Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
"Ha most megnézzük a Bibliát azt tudjuk megállapítani, h most mi vn beleírva."
:) Igy van! Az apokrifok kapcsan meg nem a kanonizalas törtenetet kell rogyasig
ismetelni (mert az sehova sem vezet). Inkabb azt a kerdest kell feltennünk:
kik, milyen jogon döntöttek el, hogy az egyik iras "hitelesebb", mint a masik?!
S mielött 20 oldal dogmatörtenetet itt latnank, gyorsan hozza is teszem:
JOGA az aztan senkinek nem lehetett, hogy EMBERKENT eldöntse mi az "isteni"
ihletettsegü, es mi nem! (Legfelejebb ahogy manapsag is vannak, akik
"isteni" erökröl, stb. beszelnek MAGUK, KÖZÖSSEGÜK kapcsan...)
Azert ne feleddjük el, hogy egy biblianyi mennyisegü irasrol tudomast sem vagyunk hajlandok venni, ha csak a "mara kialakitott, szokasos" Irast vesszük alapul!
Ezert volt jo latni, amikor egyszer e topik nyitoja Tamas Evageliumabol idezett.
Bar jol tudjuk, hogy valami nem attol hiteles, hogy hivatkoznak-e ra. Ha törtenetesen az apokrofok egy reszet is "nagy kegyesen meltonak itelelik", s a por nep ele kerülhet, elgondolhato, hogy ugyanugy felhasznaltak volna azokat is az "Isten neveben" törtenö verontasok, teritgetesek erdekeben.
Akkor most nemcsak Pal levelein vitaznananak, hanem egy "arulkodo Judas", es egy "hitetlen Tamas" irasain is...:)
Ettöl függetlenül a parbeszed persze nagyon fontos! Sokminden kivilaglik közben: szandekok, közelitesek. "A gyümölcsben benne van az erleles modja is!" Sokszor azert nem vesszük meg az illetö gyümölcsöt, mert EZT meglatjuk, vagy
- ahogy itt irta valaki ügyesen - a kerteszek is hagynak nemi kivanni valot maguk utan...:) Üdv!
Ha most megnézzük a Bibliát azt tudjuk megállapítani, h most mi vn beleírva.
Olyan ez mint egy kád elzárt csappal, melynél azt hisszük, h régen is ennyi víz volt a kádban, pedig lehet sokkal kevesebb, csak kinyították a csapot és belefolyattak:)
A tévedések, félrefordítások nagyon szépen leellenőrízhetőek. A hitelesség és megbízhatóság is. Én benne vagyok, hogy vizsgáljuk meg a Bibliát. Paleo berzenkedik tőle, fél az alapos vizsgálattól nagyon, nem tudom miért (tán kiderül, hogy téved?)
Nem a levegőbe kéne beszélni, hanem tényekkel igazolni. Én tudom tényekkel igazolni a Biblia megbízhatóságát, hitelességét.
És tegyük hozzá azt is, hogy a Konstantin előtti pogányság meg a keresztények iratait pusztította nagy lendülettel. Zsinati rendelkezések szólnak azon keresztények ellen, akik kiszolgáltatták az üldözőknek a szent iratokat.
2TIM-03-16 pasa grafh qeopneustos kai wfelimos pros didaskalian, pros elegmon, pros epanorqwsin, pros paideian thn en dikaiosunh...
A görög valóban fordítható úgy is: "Minden Istentől ihletett írás egyben hasznos a tanításra ... is", és így tovább. Vida Sándor vagy Kecskeméthy István így is adja vissza. Jelentéktelen szövegváltozatok kihagyják a "kai=egyben-is"-t. De hogy a Károliban olvasható fordítási változat ne állna meg a görög alapján, az nem igaz. Sőt, a szórend inkább emellett szól.
Intuíción olyan ösztönt, megérzést gondolok, amely jelzést ad egy veszélyről vagy sikerről, vagy egy bekövetkezendő dologról, tennivalóról, de a tudat megkerülésével.
Különben egyszerűen közlésnek mondanám.
Mivel a tudat megkerülésével jelentkezik,ezért nem feltétlen érti meg, vagy ismeri fel az észlelő helyesen. Számtalan keresztény példát tudnék erre felhozni, amikor isteni sugallatra döntöttek pozícióról, kirekesztésről, anyagi juttatásról és utólag kiderült a tévedés.
Ha az elme tudatlanságok, félreértések és tévhitek foglya, akkor nem csak a belső világában, hanem a környezetében is konfliktusokat teremt.
Nem annyira a belső vetül kifelé, hanem mindkét folyamat beindul, persze egymást is indukálva. Mert amiképpen a belső konfliktusok is önmagunk meg nem értéséből származnak, a külső konfliktusok is a környezet meg nem értéséből és nem pedig belső konfliktusainkból származnak. Jóllehet halmozott szinten persze lehet egyik is oka a másiknak.
Az igazság keresése általában a saját környezetben mindenkinek megoldható, vagy megoldhatóvá tehető. Ez nem feltétlen mások igazságainak a keresését jelenti a magunké helyett, az általában lehetetlenségeket támaszt a céljaink előtt.
Az intuíció kevés, vakvágányra vezet, ha az elme nem érti meg. Ha félreérti az elme, mert tévedések, tudatlanság, és hamis hitek foglya, akkor egész biztos a belső ösztönzés eredménytelen harchoz vezet.
Az élethez egy egész ember kell, akinek helyén van a szíve és az elméje.
Mondod:
a megértés jelen esetben elrugaszkodást igényel az meg az ego-nak kockázatosnak látszik
Á soha nem a döntések az igazi lényeg. Hanem a mögötte húzódó meghatározó erők, gondolatok, érzelmek, ösztönök, vágyak, a környezeti feltételek, és kényszerek. Egy darab döntés rendkívül összetett módon születik az egyén és a környezete összes feltétele és hatásai figyelembevételével, vagy figyelembe nem vételével.
Az egyén és környezete között feszülő konfliktus megoldásából, ha hiányzik a megértés, akkor valamelyik fél kényszerével vagy befolyásolásával fog folytatódni a játszma. Ilyenkor válnak fontossá a determinációs elméletek és azok tudományos vagy vallásos igazolásai.
Amíg igazságkeresés közben hajlandó az ember a tévedések belátására, addig nem reménytelen semmi. A baj akkor kezdődik, amikor az igazság keresése ellen elfogad egy technológiát, ami a gondolkodás elvetését jelenti, és minden igazságot hit által, elfogadott kijelentésekre korlátozza. A kijelentések többnyire a Bibliának az igehelyei.
A gondolkodás helyett egy tudatos összehasonlítás marad, a Biblia előírásait kell összevetnie a saját életével és magatartásával. Ennek következtében el kell vetnie az életben azokat a dolgokat és emberket, akik nem passzolnak az így közvetített értékrendhez. Az alkalmazkodáshoz és az igazodáshoz ilyen formán valódi gondolkodásra nincs szükség, a keresztény nyitott talaj a tévhitek előtt, csak a megfelelő módon a Bibliára hivatkozzon.
Nem volna különösebben ezzel baj, de ráadásul a Bibliában is vannak tévedések. A módzser elfogadásával azonban a tévedéseket is éppenúgy az összevetései során felhasználja, mint az igaz dolgokat. Nem a keresztény téved, téved helyette a Biblia. Mossa a kezét, ő biblikusan megcsinált mindent amit az írások rendeltek, mindenki más hamis próféta, vagy a sötétség angyala.
Nos ilyen feltételek mellett a keresztény nem fog előrébb jutni a megértésben.
Nem annyira az írások eredetiségének a kérdése a lényeges, mert teljesen mindegy, hogy egy másoló okozott benne tévedést, vagy egy fordító, vagy az eredeti szerző eleve rosszul fogalmazta meg a mondandóját. A lényeg, hogy a tévedésekről akkor is lássuk hogy tévedés, ha a szerző eredetisége is igazolt.
Szerintem van ilyen eredeti irás, ami fent maradt, sőt tudunk is róla...., de ó és újszövetség csak másolatában van jelenlegi ismereteink szerint....., csak ki de derüljön, hogy amit másolatnak véltünk, az az eredeti irat.....
Tévedsz. Az ókori iratokból nem is tudok hirtelen egyet sem mondani neked, amely eredeti példányban maradt volna fenn, általában 1000-14000 évvel későbbi példányaink vannak.
Ám a bibliográfiai vizsgálat, a külső- és belső bizonyítékok vizsgálatának áttekintése után nyugodt szívvel kijelenthetjük egy ókori iratról is, hogy megbízható. Ez történt a Bibliával is (mind az Ó mind az Újszövetséggel).
Mind az Ó és mind az Új testamentum hitelesen maradt fent, de maga az írás már nem hiteles addig, amíg az eredeti nincs meg, hogy összehasonlítható legyen, érted?
"de nem csak keresztény, zsidó, hanem számos más népé is az ókorból!"
- így van, és mind-mind vizsgálható a tudomány eszközeivel (még eccer a kedvedér: bibliográfiai vizsgálat, külső és belső bizonyítékok vizsgálata). Sokkal hitelesebb eredményeket kapunk, mint evós "többmilliós" leleteknél.
"ez nem mondható el minden esetben az újszövetségi írásokról!"
dehogynem. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy mind az Ósz, mind az ÚSZ hitelesen maradt fenn.
Igen, vannak iratok , de nem csak keresztény, zsidó, hanem számos más népé is az ókorból!
Jézus idejében már sajnos hiteles és egyértelműen eredeti irat nem volt, csak másolatok, amit ugye a hithű zsidóság feltételezhetően korrektul betűről betűre másolt, ám ez nem mondható el minden esetben az újszövetségi írásokról!
Még valójában azt sem tudjuk, hogy Jézus mikor született és mikor halt meg, hisz ahány keresztény csoport, annyi dátum, de ha nem, akkor feltételezhető, hogy Jézus i.e 7-ben látta meg a napvilágot.... nagy Heródes halála előtt, ami i.e 4-ben jött el!..
