Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Te magad árulod el a galádságot,mert önbevallással be kell vallanod,hogy a bevetett búza honnan származik.Ha fémzárolt,akkor rendben van,mert az árában benne van a licensz díj,és a vetőmagot számlával tudod bizonyítani,hogy legális helyről származik.A vetőmag származását minden évben be kell vallani,és az állam,és a licensz tulajdonos(ok) megbízásából a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft szúrópróba szerűen a helyszínen ellenörzi.Ha nem találja rendben,kezdeményezheti a támogatás egy részének megvonását.Az összeg jelképes,hektáronként 600-1000,.Ft,de jelzi,hogy az állam ki akar szállni a nemesítések finanszírozásából.Eddig is volt ilyen rendelkezés,de senki nem tartotta be,mert a kutató intézetek megkapták az állami támogatást.Más kulturnövényeknél,pl.kukorica,nincs ilyen probléma,mert eleve a fémzárolt vetőmagot meg kell venni,mivel már minden vetőmag F-1 hibrid./A hibridet nem lehet újra vetni/.
Az ukrán forgalomban levő fajtákról majd e-mailban beszélünk.
A Leopold III-at sikerült a tavasszal beszerezni,szépen átvészelte a forró napokat.Elidegenítési tilalom van rajta.A belgáknál úgy regisztrálják,mint nálunk a hungarikumot.Tudtommal csak nekem van az országban.Az árát nem tudom,mert csere volt:10 korai rezisztens fajtát adtam cserébe érte egy belga bio-szőlészetnek.
Köszönöm a méltatást,de mint már korábban is írtam nem azért csinálom,hogy dicsekedjek a különleges fajtáimmal-ha így lenne,nem adtam volna belőlük senkinek februárban-hanem hogy megismertessem az arra igényt tartó szőlészeknek az új lehetőségeket a fajtákat illetően.
Abban azért vitatkoznék,hogy megjelent egy reménysugár a nemesítés területén.Lehet,hogy ez kisebb területen így van,de összességében nem.Ugyanis pl.tavaly született meg egy jogszabály a vetőmagok másodlagos felhasználásáról.Vagyis eddig a gazda a learatott búzájából,vagy repcéjéből stb.vetőmagot szedhetett,és újra elvethette.Mostmár ezután csak akkor teheti meg,ha másodlagos újrahasznosítási licenszdíjat fizet.Az állam a lépést azzal indokolta,hogy a kutatóintézetek finanszírozásából fokozatosan kihátrál,így a kieső bevételeket valakiknek meg kell fizetni/a gazdáknak/.Tehát ebből is az látszik,hogy az államnak nem érdeke az állami növénynemesítési intézetek fenntartása.
A szőlőnemesítés területén más országokban pl.Oroszország,Ukrajna,megjelentek a magán nemesítők.Az állami intézeteknél sokkal rugalmasabbak,és hatékonyabbak.Mára már ott tart ez a két ország,hogy a magán nemesítőknek sokkal jobb fajtáik vannak,mint az állami-pl.Novocserkask,vagy a krimi Magarach intézeteknek.De a lengyel Richard Piatek nemesítőnek is nagyon jó fajtái vannak/nekem is van tőle fajtám/.Tehát szerintem a jövő útja a privát-nem állami-növény nemesítés.
Sajnos ezeknek a nagyszemű távolkeleti fajtáknak a többsége triploid. Ennek következtében nagyon érzékenyek a betegségekre. Ettől függetlenül nagyon érdekes lenne kipróbálni őket a magyar viszonyok között is. A bürokraták szívós "munkája" ellenére azért előbb-utóbb meg fognak érkezni Magyarországra is. A fejlődés kerekét megállítani nem, legfeljebb lassítani tudják csak.
Én csak azért tettem fel ezeket a képeket a japán fajtáról,hogy képet kapjatok arról,hogy hol tart ma a világon a csemegeszőlő nemesítés élvonala.Állítom,hogy mi magyarok is tudnánk ilyen fajtákat előállítani,ha nem szüntették volna meg a magyar szőlőnemesítést.Ezt magasabb érdekek döntötték el ,hogy elsorvasszák ezt a gyümölcs ágazatot, és a szőlőnemesítést.A négy-öt kutató intézetből-melyek szőlő nemesítéssel foglalkoztak-mára már csak egy maradt,a pécsi,de ott is csak borszőlő nemesítéssel foglalkoznak Kocsis Pál vezetésével.Nagyon szomorú dolgok ezek.
Hogy hol tudsz hozzájutni ilyen fajtákhoz?Az Unióban sehol.Hazánkban sincs még senkinek.Úgyhogy ne is reménykedj.De ha lesz is,olyan ára lesz,hogy kevesen tudják megfizetni,csak a komoly gyűjtők.
A zacskó azért van a fürtön,hogy a rovarok,darazsak ne szennyezzék,a másik ok: a zsendüléskor néhány bogyó kirepedhet,ha eső éri/bogyó ozmózis/.
Hát tényleg ez a szőlő kuriozum!Még ilyet nem láttam.Most a tolakodást félretéve szeretném megkérdezni,hogy legálisan hol tudok hozzájutni egy ilyen oltványhoz/a pénz ebben az esetben nem számít/?Nagyon tetszett,és érdekelne!
Valóban nagyon szép és tetszetős fajta,nekem is van de sima dugvány így az még nem terem.Valóban nagyon érdekes hogy egyetlen szőlő sem virágzott mégis szépen termékenyült,valószínűleg valami pollen ugyanúgy meg tudja termékenyíteni másra nem tudok gondolni.A betegség ellenállásról majd értekezzünk mert mikor én utána néztem a fajtának volt olyan oldal is ahol azt írták a sok dicséret mellett hogy sajnos nem ellenálló,megkívánja a vegyvédelmet.Ízre milyen?Ropogós-e?Pár szóval kérlek jellemezd,köszönöm.
Erről a fajtáról talán még kevés szó esett a fórumon:
IZJUMINKA - Szülői fajták: Ok x Cardinal Virág: női, termékenyüléséhez hermafroditák jelenléte szükséges
Igen korai, 100-110 nap, augusztus elején érik
Fürt: közepes méretű, súlya 450-500 g, közepesen tömött vagy ritka Bogyó: hosszúkás, nagy, átlagosan 33,5 x 16,7 mm, átlagos súlya 7,4 g, húsos, lédús Bogyó szín: magenta. Íz: kellemes, harmonikus, édes, kóstoló tesztek: 8,1-8,4 pont Cukortartalom: közepes 16-18 ° NM Termékenység: közepes-magas Fagyállóság: -20 -21 ° С Ellenállás a gombás betegségekkel szemben (nemzetközi osztályozás): Peronoszpóra: 5-7 pont Lisztharmat: 5-7 pont
A második kép hátterében lévő zacskókról és használatukról nem tudsz valamit.
/Régebben olvastam, hogy a japánok meghámozzák a szőlőt. Akkor még csak az Othelló méretű szőlőket ismertem és rendkivül csodálkoztam - vajjon hogyan csinálják? Persze, ha ekkora szőlőjük van akkor még hámozás után is jócskán marad ennivaló belőle./
Egy érdekes japán szőlőfajta:TIEN SAN:Japán fajta.Szülők:Bejagan X Rosario Bianco.Az egyik legújabb japán nemesítés.A japánok szerint a világon a legnagyobb bogyójú csemegeszőlő fajta.Fürt nagyon nagy:1000-2000 gr.laza,kúpos.Bogyó:sárgás-zöld, ovális,vékony héjú,ropogós,harmonikus ízű.A cukor-sav arány teljes harmóniában van.Cukor:18-20 Brix.Bogyó súlya 40-45 gr.Érési idő:aug.vége.
Megjegyzés:A mellette lévő golf labda összehasonlításul van lefényképezve.
Üdv, Nem sok mindent tudok , mert már le kellett szedni a nagyobb fürtöket, mert romlott meg, pedig kapott szürkerothadásra is, no meg csak korai fajta, nagyon is. Nem sok volt rajta mert elég fiatal tőke 3-éves. Nagyon ízletes, talán még fűszeres is, ropogós, még a héja is, közepes szemek, fürtök. Előbb inkább bordó a fürt, később sötétedik be, tömött, szinte szoronganak a szemek ezáltal deformált. Ennyit tudok feltenni.Ezek a fürtök már csak a vége.
Engem érdekel a Primör kék közelebbről.Ugyanis nekem is van egy korai kék fajtám,aminek beazonosítása eddig nem sikerült.Ha tennél fel közelebbi képet a levélről,és a fürtről,azt megköszönném.
Azt nehéz eldönteni,hogy melyik fajtákat érdemes beszerezni,mert mind nagyon jó fajta.A beszerzés akkor is bonyolult,ha van japán kapcsolatod.Mindenféle növény-egészségügyi papírokat kérnek a vámon,ha meg nincs,és megtalálják az átvilágításon,akkor az egészet elkobozzák.Nem olcsó mulatság,mert egy tő kb.6-7 ezer forint.Orosz szőlős blogokat olvasva nekik hajósok viszik át a határon,másutt túristák próbálkoznak egy-egy példánnyal.Én is nagyon körülményes úton jutottam hozzá néhány fajtához,melyek azonban még nem teremnek.Majd akkor derül ki,hogy tényleg japán-e,vagy nagy pénzért átverés.De ezért izgalmas ez az egész.A következő honlapon gyönyörködhettek a legújabb japán fajtákban/és az árukban/.Ha rákattintasz a fordításra,a gép lefordítja a leírást is.
Köszönöm a választ, de sajnos én cserélni nem tudok veled mert nincs (még) miből ami téged érdekelhetne. Most kezdem én is összeszedni azt ami nekem kellene és a japán szőlőfajták engem is érdekelnek. Ha esetleg pénz szóba jöhet úgy is érdekel, mert valahol el kell kezdeni. :)
A japán szőlőfajták beszerzése nem egyszerű feladat.Úgy is mondhatnám,hogy bármilyen fajtánál nehezebb.Ennek oka,hogy a japán fajták a világon a legjobbak között vannak,sőt szerintem a legjobbak.Ezért a hozzáférésük nagyon nehéz.Én mostmár szinte csak ezeket gyűjtöm.Nekem van Kyoho fajtám.Ha neked van japán fajtád,cserélhetünk.Én most már csak cserével tudok adni fajtákat.
Japánért japánt.Esetleg egy halvány reménysugárt tudok mondani a beszerzést illetően,de az nem publikus.
Körbenéztem már minden magyar honlapon, s minden környékbeli kertészeti árudának a jegyzékében, de szinte ugyan az a kínálat, ami kimerül a belgrádi magvatlanban, a crimson-, a thompson, a sugraone seedless, illetve a kismis moldavszkij fajtákban... Mindegyikre azt mondták maradéktalanul minden árusnál, hogy igen-igen jól bírják a fagyokat, de az oltványtermelők leírásai szerint igen is fagyérzékenyek...
Visszaolvasva a fórumot láttam te foglalkozol különleges szőlőkkel, nem tudnál nekem segíteni Kyoho szőlő beszerzésében? Már olyan rég szeretnék kipróbálni egy ilyet.
A fórumtársak által felsoroltakon kívül még számos magnélküli fajta van,ami elég jól bírja a fagyokat.
ilyen az amerikai Jupiter/nem a szlovák/.Szept.elején érik,sötét vörös,vagy lila.Bogyó súlya 5 gr.íze kissé muskotályos.Betegség ellenállás magas,fagyállóság -28-29 C°.Nem nagyon lehet beszerezni,a fórumban keress vissza rá.Nekem jövőre lesz a fajtából.
Nem tudom mennyire modern,de én két fajtát tudok ajánlani ami nekem nagyon bejött.Azt nem tudom mit ír a nagykönyv de fagyási gondom még nem volt a két fajtával kapcsolatban.Ez a két fajta a Helikon Szépe és a Jupiter.Nem olyan ellenállóak mint a Vénusz,de három permetezéssel most is hibátlan mindkettő.
Július 1 előtt nem szabad vissza csípni a szőlőket mert a következő évi rügyek kihajtanak ,én ilyen augusztusban szoktam vissza csípni a hajtásvégeket általában . Valamelyik konténeres szőlőoltványosnál láttam nem rég itt a neten ilyen mazsola szőlőket . A gogülbe beírod konténeres szőlőoltványok és fog dobni rá tuti!
TIEN SAN:Japán fajta.Szülők:Bejagan X Rosario 
Ilyen fürt volt azt hiszem 2-3 db.
