Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Félre ne értsd csodaszép a Jupitered én csak azért kérdeztem rá az árnyékra mert nálam mikor teljesen beérett olyan piros volt mint a kis képen amit feltettél,nem volt benne zöld szem.Ismételten csak gratulálok a szép terméshez.
Valóban jól emlékszel a szőlőnél is van őszi lemosó permetezés amit hivatalosan levélhullás után kell megcsinálni.Hogy mennyire szükséges azt nem tudom mert én több mint 20 éve művelek szőlőt de még soha sem alkalmaztam.Ellenben ismerek több olyan személyt is aki a tavaszi lemosózás helyett csinálja,illetve olyan nagynevű borászt is aki most a szüretek után azonnal permetezett.Ha szükségét látod réz és kén ahogy írtad csak jó jöhet ki belőle.Én június 22.-én permeteztem utoljára és csak Májusban tervezem a következőt,szeretnék minél kevesebb vegyszert kijuttatni,de a null permetezésben nem hiszek,kivéve ha valakinek pár tőkéje van és az is rezisztens.
Nálam teljesen olyan a Jupiter, mint a képen (1653), az általad említett Anita viszont éppen sötétebb, gyakorlatilag bordós-kékes színű. A képek aug. 29-én készültek.
Üdv! A gyönyörűbbnél-gyönyörűbb szőlő/fürtö/ket bemutató hozzászólások után kérlek engedjetek meg kezdőként egy tudatlan kérdést: Ilyenkor ősszel, termés után kell valamivel permetezni a szőlőt? Úgy emlékszem valahol mintha azt olvastam volna, hogy mint a gyümölcsfáknál, érdemes ilyenkor is egy lemosó permetezést csinálni, hisz ebben az esetben a következő szezonban jóval kevesebb lesz az áttelelő fertőzők mennyisége, s mondhatni "tiszta lappal" indul a szőlő a fejlődésnek...
Gondolom elég a kontakt réz-kén kombináció, s valamikor a levélhullást követően kellene megejteni... Jól gondolom? :) Köszönöm!
Fagyra nem tudom menyire érzékeny még fiatal tőke,és olyan nagy fagyok nem voltak.
Komárom- esztergom megyében van.Betegségre nem különösen fogékony,még most is egészségesek a levelei.Erős növekedésű nem sűrű és nem sok hónaljhajtást nevel, levél sima nem fényes fonák tapintása kissé érdes.Fürt súlya 50dkg hossza 18 cm szélessége 13cm,bogyó 2,8cm hossz. 2,3cm szél.
kicsit hamvas vastag héjú nem rágós húsos enyhén muskotályos, finom ízű,1mag van benne az nem kicsi.
Gratulálok,nagyon szép nálam még nem volt kiló feletti fürt.Ami viszont fúrcsa hogy mi már rég elfelejtettük neked pedig csak most érik!A fürt nálad miért nem lett piros?Árnyékban van talán?
Kinek milyen a tapasztalata/i/ az alabbi fajtakkal:Bolgar rezi,Venusz,Jupiter,Milennium.Ezek kozul csak kettonek tudok mar csak helyet szoritani.Ti melyiket valasztanatok?Sajat fogyasztasra szannam,semmi piacozas vagy eladas nincs celjaim kozott.Koszonom.
Ilyen kevés adatból nagyon nehéz a beazonosítás.Sokkal több adat szükséges:betegség ellenállás,fagyérzékenység,növekedési erény,bőtermő,vagy kevésbé az,vitorla színe vessző színe,ízköz hossza,hónaljhajtásra való hajlam,levél simaság-érdesség,levél fonák színe,tapintása fürtsuly,fürtkocsány hossza,bogyó méret,bogyó hamvasság,bogyó héj vastagság,magok mérete,száma,bogyó hús állaga,íz,savasság,cukor fok stb.
Nem utolsó sorban az ország melyik részén laksz,mert ez befolyásolja az érési időt.
Köszönöm szépen mindkettőtöknek, így mostmár képben vagyok. Jövőre még visszavágom, aztán meglátjuk, talán tényleg az egyik ágát elviszem majd a kocsibeálló teteje felé, ez nem rossz ötlet.
Általában az első két-három évben visszametszük a fiatal szőlőt 2 rügyre, hogy a gyökere erősödjön. Mivel ez idén nőtt először a helyén, én még 2017-ben is visszavágnám alaposan. A két vastag, idei vesszőt vágd el (tél végén, tavasz elején) a második világos rügy felett 1-2 cm-el (a világos rügyek nem az előző évi csapból induló vessző tövében (alapi rügyek, nem mindig látszanak), hanem attól jól elkülönülten vannak, első jól látszó a sárszem). Ha minden jól megy, ebből legalább 4 hajtás lesz, amit célszerű csökkenteni 2-re, valamikor májusban - a két gyengébbet kitörve.
A mellégágak a hónaljhajtások lesznek, általában azt nem szoktuk használni következő évben semmire, hanem lecsípjük metszéskor.
Amikor már kellően erős, lehet követni Budai2 fórumtárs tanácsát. Bár akkor is csak óvatosan lépegetni a méterekkel, Én 10-12 rügynél hosszabb vesszőt egyik évben sem hagynék a kar növesztéséhez.
Pölöskei muskotályt felfuttattam az erkélyre (padlószint kb 3m magas, az erkélykorlát a szőlőállvány részét képezi, a tetőről lógatok le kapaszkodó drótokat, amire felfut az éves hajtás).
Ami talán szokatlan, de Neked is javaslom, hogy így csináld ha homokos a talaj:
Nálam is volt két erős hajtás, amelyekből az egyiket bújtással meggyökereztettem, de nem vágtam le az anyatőről. Ezt vittem fel az erkélyre. A másik hajtás maradt egy kb 2m magas rövid kordonon. Mindkettő terem, amelyik az erkély felé indult (déli - délnyugati oldal) a sok nap miatt igen bőségesen. A hosszú hajtásokat nyílván nem fogod levágni, különben mi menne a lugas irányába. Az oldalhajtásokkaal lehet csak gondolkodnivalód. Itt van az a fogalom, hogy világos rügy, amiből az éves termőhajtások fognak fejlődni. Biztos magadtól is fel fogod ismerni őket. Azért van jelentősége az ismeretének, mert ezek mennyiségi beszabályozásával lehet befolyásolni a termésmennyiséget. Ha sok világos rügyet hagysz, több, de később beérő és gyengébb minőségű termést kapsz, mint akkor, ha keveset hagysz belőle (metszéssel állítod be a darabszámot). Fiatal tőkénél nem szabad sokat hagyni (egy tőkére összesen 20 - 30 rügy, de lehet, hogy ez is sok). Amúgy meg a Pölöskei alkalmas szabálytalan metszésű lugas kialakítására, tehát ne görcsölj nagyon a metszési szabályok pontos betartása miatt. Akkor is fog teremni, ha pontatlanul metszed.
Szerintem nagyon jó gyakorlat,hogy ismeretszerzés céljából időnként ismertetünk különböző csemegeszőlő fajtákat,főleg,ha azok nem annyira ismertek.Örülök,hogy Te is így gondolod.
Kulicz fórumtárs már profi módon videó segítségével/is/ végzi.Köszönet érte.
Kedves fórumtársak.Egy kései érésű csemegét mutatnák be nektek,ami nálam majdnem kivágásra került,de Szölőszem tanácsára megmaradt amit utólag is köszönök neki.
NIMRANG
Szülők ismeretlenek.Érési ideje 150 nap Szeptember vége Október eleje.A fürtök egyöntetűen 500-600g közöttiek a bogyó átlagsúlya 5g nagyságuk 25-27mm kerekek, rózsaszínűek vagy bordós árnyalatúak.Ízre nagyon rendben van,igen édesek néhány világos bogyón enyhe savanykás ízt is fel lehet fedezni ami nekem igen csak bejön.Egy-két mag található benne ami egyáltalán nem zavaró.Betegségnek az átlagnál jobban ellenáll jó szárasságtűrő a sok őszi csapadékra sem reped vagy rothad.Nőivarú porzó kell mellé,nálam ezt a szerepet a Jupiter tölti be úgy néz ki sikeresen.Metszése nálam 6-7 rügy,első szem eddig még nem volt termékeny.
Egy lugas szőlő metszéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Van 1 db pölöskei muskotályos tövem, amit tavaly ősszel ültettem. Lugast szeretnék belőle nevelni, vagyis felfuttatni egy 2 magas lugasállványra. Idén lett 2 db 4 méteres, ceruta vastagságú ága és 1-2 50cm kis mellékágak rajtuk. Ha jól értem, amit olvastam, hosszúcsapos metszés kell neki, és az kb. azt jelenti, hogy az egyik ágat 2 szemre (ez a rügyeket jelenti vagy mit?) a másikat 4 szemre kell visszametszeni majd tavasszal. Tehát ilyen rövidre vissza kell vágnom, hogy az egyiken csak 4 rügy legyen, a másikon kettő? És a mellékágakkal mi legyen? Kicsit sajnálnám a szép hosszú ágakat ennyire visszavágni. Ezen lesz már némi termés vajon? És mit jelenthet az, hogy világos rügyek? Sajnos teljesen kezdő vagyok ezért lenne szükségem valami segítségre. Előre is köszönöm!
Nálam az Eszteren soha nem voltak nagyobb bogyók mint a Csabagyöngyén,mindegy milyen volt az évjárat.Ezért meg is lett szüntetve mivel a Kozma P.-nével érett egy időben így senkinek sem kellett a családban mindig csak elosztogattam.Hiába a jó rezisztencia ha a vele egy időben érő szőlő sokkal finomabb és a bogyómérete is nagyobb.
Igen a többi szőlőm nekem is gyönyörű volt, arra nem gondoltam, hogy az Eszter a koraisága révén már nem nő tovább, hiába kapott esőt, megáll a szemek növekedése. Sokáig a tőkén hagytam hátha még növekszik.
Pedig én öntöztem is, mert több fiatal tőkém van a sorban amit még öntöztem, és az Eszternek is adtam.
Nálam még kisebbek a szemei, mert szárazság volt s nem öntözöm.
Ahol több vizet kap (ház mellett, ahová odafolyik a csatornából a viz), ott nagyobbak a szemek ennél, de idén ott nagyon hamar megették a madarak.
Bizonyára öntözni kellene máshol, de én nem fogom. Igy is izlik.
A Néró nagyobb szemű volt öntözés nélkül. Eszternek az eső itt későn jött, de a Biankának, Cserszeginek és Zweigeltnek épp idejében... szépen kikupálódtak.
A fügebokromat kukoricaszárral védem több, kevesebb sikerrel a fagytól. Bakművelésű szőlőmnél körbekötözve utána a kukoricaszárral együtt feltöltve lehet, hogy hasznos lehet, persze csak a fagyérzékeny tőkéknél.
Az a baj nálunk, hogy előfordult már olyan év amikor egyáltalán nem volt hó, és akkor ugyanúgy elfagyhat az orosz módszer szerinti, szabadon lévő lesüllyesztett tőke, mint ami normál mélységbe van elültetve, esetleg fel lehet tölteni faforgáccsal, mint a faiskolákban.
Megkérdezhetem, hogy az Eszternek mekkorák a szemei, mert nálam második éve terem egy Eszternek vásárolt szőlő, de nagyon apró szemű (Irsai Olivér méretű, vagy még kisebb) Erősen visszametszettem, és csak egy fürtöt hagytam rajta, hátha második évben nagyobb lesz, de nem lett nagyobb mint tavaly. A fürt 10-12 cm volt. Ahol legelőször láttam ott legalább háromszor ekkora szemek voltak rajta. Az érési idő és az íz stimmel egyébként.
Úgy látszik, sokakat foglalkoztat a fagyvédelem kérdése, és ezen az elven (süllyesztett, a talajhőt jobban hasznosító telepítés) működő megoldások profi szinten is léteznek.
Nekem úgy tűnik, hogy az itt bemutatott megoldást nem egy hozzám hasonló hobbikertész alkalmazza, hanem egy profi. Merthogy az árok betonnal van szegélyezve. Magas a beruházási költség, amit egy kis méretekben gazdálkodó hobbikertész nem engedhet meg magának. Ha mégis betonnal készül a konstrukció, gondolni kell az energiagazdálkodási szempontokra is. A földbe süllyesztett betonszerkezet tetejét a tél beállta előtt földráhordással vagy más módon hőszigetelni kell. hogy a jó hővezető betonlap ne vigye be a külső hideget a föld belsejébe (ez a konstrukció az építészeti hőhíd tipikus esete amennyiben nem gondoskodnak a felső rész hőszigeteléséről). Én beomlás ellen max akácléccel vagy vörösfenyő léccel védekeznék. Mindenképpen egy figyelemreméltó megoldásról van szó és köszönet érte, hogy megmutattad.
