Jah, a lánc-val csak annyi a baj, hogy németes, mint a marcangol, a mar tőből, és a c az pedig valójában k, a magyar vagy germagyar általában k-t megtart.
Itt fel van adva a lecke, mert a magyar nyelv vagy a kor szelleme szerint csinálta ezeket a változásokat, vagy német szó.
Jah, azt elfejetettem a hu tőnél, hogy a lejt is belőle ered, a klei, kleit, hleit. Van egy alap hu vagy keue tő, ebből lesz, huny, hany ken-val, majd egyszer ebből is lekopik a h és lesz nyak, Nacken, hnakkó.
a lejt: hu+l+ei+t. A A hu lekopik, ls lesz lejt, mint a Leite szó. Tehát ha megvan a képzett gyöke a lankának, lanyhának a láncnak és a létrának a germagyarban, akkor ezek magyar szavak.
Azért jó sok szó egyetlen egy tőből, az indogermán keue, hu germán-germagyar tőből!
Szeretném lerészletezni a hu tőt, ami az indogermán keue tő, de a germán és a germagyar a hu lesz, de elnevezem a hany tőnek, vagy huny tőnek, a végén részletezem.
Hu+m=homorú, germán ham
hu+mp=hemper, hempereg, germán hampen, sich krümmen
hu+mp+l=hömpöly=hampal
hu+b=huppjan, huppan
hepaj=huppjan, janos ige után ej, aj
hu+b=hube, Bug, Biegung, hiba
hibban=huppan, hube mint Bug,egyben stoßen,taszít
hu+b+l=hubil, hobály, bugozó, enthobeln
hu+g(ja)=haug, haugja, hegy
hu+p=huba,Haube, (tán kalap, kupak?)
Hogy, hogyan lesz huny vagy hany tő? Egy indogermán ken tőből, ami a germán hnei. A hu tő valószínűleg összefügg a huny és hany tővel, a neigen.
hu tő+n ken, hnei=hany, huny
hu tő+n+og=hneigan, neigen, hunyog
valszeg ebből a tőből ered az indogermán kel tő is, ami a germagyar haj, hajol, hajlik, illetve a hódol, a hulden, ebből lehetne egy ferde szavunk, a hajde, halda, illetve lehetne a Halde, a hajad szavunk, ha lenne.
Jó kérdés a hlei viszonya, viszont a hlei, aminek az erdeti töve az indogermán keue, ered a lanka és a lánc szavak, amik tehát a hu-ra a hanyatlásra, a hajlásra mennek vissza, és germánok.
Ahogy a konyul egy indogermán szó a geu tőből, vagy gen tőből, és belőle ered a kengyel szó is, indogermán geng tő, germán keng tő, germán kengr Haken, a kengyel szó a konyul szóból ered.
A lánc természetesen nem lehet szláv, mert a szlávban nincs h lekopás, ahogy a kúp se, mert a kúp és a kupa szavak a geu-ból jönnek, a szlávban a g nem válik k-vá, tehát a kérdés, hogy a kupak szó vagya kuppából ered, aminek a töve geu, vagy a keue tőből, ami a germagyarban hu, és nem k.
Jó kérdés a kampó szó,mert ez a keue,tehát hamp,hempereg lenne,de a germánban is van,mint Kampf.
szabály: sker, ker: hor, hur, szekr
geu=keu, kony
keue=hu
Honnan tudhatjuk, hogy a Karpok Germánok, tehát a Kelták Germánok? A Karp a ger-ből jön, ami a germánban lesz ker, mint a Kraft-ban, a konyul-ból lett képezve.
Miyen jó a gyöknyelvészet rendesen, ki lehet mutatni a rossz etimológiákat, és azt, hogy a magyar egy germagyar nyelv.
Miután átvettük a hony tőt, nagyjából át kell venni a kony tőt is:
Ku tő, konyulni, vagy kony tő:
ku+p=kuf,kup
kup+a=kupa,germán és latin
kopponya=kuppjó vagy kopp+nja,jó
ku+d=kád,kadó
ku+n=ken,konyul
kunyhó=kautjó,kota
ku+ng=kengyel,kunkr,Haken,Biegung,Kunkel,
kunyk=kunkor,kunkr a kengyel
kuny+k vagy g, gneig= könyök,knick,knicks
kuny+ít vagy ed= konyít esetleg, vagy a konty, knut, knud
ku+r= kehren,ebből jöhet a a kör,mert
kur+ma=karom,kraume,mai német Krumme,krimmjan:szétmarcangol,szétkarmol
karám: kramjan,einpferchen de zerfleischen is,majd hrama karám
kur+wal=karvaly,karwail, krâwial,krauen
kur+ng=kreng,kringel Rin,korong
A ku l-val és m-val csak indogermán formában van meg, a golyó, ami kuló lenne, az germánul, aztán a go+m, vagy kum ami a gomolyag. A golyó egy árja szó, a gomolyag meg lehet, hogy szláv.
A germánban is van göb, guf, gub illetve , gump vagyis gömb szavak, amiknek a szláv változata a guba és a gomb.
A konyulhoz tartozik még a gúvaszt vagy a gubbaszt, germán gúva vagy kuwat, ami rendhagyó a germánban a göb és a gömb tekintetében. A korong indogermán vagy szláv formája a göröngy,de a szlávban az ng ritka.A ku+g-vel lenne a kugli,ami német jövevényszó.
A kony tő is át van véve úgy nagyjából a hony tő mellett. Jól látható, hogy a magyar egy germán nyelv, ahogy muatatta hony tő is.A göb és a gömb és a gúvaszt szavak germán szavak, amik nem követik a szabályt, míg a golyó, magyarul kuló vagy kulyó lenne, egy árja szó, a guba és a gomb pedig szláv szavak, a kumoly vagy gomolyag pedig szlávnak tűnik, de a magyar ku vagy kony tő germán, mert a szabály:
De attól, hogy a társadalmi veszélyességük alacsony minősítést kapott a jogalkotóktól, ezek mégiscsak a távgyógyítók elvtársai. :)
Csak remélem, hogy akkor nem fogtok megrémülni és félni, amikor a tiszta nap napján, mikor a posztmodernban, a magyar posztmodernban a germagyar nyelv segítségével, lehullik a lepel, a művit elmossa a gyom, a valóság megjelenik, feltárul az értelmiség zsiványsága, és a Carnik kötéllel mennek az értelmiséghez, kiket a Gelimerouk vezetnek.
Tudomány? Az tehát a tudomány, amit a gyogyósok modanak. Hú, de pejoratív!
21. században tudománnyal jönni! A Magyar, Germagyar, a 21. században nagyon jól áll.
Vajon nem-é most jön el az értelmiség alkonya? Vegyük Lyotard-ot, Nietzschet, Heideggert, a szociológiát: ültessük át a magyar valóságba, mi lesz?
Ha a tudomány röhej lesz itt magyar földön, akkor ez a posztmodern áramlat, ami megjelenik, más hatást fog elérni, mint Nyugaton. Máshol van rendes nyelvtudomány, itt nincs, a posztmodernt fel lehet végképp erősíteni a germagyar nyelvvel, ami végképp végez a az értelmiségiekkel.
Sajnos nem akarjátok tudomásul venni a vilgá, vagy a magyar világ alakulását, a világgal összhangban.
Már elnézést, de mi az egész türközözés, meg finnugorizálás? Az is kurva régi, vagy 100 éves baromság.
Én vállalom, hogy elvtársa vagyok HB-nak, UvL-nek, opinionaternek, savaznak, tamolnar3-nak, L.C.S-nek, vörösvárinak és másoknak. Nem szégyen, hogy vannak közös elveink, és ezek az elvek a tudományos gondolkodást részesítik előnyben. A modern oktatás lényege az lenne, hogy ezeknek az elveknek a használatára megtanítsa a gyerekeket.
És nagyon gáznak érezném, ha Carnuntumnak, ntk-nak, fakóbakónak, altercatornak, otumbajnak tetszene az, amit írok és gondolok. Ezeknek az embereknek a tevékenysége a közoktatás kudarcát mutatja: alapvető nyelvtani fogalmakkal sincsenek tisztában, idegen nyelvtudásuk nagyjából nulla. Ők is elvtársak, csak mások az elveik. Úgy gondolják, hogy tanulatlan emberek is képesek megbízható szakvéleményt adni olyan kérdésekben, amelyekhez felsőfokú végzettség kell.
Ha orvosnak adja ki magát valaki, és betegeket próbál gyógyítani, akkor kuruzslásért elítéli a bíróság. A magyar őstörténet kuruzslóinak szerencséjük van, mert a törvény velük szemben elnéző. :)
De attól, hogy a társadalmi veszélyességük alacsony minősítést kapott a jogalkotóktól, ezek mégiscsak a távgyógyítók elvtársai. :)
Tudományos gondolkodás? Akkor az valami pejoratív dolog, mert ismerjük be, a tudomány se jobb, sőt, rosszabb, mint amit Carni mond. A 21. században röhej és nevetség tárgya.
Oktatás? hát az mira megy ki? A libcsi értelmiség ideológiájára, tehát a szavakat tárgyszemszögből nézik. Ez nem nyelvoktatás, hanem ideológia.
Közoktaztás kudarca? Most komolyan? Hát akkor nagyon okos emberek lehetnek. Én is védem az agyam alufóliasisakkal ellene.
Mi köze van egy nyelvésznek, egy ezoterikus ideológusnak, aki totál transzcendens, tehát a nyelv megalkotóihoz nem is lehet köze? Egyetem, oktatás épphogy a törzsit akarja elpusztítani.
Valójában Carni túl művelt, ezért beszél hülyeségeket, meg benne is van libcsivonós, de a választása, vélelme, vagy doxája, többet ér mint az értelmiségnek. Az iskola, a műveletésg miatt biz téved, de a vélelme helyes.
Orvosok? mi az, ha nem a libcsi önkényuralom része? Nem büntetik? Jah, csak elhazudják, így bizonyos dolgokat alaptalánná tesznek. Az apa a lányát megszórja savval, akkor neki tévképzetei vannak, nem hogy törzsies, germán, a régi szokásjog és a nyelv alapján cselekedett, a nyelv alapjűán, ami neki megmondja, hogy mit kell tennie.
Nem büntetik? Mi a nyelv? A nyelvnek a mindennapjaunkra hatásja van. Amikor a valódi szavakat letagadják, letagadják a valóságot is. A bűncselekmények 60 százaléka törzsi inditatású.
Mégegyszer, művi, ideológikus, ezoterikus, libcsi önkényuralmi embernek nincs közük a nyelvhez. Elmehetnek pampogni egy pártba, de a nyelvhez nincs közük. Mekkora a különbség a régi és egy egyetemi között!
Egy csöves, egy gyerek is jobban el tudná látni a nyelvészetet, mint a tanult, művi ideológusok.
Ahogy Hérekleitosz mondta: a logika közös, de ez csak kevesen értik meg, úgy a nyelv is az.
könyök – ‘az alkart a felkarral összekötő izület; ‘ennek külső, kidudorodó pontja’; ‘‹régen› az ujjhegyektől a könyökig mért távolság mint hosszmérték (443 mm)’. Származékai: könyököl, könyöklés, könyöklő. Feltehető köny- alapszava ősi örökség a finnugor korból: vogul kvengel, osztják konji, cseremisz kenyer, mordvin kenyir, finn kyynärä (‘könyök, rőf’). A feltehető alapszó küne lehetett; a -k denominális névszóképző az ágyék, fazék, torok szavakból ismerős.
Oszt meg már miért? Tud valaki legalább németül? Ismeri a knicken szót? Germánul kneikj, ami összenyomni, hajlítani, és a kony tőből ered, ami a konyul. Köny, ken, keun+k indogermán, vagy kó germán, ami lehet, hogy uyganaz.
Hol van Carni, hogy megmondja, hogy a konyul, keu germánul, ken és a kengyel rokonok, hisz egy indogermán n képzéssel van képezve, de talán germán, kenk? Konyul(kota, finn kota is,), kunyhó, kautjó, könyök és kengyel egy tőből erednek..
knieik pedig a kony-ból van képezve, a kengyel meg g-val nem k-val, kneigr a kampó, a konguló,konyog.
Jah a magyar, germagyar hu vagy hany tőből ered még a lekopott h-val a létra is, illetve a lanyha,hlainjan, hléan, hlainke, ami a lanka és a lánc rokona.
Amúgy ez most komoly?:
lanka – ‘enyhe lejtő’; ‘‹régebben› vízparti nádas, rét’. Szláv eredetű szó: szerb-horvát luka, szlovén loka (‘vízparti rét’), szlovák luka (‘rét’). A magyarba egy régi szláv nazális *lonka került; ma általános jelentése másodlagos, a parti rétek fölötti kis lejtésű domb- vagy hegyoldalra értődve.
Nem tévesztik inkább össze a liget, luga szavakkal? Ami amúgy germán.
Miért lenne a germagyarban, ha germán a lanka szláv, ami itt valójában a liget lehet, de germán, és a lá, lo lobog, láng még a képzése szláv, vagy a lánc, ha germánok, és van a lanyha szó is, és megvan a töve a magyarban, na jó, majdnem a töve, a hu, hony, hany?
Miért lenne a létra német, ha megvan az összes többi germán is a germagyarban, germán alapján keue-hu, huny?
Szeretném lerészletezni a hu tőt, ami az indogermán keue tő, de a germán és a germagyar a hu lesz, de elnevezem a hany tőnek, vagy huny tőnek, a végén részletezem.
Hu+m=homorú, germán ham
hu+mp=hemper, hempereg, germán hampen, sich krümmen
hu+mp+l=hömpöly=hampal
hu+b=huppjan, huppan
hepaj=huppjan, janos ige után ej, aj
hu+b=hube, Bug, Biegung, hiba
hibban=huppan, hube mint Bug,egyben stoßen,taszít
hu+b+l=hubil, hobály, bugozó, enthobeln
hu+g(ja)=haug, haugja, hegy
hu+p=huba,Haube, (tán kalap, kupak?)
Hogy, hogyan lesz huny vagy hany tő? Egy indogermán ken tőből, ami a germán hnei. A hu tő valószínűleg összefügg a huny és hany tővel, a neigen.
hu tő+n ken, hnei=hany, huny
hu tő+n+og=hneigan, neigen, hunyog
valszeg ebből a tőből ered az indogermán kel tő is, ami a germagyar haj, hajol, hajlik, illetve a hódol, a hulden, ebből lehetne egy ferde szavunk, a hajde, halda, illetve lehetne a Halde, a hajad szavunk, ha lenne.
Jó kérdés a hlei viszonya, viszont a hlei, aminek az erdeti töve az indogermán keue, ered a lanka és a lánc szavak, amik tehát a hu-ra a hanyatlásra, a hajlásra mennek vissza, és germánok.
Ahogy a konyul egy indogermán szó a geu tőből, vagy gen tőből, és belőle ered a kengyel szó is, indogermán geng tő, germán keng tő, germán kengr Haken, a kengyel szó a konyul szóból ered.
A lánc természetesen nem lehet szláv, mert a szlávban nincs h lekopás, ahogy a kúp se, mert a kúp és a kupa szavak a geu-ból jönnek, a szlávban a g nem válik k-vá, tehát a kérdés, hogy a kupak szó vagya kuppából ered, aminek a töve geu, vagy a keue tőből, ami a germagyarban hu, és nem k.
Jó kérdés a kampó szó,mert ez a keue,tehát hamp,hempereg lenne,de a germánban is van,mint Kampf.
szabály: sker, ker: hor, hur, szekr
geu=keu, kony
keue=hu
Honnan tudhatjuk, hogy a Karpok Germánok, tehát a Kelták Germánok? A Karp a ger-ből jön, ami a germánban lesz ker, mint a Kraft-ban, a konyul-ból lett képezve.
Miyen jó a gyöknyelvészet rendesen, ki lehet mutatni a rossz etimológiákat, és azt, hogy a magyar egy germagyar nyelv.
Isten szavunknál Rédey úr alaposan mellélőtt. Mivel a hettita emlékekből előkerült egy istanu nevezetű felsőbbrendű lény neve. A hivatásosok kaptak egy szép balegyenest.
"A motívumok értékelése során azonban indokolt az óvatosság: egyes népek körében jól dokumentálható az idegen eredetű tárgyak kultikus tisztelete, és az idegen eredetű motívumok beépítése saját hitvilágukba. [...]
E példák arra figyelmeztetnek, hogy a buddhista/manicheista motívumok jelenléte a korai magyarság körében nem feltétlenül jelenti ezen vallások alapjainak ismeretét. Egy motívum terjedhet divatjelenségként is." (Klima László)
Végkövetkeztetés:
fantáziálásra hajlamos, totálisan képzetlen emberek ne boncolgassanak -- a konyhaasztalukon -- bonyolult nyelvészeti kérdéseket, ha pedig megteszik, akkor alternatív topikokban a helyük.
Mintha a magyarságnak lenne, ami germagyarság, bármilyen ilyen kapcsolata is? Nincs.
Divat? He? Menj inkább alterkodni, a szokással szemben nincs divat anno, azt egyből felakasztják, a divat elveszi a szabadságot, a suebadaságot, a sippeséget. Nem kell libcsin gondolni a múltat.
Lehet egy Bolgár-kipcsákot megölt egy Germagyar, tőle mondjuk vett el, mi faszt, mondjuk egy Mekkomed szobrot, vagy kit, ha lehet ott belőle szobort csináléni, megölt egy kretényt, elvett egy ilyen kis Jézus szobrot, majd egy buddhistát, és elkezdett mint egy gyerek velük kungfusat játszani.
Menj inkább alterkodni a libcsi történelemhamisítás topikba!
Nyelvészeti? Hol? Jah az nyelvészet amit a magyar ideológusok és ezoterikusok csinálnak ama nagy és bazi drága épületekben?
És még van pofájuk németül lenni. Hát igen, biztos nagy tudomány, merthát az pejoratv. Vajon van ebben bármi értelmes is, hogy még csak azt se tudják, hogy mi a magyar, ami germagyar?
Valszeg az egészet meg lehetne cáfolni.Valszeg nem több mint amit Carni mond, egy szinten lehetnek.
Nylevészet? :D:D:D Te jó ég ez a nyelvész nem akarja felfogni, hogy egy nyelvésznek nyelvi ügykeben kuss a neve, csak a törzsui ember beszélhet.
Már megint ott vagyunk, hogy ha valami nem bizonyítható kétséget kizáróan attól még nem lesz a te állításod igaz.
Továbbra is tanácsolom, hogy menj az alternatív nyelvészet topickba és a germagyarokkal vitatkozz. Kíváncsi vagyok miben tudtok megyegyezni a koronáról.
Ez nem alternatív, hanem a valós. Dehát ilyenek ezek a libcsák Kipcsákok, a valóságot, a törzsit el akarjáj venni az embertől, hogy aztán ne legyen alapja, és ha a lánya arcára savat önt, akkor tévképzete van, és nem törzsiesen cselkedett a régi szokásjog alapján és amit megkövetelt a nyelv.
Libcsi rémuralom! Törzsi(a nyelvi) fordulat és törzsi forradalom!
körül – ‘minden oldalon vagy több oldalon, illetve oldalra, kört alkotva ‹névutóként és igekötőként›’: a ház körül, körülnéz. Kapcsolt szavak: körött, köré, körébe. A szócsalád tagjai a kör- alapszó származékai ablativusi -l, locativusi -tt, illetve lativusi -é raggal. Az alapszó ősi örökség a finnugor korból: zürjén kor (‘abroncs, gyűrű’), votják kuri (‘gyűrű’), finn keri (‘környék, kerület’), észt keri (‘kis kerék’).
Mit kell szegény Carnit támadni,most a magyar nem finnugor? Ezek a finnugor szavak a sker-ker tőből kell eredjenek,tehát közük van a cirkushoz és a koronához,tehát nincs köe a magyarhoz,mert az geu tőből ered,mint a konyul és még más.
"Korcsolya jöhetett a "karcol - horzsol" gyökből is."
"Korcsolya - görbedő, hajlóúton mozgás"
korcsolya – ‘‹régen› gerendaszerkezet hordók pincébe lebocsátására’: borkorcsolya; ‘ hamarabb jelent meg a szó ebben az értelemben.
Konkrétan te sem tudod, csak találgatsz össze vissza, de mi fogadjuk el minden szavad, mert jobb vagy mint a nyelvészek.
A Korona vírus meg a Corona sör nem ugrik be kétséget kizáró bizonyításnak? Hoztunk ide neked eleget.
Attól, hogy hülyeségeket beszél, még helyesen beszél.
a legnevetségesebb dolog ez a tárgyra vonatkoztató izé, mert az nem nyelv, egy nyelv tőből beszél.
A különféle indogermán nyelvek, mondjuk a szláv és a germán a hangváltozások mellett még képes lehetett megérteni egymást, mert tőből beszéltek 2000 éve. A nem modern nyelvek, vagyis nyelvek, amik hasonlók voltak anno képesek voltak egymást megérteni, mert gyökeik voltak. Valszeg egy thrák és egy germán is inkább gyöknyelven beszélt egymással 2000 éve.
A modern nyelvtelenség azt hiszi, hogy van egy szó, ami tárgyat kell, hogy jelöljön, és ennek van képzete, miközben a gyöknek van képzete. 21. században a nyelvi vagy törzsi fordulat után ez a tárgyból vagy tárgyra vonatkoztató magyarázat elavult.
Vannak jelenségek, mint a merev szó a mar tőből, mert a hulla maródik, pusztul, tehát merevedik, ez a tárgy perspektívájából, egy perspektívájából van magyarázva, de gyök alapján.
Az egész olyan, mint amikor most megvannak állapítva színek, és azt hiszik az emberek, hogy az realitás. Nem nem az, hanem a szó a realitás, nem szín. Amíg nem volt szó a színre, nem is létezett. Ma mindenféle hullámokat tulajdonítanak a színeknek, egyértelmű realitásnak veszik, a nyelvtől függetelenül, valami számítógépesdolgoknak, amit a gép ért meg.
Nyelvi szinten ugyanez a helyzet. Természetesen a nyelvben van egy megismerés, sokkal fejltebb (fajultabb), mint a mai, mert az ősi látásmód jobb. Ha a nyelvből kiveszik a gyököt, viszont még magát se lesz képes korrigálni, egy ideológia lesz, mert a mai az, átírások után, nem a természetben lévő fogalmak szerint.
Korcsolya jöhetett a "karcol - horzsol" gyökből is.
karom - karmol - karcol: szóbokrából.
székelyeknél: korcsia
A karom az indogermán geu, ger tőből ered, ker, kar+am germán képző.
Ehhez a tőhöz jön még a karvaly is, ami nem:
karvaly – ‘sólyomféle ragadozó madár’. Alighanem ótörök eredetű: türk karguj, kazár kirgij (‘héja’); ezek egy ‘szürke’ jelentésű ótörök tőből erednek. A szó belseji v másodlagos elem a régi adatokban gyakori karuul, karul, karol formák tanúsága szerint. A szóvégi j ⇨ l(y) változást nehéz magyarázni.
A germán krawian ige vagy krawil a karvaly, a ker tőből, markolni, kaparni, tehát a kar tőből, ami a karom.
A horzsol a germán hri tő, ebből jön a harmat a harmi, illetve ebből jöhet még a korom is.
A karám és a karmol egy jó kérdés, a gótban a krimmjan jelenti, hogy karmol, illetve azt, hogy karámozik, ami a germán hrama.
Mint mondtam: sker, ker: her, hor vagy szekr
geu: keu, konyul, illetve kör(kivételekkel)
keu: hu tő, mint a hegy (kivételről nem tudok)
Szlávban: nincs h, a g az g marad, a k az k marad, ami érdekes, mert ez egy zátemnyelv, ezért z-vé kéne hogy váljon, tehát ez egy kivétel a z szabályból.
kúp – ‘mértani test kör alappal és csúcsos palásttal’; ‘hasonló alakú, végbélbe adott gyógyszer’: végbélkúp. Származéka: kúpos. Déli szláv eredetű szó: szerb-horvát szlovén kup (‘csomó, rakás’); ez rokona a kupac előzményének. A ~ szót mértani jelentésével a nyelvújítók ruházták fel. Lásd még kupak.
Miért lenne a kú szláv, ha a germán germagyar nyelv.
A kupak a huba párja. Én a Pepsi hubáját veszem le. Tehát a kúp csakis a geu tőhöz mehet, a germánban is van kúp itt, és idejön a kupa és koponya is.
A kupak párja a nem germagyar kazal.
Miért szláv a hiba:
hiba – ‘melléfogás, vétség, mulasztás’. Származékai: hibás, hibázik, hibáztat, hibátlan. Szláv eredetű szó: szlovén hiba, szlovák chyba (‘fogyatékosság, tévedés’).
A hiba a hu tőhöz illene? Mi a hobeln? A homorúságokat kivenni. Talán inkább hobeln helyett enthobeln lenne a jó.
Ha Carni itt felhozná a halom szót megérthető lenne, mert az indogermán kel és az indogermán keu között nem tisztázott a kapcsolat. A hal kiemelkedés, ragen, és a hegy is az a haugja, a hu tőből.
Milyen jó már a gyöknyelvészet, mi? Ezzel meg lehet cáfolni, azt amit eddig vettek, mert, általában kivetéleket nem számolva(norwég guva, gúvaszt, göb, gömb):
"nem lehet tagadni a szóbokrok alapját képező közös jelentéshalmazokat."
De igen. Azt próbáljuk bebizonyítani a "bohóckodásunkkal", hogy a szóbokraid nem bizonyító erejűek, mert:
1. rengeteg átvett, idegen eredetű szót teszel bel példának, amelyek nem bizonyító erejűek.
2. Rengeteg szót kihagysz, ami kilógna a logikádból, tehát a szóbokraidra nem lehet ez alapján szabályt felállítani.
3. Nem lehet hasonló vagy rokon értelműre jelentésekre visszavezetni a szavaidat, mert nem néztél utána, vagy csak szimplán erőltetett, vagy annál is roszabb a magyarázat.
Ezek alapjában cáfolják az egész gyöknyelvészetedet.