A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A matematikai képletekből mindent ki lehet hozni, és mindennek az ellenkezőjét is.
Itt konkréten arról van szó, hogy a gravitációs fényelhajlásra még Newton elméletéből adódik egy képlet, amely hibás. Azért hibás, mert Newton téves feltételezése szerint a fény apró golyócskákból, fényrészecskékből áll.
Ezt a hibás elképzelést támasztotta fel újra Einstein. Első nekifutásra ugyanazt a képletet használta fel, amely Newton elméletéből származott, de másodikra a fényelhajlás mértékét megszorozta kettővel.
Ez is téves, de ezt használták fel a feketelyukak ötletéhez. Ennek a hibás képletnek köszönheti a feketelyuk a "létezését". Ha elég nagy a feltételezett feketelyuk tömege, akkor felcsavarja a fényt, így nem tud kijönni a feketelyukból. Ez persze egy orbitális baromság.
De a csillagászoknak nagyon jól jött a feketelyuk, mert ha valamit nem tudnak megmagyarázni, akkor előveszik a feketelyukakat.
Mi van a galaxis közepében? Hát feketelyuk.
Mi okozza a gravitációs hullámokat? Hát ütköző feketelyukak.
És ha nem elég egy feketelyuk a magyarázathoz, akkor többet feltételeznek.
Én csak találgatok. Te a másik topikban irtad, hogy a fekete lyuk , egy hibás matematikai képletnek köszönheti létezését. Ennyien nem értenek a matekhoz?
Én nem tudok rá válaszolni, mert eddig a fekete lyukak nem képezték az érdeklődési körömet, de megpróbálom.A fekete lyuk lehet egy örvényszerű képzödmény , - Az őrvény közepén van lyuk. amin nem hatol át a fény.
A fekete lyuk tudtommal, valamiféle mágneses , vagy vonzerőkkel feltőltött valami, ami a scifik szerint beszívhat testeket. Ezen keresztűl akarják megoldani az időutazást.
Tehát akkor van fekete Lyuk, és tudják, hogy a fekete lyukban a szingularitás mérhetetlen. Akkor miről beszélsz te hogy fekete lyukak nincsenek. Előszőr is , Mi az a fekete lyuk, ami szerinted nem létezik, de sokan kutatják.? Szerinted nem létezik , de ezt tőled már megszoktuk. Csak azért állítod ezeket ,hogy valami mást mondj ,mint a többiek, minden bizonyítás nélkűl.
„Feynman kvantumelektrodinamikája egy integrált tartalmaz a teljes téridőre.
Mi történik, ha ezt az integrált minimalizáljuk?”
a; megkapjuk azt a (tömeg)pontot, amiből az univerzum keletkezett.
b; A teljes téridő minimalizálása egy téridő-kvantum lenne, ami megmérhetetlen jelenség. Olyan, mint a fekete lyukban lévő szingularitás mérhetetlensége.;-)
"A folyamatok hosszúságát pedig periodikusan ismétlődő eseményekkel mérjűk."
Pontosan így van. De hol van ebben az idő? Hiába keresed, sehol sem találod. „
Az idő, a folyamatok hosszúságában van, az események egymásutániságában lapul.
A hosszúságdimenzió, amivel egy térirány hosszát is jelölik, itt kapcsolódik az idődimenzióhoz, ami a folyamatok hosszúságát jelöli. Ebből következik az is, hogy hosszúság, vagy távolság nélkül nincs térdimenzió, folyamathosszúság, vagy esemény nélkül nincs idődimenzió sem.;-)
„A távolságot, mint üveg golyót, megkapod, óriás leszel, csak hunyd le kis szemed, - aludj el szépen, kis Balázs. „
Az időt nem lehet mérni. Hány nap az idő? Vagy hány óra?
Az idő mérése csak egy egyszerűsített megfogalmazása annak, hogy egy periodikusan ismétlődő eseménnyel (amelyet egységnek választunk), megmérjük más fizikai folyamatok hosszúságát.
Igen, de nem tudom miért bonyolítod , ezek a mértékegységek mérik az időt. Méter centiméter miliméter mérik a távolságokat. Ha az idő egy fogalom lenne nem lehetne mérni. Ezek a mértékegységek mérik a föld mozgásával megtett távolságokat.
Az Idő az nem egy fogalom, hanem egy mértékegység,Egy bizonyos tömegű test , a föld egy óra alatt ennyit és ennyit fordúl a tengelye körűl, mikőzben a Nap körűl is kering. A föld felűletén , létrejön egy távolság,és a föld belsejében is. Igy jön ki az idögömb. Az én világnézetem szerint egyetlen perc is egy pici gömb.
"A föld forgásának és keringésének van egy állandó sebessége, és ez méri az időt..."
Valójában nem az időt méri, hanem más folyamatokat viszonyít a Föld forgásához, vagy keringéséhez.
Ha beülsz egy szaunába, akkor ott egy homokóra méri, hogy mikor kell kijönnöd.
"A folyamatok hosszúságát pedig periodikusan ismétlődő eseményekkel mérjűk."
Pontosan így van. De hol van ebben az idő? Hiába keresed, sehol sem találod.
"Ha én választom meg a periodikusan ismétlődő eseményeket, példáúl egy műszert használok hozzá, akkor akár tetszés szerint gyorsíthatom vagy lassíthatom ezt a folyamatot, amivel egy másik folyamatot mérek, ehhez viszonyítva. "
Így van, de ettől a másik folyamat nem lesz sem gyorsabb, sem lassabb.
