Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Egyik szülője az SV12286, így rezisztens. leírás szerint a lisztharmatnak csak közepesen. Én idén telepítettem, és oltottam át tőkét, kóstolónak egy-két fürt vár érésre, 5-6 réz-kénnel elvoltak, de mondjuk minden más. kóstolni 1-2 hét múlva talán már tudom. De borkészítésre szánom - kerrős hasznosítású, sava 8-10g/l.
A fürtön belüli változó bogyóméretnek szerintem elsősorban genetikai okai lehetnek,tehát erősen fajtafüggő.Az időjárás kevésbé befolyásoló tényező.Annál inkább a genetikai leromlás,mely egyes fajtákat már érintett:pl a Kadarka genetikailag annyira leromlott,hogy be kellett avatkozni.Hajdú Editék újra szelektálták,és mostmár ugyanolyan,mint régen.Egyes fajták hajlamosak a fürtön belüli változó bogyóméretre,mások nem.Ilyen hajlam többek között az Eszternél is jelentkezik.a Teréznél ez nem áll fenn.Mivel az apró bogyó ugyanúgy beérik,úgyanolyan ízű mint nagyobb szomszédja,tehát megtermékenyül,és elindul a fejlődés útján,csak törpe marad.Tehát genetikailag rendellenes.Jó példa erre a törpe ember,aki ugyanolyan mint mások,csak megállt a növekedésben.
A jelenséget nem kell összekeverni a termékenyülési problémával.Itt ugyanis a fürtön belül lazább bogyószerkezet jön létre,mert nem minden virág termékenyül meg a virágzáskori kedvezőtlen időjárás és más külső körülmények miatt/pl.túlzott nitrogén bevitel/.Ezt hívják "elrúgásnak".
Itt fontos szerepe van a bóros permetezésnek,mert a bór jelentős szerepet játszik a virág megtermékenyülésében.A változó bogyóméret megszüntetésében semmilyen hatása nincs.
Javaslat:olyan fajták termesztése,melyek állandó és közel azonos bogyómérettel rendelkeznek.
Tapasztalataim az Izjuminkáról: íze kellemes, enyhén édes-savas, egy, ritkábban 2 db magja van, elég nagyok, de nem zavaróak (nem kemények). Ropogós, héja nem érezhető. Bogyói esőtől könnyen repednek, éretten elég könnyen leválnak a bogyókocsányról, vagyis peregnek. Négy fürtöt hozott a május közepén oltott tőke, egyet még fent hagytam, hogy reagál így éretten a mostani esőre. Az egyik fürt 33 bogyóját lemértem, átlagsúly 5,1 gr. Legnagyobb bogyója 7,5 gr., 34/29mm.
Nagyon tetszetős, színe a datolyára emlékeztet, kicsi laza fürtök és gyönyörű hosszúkás bogyók jellemzik. Feleségemmel kóstolgattuk, aki elég kritikus szőlőfogyasztó,(miatta próbálkozom a mag nélküli fajtákkal) de neki is nagyon ízlett. Kérdés, hogy egy idén, két rügyről oltott tőke termése mennyire adja vissza a fajta tulajdonságait. Jövőre remélhetőleg reálisabb képet kapok róla. A képek sajnos nem sikerültek valami jól.
Érdeklődnék, hogy kinek van a Rita szőlővel tapasztalata. Általában rezisztensnek írják, de egyik helyen csemegeszőlőnek máshol borszőlőnek árulják. A válaszokat előre is köszönöm.
Köszönöm. Én is hasonlót gondoltam. Próbálom megkérdezni az oltványkészítőt, csak még nem értem el telefonon. Csak egy ötlet volt, hogy itt is megkérdeztem.
Első ránézésre a termékenyüléssel problémák vannak./sok az apró bogyó/.Egy fotó alapján senki nem tudja megmondani,hogy milyen fajta.Ahhoz több információ kell/érési idő,növekedési erény,betegség ellenállás,levél alakja, vitorla,bogyó íze,zamata,héj vastagság,bogyóhús állaga,magszám,stb/
Esetleg megtudod mondani,hogy melyik kertészetben vetted?Az ő fajtalistája alapján ki lehetne barkópázni kizárásos alapon a fajtát.
Te magad árulod el a galádságot,mert önbevallással be kell vallanod,hogy a bevetett búza honnan származik.Ha fémzárolt,akkor rendben van,mert az árában benne van a licensz díj,és a vetőmagot számlával tudod bizonyítani,hogy legális helyről származik.A vetőmag származását minden évben be kell vallani,és az állam,és a licensz tulajdonos(ok) megbízásából a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft szúrópróba szerűen a helyszínen ellenörzi.Ha nem találja rendben,kezdeményezheti a támogatás egy részének megvonását.Az összeg jelképes,hektáronként 600-1000,.Ft,de jelzi,hogy az állam ki akar szállni a nemesítések finanszírozásából.Eddig is volt ilyen rendelkezés,de senki nem tartotta be,mert a kutató intézetek megkapták az állami támogatást.Más kulturnövényeknél,pl.kukorica,nincs ilyen probléma,mert eleve a fémzárolt vetőmagot meg kell venni,mivel már minden vetőmag F-1 hibrid./A hibridet nem lehet újra vetni/.
Az ukrán forgalomban levő fajtákról majd e-mailban beszélünk.
A Leopold III-at sikerült a tavasszal beszerezni,szépen átvészelte a forró napokat.Elidegenítési tilalom van rajta.A belgáknál úgy regisztrálják,mint nálunk a hungarikumot.Tudtommal csak nekem van az országban.Az árát nem tudom,mert csere volt:10 korai rezisztens fajtát adtam cserébe érte egy belga bio-szőlészetnek.
Köszönöm a méltatást,de mint már korábban is írtam nem azért csinálom,hogy dicsekedjek a különleges fajtáimmal-ha így lenne,nem adtam volna belőlük senkinek februárban-hanem hogy megismertessem az arra igényt tartó szőlészeknek az új lehetőségeket a fajtákat illetően.
Abban azért vitatkoznék,hogy megjelent egy reménysugár a nemesítés területén.Lehet,hogy ez kisebb területen így van,de összességében nem.Ugyanis pl.tavaly született meg egy jogszabály a vetőmagok másodlagos felhasználásáról.Vagyis eddig a gazda a learatott búzájából,vagy repcéjéből stb.vetőmagot szedhetett,és újra elvethette.Mostmár ezután csak akkor teheti meg,ha másodlagos újrahasznosítási licenszdíjat fizet.Az állam a lépést azzal indokolta,hogy a kutatóintézetek finanszírozásából fokozatosan kihátrál,így a kieső bevételeket valakiknek meg kell fizetni/a gazdáknak/.Tehát ebből is az látszik,hogy az államnak nem érdeke az állami növénynemesítési intézetek fenntartása.
A szőlőnemesítés területén más országokban pl.Oroszország,Ukrajna,megjelentek a magán nemesítők.Az állami intézeteknél sokkal rugalmasabbak,és hatékonyabbak.Mára már ott tart ez a két ország,hogy a magán nemesítőknek sokkal jobb fajtáik vannak,mint az állami-pl.Novocserkask,vagy a krimi Magarach intézeteknek.De a lengyel Richard Piatek nemesítőnek is nagyon jó fajtái vannak/nekem is van tőle fajtám/.Tehát szerintem a jövő útja a privát-nem állami-növény nemesítés.
Sajnos ezeknek a nagyszemű távolkeleti fajtáknak a többsége triploid. Ennek következtében nagyon érzékenyek a betegségekre. Ettől függetlenül nagyon érdekes lenne kipróbálni őket a magyar viszonyok között is. A bürokraták szívós "munkája" ellenére azért előbb-utóbb meg fognak érkezni Magyarországra is. A fejlődés kerekét megállítani nem, legfeljebb lassítani tudják csak.
Én csak azért tettem fel ezeket a képeket a japán fajtáról,hogy képet kapjatok arról,hogy hol tart ma a világon a csemegeszőlő nemesítés élvonala.Állítom,hogy mi magyarok is tudnánk ilyen fajtákat előállítani,ha nem szüntették volna meg a magyar szőlőnemesítést.Ezt magasabb érdekek döntötték el ,hogy elsorvasszák ezt a gyümölcs ágazatot, és a szőlőnemesítést.A négy-öt kutató intézetből-melyek szőlő nemesítéssel foglalkoztak-mára már csak egy maradt,a pécsi,de ott is csak borszőlő nemesítéssel foglalkoznak Kocsis Pál vezetésével.Nagyon szomorú dolgok ezek.
Hogy hol tudsz hozzájutni ilyen fajtákhoz?Az Unióban sehol.Hazánkban sincs még senkinek.Úgyhogy ne is reménykedj.De ha lesz is,olyan ára lesz,hogy kevesen tudják megfizetni,csak a komoly gyűjtők.
A zacskó azért van a fürtön,hogy a rovarok,darazsak ne szennyezzék,a másik ok: a zsendüléskor néhány bogyó kirepedhet,ha eső éri/bogyó ozmózis/.
Hát tényleg ez a szőlő kuriozum!Még ilyet nem láttam.Most a tolakodást félretéve szeretném megkérdezni,hogy legálisan hol tudok hozzájutni egy ilyen oltványhoz/a pénz ebben az esetben nem számít/?Nagyon tetszett,és érdekelne!
Valóban nagyon szép és tetszetős fajta,nekem is van de sima dugvány így az még nem terem.Valóban nagyon érdekes hogy egyetlen szőlő sem virágzott mégis szépen termékenyült,valószínűleg valami pollen ugyanúgy meg tudja termékenyíteni másra nem tudok gondolni.A betegség ellenállásról majd értekezzünk mert mikor én utána néztem a fajtának volt olyan oldal is ahol azt írták a sok dicséret mellett hogy sajnos nem ellenálló,megkívánja a vegyvédelmet.Ízre milyen?Ropogós-e?Pár szóval kérlek jellemezd,köszönöm.
Erről a fajtáról talán még kevés szó esett a fórumon:
IZJUMINKA - Szülői fajták: Ok x Cardinal Virág: női, termékenyüléséhez hermafroditák jelenléte szükséges
Igen korai, 100-110 nap, augusztus elején érik
Fürt: közepes méretű, súlya 450-500 g, közepesen tömött vagy ritka Bogyó: hosszúkás, nagy, átlagosan 33,5 x 16,7 mm, átlagos súlya 7,4 g, húsos, lédús Bogyó szín: magenta. Íz: kellemes, harmonikus, édes, kóstoló tesztek: 8,1-8,4 pont Cukortartalom: közepes 16-18 ° NM Termékenység: közepes-magas Fagyállóság: -20 -21 ° С Ellenállás a gombás betegségekkel szemben (nemzetközi osztályozás): Peronoszpóra: 5-7 pont Lisztharmat: 5-7 pont
A második kép hátterében lévő zacskókról és használatukról nem tudsz valamit.
/Régebben olvastam, hogy a japánok meghámozzák a szőlőt. Akkor még csak az Othelló méretű szőlőket ismertem és rendkivül csodálkoztam - vajjon hogyan csinálják? Persze, ha ekkora szőlőjük van akkor még hámozás után is jócskán marad ennivaló belőle./
Egy érdekes japán szőlőfajta:TIEN SAN:Japán fajta.Szülők:Bejagan X Rosario Bianco.Az egyik legújabb japán nemesítés.A japánok szerint a világon a legnagyobb bogyójú csemegeszőlő fajta.Fürt nagyon nagy:1000-2000 gr.laza,kúpos.Bogyó:sárgás-zöld, ovális,vékony héjú,ropogós,harmonikus ízű.A cukor-sav arány teljes harmóniában van.Cukor:18-20 Brix.Bogyó súlya 40-45 gr.Érési idő:aug.vége.
Megjegyzés:A mellette lévő golf labda összehasonlításul van lefényképezve.
Üdv, Nem sok mindent tudok , mert már le kellett szedni a nagyobb fürtöket, mert romlott meg, pedig kapott szürkerothadásra is, no meg csak korai fajta, nagyon is. Nem sok volt rajta mert elég fiatal tőke 3-éves. Nagyon ízletes, talán még fűszeres is, ropogós, még a héja is, közepes szemek, fürtök. Előbb inkább bordó a fürt, később sötétedik be, tömött, szinte szoronganak a szemek ezáltal deformált. Ennyit tudok feltenni.Ezek a fürtök már csak a vége.
TIEN SAN:Japán fajta.Szülők:Bejagan X Rosario 
Ilyen fürt volt azt hiszem 2-3 db.