A tudomány mai álása szerint bármely ültetési móddal is telepítesz szőlőt, vissza kell vágni a gyökereket. A gödörbe való ültetésnél kevésbé, a fúrt lyukba való ültetésnél erősebben. Mindegyik módnál lényeges, hogy a visszavágott gyökér ne érjen a gödör széléhez (ne kemény ellenállással kezdje a pályafutását). A tövet miután behelyezed a gödörbe és tettél már rá földet, érdemes párszor megemelni, hogy még véletlen se hajoljanak vissz a gyökerei (lefelé törjenek a későbbiekben). Emiatt is fontos a visszavágás. Másrészről fontos a talaj minél jobban odatömörítése a gyökérhez a visszatakarás során. Röviden...
Nálam a fehérbor nagy üvegkorsókban erjed és fejtés után is abban tartom. Amikor fogyasztásra kerül, kipalackozom. Így nem érintkezik levegővel és megmaradnak a gyümölcsös aromák.
Két legyet egy csapásra? http://www.deluxe.hu/cikk/20091116/uj-zelandon-es-kaliforniaban-babydoll-juh-legel-a-szoloben-peter-yealands-borasz-sokat-takarit-meg-veluk
Felmerült itt a Fórumon a derítés időzítésének a kérdése. Ez adta az apropót arra, hogy utánaolvassak a kérdésnek, eleddig magam sem végeztem ennyire tudatosan e műveletet. Mercz Árpi bácsi könyvében az áll, hogy az első fejtés után 1-2 héttel tanácsos a derítést végrehajtani. Majd ezt követő 10-12 nap múlva el kell választani a letisztult lét a derítési aljtól, azaz második fejtést végrehajtani.
Tisztelettel üdvözlök mindenkit, különösen azokat, akik szőlővel vagy borral kapcsolatos tudásukat, tapasztalatukat másokkal is megosztják. Életem első szőlőültetését hajtottam ma végre, 6 tő csemegeszőlővel Afuz Ali, Eszter, Néro fajtákkal, holnap folytatni fogom (hasonló nagyságrendben)) Pölöskei Muskotály, Suvenir és Moldova fajtákkal. Szóval házikert, és a többi gyümölcs mellé kiegészítőnek, semmiképpen bor készítésre. Előre tudom, hogy lesznek problémáim, amivel kapcsolatban kérdésekkel fogom terhelni a nagytudásúakat.
De én (azon kívül, hogy megbecsülöm a tudást általában is) nem szeretnék csak kapni anélkül, hogy én is adhatnék valamit a közös (tudás) kalapba. Talán többeket is érint az a mérési tapasztalat, amit jó 30 évvel ezelőtt, borok metilalkoholvizsgálatával kapcsolatban szereztem. Akkor még újdonság volt a gázkromatográf, és az a cég ahol dolgoztam, kapott egyet, amit bölcs vegyész kollégáim egy olyan bonyolult anyag vizsgálatával teszteltek, mint a bor. Valamennnyi, akkor kapható palackozott borból vásároltak tesztanyagot, és egy fajta kivételével valamennyiben találtak metilalkoholt. Különösen sok volt a vörösborokban (a bolgár vörösborokban még annál is több), és meglepő módon a badacsonyi szürkebarátban. Egyetlen hárslevelűben és egyetlen tokaji szamorodniban vagy aszuban sem találtunk metilt. A magyarázatot nem tudom, nem is kérdésként hoztam fel, egyszerűen csak azért, hogy a fórumot olvasó (és író) nagytudásuaknak egy mozaiknyit én is adhassak, mielőtt kérdezek.
És akkor egy kérdés:
Miután elültettem a hat tőt, jött át a szomszéd, és megkérdezte, hogy lerövidítettem-e a szőlőtövek gyökereit ültetés előtt? Ilyet nem tettem, de kellet volna? A hülye, szőlőhöz nem értő mérnöki agyam szerint ha nagy a gyökér, jobban működik a növény, ezért a kérdést nem értettem. Kérem, ha valaki tudja (tapasztalatból is) mi a helyes eljárás, röviden írja meg. Előre is köszönöm
Úgy látszik ugyan azt az iskolát követjük. Erjesztés , érlelés fahordóban. A második fejtés utám, mikor azt az állapotot eléri a bor amit tartani szeretnénk, jöhet az üvegballon, uszófedeles (tömlős) acéltartály.
Feltéve, ha azok a bizonyos aromák javítják a bor élvezeti értékét.
Tapasztalataim szerint az első fejtésnél nem árt a bornak egy kis szellőzés. A félkész bornak ezért is jobb a fahordó, mert szemben az üveggel, a fahordóban még tud szellőzni. Üvegballonba én már csak a "kész" bort tenném, még akkor is, ha így nem telik meg a fahordó (darabban áll a bor), igaz jobban figyelném és a következő fejtéssel sem várnék sokáig. A második fejtés után már tényleg mehet a ballonba.
Az illattal nincs baj, az még változik és jobb lesz. Szerintem a porózusmentes tartány sokat lendít a boron, mert az elsődleges szőlőaromák jobban megmaradnak benne.
Pedig derítés után fejteni kell, mert a derítő anyagok az ellentétes töltésü részecskéket magukhoz vonzák és "pelyhes" csapadékként üllepednek le. Az instabilitás a fehérje tartalom miatt rizikós. Ez okozza az esetleges újabb zavarosodást. Szükség van egy újabb fejtésre és kénezésre, hogy stabil és tiszta legyen a borunk, borotok.
Nem tudom, én csak arra szoktam használni, elsősorban azért, mert nem macerálja a színét. A tippet annó Pálfi Dénes kertészmérnöktől hallottam, aki a 70-es évektől nagyon sokat tett a zalai szőlőültetvények átalakításáért.
A tapasztalat azt mutatja , hogy igen. Úgy eltűnik belőle mint ha soha sem lett volna benne.- (Persze a hordó alján üledék keletkezik, de ez akkor ís így van, ha nem tojásfehérjével kezeled, hanem kénnel.) A későn szüretelt vörösszőlőket Kékfrankos, Merlot, általában decemberben szoktam fejteni, pedig akkor már -mivel csak présházam van- a pincerész hőfoka közel lehet a 0C fokhoz.
Jól gondolom, hogy tojásfehérjével csak a csersavas borokat (vörösöket) lehet deríteni? Nem a csersav-zselatinos derítés hatásmechanizmusával dolgozik?
Szeptember 13-i préselés után a hordóban kiforrt, letisztult fehér bort (bianca+ezerjó) kénytelenek voltunk üvegballonba áttölteni mivel a kevés volt a mennyiség, nagy a légtér.
Tegnap még mindig erjedési alkohol illata volt a bornak, kilógott belőle rendesen ez az illat.
Ez még normális vagy valami probléma lehet a borral?
A tojásfehérjét "benne" lehet hagyni a borban ezek szerint hosszabb időre? Mert a bentonit és társairól az ülepedés után célszerű lefejteni a bort, mert hajlamos egy idő után "visszakeveredni". (Ezt nekem a gélbentont eladó forgalmazó mondta.) Szóval a tojásfehérjénél nem áll fenn ez a veszély?Van arra tapasztalatotok hogy mi az a legalacsonyabb hőm. amin még működik ez? Mert a bentonitoknál 8-10 fok a min. ami alatt már nem hatásos....
Valóban ez történik, de én nem szoktam a fejtés és fehérjekezelés után ismételten fejteni, csak akkor, amikor a bor érési folyamatával már elégedett vagyok és tartályba fejtem át. Ez általában a tavasz dereka, mielőtt még a nagyobb melegek megjönnek.
szunyog25 én is valami ilyesmire gondoltam. A tojásfehérje hab belekeverve pedig leülepszik az aljára a szennyeződésekkel együtt. A bor tükrösödik a tojás hab pedig eltávozik a borból a fejtéssel .
Na most kicsit összezavartál. Azt hittem, hogy úgy működik, mint egy normál derítés. Pl az én terveim szerint első fejtés után ~2 héttel mehet bele a tojásfehérje, majd ahogy a szakirodalom is írja derítés során: 10-14 nappal később lehet lefejteni újra. Szval ez akkor nem így működik?
Egy kérdésem lenne. A tojásfehérjés derítést az első fejtés után kell csinálni vagy az első fejtés előtt és úgy lefejteni ? Válaszotokat köszönöm............
