Hát a strucctojás nem occsó... :-( söt, szerintem irreálisan drága!
étkezési 2500-3000, tenyész 6000- amit nem szégyel az eladó :-(
Keltetési idö kb 42 nap, általában a 42. napon kelnek.
Hömérséklet 36.3 - 36.7 páratartalom 30% körül, a tojás tömegvesztesége kb 50gramm/hét kell hogy legyen, a légkamra megfelelö növekedéséhez.
A páratartalom csökkentését én úgy oldottam meg, hogy egy kálciumklorid-tablettát tartalmazó, müanyag dobozon keringettem át a keltetötér levegöjét, mikor a páratartalom magasabb volt a kelleténél. A keletkezett sóoldat a doboz alján tudott összegyülni.
Én meg 11 óra körül kiveszem a nagy párásítót, végre szárazabb lesz a belső környezet, mert ilyenkor tiszta víz az ablaküveg, és a nyílásnak a környéke. Aztán estétől kezdődik a lámpázásos időszak 3,5 napos kortól. :)
Hány fürj esedékes? Az is hasonlóan nevelkedik a csirkéhez?
Akkor szép lesz a mai napod, gratulálok! :) Én is szeretnék majd keltetni fürjet, tyúktojást inkább csak addig keltetek, amíg kísérletezek a keltető pontosításával. Tervezek strucctojást is betenni majd valamikor. Ahhoz hol lehet hozzájutni, sokba kerül egy strucctojás? Hány nap a kelési ideje? 4-5 db biztos beférne.
Az én lámpázóm meg ha hiszitek, ha nem, Aigner Szilárd lámpájából készült, nem akármilyen lámpa, igazi meteorológus-tojásátvilágító lámpa. :) Az övét találtam csak, nem akartam még erre is külön pénzt költeni. Kartonpapírból húztam köré egy hengert, hogy ne égessen meg a fémrésze, az elejére egy körlyukkal ellátott lapocskát tettem, és a lyukhoz valami szódásszifonhoz, vagy csaphoz való szigetelőgumit ragasztottam, amit még néhány éve az obiban vettem valami egészen más célra, a meteorológiai regisztráló műszeremhez a szélmérő részébe, aztán a tojásátvilágító lámpában kötött ki. :) Ez gátolja meg a fény kiszűrődését.
A régi keltetőmhöz meg seprűnyélből vágtam le egy kb 10 cm-es darabot, abba beletettem egy szpotlámpába való 12 V-os halogénízzót. Annak az volt a hátránya, hogy füstölt mint az állat, amikor világítottam át a tojásokat, szegény kis embriók csak úgy szipóztak tőle, a sokadik keltetés után már összeroppant a kezemben, mert csak a hamu maradt a tojáslámpázóból. :)
Visszáb olvastam,valaki kérdezte hogyan lehet lámpázót készíteni.Nos nekem is van egy saját készítésű,teszek erről is képet,hátha valakinek adok ezzel ötletet.Bár láttam hogy szinte ugyan ilyenek készülnek házilag.Nekem egy nagyon találó színű kávés dobozból van,egy sima 60W-os égő van benne,ami szerintem bőven elég,szépen átvilágítja még a sötétebb tojásokat is.A végére,a lyukhoz egy régi fülhallgató gumírozott peremét ragasztottam,így nem érintkezik a tojás a fémmel. Íme:
Szia! Köszi a választ,Ogmet-nek is.Végül eldöntöttem hogy a kicsit fogom megbuherálni.Állóra tervezem,három tálcával,légkeveréssel és automata forgatással.Ahogy számolgattam elegendő tojás bele fog férni.Persze még nem igazán volt időm semmire,de szeretnék időben utánajárni a dolgoknak.Mindenképpen ki fogom próbálni a régi keltetőm fűtését is,már csak azért is,mert kíváncsi vagyok mit kezd a nagyobb térrel.Csak még üzemben van,ezt ki kell várnom.Úgy gondolom hogy légkeveréssel bírni fogja,ha a doboz megfelelően szigetel.Aztán ha nem jó,keresek más megoldást,ahogy olvasgattam,van bőven.Szeretném minél egyszerűbben megoldani.A későbbiekben majd zaklatni foglak titeket pár kérdéssel,ebben biztos vagyok. Addig is teszek pár képet az idei első keltetésemből származó büszkeségeimről.Bár nem lett valami jó a kelési arány.50%,80 tojásból 43 kelt ki,amiből 40 maradt meg.Én ezt a gyenge,innen onnan összeszedett tojásoknak tudom be,mert eddig 80-90%-os aránnyal keltettem még ezzel az ős régi géppel is,persze saját tojásokból,ami most nem állt rendelkezésemre,egy kóbor kutya jóvoltából.Szinte az összes tyúkomat kinyuvasztotta. :( Nagy volt a gyász! Íme a képek: Esznek mint a lovak!! És a túlélők!Ezek is saját keltetésűek.
Az oldalt lévő tojások a póttojás szerepét töltik be, sajnáltam kint hagyni, mert ennyivel több lett. Otthonról Nyírszőlőből hoztam 28 db-ot, talán, meg utána Budapesten a piacon vettem még 26 db-ot, abból hármat betettem próbakeltetni még a hétvége előtt két napra, és leteszteltem, hogy termékenyek-e, azok voltak. Ugyanis a legelső keltetésemnél is 40 db-ot tettem be (akkor még csak annyi fért be a billenőmentes tálcára), abból 20 db-ot szintén piacon vásároltam, de becsapott vele a banya, vissza is vittem neki két hét múlva mind a 20-at, mert terméketlenek voltak. De neki van kakas, rendes takarmánnyal eteti a jószágait, és még meg sem fagytak. Mondta ő, és még ő volt fellázadva, hogy mit képzelek én hogy az ő tojása rossz volt, szinte engem hibáztatott érte. :))
Na szóval azok a felső tojások le fognak kerülni néhány napon belül, amikor kiszúrom a terméketlen tojásokat. Kísérlet még az is vele, hogy csak nagyon keveset tudok billenteni rajtuk forgatáskor, és figyelem majd hogy lesz-e hatása a későbbi fejlődésre. Meg az egyikben van valami piszok, kíváncsi leszek, hogy elpusztul-e majd.
Később olyat is fogok csinálni, hogy minden nap kiveszek egy embriót, és mennek bele formalinba kis üvegekbe. Van már ilyenem rengeteg, de össze-vissza, ahogy maguktól elpusztultak, ezért nem folytonos. Ekkor derül majd ki igazán, hogy az embrióim pontosan fejlődnek-e időben, mert amikor elpusztul egy, annak a pusztulási idejét nem lehet órára pontosan megmondani, csak mindig egy nappal később látszik, ha valamelyik nem él.
Az itteni képem a keltetőt mutatja kívülről. Három szabályozó van rajta. A legfelső egy vészkapcsoló (bojler hőfokszabályozó), ami 40 fokon lekapcsol (ennyire állítottam be), ha a főszabályzó meghibásodna. A középső az arra szolgál, hogy tudom változtatni a delta T-t, vagyis hogy hány tizedfok-változás történjen a ki és bekapcsolás között. Ezt 0,1 –től egészen 2,0 fokig tudom változtatni, sőt az elektronikán belül van még egy trimmer is, azzal tovább tudom fokozni a pontosságot, de akkor már 1-2 másodpercenként kapcsol ki és be, aminek semmi értelme, csak a tűzveszélyességet fokozzal. Ezt a teljes kapcsolást is magam építettem meg, és kb 1000 Ft-ból kijöttek az alkatrészek, ha meg készen vettem volna meg, ilyen precíz beállítású szabályzó nem is igazán van, ráadásul a legolcsóbb, amit láttam, 10 ezer Ft fölött van az ára. A legalsó poti a főszabályzó. A régi keltetőmben csak bojler szabályozó volt, 2 db, ott az egyiknél a kapcsolóján kellett manipulálnom, hogy 3 foknál jobban, fél fokra leszűkítsem a ki-bekapcsolást. Először csak egy volt benne, de egyszer csak a 13. napon nem kapcsolt ki, és amikor mentem haza az iskolából, láttam, hogy a hőmérőn 55 foknál áll a borszesz, és már majdnem el volt csattanva. Mondanom sem kell, hogy milyen állapotok uralkodtak, gyorsan kiszedegettem a tojásokat az ágyra, hűtöttem jó sokáig, de a kb. 14-ből csak 5 db-ot sikerült megmenteni, azok szépen ki is keltek. Azóta van két hőfokszabályzó a keltetőimben. Meg a legeslegelső keltetésemnél volt egy áramszünet a 12. nap környékén reggel 8-tól délután 14 óráig, már viszonylag elég meleg idő volt, s mivel nagyon szeretem a zivatarokat, minden nyáron sátorban alszom kint. Jó meleg volt a sátorban, ezért be tudtam oda vinni, és csak 31-32 fokig hűlt ki több órára. Érdekes módon ez a keltetésem volt a legsikeresebb, 90 % fölötti. De még a mostani keltetésem sem tökéletes, mert tegnap reggel megint kipakoltam a 1,5 napos tojásokat 15-20 percre a keltetőből, mert próbáltam megjavítani a forgatót, de hiába, majd legközelebb.
Jó sok munka, és idő van benne... (ezért rengeteg a tapasztalat is)
a W/db összefüggést azért írtam, mert így viszonylag gyorsan felfűt a keltető!
Természetesen, ha egyszer már felfűtött csak a hőntartás emészt fel energiát,
de ezt a jó höszigeleléssel minimálisra lehet csökkenteni!
Tojásfelszín hőmérsékletet én is mértem, de gyakorlati jelentőségét nem láttam, és mivel itt nem a tudományos keltetőépítést próbáltam hangsúlyozni, hanem hogy
MINDENKI MEG TUDJA ÉPÍTENI
ezért nem is tértem ki rá.
Volt olyan mérésem is, hogy a keltetőben az egyik hőmérő egy 0.8dl vizet tartalmazó "lufiban" volt, ezzel próbáltam a tojás hőtehetetlenségét modellezni. Ezzel arra voltam kíváncsi, hogy a tojás mennyit késhet a levegő hőmérsékletingadozásához képest, illetve hogyan "átlagolja" azt.
Engem érdekelnek a tapasztalataid!
Az oldalfalon elhelyezett tojások milyen célt szolgálnak?
Kell a légkeverés még a nem túl nagy méretű hungarocell dobozba is, ha teljesen egyenletes hőmérsékletet szeretnénk biztosítani. Rengeteget kísérleteztem a keltető tér különböző pontjainak hőmérsékletmérésével.
Az idei keltetéseim előtt körülbelül 8-10 évvel korábban keltettem utoljára, egy szintén saját tervezésű keltetőgéppel, melynek kapacitása csupán 14 db tyúktojás volt, és felülről melegítős (autóreflektor lámpával). Maga a keltető bútorlapból készült, de oldalra tettem fél cm-es hungarocell szigetelést, amit mondanom sem kell, hogy semmit nem ért. A kísérleteim azt igazolták, hogy ha középtájt a tojások felső szintjén mértem benne 38,6 fokot, akkor legszélen volt benne úgy durván 36,5, alul szintén hasonlóan alacsony, vagy még alacsonyabb érték. Kísérletképpen belelógattam egy ventillátort, de aligha kb. 20 %-ot segített. Az nem jó, ha csak simán belelógatjuk, hasonló mint mikor a hangszórót hangfaldoboz nélkül szóltatjuk, semmi mély hangja nincs. Mindezek ellenére a kelési arány leggyakrabban 85-90 % fölött volt (terméketlen tojásokat is beleszámítva), és még a tojásokat is egy irányba forgattam.
A mostaninak a belső mérete 34 x 42 cm, magassága 38 cm, a hungarocell falvastagsága 8 cm mindenhol. A fűtést alulra szereltem, ami 2 x 25 W-os szép zöld színű miniízzó. Na nem azért választottam zöldet, hogy a nyugtató szín hatására egy tojásból két csirke kelljen ki, hanem mert először mikor fehéret tettem bele, teljesen átvilágította a dobozt, és nem tetszett, meg hangulatos. A keltetőtér légtere és a fűtőtér egy funérlappal van elválasztva egymástól, de a funérlap mérete olyan, hogy amikor az ebbe szerelt ízzókkal együtt behelyezem a keltetőbe alulra, a peremen, illetve a széleknél marad kb 3 cm hézag, ahol a levegő szabadon tud áramlani. A közepén van egy ventilátor, ami a levegőt lefelé, a fűtőtérbe hajtja, majd onnan oldalt, a széleken fölfelé jön a meleg levegő, és az így kialakult cirkuláció keringeti a levegőt a keltetőben. Amikor felnyitom a tetejét, és pólóban vagyok, szépen érezni az egyenletes ventillációt az egész keltetőtérben. Maga a légáramlás sebessége annyira alacsony, hogy a 12 V-os számítógép hűtőventire csak 6 V-ot kapcsoltam, ezzel is tökéletes a légtér kiegyenlítése. Bárhova is teszem az érzékelőt, a „csupasz” hőmérsékletfüggő ellenállást, akár középre, akár alulra, akár legfelülre, legszélre, vagy a sarkokra, illetve a tojásokra, a hőmérsékletkülönbség 0,1 fokon belül van, vagyis nem érzékelhető. A hőmérsékletmérést úgy alakítottam ki, hogy két érzékelővel mérek, egyik a tojások fölött helyezkedik el kb 3 cm-el a hőmérsékletszabályzó érzékelőjével és a páraérzékelővel, egy másikat pedig mindig egy tojás falára szorítok, hogy annak a hőmérsékletét mérje, és így tudom ellenőrizni az önhő megindulását és annak mértékét. Sok időm elment a hőmérők tökéletes kalibrációjával is. Meteorológus hallgatóként bevittem az Országos Meteorológiai Szolgálat kalibrációs laborjába a digitális hőmérőt, és ott behitelesítettem. A T-függő ellenállással sorbakötöttem egy néhány kilo ohm-os trimmer potmétert, és azzal szépen behangoltam mindkét érzékelőt, így tökéletesen egyformán mér a kettő. Azonban itthon amikor betettem több lázmérőt is mellé, kiderült, hogy az OMSZ kalibrálója nem hiteleítette tökéletesen be a hőmérőmet, kb 0,6 fokkal a megfelelő érték fölé kalibrált, ennek volt köszönhető a keltetés első néhány napján a túl alacsony hőmérséklet. Ezt a higanyos lázmérők segítségével szépen helyretettem, hisz azok értékei közt a különbség nem haladta meg a 0,1 fokot, tehát bonyolult még a hőmérő hitelesítése is, itt pedig igazán számítanak a pontos mérések, hiszen órák múlhatnak egy tizedfok eltérő keltetési hőmérsékleten is keléskor, meghalni persze ennyitől nem fog az embrió, de én szeretem a precíz pontosságot, és a mostani keltetőmnél nagyon a pontosságra megyek. Na aztán ez meglett, és elkezdtem méregetni a széleken az értékeket, és bizony jelentős különbségeket tapasztaltam ventillátor nélkül. Nálam mivel szélen jön föl a meleg, így ott kb 1 fokkal magasabb értékeket mértem, mint középen, a tojások szintjén. Pedig azt gondoltam, hogy a vastag hungarocellel ki tudom spórolni a ventillátort, de nem, viszont elég egy ici-pici kis légkavarás, és amikor beindítom, akkor hírtelen ugrásszerűen változnak az értékek, s egyenlítődnek ki teljesen a szélek és a középső részek között. Ez egy érdekes kutatás különben, mert amikor meg leállítom, a tojáson lévő érzékelő is jelentős különbséget kezd el mutatni a keltetőtér levegőjének hőmérsékletét mérő érzékelőhöz képest, fél fokot is, bárhol van a tojás. Valahogy a tojáshéj visszaveri a hosszúhullámoknak egy piciny hányadát, vagy nem is tudom mi ennek a pontos magyarázata. Mindez a keltetés első felében igaz, amikor már megindul az önhő, akkor már magasabb értékeket mérek a tojáson, és ennek arányában csökkentem a környezeti levegő hőmérsékletét, s persze szépen kijön a könyv által írt 37,2 körüli érték. Kísérletet tettem arra is, hogy lyukat fúrtam egy tojás tetejére, és beletettem a hőmérő érzékelőjét, ott is mutatkoztak az eltérő értékek. Ezzel nem szeretnék senkit sem elrettenteni, de ha elkezdenétek méregetni a keltető különböző részein pontosra bekalibrált, pici felületű érzékelős hőmérővel, akkor bizony meglepő értékeket tapasztalhattok ti is. Ha nincs tizedfok pontos hőmérő, akkor nem szabad elkezdeni a kísérletezést. Viszont maga a doboz szigetelése már jó nagyon, ennek köszönhetően körülbelül negyed annyit szünetel a fűtés, mint amennyit be van kapcsolva, így jön ki az a kis összteljesítmény, és természetesen nincs összefüggésben a berakott tojások számával. Ha többet rakok be, akkor csak a felfűtés tart tovább, na de 1 óra alatt nekem a 24,5 fokos szobahőmérsékletről beálltak a tojások hőmérsékletei is 37,8 fokosra. Ez is könnyen nyomon követhető azzal a megoldással, hogy két érzékelővel mérek, amíg a tojás hőmérséklete alacsonyabb a keltetőtértől, addig értelemszerűen alacsonyabbat mér a héjra rögzített érzékelő is. Ettől fogva én úgy határozom meg a keltetőtér hőmérsékletét, hogy mindig azt az értéket veszem alapul, amikor bekapcsol a szabályozó. Általában 1 tizedet emelkedik a kikapcsolásig, és az alsó értéket veszem figyelembe, hiszen a tojás nem képes fölvenni azt az 1-2 ercig tartó piciny többlethőt. A beillesztett kép a keltetőtér belsejét mutatja az elhelyezett érzékelőkkel.
Kezdetnek a hütöszekrényes megoldás jó lehet, kérdés, hogy állva, vagy fektetve szeretnéd-e használni.
A régi keltetö fütésvezérlése jó lehet de elképzelhetö, hogy nagyobb teljesítménnyel kell fütened a nagyobb keltetöteret. Hogy ne tartson nagyon sokáig a felfütés.
Azt meg kell nézned, hogy meggora áramot tud kapcsolni a "régi" szabályzó, és mivel ez a tér lényegesen nagyobb, mint a hungarocelldoboz, légkeverésre is szükséged lesz!
Nekem egy 120 literes hütö volt a kiindulási alap, "hanyatt-fektetve".
A terméketlenség, és az idöjárás nincs szoros összefüggésben, hiszen a valódi terméketlenség szinte csak a kakason múlik... Ha szép idö van (vagy!) a körülmények tetszenek neki, jobban járja a tyúkokat, ha kevésbé szép
vagy hideg, neki sincs nagy kedve...
A keltethetöség egy másik kérdés... ha a tojás esetleg megfagy, mire össze lesz gyüjtve.
Én a kissebbet javaslom. Nem feltétlenül előnyös nagy üres teret melegíteni, ráadásul ha felnyitod, rengeteg energia kiszabadul, ami lezárás után pótlódni kényszerül a hálózatból, és lassabban is melegszik vissza a keltetőtér. A kisebb ajtó előnyös hozzá.
Ha fogyasztás céljából kell a húshibrid akkor annak a legjobb módja a napos csibe vásárlása Biztonságos helyről. (áll. terményboltokban lehet íratni nálunk legalább is) Soha nem volt benne más fajta. Azt tudni kell, hogy a hibridek nem valók továbbtenyésztésre.
Felbontás után: a 13-ból hét terméktelen volt, kettőben benne volt a kifejlett csirke (az egyik még át is tudta ütni a héjat), 4-ben pedig 1-3 cm-es embriókat találtam.
Így, ha én sem veszem figyelembe a terméktelen tojásokat, 85%-os a kelési eredmény. Ennél rosszabbat vártam.
Továbbra is kérdés: honnan szerezzek húshibrid tojókat, ugyanis a kinevelés sokáig tart. Ha naposcsibét veszek, több mint fél év, mire tojni kezdenek és az sem biztos, hogy húshibridek. Két éve vettem harminc előneveltet egy keltetőtől, amiből 28 parasztcsirke volt.
Sziasztok. Új vagyok itt,nagyon örülök hogy rátaláltam erre a topikra,illetve hogy egyáltalán létezik ilyen is.Nem gondoltam volna hogy mások is foglalkoznak házi készítésű keltetőkkel,ráadásul ily magas szinte,de látom nem vagyok egyedül,ami örömmel tölt el. Kb egy hónapja olvasom az írásaitokat,aminek a feléig jutottam,mivel kevés az időm,eddig elég sok kérdésemre választ találtam.De.Mivel van itt egy pár ember,aki igazán jártas már-e témában,én azért kikérném a véleményeteket.5-6 éve keltetek én is rendszeresen egy kis asztali,állólevegős,köralakú hungarocell keltetővel(műkotlós),amit nagyanyámtól örököltem.Csak szegényke kicsit öreg ,mármint a keltető,olyan "15-20 év"közé tenném a korát. :) Eddig meg voltam vele elégedve,de mivel már eléggé leharcolt,(pár doboz sziloplaszt tartja össze)valamint kicsi is,szeretnék egy keltetőt saját kezűleg építeni.A koncepció nagyjából fejben már összeállt.A forgatás automata,légkeverés,stb.A kapacitás pedig 130-150 db tojás lenne ideális.Két régi hűtő áll a rendelkezésemre,de nem tudom melyikből lenne érdemes nekiállnom.Jó lenne egy kis ösztönzés.
Ez lenne a kis hűtőm.Nem tudom hány literes,de a mérete 100X55X55 cm.Én arra gondoltam hogy ebből csinálom,de nem tudom hogy bele férne-e az általam kívánt mennyiség.Ez lenne az egyik kérdés.A másik.Én arra gondoltam,hogy ha ebből készítem,akkor vajon a régi keltetőmből át lehetne-e rakni a fűtését,egy az egyben?Mert az tökéletesen működik,egy kör alakú fűtőszál van benne és tökéletesen szabályoz,2 tized kilengéssel.Érzésem szerint megfelelő légkeveréssel ki tudná fűteni a teret.
Ez pedig a nagy hűtőm,a tetején a matuzsálemmel.Ez egy fagyasztó láda,a teteje nyílik és kb 4-500 literes.Ezt egy kicsit nagynak találom,bár talán így könnyebb lenne belerakni a dolgokat.Az elejére csinálnék egy lenyitható ajtót üveggel,és két tálca lenne benne,amibe biztos beleférne elegendő tojás,de ehhez nagyobb teljesítményű fűtés kellene.Mivel azonban nem vagyok túl jártas az elektronikában,szeretném minél egyszerűbben megoldani a fűtést.Bár ha kell,akkor lesz segítségem,tehát elviekben ez sem jelenthet gondot.Más téren nem lehet akadály.Az utolsó kérdésem az lenne hogy honnan lehetne beszerezni ezt az észtermembrános dolgot,mert erről eddig nem hallottam? Nos várok némi ösztönzést,ha nem túl nagy gond,de látom hogy nagyon segítőkészek vagytok,így remélek egy két ötletet.Előre is köszönöm.
Szerintem ez egy nagyon jó kelési arány. :) Ilyenkor még figyelembe kell venni, hogy nem rég ért véget a tél, bár nem tudom helyileg hol laksz, de a tyúkok tojási szokása a télről a nyárias időszakra éppen akkortájt indult meg, amikor gyűjtögetted össze a tojásokat, vagyis akkor kezdtek sűrűbben tojni a meleg idő miatt.
Az én első kelésem március 15.-én volt, még 15 cm-es hó volt és tartós fagyok, amikor tojogattak ritkán a tyúkok, hideg volt, és emiatt nagy volt a terméketlenség aránya és egyéb időjárási tényezőkre visszavezethető hibalehetőség. Ennek ellenére amellett, hogy szerencsétlen tojáskákat az első héten szinte minden nap kipakoltam, néha naponta többször is a parkettára (persze tálcástól, nem egyesével) 10-15 percre, mert szereltem (fejlesztettem) a keltetőt, de volt hogy félórára is, a kelési arány meg volt 50 % (terméketleneket is beleszámítva). Az elején különösen alacsony volt a hőmérséklet is tartósan, a 12. napon észrevettem, hogy 2 teljes nappal vannak lemaradva a fejlődésben az embriók, de aztán a végén az utolsó csibe a 22. nap felénél kikelt. Mindent összevetve sokkal rosszabb kelési arányt vártam, mint amilyen volt.
Valaki közületek nem végzett még olyan kísérleteket, hogy a keltetés különböző szakaszán történő nem kívánatos hűtések milyen mértékben csökkentik a kelési esélyeket?
Úgy néz ki, hogy vége a keltetésnek, bár megy még a gép, nem hiszem, hogy reggelig sok minden változna.
A 47 tojásból 34 kelt ki, de már ez is meghaladta a reményeimet. Egy átütötte ugyan a héjat, de megakadt, holnap kibontom ezt is, meg azokat is, amelyek meg sem mozdultak, kíváncsi vagyok, hogy mi lehet bent.
A Bogenfürst féle könyvben van egy jó leírás, ami alapján talán vissza tudom keresni a hibákat a tojások felnyitása után.
A lényeg, hogy 34 naposcsibénk van, első keltetésre meg vagyok elégedve magunkkal. Két hét után indítom újra a keltetőt, addig ajándékul néhány kép:
az hogy a hőmérséklet 37-38 fok között változott, ahoz azt is tudni kellene, hogy milyen időközönként, és hol méred...
Ha gyakran változik, és a levegőt méred, a tojások hőtehetetlensége kiátlagolja ezt a lengést, tehát nem okoz problémát!
A kelés előtti pusztulást nagyon sokminden tudja okozni, mivel ez a keltetési szakasz vége, az embriók ekkor térnek át a tűdős légzésre.
Ha a keltetési paraméterekben hiba volt, az most ütközik ki leginkább.
például a légkamra mérete, amiből a csibe először lélegezni próbál, a keltetés egész ideje allatti páratartalom függvénye. Ha ilyenkor magas a hőmérséklet, vagy alacsony a páratartalom, az is kártékonyan befolyásolja a tüdős légzés beindulását.
Azt nem írtad, hogy a 8 darab, feltörte-e a héjjat.
Ha a héjjat fel tudta törni, akkor a tenyészállomány takarmányozása is okozhat hasonló problémát (nem megfelelő a tojásban felhalmozott összetevők aránya)
ezért gyengécske csibék fejlődnek, amik nem képesek "kikelni" a tojásból.
Ha a keltető lassan fűt fel a tojásokkal (terhelve) annak a fűtés alulméretezése az oka. De a próbajáratás alatt maga a folyamatvezérlés működése tesztelhető kell hogy legyen!
Általános szabályként elfogadott a tyúktojás esetében a W/db optimális fűtőteljesítmény, ami azt jelenti, hogy a te gépeddel 10-12 tojást lehet kielégítő eredménnyel keltetni.
Nem célszerű az "energiatakarékosságra" hivatkozva gyenge gépet építeni, hiszen a keltető fogyasztását elsősorban a "doboz" hőszigetelési tulajdonságai határozzák meg! (!!!)
Ha felfűt a keltető, utána csak a hőntartáshoz vesz fel energiát, ami azt jelenti, hogy ha jól hőszigetelt a keltetőtér, ez a minimálisra csökkenthető.
Röviden: a höntartáshoz, lehet hogy 10-12 wattnyi fűtésnek percekig kell fűtenie, de ha az megfelelően méretezett, a fűtési idő néhány másodperc lesz!
szóval, ha beáll az hőegyensúlyi állapot a te géped sem fogyaszt kevesebbet, mint amiben pl 150W fűtés van. Viszont a tiéd lényegesen lomhábban reagál a hőmérsékletet csökkentő hatásokra!
A párologtatófelület, nem egyenlő a párologtatótálca felületével, de erre te is utaltál.
Ha fából készítesz csapágyat :-) az nem feltétlen szereti a keltetőtér klímáját.
A keltetőmről így futólépésben még annyit, hogy a tervezésénél a fő cél az alacsony fogyasztás, így körülbelül az összteljesítménye úgy durván 15-20 W (kevesebb, mint egy átlagos laptopé), a melegítő 10-12 W, de beleszámolóm a vezérlő elektronikákat tápláló adaptereket és a ventillátort is. Jelenleg 48 db tojás fér bele, de újabb sorok bővítésével még tovább növelhető a befogadóképesség 100-150-el is, ha szükséges. Anyaga csak hungarocell, aminek fala 2 x 4 = 8 cm vastag, nagyon jó hőszigetelő, alig üzemel, és néhány órás áramszünet esetén sem csökken jelentős mértékben belül a hőmérséklet. Ezt persze még aktív módban nem teszteltem, majd egyszer bolti tojásokkal. :)
Esznek mint a lovak!!
És a túlélők!Ezek is saját keltetésűek.
