az új Fates Warningot.
Szerintem a Nevermore annyiban nevezhető progresszívnek, hogy a lemezeik mindig hoztak valami újat az előzőhöz képest, és ha ez nem fejlődés, akkor semmi.
Szó sincs arról, hogy a Dreming... szar lenne, nálam tavaly a Dream Theater után második, viszont a Politics... egyik abszolút kedvenc albumom minden időket tekintve.
Én is azon a véleményen vagyok, hogy a Nevermore progresszív csapat, progresszív power metalt játszanak. Egészen új oldalról közelítik meg a metalt, komplex, sötét, súlyos hangulatú a muzsika, akár death metal hatású riffekkel, de ugyanakkor tele van erővel. Már nagyon várom az új lemezt. Az év egyik legjobbja lesz.
Remélem, a Hangpróbán tarolni fog!
Édesapám.
1. Ha elolvastad volna, a hozzászólásaimat, rájöhettél volna, hogy a kedvenceim nem éppen a Hammerfall típusú csapatok közül kerülnek ki.
2. Szó nincs "Dreaming-utálat"-ról, mindösszesen annyit mertem megjegyezni, hogy a Politics jobban tetszik.
3. A Nevermore soha a büdös életben nem volt, és nem is lesz progresszív zenekar, mondom ezt anélkül, hogy bármilyen szinten degradálni akarom ezzel a bandát. Fates Warning, Cynic, King Crimson, Sieges Even... mondanak ezek a nevek valamit neked?
