Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Azt gondolom a hitelességhez és megbízhatósághoz az is hozzátartozik, hogy megemlítsük: mennyire bizonytalan az, hogy a teljes írás bizony kérdéses mit is tarkar, hiszen míg az első században használt (zsidó) ószövetség 24 könyvből állt jelenlegi ismereteink szerint, ezzel szemben Josephus bizony csak 22-ről beszél. Márpedig ki lehetne hitelesebb nála, akit nem hitvédelmi érdekek vezéreltek?
Aztán az eltérések java valóban jelentéktelennek tűnik, de így lesz közmegegyezés alapján „rutából” kapor:
De jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságos ítéletet - Az eredeti Máténál még állt.
Talán nem is fontos, hiszen nem hordoz ideológiai mondandót, de rávilágít a lényegre, ez is előfordulhat:
De cselekedetei által nyert igazolást a bölcsesség."
Igazoltaték a Bölcsesség fiai által.
Jelentős különbség, sőt mondhatjuk lényegi, amely alapvető Jézus megértése szempontjából!
- amely azt látszik igazolni, hogy a Jézus feltámadása utáni első években Palesztina, Szíria térségében ’szabadon lebegő’ logionok terjedtek szájhagyomány útján, amelyek lejegyzésekor már a tradíció eltérhetett, így megalapozva azokat az eltéréseket, romlásokat, amik ma a zavart kelthetik. Akik tehát a szavakhoz és betűkhöz ragaszkodnak, ( mint tették ezt az első századi hitvitázók, akiknek ezt a szemléletet köszönhetjük ) semmit sem értenek abból az eszméből, amit Jézus át kívánt adni.
A "minden Istentől ihletett Írás"-t tudnám más szórenddel is mondani: "pasa qeopneustos grafh", míg azt, hogy "az egész Írás Istentől ihletett"-et szórendileg nem tudnám ekvivalensen átalakítani. Ez amellett szól, hogy ha Pál az előbbit akarta volna egyértelművé tenni, bizonyára más szórendet választott volna.
Beszúrhatott volna ugyan egy "esztin" létigét is a mostani szövegbe a "theopneusztosz" elé, vagy akár utána is, és a jelentése ekkor egyértelműbben az volna, aminek a Károli fordítja. Viszont ezen "esztin" hiánya sem zárja ki a Károli helyességét. Talán csak akkor, ha az "ófelimosz" után állna egy "esztin." Ennyire azonban én sem értek a görög árnyalataihoz.
Ha lenne egy modernizált Károlink, amely nem a Receptuson alapul, újabb helyesírással van írva, és ugyanúgy összedolgozna rajta minden prot. felekezet, mint az új fordításon, azzal meg volnék elégedve. Vida néha túlságosan szájbarágós a sok zárójelével, Csia túlságosan eredetieskedő, a különféle Károli-revíziók nem terjedtek el, ill. beleolvadtak az új fordításba. Emez pedig nem olyan szószerinti, mint a Károli, ezért inkább hosszabb, könnyebb olvasásra alkalmas. Talán még Budai Gergelyé volna alkalmas az eredeti követésére, mert irodalmilag nagyon igényes, de azt nemigen olvastam még. A r.k. fordításokról itt nem akarok beszélni, azokkal egyéb problémák is vannak.
Mégegyszer. Nem annyira a Biblia hitelessége a fontos kérdés szerintem. A tanításokban levő tévedések felismerése lényegesebb, mint az, hogy azokat ki helyezte el a Bibliában. A hitelesség akkor válna fontossá, ha a tévedések miatt valakit vád alá kellene helyezni. Akkor nagyon fontossá válna, nehogy ártatlant rágalmazzanak meg.
A magyar fordítások közül melyik adja vissza inkább a Nestle-Aland szövegértelmezését..., avagy melyik fordítás tekinthető szövegkritikailag hűbnek az első másolatokhoz....? Maga a koine nyelvezet visszaadhatja e az eredeti gondolatot a magyar fordításokban és az melyik biblia lehet?
A Nestle-Aland függelékében szerepel egy rakás eltérés ezek közül. Ezek azok, amelyek olyan jelentéktelenek, hogy nem kerültek bele a lapalji jegyzetekbe sem. Máténál kb. százötven vershez tartozik ilyen kisebb szövegvariáns.
Magát az apparátust nem tudtam még futólag sem felbecsülni, de pl. a Mt 13,1-14-hez (a NA27-ben egy oldal, közepes mennyiségű kritikai jegyzettel) összesen tizenhetet számoltam meg. Szerepel egy beszúrt "de", egy variált "ek" és "apo," egy "to", egy "szpeirai" után beszúrt "to szporon autú," és így tovább.
A leghosszabb eltérés a 13. versben van, ahol a "hogy akik hallanak, ne halljanak" stb. helyett az áll: "hogy hallván ne halljanak" stb. Ugyanitt néhány forrás hozzáteszi: "És soha meg ne térjenek," ami nyilván az utána következő Ésaiás-idézet hatására történt bővítés.
És többségükben ilyenek ezek a sokat hánytorgatott eltérések, vagy pedig pedáns másolók munkái, akik a korukban elérhető színvonalon gondozták a szöveget: egységesítettek, az általuk ismerthez igazítottak. Alig pár helyen érezhető dogmatikai befolyás a szövegen, s ezeket is jól ismerik a kutatók.
gyere át a miért igaz a Biblia topikban, ha erről akarsz beszélni. Ennél alaposabb hozzászólásokkal gyere viszont (melyik irat mikori, konkrétan milyen eltéréseket találsz, stb).
Egy egyszerű magyar fordítás és egy angol között is vannak eltérések, az eltérés önmagában nem jelent semmit, ezért kell konkrét példákat hoznod, hogy össze lehessen vetni a legrégibb iratokkal, illetve a mai Bibliával.
Egyébként a belső bizonyítékokra nem tértem ki, számomra az is elég, hogy ha kézbe veszek egy Bibliát, elolvasom: azonnal látom azt a belső összefüggést, összhangot, amely még minden egyéb külső bizonyítéknál is jobban bizonyítja megbízható voltát. HOgy külső bizonyítékok is alátámasztják ezt, az számomra csak ráadás.
Igen. Sőt, már meg is tették a Nestle-Aland-kiadás szövegondozó munkája során a bizottság azzal megbízott tagjai; az eredmények közül a lényegbevágók megtalálhatók az illető szövegkiadások kritikai apparátusában. Nekem nincs meg, de az UBS-féle görög Újszövetség mellé készült egy kísérőkötet is, éppen a szövegváltozatokról. Ezt Bruce Metzger írta, címe: A Textual Commentary on the Greek New Testament. Hasonló címmel létezik még egy mű Kurt Alandtól is; egy görögtanárom, Hanula Gergely szerint ez utóbbi sokkal jobb.
Össze lehetne szedni, hogy mely írásokat idézték először és kb. mikorra tehető, az első keresztények, egyházatyák és keresztény szerzők? Evangéliumból, Páltól, avagy más apostoloktól? Nyomon lehet e követni az írás fejlődését, mármint a görög / koine, arám, latin a szent iratok másolataiban is? Gondolok a szavak értelmezésére, nyelvújításra és a filozófiai fogalomalkotásokra, Jézus-tól a kánonig?
