ultrahangos hidegpárásító egy műanyag dobozban, amiben egy kicsi ventillátor a párásítás ideje alatt keringeti a keltetőtér levegőjét, így a keletkezett pára gyorsan elegyedik a levegővel.
Ha a páratartalom eléri a kívánt (beállított) szintet, a párásítás kikapcsol.
A fejlesztésről:
Most találkoztam előszőr ilyen ködfejlesztő eszközzel, és megelégedéssel vettem tudomásul, hogy ha kevés neki a vízszint magassága, akkor nem működik.
Hát, ezt okosan ki lehet használni az utántöltőszelep vezérlésére.
Ennél a példánynál pl, ha elfogy a víz, az addigi közel 400mA-es áramfelvétel 20mA környékére esik, ezt az esést érzékelve a vezérlő, nyitja az elektromos töltőszelepet.
Ha a párásító érzi a megfelelő vízszintet, elindul a ködfejlesztés, és mivel megnő az áramfelvétel, a vezérlő leállítja az utántöltést.
Így mindíg a ködfejlesztőnek optimálisan alacsony vízszint van jelen a párásítódobozban.
Jelenleg próbaüzem, este-éjjel mennek bele a fürjtojások.
Fokozatosan növelni kell a páratartalmat kb. 75-80 %-ig a 20. napig, majd azt tartani kell a kelés befejeződéséig. A hőmérséklet beállítását úgy kb. 37.2, a 20. napon pedig 37.0 fokra kell visszább venni. S akkor előreláthatólag rendben fog zajlani a kelés. :)
28 fok az a hőmérséklet, amelyen megáll az embrió fejlődése, de az, hogy mennyire károsodik, az a kihűtés időtartamától függ, és persze attól, hogy a keltetés melyik időszakában történik a kritikus beavatkozás. Rendellenességekről úgy igazán nem nagyon lehet részletes leírást találni. Nyilvánvalóan a kihűtés, vagy a túlmelegedés a keltetési időszak 1-3 napja között a legkárosabb (tapasztalatom szerint), mert ekkor alakulnak ki a létfontossági szervek. Ha pl. rosszul fejlődik ki a csibe agya, vagy a vérkeringése, egyéb szervei, az nagy valószínűséggel korai elhalálozáshoz vezet. De ha mondjuk az 5. nap után következik be, akkor mivel már kifejlődtek a létfontosságú szervek, kevésbé okoz elváltozást. Na meg a keltetés utolsó napjainál kell még nagyon ügyelni erre, amikor a testhőmérsékletet már szigorúbban meg kell tartania a kikelni készülő egyedeknek, de viszont ekkor már sokkal nehezebben is hűlnek ki. A rövid ideig tartó hírtelen túlmelegedés azonnali halálküszöbe a 42 fok.
A legeslegelső keltetésemnél, amikor még nem volt igazi keltetőm, csak egy forgáccsal beterített kis papírdobozban egy 12 V-os villanykörtével a feszültségkiosztás mértékével állítottam be kb. 44 fokot, csak úgy hoppra találomra, hogy forró legyen a tojikó, minden féle előzetes tanulmányozások nélkül. :) Mondanom sem kell, hogy a 2. napon bontottam fel először a tojást megnézni, hogy van-e benne már csibe, hát semmi sem indult meg, hiszen azonnal elpusztult a csíra. Utána elmentem a könyvtárba, vettem ki keltetős könyvet, és azóta tartok ott, ahol most.
30 °C alá azért én sem szoktam soha engedni, nem is igen volt még példa rá, hogy annál lejjebb hűltek volna. A kihűtésen azért nem azt értem, hogy szobahőmérsékletet vegyenek föl, hanem kézérintésre hidegek voltak, de a tojás felszínén a hőmérőm 32-33 fokot mutatott. :)
Én most keltetek eloször keltetövel most húsvetkor (Hétfön) vettem egy keltetőt és másnap (KEDDEN) már pakoltam is bele a tojásokat 53mat a egy 50esbe,8dik napban lámpázáskor 4 tojás nem volt termékeny.most vagyok 16dik napban minden adatot reggel este leirtam (C,%)de félek mert nem tudom mit kell csináljak ezután( az utolso heten)? eddig csak pulykákkal és kotlossal keltettem KÉRLEK SEGITSETEK!!Meg akarlak kérdezni benneteket mert én csak14 vagyok . Azt akarom hogy egeszsegesek legyenek a csibék!!jo a topic nagyon kiraly !!!
Azért szerintem az élettani hőmérséklet-köszöböket nem véletlenül határozták meg.
Tudomásom szerint a 30 Cfok az alsó határ, ami alatt már maradandó károsodás éri az embriót. Más érdekeltség miatt, nem végeztem erre vonatkozó kísérleteket, nálam az 1 hétnél tovább életbenmaradó csibék száma volt a meghatározó.
A hűtés-szellőztetés nem nagyon időkritikus... nyugodtan lámpázhatsz közben, nem veszik zokon.
A táblázatosdi jó dolog, (az elején, amíg tapasztalatot gyűjtesz, rutint szerzel... később úgyis elhagyod,csak a berakás idejét fogod majd felírni! :-) tapasztalat)
Én az előbb véletlenül teljesen kihűtöttem a tojásokat, 10 perc helyett 25-30 percig hagytam nyitva a keltetőt úgy, hogy a ventilláció is működött közben. Az előző napokban meg a szerelés miatt voltak kinnt tartósabban, nem lesz ettől semmi bajuk sem. Olyan, mint amikor télen kimegyek -20 fokban fényképezni vagy 10 percre. Szóval jól esik nekik is a rövid kihűlés. :) Nem hiszem, hogy annyira a percek számítanának. Végül is az 5 perc az majdnem egyenlő a nullával, ha a tojikót ki sem vesszük a keltetőből, legfeljebb fél fokot hűl lejjebb annyi idő alatt.
Bocsánat ujra én vagyok A fácános !!!Köszönöm hogy segitettél fapeter de én nem tartom rossz ötletnek pl a tyúk es a pulykát egyszerre valo keltetését mert szinte ugyan azok az igenyeik, csak a pulyka 28 es a tyuk 21 nap mulva kel.
Ha a 37,5 és 38között volt a hőfok akkor ki kellett volna kelni a csibéknek,egykét tized fokkal magasabb hőfokon esetleg kicsit korábban kel a csibe. A tojás 39 fok feletti tartósabb egy óránál tovább, akkor károsodik.Vagy biztosan annyi volt a hőfok? A hőmérőt le kéne tesztelni.
Mivel csak néhány db, keltetetheted együtt a többi kapirgálóval.
a fácán kelési ideje 24-25 nap, a keltetés paraméterei megegyeznek a tyúk keltetesének paramétereivel. Én 37.5 fokon, és 60-65% páratartalom mellett szoktam fácánt (vadászfácánt) keltetni.
A pulyka kb 28. napon kel ki, a tyúk általában a 21.-en. Célszerű úgy megválasztani a berakási időpontokat, hogy a tömeges kelés lehetőleg egy napra essen, amikor van felügyelet, és időben le lehet szedni a csibéket.
Nekem igértek vagz 6 fácán tojit de nem tudok semmit a fácánokról,ugy értve ,hogy hány nap mulva kelnek és mien hőfok kell nekük??XD És páratartalom?? kerlek segitsetek:( Tyúk meg pulyka tojásssal egyszerre keltethető?
Most lesz mástól származó tojás is. De ezt akkor mondod ha felütném a tojást, nem? Még egy olyan kérdésem lenne, hogy a szellőztetéssel meddig lehet elmenni? Úgy értem, hogy az 5.nap 5perc a 10. nap 10 perc, de a 19. nap 19 perc? Most készítek egy táblázatot a keltetéshez (lejjebb lehet látni Papamaci 1336 hsz-ban)
Sosem szabad feladni! És ha még vennél az összegyűjtött tojások mellé a piacon is, mint ahogy én is csináltam? Csak ott tüzetesen kell vizsgálódni, nehogy becsapjanak. A terméketlen tojás csírakorongja 3,5 mm, a termékenyeké 4,5 mm. De ha ez kevés, akkor 24 órára be kell tenni néhány teszttojást a keltetőbe, és kiderül, hogy termékenyek-e.
A tojások felszínén 0,3-0,7 fokkal magasabb a hőmérséklet most a 11. nap legelején, mint a 3-4 cm-el fölöttük lévő levegő hőmérséklete, ezért lejjebb vettem 0,3 fokkal a keltető tér hőmérsékletét, hogy a 37,8-nál ne legyen magasabb a tojások hőmérséklete. A térben most így 37,1-37,4 között mozog az érték. A páratartalom 48 % körüli. Sajnos minden egyes hőmérséklet-vizsgálathoz, akár önhő teszteléshez is újból és újból be kell kalibrálni a más helyen mérni kívánt hőmérő érzékelőjét (hozzá kell kalibrálni az elsődleges érzékelőhöz).
Szerintetek a penész az árthat a magzat fejlődésére? Ugyanis pont úgy alakítottam ki a keltetőm alját, hogy azt jól járja a levegő, erre fel pont ott jelentek meg penészpöttyök, amik az első 3-4 nap magas páratartalmából adódtak, most stagnál, mivel szárazabb a légtér.
Véget ért a második keltetésem is. Sajnos az eredmény most is elkeserítő. Sok volt a magtalan tojás. Annak tudatában indítottam el a keltetőt, hogy tudtam, hogy a kakasom beteg volt, később el is pusztult. (léguti megbetegedés) Valószínű nem is dolgozott rendesen ez látszik az eredményből. Ez tanulság, hogy ilyenkor fölösleges tenyész tojást gyűjteni. Amikor feltörtem a tojásokat kettő volt szinte kifejlődve teljesen a többiben szinte a kezdeti stádiumban volt. Sajnos a lámpázáskor nem tudom még jól kiszűrni a magtalan tojásokat ezért bent maradnak a rossz tojások is károsítva a többit. A hét végén megint elindítom a keltetőt. Nem adom fel.
A párára szerintem lehet úgy ügyelni, hogy a pulykatojásokat kicsit el kell keríteni valamivel a tyúktojásoktól, és a tyúktojásokhoz be kell tenni plusz párásító edény(eke)t, és akkor ott lesz a magasabb páratartalom. De egyébként meg nem fog neki különösképpen ártani, ha mégis egy térben marad, akkor javaslok egy köztes igényű páratartalmat, pl. 65-70 %-ot. Ekkor a pulykatojás részesül 10-15 %-al magasabb, a tyúk pedig ugyanennyivel alacsonyabb relatív értékekben.
Az a baj annál a változatnál, hogy bonyolult a kapcsolók elhelyezése. Hiszen kell egy az áramkör megszakításához, plusz egy a forgásirányváltáshoz, és ha jól gondolkodom, akkor 2-2 kapcsoló kell, plusz valószínűleg a relé is (behúzott relé állás egyik forgásirány, kioldott állapot a másik irány). Az előző verzióban (ami tönkrement) nem volt kondi, most azért kellett, mert lassabban billennek a tálcák, és így értelemszerűen hamarabb megáll az egész. Szóval ez nekem sokkal egyszerűbbnek tűnt, és a másiknak át sem gondoltam teljesen a megoldás menetét. Na meg féltárcsás megoldáshoz is el kell készíteni a teljes kör fogaskereket, különben nehezebb a megmunkálás.
Ma, a 11. nap kezdetén először világítottam át a tojáskáimat. 51-ből 7 db-ot vettem ki, közülük 5 terméketlen volt, ebből egyik az a póttojás, amiben volt valami piszok. Az otthonról hozott, saját tojások között volt két elhalt, az egyik a 4-5. nap környékén, a másik valószínűleg ma a reggeli, vagy éjszakai órákban halhatott el (jó lesz a fejlettségi teszthez). A piacon vásárolt tojások között nem volt eddig elhalás, és közülük a 4 terméketlen tojás számozásban rendre egymás után következtek, és egymás mellett, egy sorban helyezkedtek el, (indulhat a tojáslottó). :) 44 db élő egyed fejlődik, ennyi még sosem volt a birtokomban, sőt még a fele sem. Bár a kelés közbeni elhalások nagyrészt ezekben a napokban szokott nálam jelentkezni. 30-35 db egészséges csibére számítok ezekből. A nem forgatott (szélen lévő 2 db) egyedek is remek egészségnek örvendenek. :) A keltetőtéri hőmérséklet most is 37,4-37,8 fok között csalinkázik, ebből az alacsonyabbik érték a bekapcsolási hőmérséklet, a kikapcsolási pedig 37,5 fok, de 1-2 tizedet néhány másodpercre még tovább szokott melegedni, amíg lejjebb hűlnek az izzók.
Ezt azért kérdeztem, mert ha oda-vissza forogna a tárcsa, elég lett volna 190foknyi fogazás, és a mikrokapcsoló is csak az adott irány áramát szakíthatta volna meg (soros diódával) így, a kondival nem kell "varázsolni" :-)
Én úgy értettem,hogy 3 hét múlva kelnek a csibék,és utána 1 hétre a pulyik!Azért kérdeztem hogy nem lesz e gond a pulyka tojásoknak a sok pára!Mivel a kelés alatt több a pára!
Igen, én reszeltem ki. :) Igazából úgy készült, hogy a csigakerék meneteit gáztűzhelyen beleolvasztottam a plexi körlapba, majd fúróba befogva lesorjáztam a széleit, tetejét. Ezt a műveletet megismételtem négyszer, mire kialakult a végleges bordaforma, s legvégül még tűreszelővel kireszeltem egyesével a közöket. :)
180 fokonként áll meg a tárcsa úgy, hogy el van helyezve egy pilanatkapcsoló, és a tárcsába két, egymással 180 fokban elhelyeztem egy-egy kiálló pöcköt. Azok a kapcsolóval érintkezve haladnak el, és kapcsolják ki az áramkört. A rendszerhez még tartozik egy 22000 uF-os kondenzátor is, ami azt a célt szolgálja, hogy a villanymotor kicsit pörögjön még tovább, hogy a kapcsolóhoz érő pöcök azon képes legyen túlhaladni, hogy a következő forgatásnál alapállapotba kerüljön.
