Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Sajnos nem tudom milyen fajta volt a tavalyi, nagyon kései az Afuz Alival érik együtt, de annál apróbb roppanós szemű a fagyok után is élvezhető volt, nem sikerült beazonosítani. Régi öreg tőkéről való.
Az ideieket se tudom milyen fajták, annyit tudok, hogy ezek most a Pannónia kincsével érnek együtt, tehát koraiak és laza fürtűek. Nem tudom felszedni, mert nincs hova tennem télire, meg azt vettem észre, ha átültetem, akkor visszaesik egy évet legalább, és én minél hamarabb szeretném élvezni a gyümölcsét. (Már ha el nem fagy újra.)
Vágd vissza ősszel 2-3 rügyre aztán amint jönnek a csípős hidegek, csirkézd fel, vagy szedd fel, tedd olyan helyre ahol nincs csípős minusz télen sem, de ne meleg helyre, aztán ha felengedett a föld fagya, ültesd el. De érdekes, hogy egy rügy hosszig se ért be a vessző. Milyen fajta volt?
Homoktalajon dugványoztam szőlőt pótlásnak, nagyon szépen hajt, csak attól félek, hogy nem fog beérni a vessző, mert még teljesen zöld. Tavaly is jártam úgy, hogy újra alulról hajtott csak ki a dugvány tavasszal, pedig előző évben 1 méter magasra megnőtt. Ha visszavágom a tetejét akkor esetleg erősödik, fásodik az alja a vesszőnek, vagy esetleg a leveleket kellene megritkítani, /a hónaljhajtásokat nem törtem ki teljesen, hanem a legalsó levél fölött csíptem le/?
Megnéztem a Lénát, nálam most kezd érni. Gondolom ez a kötött talaj miatt is lehet. A bogyó roppanós átlagos íz, a héj egy kicsit vastag . Viszonylag nagy a mag, 3-4 db.
Betegség nem volt rajta. Nekem az tetszik benne, hogy viszonylag korán érik és kék a színe
Utánanéztem a Bíró kékje-szőlőnek az interneten az oltványosok fajta leírásaiban.Hát mit mondjak,majdnem sírva fakadtam.Az az iszonyatos igénytelenség,ami a fajtaleírásokat jellemzi,az teljesen elszomorító.A semmitmondó leírásokból ember legyen a talpán,aki ki tudja választani a neki megfelelő fajtákat.Ez szinte minden fajta leírásra vonatkozik.Sok fajtára odaírják,hogy "különleges",de ki,és miért írja oda,hogy különleges.Teljes vevő becsapás.Mert ha pl.egy különleges ízű fajtáról lenne szó,mondjuk Citronnűj Magarach,ami citrom-citrus ízű,arra azt mondom,hogy különleges.
De ha egy Bíró kékje szőlőre mondják,hogy különleges,az a vevő becsapása,és arra szolgál,hogy azt vedd meg,mert különleges.De semmi különleges nincs benne.
Megnéztem az érési idejét is a Bíró kék szőlőnek,egyik helyen szept.eleje,máshol aug.közepe,megint máshol a Csaba gyöngye után tíz nappal.Akkor most mikor érik?A többi paraméterek megegyeznek,mert egyikük a másikukról másolják át a leírásokat.
Ha megnézed az én fajta leírásaimat,a fórumban,azok azonosak a szlovák,lengyel,orosz,ukrán,moldáv stb.kertészetek fajta leírásaival.Csak a mi oltványosaink ilyen igénytelenek?És ezt még hányszor kell leírni?Az meg megint talány,hogy a Léna azonos-e a Bíró kékje szőlővel.Én nem lennék ebben olyan biztos...
Bakművelésű öreg tőkéim vannak, 1x1 méteres tenyészterülettel.
Eddig mindig próbáltam lenyomni a termő felületet, de ahogy öregszem, szívesebben dolgoznék egy kicsit magasabban, kevesebbet hajolgatva. Talán kevésbé is betegedne meg, ha a levelei és a fürtök nem lennének talaj közelben, Már kipróbáltam a ménesi és az erdélyi karikást /nem jött be/.
És próbáltam már, hogy egy részén hosszú csapon, egy részén hosszú szálvesszőn termeltem egy tőkén belül. /ez egész jól bejött, mert olyan lett a tőke mint egy igazi borfa, végig berakódva fűrtökkel, nem csak alul. Kicsit félek, hogy ettől felkopaszodhat a tőke.
Minden egyes tőke mellett régi műanyag karó van. Nem tudok kordont kialakítani, mert a sortávolság túl kicsi.
Nincs valami ötletetek, hogy tudnám átalakítani a tőkéket kényelmesebbé?
A Mister tudtommal azoxistrobin tartalmú ugyan az mint a quadris vagy az amistar.Azért nincs rajta a szőlő é.v.i. mert zöldségfélékre szánták és így olcsóbb is a másik két szertől.Így az É.V.I. 7 nap ha a hatóanyagot nézed.
Tegnap este vettem észre, hogy megjelent a peronoszpóra egy pár tőkémen.
Csak Ridomil és Mister volt itthon. A Ridomil hosszú várakozási idejű, van ami nem fért volna bele, ezért a Mister mellett döntöttem, amit utólag bánok, mert mindenre írt É.v.i.-t, csak a szőlőre nem.
Szerintetek mennyi lehet a várakozási ideje szőlőre, és miért nem írták rá? A korai szőlőket természetesen kihagytam a permetezésből.
Szoloszem mamam meselte hogy naluk a szolloben sztalinekevel szantottak ala a fakat is beforgatta 2 hold 20 ember dolgozott ultetes ne meselyem nagyapam rigolyas volt minden 10 ik oltvany passzolt neki a pincejebe csak az arra hivatott kepzett ember lephetett be
Ha tennél fel a Lénáról képeket,a fürtről,és a levélről,azt megköszönném.Nálam már leért,igaz,én a dél-Alföldön lakom.Ha az ízéről,héj vastagságáról,mag méretéről,számáról,a bogyó hús állagáról,színéről is írnál,akkor be tudnánk azonosítani.Előre is köszönöm.Üdv.Szőlőszem
Egy 20 éve nem trágyázott szőlőnél kell is a gyors hatás, vagy leások 80-100cm mélyre. Szerencsére azért a harmatgyökerezés megvolt, így a gyökerek nem a felszínen vannak. Ellentétben a most át vett szőlővel, amelynél a gyökér zóna 10-30 cm mélyen van. Végül is előnyömre válik, mert könnyebb kipucolni.
Rábát se nagyon látni és az öko szőlészetben az ilyen rigolázást nem tartják előnyösnek a talaj élet szempontjából. Persze a tiszta sárga homokon kérdéses, hogy mennyire van az a talaj élet.
A régi TSZ-es világban itt az Alföldön amikor új szőlőt telepítettek,ráment a földre egy Rába-Steiger,melynek majdnem embernagyságú kerekei voltak,és maga után húzott egy 800-as ekét.Ilyen mélyre szántottak a szőlőnek.Persze a megfelelő trágyázás sem maradt el.A mai világban nem csinálják ilyen mélyre,alig felére.aztán megy egy traktor,rajta a fúró,és ennyi.Aztán várják a csodát,hogy teremjen a homokon a szőlő.
Kicsiben ugyanaz a helyzet.A kiskertekben fúrnak egy lyukat a szőlőnek,jó hosszú vesszőt ledugnak,hátha valahol gyökeret ereszt.Jobb esetben ásnak egy 40x40 cm-es gödröt,amibe vetnek egy kis komposzt-félét.Azután itt a fórumokon arról megy a diskurzus,hogy milyen hiánybetegségben szenved a szőlő.
Én nemrég kiszámoltam,hogy nyolc év alatt 70 m3 földet mozgattam meg ásóval/van még bolond ember/.És ez csak egy családi ház kertje.Nincs is gondom a szőlő kondíciójával.Péter-Pálkor,amikor tetejezni illik,a 2 m.-en levő felső drótról méteres vesszők lógnak-lógnának le,de kénytelen vagyok két héttel előbb tetejezni.
Szerintem a trágyalé adagolásnak is megvan a hátránya.A trágyalé bejut a földbe,és sokkal hamarabb bemosódik a mélyebb rétegekbe,mint a normális trágya.Ugyanis a javarésze víz,és hamarabb el is bomlik.Szükség megoldásnak elfogadható,előnye,hogy azonnal fel tudja szívni a növény.
A gödör ásósat én is csináltam, de hát nagyobb területen ez valljuk be nem kis meló... amit meg egy átlagos eke barázdája csinál, messze kevés a szőlő trágyázásának, bár sokan csinálják.
Én 2 évbe ősszel trágya levet + zoolitot juttattam ki 50-60 cm mélyen de csak a tőkék mellett ástam gödröt, nem folytonos árkot. A trágyalé jobban mosódik lefele a gyökérhez. Persze új telepítésnél a telepítés előtti alap trágyázást mélyre forgatva megkapja a terület.
Köszönöm a részletes leírást. Télre én is betakarom a tőkéket. Ha jól értem a betakaráshoz vett földdel keletkezett árkot mélyíted ki 35-40 cm mélyre és abba rakod a trágyát. Így az árok tőkétől való távolsága kb 50 cm.
Valami hasonlót csináltam én is csak komposzttal, mivel az egész évben összegyűlt szerves hulladékkal kezdenem kellett valamit. A komposzthoz adtam kevés vegyes műtrágyát is.
Van egy tőkém, de még nem terem. Jövőre viszont fog, mert nagyon erős vesszőket hozott, másik neve Bíró kékje, ezt még elfelejtettem. Ez a trágyázási módszer nagyon jó, én is hasonlóan csinálom, csak három évente.
A szőlő trágya utánpótlását már őseink is nagyon hatékonyan csinálták.De mielőtt még erre rátérnék,az alaptrágyázásról is essen szó.Elmondom,hogy én hogy csináltam:a szőlősor kijelölése után 70 cm.szélességben,és 70 cm.mélyen/fél lábszár/,kiszedtem egy folyóméter földet.Ebbe egy púpozott talicska érett marhatrágyát terítettem el.Felét a fenékre,felét 40 cm.mélységben.Az alsó trágyasort jól megtapostam.Közben szétterítettem a trágya közé 5-6 szeneslapát tiszta fahamut.A pajorok ellen is szórtam be Force 1.5 G-t,de a legjobb volt a Galation.Ezt a szert az unió kivonatta,így jugóból hoztam.
A következő folyóméter földet a már kiásott gödörbe töltöttem,és így tovább.Ez 6-7 éve történt,azóta nem trágyáztam,még levél trágyával sem.A szőlőim kitűnő kondícióban vannak,homoktalajon.Semmilyen hiánybetegségben nem szenvednek.Persze eljön az az idő,amikor elfogy a tápanyag,és ekkor őseink receptjét használom.Minden évben ősszel betakarom a szőlőt/földdel/.Amikor tápanyagot akarok a gyökérzónába juttatni,akkor tavasszal a már kiásott árkot megmélyítem,35-40 cm.mélyre,és ebbe az árokba adagolom be a marhatrágyát,melybe szintén teszek fahamut,és foszfor alapú műtrágyát.Sajnos az utólagos trágyázás gyökér szaggatással jár,ezért abban az évben a szőlő egy kicsit megsínyli,de újabb 4 évre elláttam trágyával.
A marhatrágya,mivel nitrogénben nagyon gazdag,biztosítja a nitrogént,a fahamu a káliumot,a kiegészítő P2O5 műtrágya a foszfort.Ide nagyon jó lenne a baromfi trágya,mert az "foszfor bomba",de a kereskedelemben tízezer fölött van mázsája,így ez nagyon drága.Ha van saját vagy szomszéd baromfiól,az ilyenkor jól jöhet.A baromfi trágyát nem szabad túlzásba vinni,mert éget.
Tehát a legfontosabb a készlet trágyázás a megfelelő mennyiségben,és mélységben.A mélyen levő trágya az oxigén hiánya miatt nehezebben bomlik el,így tovább megmarad.Ugyanis a növény a trágyának csak egy részét tudja hasznosítani,a többi idővel elbomlik /CO2-re bomlik/,a többi bemosódik az altalajba.
Nagyon hasonlít a Lénára.Különösen mindkét képen a jól látható levelek hasonlítanak nagyon.Sajnos sokáig nem lehet a tőkén hagyni,mert veszít az ízéből.Úgyhogy a szakemberekkel már nem tudom megkóstoltatni.Neked van ilyen fajtád?
Esetleg megkérdezném a fórumtársakat kinek van Léna csemegeszőlője?
A trágyázás fontos dolg, de hogyan lehet 40 cm mélyen a talajba juttatni úgy, hogy a gyökerek nem elhanyagolható része ne sérüljön? Az megoldás lehet, hogy a tőkétől távolabb forgatom a földbe, akkor viszont csökken a hasznosulás foka.
Mindkét változatot kipróbáltam és szerintem az ültetéskori készlettrágyázásnál nincs hatékonyabb megoldás, de elismerem, hogy az utánpótlás is fontos, csak nem igazán tudom hogyan.
Köszi a megerősítést, akkor ezek szerint nem okoskodtam nagyon rosszul. ;-)
Jómagam is egyetértek veled a leírtakban. Annyira, hogy pl. a Marha jót már én is ajánlottam itt-ott,
most is csak ezt teszem. Nálam nagyon bevált egy-két éve, rendszeresen használom, most már kizárólag ezt a fajtát. Nagyon előnyös a talajra, növényre.
A trágyázás kapcsán még nem hangzott el egy fontos dolog: milyen anyaggal történik?
Véletlenül nem baromfi vagy galambtrágya? Mert ha igen, akkor gyorsan el kellene felejteni!!!
De talán nincs ilyen gond, csak eszembe jutott, és gondoltam, rákérdezek.
Annak az Évának én is simán adnék még egy-két év esélyt, megvárnám, hogy mit muzsikál a metszés gatyába rázása után. Nem vagyok benne biztos, hogy nem jön helyre. Az Éva jó.
Nem rossz ötlet a kora tavaszi fényképes rákérdezés, ott tényleg tudnánk segíteni.
Illetve addig érdemes egy kis szakirodalmat is olvasgatni!
Sokat számít, amikor aztán odamész a tőkéhez az ollóval.
Hát nem tudom,az idei év van befolyással a jövő évi termésre,erre igazán nem tudok válaszolni.Adj neki még egy esélyt,szölőszem is ezt mondta nálam a Nimrangnál és nem bántam meg.Tavasszal metszés előtt tegyél fel róla képet sokan vagyunk itt talán tudunk segíteni.
Úgy gondolom Jani71 felvázolta számodra a lényeget teljesen egyetértek vele.Esetedben a vesszők beérésével vannak gondok ezen kéne javítani.Az Éva esetében a rossz klón azt jelenti hogy a nemes nem örökölte az anyanövény minden jó tulajdonságát(pl:bő termőképesség).A Narancsízű pedig túl van terhelve ezért vannak a sok de kicsi fürtök.Ha tavasszal trágyázol óvatos legyél a nitrogén tartalommal javaslom a Marha jó pelletált szarvasmarha trágyát,amit kb 40cm mélyen juttasd a talajba.Írod:A tőke körül 20 cm mélyen télleg el kell vágni a gyökereket?Nos ezt az első pár év tavaszán már jó lett volna megtenni,hogy az alsó gyökerek erősödjenek és ne azok melyek a talaj felső rétegében találhatók.Javaslom hogy a termés beérése után kivételesen fújd le Quadris-sal mondjuk kétszer 10 napos eltéréssel,esetedben ez is segíthet a vesszők jobb beérésében.Ja és a lényeg!Egy vessző egy fürt,és augusztusban már nem szabad lombtrágyázni mert kitolja a vegetációt.
Most lehet, hogy írok néhány marhaságot, amivel kapcsolatban a jobban hozzáértők lazán megcáfolnak, de mégis fűzök még hozzá ezt-azt, ami kapásból eszembe jutott.
A tápanyagellátás alapból talán rendben lenne, de:
- mivel a takarás a fő cél, valószínűleg elkövetted azt a hibát, hogy túl gyorsan akartál 'falat',
emiatt meghagytad az előző évi vesszők nagy részét, aminek viszont le kellett volna jönni,
hogy a metszés évében fejlődő részek jól beérhessenek, és egyáltalán:
ne legyen túl sok rügy, amivel túlterhelted a tőkét
(a lugasnevelés egyik fő szabálya a fokozatosság - nem szabad elsietni!)
- a szokásosnál kisebb fürt is a túlterhelés jele lehet szerintem
- a hajtásválogatás elmaradásával is csak fokozhattad a túlterheltséget
- a hajtások mostanában fásodnak, ezzel nincs gond,
viszont akkor most már eleve meg tudod ítélni, hogy kb. mire számíthatsz
a fagyásállóság terén (fénykép a fás rész és bél arányáról esetleg), bár lehet,
hogy most nem nagyon akarnál vesszőt vágni... :-)
- a vastagabb vessző lehet éretlen is (sőt!), az simán lefagyhat!
- a vékonyabb pedig lehet(!) fejletlen (nem feltétlenül), az is rossz esélyekkel indul(hat)!
- a fiatalkori hosszú vesszők meghagyása, metszetlensége (magyarán a tetejezés elhagyása)
a gyökérerősítés jó eszköze, ez rendben is lenne, de a kora tavaszi metszéskor
jól átgondoltan kellene használni az ollót (lehet egy kicsit matekozni is)!
Nálam az Árkádia csinálja egy-egy évben, hogy lefagy. Először nem értettem, hogy mi történt, aztán végignéztem a tőkét és végiggondoltam a dolgokat, végül rájöttem, hogy bármiért is, de a lefagyott vesszők gyakorlatilag éretlenek voltak. Az elmúlt télen viszont nem volt ilyen jelenség, nagyon szépen beért tőkét metszhettem, minden jól alakult.
Az olyan nagyon durva növekedési erélyű tőkéken, ahol néha hagyom a vesszőt 'elmenni', látszik kora tavasszal, hogy a hajtás végén levő rész az éretlenség miatt fagyott/száradt el.
Éppen az a jelenség játszódott le, mint nálad. Ezek nagyon jól mutatják az összefüggéseket.
