"Nekem úgy tűnik hogy a sumérok An "Anu" - férfi főistene (mint az ég ura-teremtő) egy tévedés. A sumér férfi főisten női eredetű etimológájú nevet visel."
Ezt nagyon eltaláltad, nem tévedtél!
Ne felejtsük el, hogy a sumer legendák nagy része asszír átiratban maradt fönn, ahol a nőisten már kegyvesztett volt, így a korábbi főistennőt (Tiamat, akit legyőzött és megölt az asszír Marduk) An/Ana/Anu néven simán férfiistenként regnált tovább.
Ugyan ezt látjuk a Bibliában is, ahol Eloah, El-Sadday, Elohim, mind Úr-nak van fordítva, pedig az "eredeti" héberben még mindannyian nőneműek. (Még JHWH is nőnemű!)
"Szóval sumérben minden összekuszálódott. a Magyar etimológia szilárdabb, mint a közel-keleti, még a Sumérnál is!"
Nem a sumereknél volt keveredés, hanem a későbbi korokban.
CzF:
"Anya: "Mint a családi élethez tartozó, tehát első szükségü szó különféle nyelvcsaládokban egyezik, mi ősi eredetére mutat, nevezetesen a Kaukazus körül nogai, karacsai és uigur nyelven: ana, törökül is ana,"
Kiegészíteném az alábbuakkal:
Azerbajdzsán: Ana, Kazah: Ana, kirgiz: ene, üzbég: ona, tatár: ana, török: anne, És itt a vége, mert a többi nyelvben már nem ez a hangalak maradt fönn.
Vajon miért a sztyeppétől Délre és miért nem az Urál vidékén találkozunk ezzel a hangalakkal...?
Amúgy tudtommal csak a magyar nyelvben maradt meg mindkét változat, a sumer és akkád egyaránt: Anya, (An/Ana) ill. az anyu (Anu).
Igazolva, hogy An/Anu nőisten volt, hiszen az anya/anyu szavainkat nyilván nem egy férfiisten generálta... - a többi nyelvben sem.
"És van itt még nekünk ez a "tengrizmus" ősi hitvilág, emellett nem mehetünk el azért csak úgy, őseinknek ez volt az alaphite,"
Tartom magam ahhoz a véleményemhez, hogy a magyarok ősvallása nem a tengrizmus volt, ez a magyarokhoz csatlakozó sztyeppei nem-magyar népesség (Hunor és Magor) által került a mi hagyományainkba.
"TENGRY meg a TENGER szavunk lehet egyébként vagy TENGERI egészen pontosan. De ez a szó már a sumereknél is ismert DINGIR formában,"
Ez nagyon is kézenfekvő a hangsort nézve, bár a jelentésük eléggé eltérő. Ugyanakkor a sumer legendában Tiamat - a teremtő Istennő - a tenger megszemélyesítője:
"Abzu, az édesvizek megtestesítője a tengerbe ömlő folyók alakjában megtermékenyítette Tiamatot, [a tengert] és így létrehozták az első istenpárt,..."
És ugye, a pecséthengereken sokszor látni halbőrbe (a hal feje a süveg) öltözött alakokat; főpapot, Istent.
Lehetséges, hogy a sumer DINGÍR és TENGÍR ugyan az a szó.. Sőt, több, mint valószínű:
A sumer DIN szócikk a TIN szóhoz irányít ahol:
"TIN: n., life; wine [élet, bor] v., to cure; to be healthy; to live." [gyógyítani; egészségesnek lenni; élni.]
"TINA: adv., strongly ('to live; healthy' + subordination suffix /-a/). [erősen]" - Tehát a TIN=erős (TIN+A= erős+en) jelentésű is.
A TEN szót korábban kielemeztük.
GIR: "noble; domestic, civilized; belonging to the native in-group (circle + city)" [nemes;hazai, civilizált;a bennszülött csoporthoz tartozó (kör + város)]
"A "tündöklő" maximum a jelzője lehet.)) Olyan ez mint amikor egy KÖRTE szóra valaki megállapítaná hogy a "jelentése édes" csak azért mert amúgy tényleg az.)) Attól még a hangalak a KÖR szóból fog elindulni ettől független..."
TEHENNU, ATHEN, ATHÉNÉ, PALLASZ ATHÉNÉ ---------- Mindent érteni magyarul belőle :
Kezdésnek szögezzük le hogy ezeknek a teheneknek semmi közük sincs, kicsit megsértődne a "csaj" szerintem ha leteheneznénk.)) A szentgyörgyvölgyi tehénszoborral Pallasz Athéné-nek nem sok kapcsolata lehet.
ATHÉN : ATHÉNÉ, PALLASZ ATHÉNÉ által.
TEHENNU : (IS)TENNŐ volt, ennek a rontott alakja előttünk, a végén a NŐ szó szerepel. TEN forma már távol-keleten THIEN módosult, és ezért van H benne.
ATHÉNÉ : ISTENNŐ, csak tegyük vissza szépen a 2. helyre vissza az S hangot és "ASTHÉNÉ" kapjuk meg, vagyis ISTENNŐ, épp véletlen pont az is volt ő.)) Itt már a két N-ből egy lett, közös N hang.
PALLASZ ATHÉNÉ : PALLOS ISTENNŐ ! Athénét mindig karddal és lándzsával ábrázolták. Karddal, más néven PALLOS hívjuk a hosszú egyenes kétélű kardot. Ez tökéletes magyarázatot ad az első nevére...
Visszatérve az "is-ten" TEN részére, ez jó néhány nyelvben ma is ott van hosszabban : TANGRI, TENGIRI (kazah), TENGRI, TANRI már kihagyott G-vel, és a hasonló alakok. Sőt még a lakota indián nyelvben is találhatunk egy THÁNKA formát. Ezek mögött a TENGER lehet, a TEN a tömörebb verzió.
Tengrizmus TENGRY anyja/atyja, a TENGER, sumer nyelvben DINGIR formában felismerjük. Ezt a "tündöklés" dolgot már később utólag aggatták rá a szóra, a valódi magyar jelentése és hangalakja előttünk van átírva.
A "tündöklő" maximum a jelzője lehet.)) Olyan ez mint amikor egy KÖRTE szóra valaki megállapítaná hogy a "jelentése édes" csak azért mert amúgy tényleg az.)) Attól még a hangalak a KÖR szóból fog elindulni ettől független...
Tekintetes úr (tündökletes - analógiájára ?) Tekintély - Tündöklő távoli kapcslata
CzF: "Minthogy a tekintés a látásnak és nézésnek mintegy kezdete, mely által a látható tárgyak első pillanatra szemünkbetünnek vagy ötlenek, mintegy föltetszenek: innen úgy vélekedhetni, hogy gyöke tek nem egyéb, mint a látásra vonatkozó régies tet-ik szóban atetgyök módosított alakja, a kemény t hangnak szinte kemény k-ra változtatásával; s e szerént tek-int annyi volna, mint tet-int. Vagy pedig végelemzésben a tek gyökeleme a távolra vonatkozóte v. ta, s az egész tek jelentése mintegy te-hat, tova-hat. A törzs tek és int képző között oly viszony létezik, mint az ér és érint"
"A másik : Amikor hasonló hangalakok valahol személyes névmásként tűnnek fel, akkor meg amögött valóban az ÉN/ÖN szavunkat ismerhetjük fel benne. Mindez az ősmag(yar) nyelv elváltoztatásából jött létre..."
AN és ANU a sumer mitológiában szerintem is tévesen van "istenek atyja" feltüntetve, mert ő az istenek anyja sokkal inkább. A hangalak mindent elmond magyarul, ez nem más mint az ANYA/ANYU szavunk.
Éganya és földanya, így neveztük meg. ez a lényeg.
A másik : Amikor hasonló hangalakok valahol személyes névmásként tűnnek fel, akkor meg amögött valóban az ÉN/ÖN szavunkat ismerhetjük fel benne. Mindez az ősmag(yar) nyelv elváltoztatásából jött létre...
"Az Isten szó, nekem főleg a ten utótag miatt nőneműnek tűnik, de az előtag is női istenanyára utal:"
Szerintem sem lehet vitás ez az észrevételed, hiszen a magyar nép körében a Napistennő tisztelete nem a keresztény vallásnak köszönhető, mivel annál sokkal korábbi időkben gyökeredzik.
Persze, mellette ott van a sztyeppei férfiisten tisztelete is a hagyományainkban, köszönhetően a honfoglalók közti "nem magyar" etnikumnak.
Jó párhuzamokat hoztál, én is hasonlóra gondoltam.
Bevezetőül: A T(a, o) hang a földre eső/ejtett nagyobb tárgyak hangját utánozza, így a a szavak kialakulása előtt valószínűleg ezzel a hanggal fejezték ki elődeink ezt a jelenséget, s ezt az értelmet hordozza a több hangból álló gyökökben, szavakban is. Ezt igazolják a T hanggal kezdődő földdel kapcsolatos szavaink sokasága, (ezekből Te is hoztál néhányat) a 't' helyhatározó rag, a múlt idő jele (ott lett hagyva jelentéssel), helyre mutató szavaink: itt, ott...
Egy kicsit más irányban is utánanéztem a fentiek igazolására:
- A sumer szótárban - nem meglepő módon - is megtalálható a Te szócska (ősgyök), aminek a jelentése:
"v., to approach, meet (someone: dative); to attack, assault; to be frightened" [közeledni, találkozni (valaki: dativus);támadni, támadni;megijedni]
- A kínai 地 球 szó kiejtése hakka nyelven: thi-khiu, a jelentése pedig Föld. Már az első betű (thi) is földet jelent, a második (khiu) értékes, szép dolgot jelent (egyben föledet is), a magyar KI-es megfelelője. kínai szótár: https://en.wiktionary.org/wiki/%E5%9C%B0
- latinban terra a föld.
Azt gondolom, ezek mind beleillenek a "sorba".
A "ten" második tagja (en) a sumer szótár szerint:
"n., dignitary; lord; high priest; ancestor (statue); diviner [méltóságos;lord;főpap;ős (szobor);jós]
v., to rule. [uralkodni] adj., noble." [nemes]
Szerintem az EN az égi, isteni jelentésű AN sumer szó változata, vagy ugyan az.
Igaz, a sumer szótárban a TEN (te-en) kissé más jelentéssel van megadva:
"n., cold, coolness (te, 'to approach, near' + en, 'time' referring to shorter days ?). [hideg, hűvösség (te, 'közelíteni, közel' + en, 'idő' rövidebb napokra utal?) - ez utóbbi téves, lásd fentebb az EN jelentését] v., to trample, extinguish; to soften, allay; to cool (te-en-te in marû)."[tapos, kiolt;puhítani, csillapítani;lehűteni (te-en-te in marû)] vö a magyar tente baba, tente szóval, ami szintén nyugtat jelentésű.
Ha a két ősgyököt összeolvassuk, akkor a föld (felett) uralkodót olvashatjuk ki belőle.
Ok, de mit jelent az Isten szó első tagja?
Ehhez is érdemes a sumer szótárban böngészni, ahol az
US szócikkben megtaláljuk a 'támasz', 'alap', - átvitt értelemben 'ős' jelentéseket,
ES jelentése sok, szentély
IS(I) jelentése hegy. - átvitt értelemben lehet hatalmas, nagy...
"An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”. Ő volt – valószínűleg az Uruk-korban a sumer pantheon főistene, az istenek atyja"
Sumerban nincs különbség a vízisten nevekben sem, ha jól értelmezem, csak az Akkádban:
Égisten párosok- smer: An vagy Anu és Innin vagy Inanna, akkád: Anum - Istár (fiúk Enlil - An+Lélek = későbbi szentlélek aki fiú. Későbbi Enki illetve Marduk)
Vízisten párosok - sumer: Engur (édesvíz) és Engur(ru) (sósvíz), Akkád: Apszu és Tiamat
Az Abzu (vagy Engur, sumer ZU.AB, 𒍪𒀊sumer: „távoli víz” vagyis „édesvíz”, akkád: Apszú, Apszum a mitikus, távoli, a földet körülvevő édesvízi óceán, illetve az ő hiposztázisának, a férfi ősistennek a neve. Felesége Tiamat, a sósvizű, szárazföldek közt lévő tenger. Másik neve Engur (sumer, akkád: Engurru). Titkos, mitikus helynek számított, ahová az istenek sem juthatnak le, és ahol a mitikus, a világot irányító me erők rejtőznek. Tiamat megtermékenyítőjeként, és az első istenek létrehozójaként ő az élet ősoka.
Engur ill An nevéhez szerintem kapcsolható az En - Ön személyes névmásaink is. Felhívom a figyelmet rá, hogy a magyarban a Tiszteletteljes Egyes szám / harmadik személyű megszólítás: ÖN
Szerintem ezt a formulát értették félre sumerban. És az ÉG-ÚR helyett ÖNGÚR-T montak.
Egyes szám / harmadik személy: Er (hímnem), Sie (nőnem), Es (semleges nem) - Ő
A német Egyes szám / harmadik személy er, a magyar ÚR. = (H)err · úr. Isten
Jól látszik, hogy az IE nyelvekben az Isten anya-apa párosok mintájára kuszálódtak össze az egyes szám / harmadik személyű megszólítások. Amelyek átvonódtak minden szóra.
A magyarban semmiféle babonás kuszaság nem zavart bele a nyelvünkbe. Az Ő megmaradt Ő-nek, az ŐS ősnek, Az Isten ŐsTevőnek - amely bár inkább nűi princípiumokra utal, nem kifejezetten férfi-vagy nőnemű, mert egyszerre kapcsolható a ős-tenyésztőhöz és az ős-tanítóhoz is. Nálunk volt Úr Isten és Anya Isten is.
An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”. Ő volt – valószínűleg az Uruk-korban a sumer pantheon főistene, az istenek atyja
Felesége UrukbanInnin (Inanna) – ismertebb akkád nevén Istár– volt. - An isten nevéből eredően a csillagot ábrázoló dingir(𒀭) ékjel az akkádban -
Kultusza elterjedt a hurrik és a hettiták között is, az előbbiek Anusz (Anuš) néven vették át, és ugyanezzel a névvel került az utóbbiak panteonjába is. Az Óperzsa Birodalom idején kultusza – és Antumé – feléledt, Uruk oltalmazója lett, Istár kultusza megszűnt.
An ekkor valószínűleg azonosult Ahuramazdával, mint az „ég istene”.
Isztanu (Ištanu(š) vagy Šimegi, hatti Eštan, luvi Tiwat, Tiwaz vagy Tijat) a hettiták egyik napistene. Egyes szerzők szerint Esztan nőnemű, vagyis istennő,[1] és később Arinnanapistennőjével azonosult.[2] ...
A napkultuszok elterjedtek voltak a korai hettita időszakban, ilyen volt Arinna Napistennője is,
- Hannahannah (vagy Hannahanna, másképp Mah, Nintu) írásban DINGIR.MAḪ (= Nagy Isten[nő]) vagy DNIN.TU, minden istenek anyja, az Anyaistennő. Akkád közvetítéssel a sumer Nintu átvétele, a hattik Mah néven is ismerték. A Hannahannah alak hettita eredetű, a hannasz (= anya) szóból származtatható, jelentése ennek alapján körülbelül a „nagyanya” vagy „öreganya” fogalommal írható le.
Felesége Urukban Innin (Inanna) – ismertebb akkád nevén Istár – volt.
Nekem úgy tűnik hogy a sumérok An "Anu" - férfi főistene (mint az ég ura-teremtő) egy tévedés. A sumér férfi főisten női eredetű etimológájú nevet visel. Amit megerősít felesége: Innin (Inanna) – ismertebb akkád nevén Istár, neve.
Innin (enéh/emese/ünő/nő, azaz Nintu - gyakorlatilag megfeleltethető Istarnak azaz Ištanu-nak. Szóval sumérben minden összekuszálódott. a Magyar etimológia szilárdabb, mint a közel-keleti, még a Sumérnál is!
A közel-kelet a nyelvek összezavarodásának helyszíne.
CzF:
Anya: "Mint a családi élethez tartozó, tehát első szükségü szó különféle nyelvcsaládokban egyezik, mi ősi eredetére mutat, nevezetesen a Kaukazus körül nogai, karacsai és uigur nyelven: ana, törökül is ana, heberűl , finnűl emä, lat. anus, német Ahn, goth anen, szanszkrit: mâ, matar, mada, tübet: ma, hellen: μαια, μηιηρ. Ide tartoznak. melyek közvetlenűl szülésre, táplálásra vonatkoznak, mint, a magyar: eme, emlő, emlet, emse, nő, ene, ünő, a német: Amme, a szanszkrit an (élni), dsan (szülni) stb. tehát rokon az élet, életadás, szülés, növekedés fogalmával."
Dingir = Tündér - Tündöklő
Látszik, hogy közel-keleten már csak a "tündöklő" jelentése számított, DINGIR.MAḪ (Tündöklő Nagyság), ami a Napistennel azonosította.
"Mert az Isten összetett szó ("Ős-Ten") és IS alakban maradt fent az ős szavunk pedig ehhez képest ő kezdőhanggal rögzült és minden más formája kihalt."
Egy valamikori kiejtés változat rögzült az Isten szóban. Ennyi az egész.
A sátán szó a magyar nyelvben jövevényszó, ami az eredeti magyar ördög szót helyettesíti. A sémi nyelvekbe feltehetően a hettita Estan napisten nevének hatására került.
Az ős-ben pefig benne van mind az össze-tartás, összesítés (egyesítés) fogalma, mind az oszthatóságé. Aki ledig őszinte, az egyenes, úgy mond mond mindent ahogyan van.
