Ezen a fórumon a citrusfélék és a banánfélék hazai neveléséről osztjuk meg egymással tapasztalatainkat. Bárki elmesélheti sikereit, de esetleges kudarcait is, hátha találunk közösen megoldást az utóbbiak kiküszöbölésére.
Kezdő citruskedvelőknek javasoljuk a http://quicktor57.fw.hu/ weblap Citrusnevelési útmutatójának alapos áttanulmányozását. Ebben átfogó ismeretekre lelnek az otthon nevelhető citrusfélékről, azok beszerzési forrásairól, az alapvető nevelési körülményekről és a gyakori hibákról, kártevőkről, növényvédelemről, a magoncok neveléséről.
Van egy Lipo-m,amit dugvánnyal szaporítottam.Kb két éves,de csak és kizárólag porzós virágokat hoz,de azt rengeteget,fürtökben.Ez mennyire normális? Az anyanövény oltvány,és megbízhatóan terem.
Talán ha idősebb lesz kinevelni termést,akkor majd azt tudni fogja? 🙂
Sziasztok! Oltással szeretnék tavasszal - nyáron kísérletezni. Ha lesz valakinek a tavaszi metszésnél eldobandó bármilyen citromféléjéről szárdarab, szívesen fogadnám. Cserébe amarillis, liliom mix ( 25 féle ) hagymákat tudnék adni - melyek belga kertészetből érkeznek majd....
Hát ez az! És hiába is kérdeznék bármit a növény (Citrus madurensis calamondin van ráírva) előéletéről, az áruházak ilyesmiről nem tudnak felvilágosítást adni tapasztalatom szerint.
Azt nem tudtam, hogy télen nem tanácsos citrust vásárolni, csak annyit olvastam, hogy ne menjen a hőmérséklet 4 fok alá. Ez teljesült is, nem volt hideg, és jól bebugyolálva hoztam haza. Körbemértem a lakást, és az egyik ablakpárkány csak 18 fokos, oda helyeztem. Persze radiátor van alatta, de tettem a cserép alá egy terelőlapot. Így most telelő is, szoba is, és tudok gyönyörködni benne (legalább egy darabig).
A tanácsotokat szeretném kérni és köszönöm előre is.
Tegnap vettem egy kalamondint az IKEA-ban, és most nem tudom, hova tegyem: a szobába vagy a 10-15 fokos teleltetőbe?
Egyelőre a konyhában van a növény, kb. 17-18 fokon, tele zöld gyümölccsel. Ezért gondolom, hogy most az lenne a dolga, hogy szépen beérjen, ahhoz talán a meleg jobb, a szobai 19 fok. Viszont még tél van, akkor meg hidegben kellene telelnie.
Süt a nap, kellemes idő van, közeledik a tavasz. Minden fogadkozás ellenére - hogy nem szerzek be több citrust - kíváncsiságból már a citruskínálatot böngészem.
Csak érdekességként kérdezem: a Flying dragonról eddig úgy tudtam, télálló, és most a Lenzi-shopban azt olvasom: -10-ig bírja. Mi az igaz? Telelteti valaki kiültetve?
Ha érdekel valakit: szintén a Lenzinél 10 féle alanynak valót lehet venni:
Sosem tanultam ezekről a dolgokról, csak a citrustartás és egyéb gyümölcsfajták révén ragadt rám valami, de ez felszínes.
Sweetie-ből 2 példányom van, más forrásból, mindkettő egy időben virágzott, termett is, mindegyik mag nélküli volt. Persze, ez kis tételszám következtetés levonásához.
A datolyaszilváról rengeteg téves info van a neten, itt inkább hagyjuk ki, hiba volt említenem.
"A partenokarpia azért érdekes kérdés, mert úgy olvastam (aztán lehet ez is csak urban legend), hogy a citrus képes a zárt virágban termékenyülni, így persze önporzódva. A pertenokarp meg megporzás nélkül fejleszt gyümölcsöt. Citrus virágnál van ilyen? Vagy valóban itt is partenokarpia lenne, amelyik nem nevel magot?"
Tapasztalatom szerint a citrusok közt van partenokarpia, a lime-ok. Meg is lepett az első években, hogy még ki sem nyílik a virág, a termés már ott lapul a szirmok között. Nem is szokott termést válogatni. (Pont olyan, mint a datolyaszilva - már a zárt virágban jelen van a termés.)
A fortunellák tartoznak talán még ide talán (vagy nem?), bár ezekben van mag.
A többi citrus feltehetően kétivarú - van porzós és termős virág - és egylaki - azaz a kétféle virág egy növényen található, és önporzó - (a saját virágpora alkalmas a beporzásra és szükséges a beporzás a terméshez), Olyat nem ismerek, amelyik idegen megporzást igényel.
A sweetie, pomelo magoncok nálam is az anyafajtára hasonlítanak, na de ezért kérdeztem, hogy náluk is egy a saját beporzás=magos, vagy csak idegen pollentől lesz bennük mag? Ez utóbbi esetben miért olyan a magonc, mintha a szülőnövény lenne?
A partenokarpia azért érdekes kérdés, mert úgy olvastam (aztán lehet ez is csak urban legend), hogy a citrus képes a zárt virágban termékenyülni, így persze önporzódva. A pertenokarp meg megporzás nélkül fejleszt gyümölcsöt. Citrus virágnál van ilyen? Vagy valóban itt is partenokarpia lenne, amelyik nem nevel magot?
És ha már partenokarpia vagy beporzás. Az vajon mitől függ, hogy egy virág (most itt csak citrus) képes termékenyülni, így magot hoz, vagy nem termékenyül, mégis gyümölcsöt fejleszt. Nem tudom, eléggé jól írom-e de nekem az a fura, hogy ha egy virágban minden megvan a megtermékenyüléshez, akkor ki tudja hagyni ezt? Vagy tényleg fajtakérdés, melyik milyen? Datolyaszilvánál olvastam, hogy igen, van öntermékeny fajta, és van amelyik önmeddő, és van amelyiken hím s női virág is van. A magok megjelenése attól függ, hogy porzódnak.
Na de citrusnál vagy termékeny és teljes egy virág, vagy nem termékeny, mert porzó vagy bibe hiányos. Utóbbiakból nem lesz gyümölcs. És nem hallottam ennek kapcsán magos vagy mag nélküli termésekről. Aztán lehet kihagytam egy pár részt a citrusok virágának és termékenyülésének lapjaiból. :)
Bocs, hogy beleszólok, de pl. a datolyaszilva általában partenokarp és mag nélküli, azonban egyes fajták beporzás hatására egyes tulajdonsága (pl. csersav) megváltoznak, magok fejlődnek benne.
Vannak Sweetie magoncaim, boltból származó gyümölcsből.
De pl. a Meyer is általában mag nélküli, de beporzás esetén vannak benne magok, sőt, azt írják róla, hogy magról is szaporítható - ebből, gondolom, a fajta nem változik meg.
Igen, tudom (tanultam is,növényélettan brrr... meg végig is olvastam a fórumot).
A filmben is a citrusoknak megfelelő helyen voltak a csemetekertek (spanyoloknál), és a neveldék szabadföldben. Csak ne az legyen a főálláspont (sokaknál olvastam), hogy magonc nem terem. Dehogynem, aki győzi, várja ki, és fog.
A minőség is tény, elvégre a magonc nem arra hajt, hogy nekünk finom legyen, hanem a minél jobb szaporodásra, arra meg elég a kis gyümölcs, sok maggal.
Egy volt fura nekem, illetve nem tudtam egyértelműen magyarázni. Citrusnál a magnélküliség fajta tulajdonság, vagy a beporzás kérdése? Ugyanis mag nélküli fajtákat akarnak termeszteni, viszont a kísérleteknél épp az volt a lényeg, hogy a keletkező magokat ültették el. Induljunk ki abból, hogy eleve mag nélküli fajtákat kereszteznek, mert miért rontanák magnevelővel az eddigi eredményt. Két mag nélküli fajta utóda termel magot? És minden esetben? Itt ugye mandarinokat kereszteztek (az az inkább hibrideket), irányított körülmények közt.
Eszembe jutott még a pomelo, sweetie, amiben vagy nincs mag, vagy fejletlen, és csak néha találni elültetni valót. Ezeknél is gondolom, a beporzó fajta lehet a magyarázat. Ha önporoz, akkor nem lesz mag, vagy fejletlen, ha meg idegen (másik fajta pomelo? teljesen más fajta citrus?) akkor magvas? És pl. ha teljesen más fajta porozta, akkor a magonc nem pomelo lesz, hanem valami keverék, így a termése sem pomelo lesz?
Nem tudom, hogy termelik ezeket, gyümölcsfásból indulok ki, pl. cseresznye. Ha ott olyan fajtával folyik a termelés, ami nem önporzó, akkor a gyümölcsösbe kisebb számban ültetik a porzó fajtákat is. De ha a pomelo önporzó, akkor hogy kerülne és miért idegen citrus az ültetvény közelébe? (Jó, jó, persze lehet a szomszéd termelő más fajtát termeszt).
Na, oké, mára ennyi az agymenésem. :) Lehet megoldás lenne felkeresni pár ültetvényt, ott kiderülne minden.
Erről írtam már jó pár évvel ezelőtt egy szösszenetet. Lényeg, hogy minden növény (akárcsak más élőlény) célja a szaporodás, utódnemzés, ergo minden magnövény hoz termést, ami persze nem porzós stb...
De, a 8 évet jó fejlődéssel, szabadba kiültetve, metszés nélkül, eredeti klímáján tudja tartani.
Nálunk fényszegényebb körülmények közt, cserépbe nyomorgatott, sokszor metszett növény nem fog csak 10-15 múlva virágozni, azt is csak akkor, ha egyéb tényezők optimálisak.
A másik hogy a minősége általában igen gyenge, ahogy említetted több ezerből alig van pár nagyon jó minőségű. (Másik lehetőség: Ha előbb akarják hogy virágozzon a magonc, jó lehetőség pl. flying dragonra oltani, bevált módszer)
Igen, Buddhánál ezek mind mutációk. Persze fordítva működhet: Buddha pollen, maghozó citrusra, aztán megnézni mi jön ki. A limakvat keresztezés érdekes lehet.
Az Asimina az évek óta folyó vita ellenére nem egyértelmű, csak ámulva olvasom a "süketek párbeszédét".
Ezek a "mindent termeljünk magról" nekifutások néhai kertszomszédunkra emlékeztetnek. Építkezni akart, a 60-as-70-es évektől kezdve. Folyamatosan gyűjtötte hozzá az anyagokat, a kábeldobokat, a bontott mindenfélét, és vette akcióban a sok mázsa cementet, sőt, vett egy kőtörő gépet is, hogy a helyi követ összetörve elkerülje a sódervásárlást is. A kertjéből így csinált egy komplett szeméttelepet, és haláláig nem épített semmit, utódaira a szeméttelep elszállítása maradt.
A Buddhából van jelenleg fehér virágú, pink virágú és tarka levelű, mag egyikben sincs. Egy keresztezésről nemrég volt itt szó, a Buddha keze és a limakvat került össze. El nem tudom képzelni az eredményt, de szívesen megnézném.
Mint a filmből kiderült, a hivatásos is csak reménykedik. Mondjuk nem azt mondta, hogy ennyire kicsi a jó vagy átlagos magonc-termés esélye, ők a "sokkal jobbra", vagy az igényelt paraméterekre hajtanak. Szóval azért az ehető, jó mandarinok aránya nagyobb a magvetettek között, csak a csúcskategória a ritka.
Amit írsz a magoncok, amiket termőnek árulnak, az sajnos tényleg probléma. Nekem karácsonyi kaktusz magot ajánlgat a böngésző, mert rá mertem keresni a növényre. Utánanéztem, na ott is hasonló a helyzet, a magból akármi lehet. Szerencsére a kaktusz nagyon jól szaporítható dugványról.
Asiminát olvastam, de nekem végül nem derült ki egyértelmű eredmény, pedig nagyon érdekelt. Valahogy az jött le, hogy nem mindegy a fajta, van amelyik magonca hajlandó öntermékenyen teremni, van amelyiké nem. Mindegy, három tavaly kelt magonc várja a tavaszi kiültetést, max. ha nem teremnek, vagy értékelhetetlent, maradnak szép fának. :)
A szőlős topikban olvastam én is magvetés kísérletet, én ennyire nem lennék türelmes, hogy ilyesmivel próbálkozzam. Én ENNI akarom amint lehet, ha már elültettem. :)
Tényleg, a Buddhában sosincs mag? Mondjuk ahogy néztem, gyümölcshúsa sincs, így nehézkes lenne, de fura akkor az a hiányos termés, ami mégis termés. Viszont így várni kell a mutációkra, hogy valami "újféle" Buddha megjelenjen? Úgy megnéznék egy narancssárga héjú Buddha termést. :)
Érdekes, amit írsz, bár annyira nem vigasztaló a 12-15 év helyett a 8 év termőre fordulás, ha valami jobb termésre csak kb 1 ezrelék az esély.
Nem azokkal van gondom, akik hivatásszerűen foglalkoznak nemesítéssel, ők tudják, mit csinálnak és mennyi az esélyük. A problémát az amatőröknél látom, akik eddig is lelkesen vetették a magokat - tulképp mindegy, milyen növényről van szó - majd eladják termő növényként az akármit termő magoncokat.
Évek óta megy a vita az asimina magoncairól, és még mindig nem dőlt el, terem a magonc önmagában vagy csak idegen megporzással, bár öntermékenynek indult.
Vagy 10-15 éve indult a leander-magvetési hullám, ahol a magoncok 3-5 év után kezdenek virágozni, és 100-ból kb 1 az, amit érdemes megtartani, vagy még kevesebb, a többit meg kellene semmisíteni, de valahogy mégis piacra, eladásra kerülnek, aki meg belefut és megveszi, az jól megszívja. Még ha az első virág tetszetős is, évekig tart, míg kiderül, az egyéb tulajdonságai is érdemessé teszik-e a megtartásra.
Ha körülnézünk pl. a vate..-n, eb..-n és hasonló oldalakon, már almamagtól, szőlőmagtól kezdve mindenféle magot lehet venni - még Buddha keze magot is, bár azt nem tudom, honnan szedik, de aki megveszi, megérdemli sorsát.
Tegnap egy nagyon jó műsor volt a BBC-n. Alapvetően a szupermarketek világa a téma, ez egy sorozat. Ami miatt viszont ott ragadtam, az az volt, hogy épp azt taglalták, hogy ezek a nagy áruházláncok saját célra fejlesztenek új gyümölcs fajtákat. A T..co egyik spanyol kertészetében volt a felvétel, mandarin fajtákat tesztelnek, és próbálnak a vásárlói igények szerint tovább nemesíteni. Persze "egyszerű" a cél: nagy, könnyen hámozható, vékony héjú, jóízű, szép színű és mag nélküli legyen az új fajta. :) Ami érdekes volt citrusos szemmel (bár ez egész riport az volt), hogy a szakértő mutatta a keresztezést (hogyan porozza egyik fajtát a másikkal), a magkinyerést, majd hogy ezeket a magokat elültetik, és várják, mi lesz. És ha lesz is egy jó, ahhoz kb. több ezer felnevelt fa kell. És itt belekérdezett a riporter, hogy na és mennyi idő, mire termőre fordul. Nyolc év jött a válasz.
Tehát akkor a nálunk uralkodó szemlélet nem okvetlenül igaz, miszerint a magoncból nem/nagyon sokára lesz termő fa (általánosan a 10-15 év, amiket olvastam). Lehet rá várni, aki akar. Az is igaz viszont, hogy ne csodálkozzon az egyszeri próbálkozó, ha valami ehetetlen izét kap termésnek, mert csak nagyon kis hányadból lesz jó fajta, vagy még jobb fajta, mint az eredeti.
A riportban mutattak egyet, ami ígéretes (vagy azóta már kint is van a T..co polcain). Nagyon szép, mélynarancs színű, lédús, nagy vékony héjú volt a jelölt.
