Igen, ismerem Masaru Emoto vízkristályfotóit (nagggyon jóóók) és azt gondolom, hogy az összes többi "felvetést" is (talán) ismerem (pl. biztos van benne szó a Balogh Béla féle részecske- és hullámtermészetü "anyagszerüségről" is, ami valójában hm... micsoda is?! :), szóval inkább azt gondolom, hogy egy összefoglalása lehet annak, amit tudok, de szórakoztató, "emészthető" formátumban, talán, persze...
Szóval mindenképpen szeretném látni, és a gyerkőc miatt különösen örülök, mármint, hogy felvetődött a lehetőség "bevezetni" őt a "nagy" dolgokba :)))))))
nem vagyok kvantumfizikus...azt a fajta kvantumfizika lájtot viszont már ismertem
egyébként kihagyhatatlan tekintettel a vizuális ábrázolásra...
sőt még olyan - képi - humor is van benne amit szerintem egy 11 éves gyerek is élvezhet
nem az volt a célom, hogy tudatos szinten vegyen le vmit...hogy mit vesz le...pl ebből az majd x év múlva fog kiderülni...elsősorban az ő számára:-)
van benne exteológus és minden féle tudós, emelett ügyesen egy sztori is bele van építve...hogy ne legyen száraz és a két vonal jól van ötvözve, vizuálisan stb pedig egyenesen csúcs
szóval mivel sztorija is van, ami egy fotós csajról szól...korhatár nélkül jöhet
summa summa alapvetően újat nekem nem mondott sem a tudományos sem a nem tudományos.-) világképről...de felejthetetlen élmény
asszem idén karácsonykor jön dvd-n, de több reklámot már nem csinálok:-)
ja vannak pl fotók arról, hogy milyen alakzatba rendeződik egy pohár víz, ha arra ragasztasz egy cetlit és arra ráírod: szeretet, béke, öröm stb....itt megemlítik, hogy ha egy pohár víz ennyire ugrik erre a szóra...hogy szeretet talán többet kellene "gondolkozni" mielőtt megszólalunk...nekem meg mielőtt túl hosszan magyarázok
Ez biztos a "Mi a csudát tudunk a világról", amit még mindig nem láttam :(((
Szóval azt mondod, sok új nincs benne??? Nekem is pont tizenegy éves a lányom, milyen hatással volt a gyerköcre a film??? Levett valamit??? Eddig még eszembe sem jutott, hogy meg kellene neki mutatni. Milyen jó ötlet!!! Köszi!!
volt vagy van a moziban egy olyan film, hogy What the bleep we know?
v ennél vmivel hosszab a címe
abban voltak enyhén hasonló mondatok főleg a felvezető szövegben
újat nem tudtam meg, de ettől még élmény volt...vittem a 10 éves gyerekemet....gondoltam hátha levesz vmit mielőtt ráállítják az atommagos modell tiszteletére
szóval ez a szentencia akkorát visszhangzott a fejemben mintha isten kozmikus méretű - szélesvásznú, dolby systemes:-) - mozijában enném a pattogatott kukoricát:-))
v filmeket forgatsz v elveszett benned egy rendező...
Kösz. Véletlen. /Már az is, hogy megértettem. Egy lehetséges magyarázatot találok rá: 2 sornál kevesebb volt.;) Apropó, az a vesés, az sokkal több volt. Nemelehetnee, hogy esetleg magyarul is idetedd, ha szépen kérem?/ Ja, cserébe a zsákost neked adom.
"In your reality,Good cannot exist without Bad.So you belive it must be the same in Mine .Yet I tell you this;There is no"bad" where I Am.And there is no Evil.
There is only the All of Everithing . The Oneness. And the Awareness, the Experience, of that."
Még a szomszéd helyébe is nehéz beleélni magunkat, nemhogy a zsoltárszerzőébe. :) De nem is hiszem, hogy ez lett volna a cél. Inkább valami megértésféle.
Az átvett elem - lehetséges. Miért is ne. A legtöbb 'dolog' körülöttünk átvett elem. Valamiért mindenesetre érdekesnek, helytállónak találhatták. Na, e körül a 'valamiért' körül forgolódtunk.
Igen, bizonyos dolgokban kell határozott vélemény. Szükséges a konkrét megnyilvánulás: kifelé. Hogy élni, lépni, dönteni tudjunk. Más esetekben jobb, ha tartózkodunk a határozott véleménnyilvánítástól. Szükséges a konkrétságunk elcsitítása: befelé. Hogy észrevenni, tisztelni, érteni is képesek legyünk.
Más szavakkal: ha bevállalod, hogy nem vagy minden dolgok tudója, esélyed van, hogy kicsit mégiscsak meglegyintsen a mindentudás szele.
Megint másképp: az egóval, énképzettel, öntudattal stb. szükségszerűen velejár egyfajta határozottság, elhatárolás, elhatárolódás, - de a cél mégiscsak az önkörünkből való kiszabadulás lenne.
Úgyhogy: határozottan kiállok a határozatlanság létjogosultságáért. :)
Ami az értelmezés/vélemény/kinyilatkoztatás témát illeti: számomra a szó nem attól lesz/lehet kinyilatkoztatás értékű, hogy egyesek annak szánják, de nem is attól, hogy mások annak akarják tekinteni, hanem attól, hogy ereje van. Ereje pedig nem a határozottságtól, kiállástól, célratöréstől, lehengerléstől van. Hanem egész egyszerűen belülről fakad és átizzik minden határozott és határozatlan, de emberi körítésen.
P. s.: Gondolom legalábbis. De nem szánom kinyilatkoztatásnak. Még azt se állítom, hogy csakis így lehet. Csak annyit mondhatok, hogy jelen állapotomban, en route, így látom.
Láttam, melyik idézetett értelmezgettétek, de azt gondolom, ezt a mai világképpel a fejetekben tettétek, és igen nehéz beleélni magát valakinek, egy több ezer évvel élt személy helyébe. Hozzászólásommal arra is céloztam, hogy az a gondolat csak egy későbbi átvett elem a zsidóság történetében, amely azonban a kereszténység kialakulásakor is jelen volt. Az értelmezés, vélemény, kinyilatkoztatás dolgában ellentmondanék, hiszen főleg a leírt szó nem attól válik azzá, aminek akkor szánták, ( Jézus szavai kinyilatkoztatások ) hanem attól ki miként tekint rá. Valamint azzal is ellenkeznék, mely szerint csak tudogatunk. Ha nem vállaljuk a határozott véleményünket, semmit sem érhetünk el. A többi mondandódhoz nincs mit hozzátennem.
jaj ám, és miközben kútba veszett szavakat mondunk...számos fontos informácira bukkanhatunk...és összegezhetjük saját gondolatainkat....önző módon.-)))
(én pl többek köt ezért csacsogok az origón látszólag értelmetlenül)
No hiszen:), ha meggondolom, Kal 1717-es idézetét értelmezgettem volna, csak valahogy a 2-es vessző tájékán a te egyiptomi-etruszk összehasonlításod is belejátszott. Ezért aztán a szöveg végülis neked íródott.
Az értelmezgetés nem vélemény. De a vélemény sem kinyilatkoztatás.
Ennek fényében tapogatózva tovább: egyetértünk, nem matematikai a vizsgálati 'módszer', vagy ha igen, az már olyan mélymatematikát pedzeget, amelynek alapja feltehetően szinte a priori törvény.
Abban sincs vita, hogy a mérleg nyelve kinek-kinek a maga leglelke, lelki/ismerete. A vizsgálat önvizsgálat; a szívbemarkolás, vesékig látás pedig elsősorban magunkra kell irányuljon.
Viszont a jelzőrendszer, amit /akár kifelé, mások felé, akár befelé, magunk felé fordítjuk a szenzorokat/ használunk, lehet sajátos. Ennek része a szem is, más is. De éppen azért, mert nem ugyanolyan érzékelőkre támaszkodunk, s nem is ugyanolyan mértékben, lehetnek ugyanarról eltérő benyomásaink. Bizonyossággal meg sem állapítható, melyikőnk érzéklete az igazi. Talán mert a mi szintünkön nincs is olyan, hogy igazi.
Innentől kezdve a "magunk is meg tudjuk állapítani valakinek a mibenlétét" - nekem elég visszás. Nem, nem tudjuk megállapítani. Csak tudunk, tudogatunk, tudogathatunk valamit. Jó ez a magyar, van ebben az alanyi/tárgyas megkülönböztetésben valami... helyre-, helyünkretevő.:)
Ez a helyre-igazítás mindig is ránk fér, hogy belássuk, amit a végén írtál és amivel már szintén egyet tudogatok:) érteni, hogy: Isten módszereit mi csak találgathatjuk.