2-3 éve elhagyatott szőlőre lehet-e felvenni valamilyen támogatást? Újratelepítésre gondoltam,a mindkét szomszédom ott hagyta a területet és ha eladná akkor megvenném.
Vannak 20 és 5 literes ballonjaim, de ezek mégsem mutatnak olyan jól, mintha egy hordóból engednék a vendégeknek. :) Persze ha más nem lesz, ezekbe töltöm. :) Kösz a tanácsot mindkettőtöknek!
Vegyél üvegballonokat az OBI-ban, van 30, 20, 10 literes, azokban ide-oda fejtve mindig tele lesz amit nem iszol éppen. Érdemes ezt csinálni, mert a félbehagyott bor ha meg nem is törik, de "kiüresedik", miáltal az élvezeti értéke nagyban csökken.
pl. széndioxiddal Ezt régebben úgy csináltam, hogy a szódás szifon fejét függőlegesen a hordó nyílásába helyeztem és belecsavartam a patront. Érdemes 3-4 naponta ismételni.
Alap kérdéssel fordulok hozzátok. Mivel törekszem a káros oxidáció megakadályozására, így felmerült bennem egy kérdés. Addig oké, hogy értelem szerűen teletöltve tartunk minden hordót, de nekem pl nincs úszófedeles tartályom, így mi lesz azzal, amit fogyasztásra meghagyok? Nem kívánok minden liter bort lepalackozni, némelyiket lassan-lassan fogyasztjuk majd. Azt hogyan lehetne megvédeni? (mivel egyszerre nem iszunk meg 50 liter bort :) ((az a legkisebb hordóm)))
Megvan az úszófedeles tartály (200 literes, olasz nóném', 60k akciósan). KÉR(D)ÉS: Mekkora nyomásig kell pumpálni a tömlőjét (használati utasítás nem volt hozzá)?
Ez igaz! De képzelj el egy présházat olyan helyen, ahol nincsen villanyáram. Mert azért valljuk be őszintén, a mai magyarországi szőlőhegyek nagy részén még nincs. Nekem sincs borvidéken a szőlőm, és egészen két évvel ezelőttig nem is volt hálózat a hegyen. De ha minden hókuszpókuszt bevetünk, hol marad az, amit a nagyapáink a saját tapasztalatukból ránk hagytak? Az Ő idejükben még az infralámpa alatt naposcsibék szaladgáltak. Meg azt hiszem, hogy az egész borkészítés egy kicsit vajúdik a sok mesterséges kütty-mütty miatt. Az amatőrök meg rögtön profinak képzelik magukat. A hozzászólásból meg a sokadik után arra gondoltam, hogy üzletkötővel van nemkívánt párbeszédünk. A borhoz meg nem sok köze van. Na Cső!
ha üvegben erjesztessz akkor szokás úgy 2/3 részig teleönteni. a többit hagyd meg a kifutásra. Ha viszont hűvösebb helyen erjesztesz akkor rakhatsz bele többet is mert nem fog olyan nagy intenzitással forrni nem megy ki.
a levegőtlen körülményekre meg ott a "kotyogó". használj olyat és nem kell félned az ecetedéstől.
még azt is meghallod hogy mikor kell beavatkoznod!
Miért kell rögtön tipust és lehetőséget ajánlani, neked soha semmi nem tetszik, soha semmi nem elég jó. A BORÁSZOK egyszerű halandók! Bár a technika nem mindig barátjuk, megoldják amit kell. Köszi szépen! A mai hiánygazdálkodásos világban szenvednek annyit, amennyit kell. " útunk szavadra lett kimérve, börtön és halál mezsgyéjére, erősítsd karjaink!" Na Cső!
Csak a vörösnél kell hűtésfűtéshókuszpókusz. Ezeket kádon csak a présházban tudom erjeszteni (ott van hely), az meg jól lehűlt az utóbbi hetekben. Ezért a cefre hőmérsékleteteljes erjedésben eleinte csak 13 fokig ment fel egy darabig. aztán szerencsére jött ez a felmelegedés és most 18 fokos, ami már elmegy az almasavbomláshoz. 20-21 fok lenn az igazi neki.
Igazából tényleg nagyon jó lenne egy vörösboros és egy fehérboros pince, mert más hőmérsékleteket igényelnek.
Levente,
izgalmas felvetés, de azért a világban is az északibb borvidékeken teljesen általános, sőt, már-már kizárólagos módszer a vörösborok biológiai almasavbontása (Bordeaux, Burgundia pl). Ha bármilyen kevés almasav marad egy vörösben, az rontja az ízhatást szvsz.
Ez így nagyon jó, köszönöm. Szeretem ha értem a dolgot. Most csak azon töröm a fejem hogyan oldhatom ezt meg anélkül hogy kiforrna az üvegből...mert ha nem hagyok fölötte elég helyet, ez történhet...
Ki köll erjeszteni valamilyen élesztővel, és aztán az erjedés után le köll kénezni. De előbb persze fejteni, hogy a seprőben lévő mikróbacik ne zargassák tovább. Azt meg írjad le légyszi, hogy milyen a pincéd, mert engem zavar, hogy a bor kialakulása csak hűtés-fűtés hókuszpókusszal megy végbe. Ami persze nagyon költségigényes.
de jegyezd meg az ecetbaktériumok levegős (un aerob) erjesztők azaz levegő érintkezésével tudnak csak szaporodni, erjeszteni. a borélesztők bírják a levegőtlen körülményeket (anaerob) erjesztők. ebből számodra a lényeg az, hogy törekedned kell arra, hogy kerüld a levegővel való nagy felületü érintkezést, valamint likvidáld az ecetbacikat. mivel az ecetbacik nem bírják a "kénszagot" a bort kénezéssel is megóvhatod ellenük.
Az ecetsavat ecetsavbaktériumok termelik, amik ha elszaporodnak, egyre ecetesebb lesz a bor/must. Kénmentes állapot, levegővel való érintkezés, valamint erjedés hiánya (co2 véd) esetén jobbak az életfeltételeik. Ja és minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a veszély.
A már meglévő ecetsav az már mindenképpen bennemarad.
