Csak összehasonlítás képpen az én keltetőm ~54 l levegőt tartalmaz, és 50 W-os ízzókkal üresjáratban 20 másodpercet üzemelt, 1,5 percet szünetelt. "Aktív járatban (~50 tojással)" 45 másodpercet üzemelt, 2,5 percet szünetelt. Tegnap este (17. nap) az önhő következtében 28 másodpercet üzemelt, 4,5 percet szünetelt.
A sűrű kapcsolgatás nem biztos, hogy hiba! a levegőnek kicsi a hőtehetetlensége, szóval, szinte csak addig meleg, amíg fűtőd! Ha a keltetőtér szigetelését (hőszigetelés, és légtömörség) leellenőrizted, akkor várnod kell egy kicsit (ahogy Ogmet is írta) hogy a belső részek felvegyék a keltető levegőjének hőmérsékletét!
A gyakori kapcsolgatást okozhatja a szabályzó kis hiszterézisének beállítása (kicsi a bekapcsolás, és a kikapcsolás közötti hőmérsékletkűlönbség) ha félvezetős a kapcsolóeszköz, ez nem okozhat problémát! pontosabb lesz a hőn-tartás.
Tojásokkal teljesen más lesz a helyzet, azok hőkapacitása (sokkal) nagyobb a levegőnél, szebben fog működni a szabályzó!
Szia gucci11! Én is beleszólhatok? :) Először is ellenőrizd, hogy jól zár-e a hűtő ajtaja, jól szigetel-e, valahol nincs-e rés. A ventilláció ugyanis jelentős mértékben felerősíti a levegő kicserélődését a külső és belső tér között, ha van valahol rés. Másrészt várni kell egy kicsit, mondjuk 1-1,5 órát, mire átmelegszik a hűtő belső oldala megfelelő vastagságban. Ezután lehet jobban következtetéseket levonni. A 8 cm-es venti egyáltalán nem nagy, az enyémben 12 cm-es van. Tele üzemmódban sokkal ritkábban kapcsol majd ki és be a keltető.
Ezekben a percekben lépnek bele a tojásaim a 18. napba, és be is tettem a nagy, szalagos párásítót. Ennek értelmében a korábbi 13 nap 52-55 %-os páratartalom után ma már 68, éjszakától pedig 75 % körüli lesz a relatív páratartalom a keltetőben, aztán a vége felé már a keltető oldalát is fogom spriccelgetni, hogy 80 % legyen az átlagos páratartalom (nyitogatásokat is beleszámítva). Egyébként most az otthonról hozott, és 24 + 3 betett tojásból 18 db él, ebből egy terméketlen volt (vagy sérült), 8 db pedig elhalt, egyet tegnap vettem ki, de már azokkal elhalt, amiket küldtem neked Péter, csak még bent hagytam, mert láttam némi mozgást benne. A piacon vásároltak közül 24 db-ot tettem be, ebből 20 db most is él, a többi négy db terméketlen volt, tehát azok között nem volt elhalálozás. Na ilyen sem történt még a keltetési korszakom ideje alatt. :) Az otthoni tyúkokkal meg nyílván valami baj van, pedig nem idősek. Amennyire ezen adatokból előre lehet jelezni, a piaci tojásokból nem számítok elhalálozásra, egészséges csibéket várok 100 %-osan, az otthoniaknál 2-3 db várhatóan befullad majd, 2 pedig bénán jön a világra, így lesz olyan 32-33 db csibém, és pont ennyire számítottam már akkor is, amikor még el sem indítottam a keltetőt.
Sziasztok!Fapater megcsináltam a keltetőt,működik is de van egy dolog ami csiszolásra szórúl!Mikor felmelegszik a levegő a hőfokszabályzó által beállított hőfokig akkor kikapcsol (ami persze nem lenne baj) a gond az hogy kb 10 másodpercen belül megint beindul a fűtés és azt így váltakoztatja 20 másodperc fűtés 10 másodperc leállás!Szóval valamiért nagyon gyorsan lehűlik a levegő a keltetőben!Gondoltam arra hogy mivel kicsi a légtér mert egy 60l hűtőről van szó nagy lenne bele a nyolc centis ventilátor ami keringteti a levegőt?Vagy miért lehet ez??A levegő hömérséklete amúgy mindenhol úgyanannyi!Nem tudom,hogy oldjam ezt meg,kérlek segíts!
A beállítás hangsúlya a fényképezőn történik. Makrós módot használok, és kicsit ráközelítek a tojásra, hogy ne torzuljanak a kontúrok, illetve a fényviszonyok, valamint az élesség is egyenletesebb legyen. Blendeméretnek 3,2-t (ebben a nagyításban ez a legnagyobb blendeméret) állítok be, és minden tojás esetében ezt fixen tartom. A tojáshéj vastagságának függvényében az exponálási időn módosítok, ez esetben 3,2 és 5.0 értékeket használtam két tojásnál, de eleinte végigkísérleteztem az összes beállítási lehetőséget, ezek adják vissza a legeredetibben a látványt. A pici érhomályosodás az embrió mozgásának következménye.
Lyukasszál ki egy kb. 10 l-es fazék oldalát nagyjából a felső harmadánál, kb 1 cm átmérőjű fúróval. Ha ez meg van, egy vékony csövet vezess bele a közepéig és szereld bele úgy, hogy kifelé lejtsen kissé, majd a közepénél csatlakoztasd egy kis tölcsérkéhez úgy, hogy ha a tölcsérbe belefolyik a víz, akkor abból a csövön ki tudjon folyni. Fedd le egy olyan födővel, ami a közepe felé, befelé lejt. Ekkor ha elkezded főzni a fazékba töltött víz, a gőz lecsapódik a födőre, majd az a tölcsérbe, s végül a csövön keresztül kikerül egy gyűjtőlábasba. Elvileg abban már nem szabad lenni vízkőnek, hiszen ha elfőzzük a vizet, akkor a fazék alján mindig ott marad a vízkő, tehát az nehezebb elvileg a gőz súlyánál, ezért nem tud a gőzzel elpárologni. Ilyesmi elven működik a pálinkafőző is, csak ezzel a megoldással minden vacak más is belekerül, vagyis kicsi marad az alkoholtartalma.
Ugyanis én ma a melóhelyen ugyanezen a problémán törtem a fejemet, meg vettem egy 5l Ioncserélt vizet is.
Na ennek a PH értéke : 4,5-5 EC értéke : 0.00 ! ! !
Ergo az ioncserélt víznek jónak kell, hogy legyen. De ha az sem jó akkor csinálj desztillált vizet, mert ugye 100C° -on a bacik nagy részének is kampec, meg tényleg minden gané kimarad belőle.
Sziasztok! Kikeltek a kislibák és a kiskacsák.Sajnos elég öreg állománytól sikerült tojást szereznem,ami meg is látszót a kelésen. 23db liba tojásból 5db egészséges,3db menet közben meg fulladt a tojásban,és 15db nem volt fias. 26db kacsa tojásból 5db egészséges Magyar tarka, 8db még a keltetőben mert azok valószínű hogy néma kacsák,2db menet közben bele fulladtak, 11db nem volt fias. :-( Szép tarkák a kacsák is meg a libák is. :-) Holnap csinálok képeket.
Érdekes újabb kísérletre jutottam az önhő vizsgálatával kapcsolatban. A tojás önhőjét, mint már valahol korábban leírtam, a keltetőgépem szünetelési ideje és a fűtés üzemelési idejének arányával határozom meg. Ez az arány a keltetés első napján 3,2, a 10. napon 4,1, a 13. napon 4,9, s ma a 17. nap 9. órájában 10! :) Tehát most a keltetőm 10-szer annyit szünetel, mint amennyit be van kapcsolva. 28 másodperc a működési idő, és közel 4,5 perc a szünetelés. A keltető tér és a tojáshéj közti hőmérsékletkülönbség turbóventilláció mellett is 0,9 fok a tojás javára. :) Keltető tér hőmérséklete 37,0 fok, a tojáshéj érintkezésénél pedig 37,9 fok.
Antika83: A választ már megadták mások is, én inkább pontosítanék. Olyan, kis méretű edénybe, dobozba kell helyezni a kiscsibét, amelynek falához a szikzacskó nem tapad, na ez jó kérdés, hogy akkor mit tegyünk bele. Egyik lehetőség, hogy érdemes neki spriccelgetni vízzel, de ekkor lehetőleg nem papírdobozba kell tenni, és akkor elvileg tiszta is marad a szik, nem is tapad oda semmihez. Elég hamar, néhány óra alatt felszívódik, annak függvényében, hogy mekkora méret marad vissza. Nekem sajnos kipukkant, nem voltam túlságosan elővigyázatos. Másik lehetőség, hogy szigetelőszalaggal összeragasztod szegénykének a lábait arra az időre, amíg felszívódik, és magát a csibét is le kell ragasztani valahova lábával felfelé fordítva, hogy ne ficánkoljon, így a lábával elvileg nem tudja megérinteni a szikzacskót, és nem is mártja bele minden féle koszba, szőrbe, sz@rb@. Más hírtelen nem jut eszembe, talán ez a legjobb megoldás. De amíg be nem záródik be a köldök teljesen, addig nem szabad betenni a többi csibéhez, mert újból kihúzhatják neki! Viszont ha már nem látszik a szik, mert fölszívódott, akkor föl lehet oldozni a baromfit.
fapeter: Próbáld esetleg bebugyolálni a tojásokat egy nagy méretű rongyba amennyire lehet, nem túl vastagon, csak úgy, hogy a levegő azért járjon a rongyon át. Feltehetően fennakadnak majd a járatokon a vízkőporszemek, legalábbis a nagy része odatapad. Hogy ennek milyen mellékhatása lehet, azt nem tudom, figyelni kell a hőmérsékletet is a ruhadarabon belül.
r_józsi : A legpontosabb hőmérő, amivel tesztelni és kalibrálni lehet a keltető hőmérsékletét, az a higanyos lázmérő. Ennél pontosabb nincsen. A digitális hőmérők csak a kijelzés szépsége miatt használatosak, ki lehet vezetni a keltetőből, nem kell annak a belső térben maradni, de a pontosságuk nem jó, minden keltetés előtt célszerű összehasonlítani az általa mért értéket 2-3 db, egyszerre, egy helyre betett lázmérővel. A lényeg, hogy az érzékelőjük mindegyiknek egy helyen és helyzetben legyen. Az is számít, ha az egyik éppen a rács fölött van, a másik érzékelője alatt nincsen semmi, 1-2 tizedet is eltérhet ilyen okok miatt, különösképpen a digitális hőmérő által mutatott érték.
Csibecsősz: A tojást legfeljebb már akkor szabad végleg kivenni a keltetőből, amikor a csibe a héját legalább a tojás negyedét körbevágta, és látod, hogy a kelés tényleg megindult. Fontos, hogy a csibe elforduljon a tojásban, ekkor már elvileg nem szabad neki beleragadni, mivel erőlködik, és folyamatosan mozog, forog benne. Amíg ki nem kel teljesen, addig lámpa alá se szükséges tenni, mert a küszködése termel akkora hőt, hogy ne hűljön ki. A doboz aljába a rongy a legcélszerűbb, de én csak simán újságpapírt szoktam tenni, az a legolcsóbb, és a tisztítása egyszerű cserével történik. Persze ezt is szeretném majd automatizálni egy futószalagszerű valamivel, s a kakis rész mindig feltekercselődne valami elkülönített dobozba, és a helyére tiszta papír menne. Tollat nem javaslok beletenni, még forgácsot, vagy fűrészport se a napos csibéknek. Néhány napos kortól már lehet forgácsot is, illetve azután, hogy mindegyik megtanult enni, inni.
A tojást nem célszerű tartósan a keltetőn kívűl tartani, bújtatáskor figyelni kell rá, hogy a keltetőnyitás után a páratartalom gyorsan helyreálljon, mert a csibékre száradhat a tojáshéj.a keltetőből (bújtatóból) csak teljesen kikelt csibéket vedd ki, és tedd a dobozba, aminek az aljába puha rongyokat teszel (toll helyett), és lámpával (infra) melegítsd őket. pár óra múlva, már rohangálós kis csibéid lesznek :-)
de a rohangálósaknak is szükségük van még külső fűtésre!
" Ekkor már lehet áttenni a bújtatóba, én csak egy sima kartondobozt szoktam betenni a rácsra, és abba teszem át a tojásokat. "A tojásokat kiszabad venni a ketetőből?Nagyon teccik a leirásod lámpázáskor, kár hogy nem irtad le hamarabb ugy nyomon követhettem volna napról napra én is az eseménzeket na mindegy...Tegnap csak a kopogást hallottam a tojásból, ma már a csipogást is hallom és egy tojás már meg is van fakadva (a pici csőre már látszik).Nem is probálom kiszedni őket,már mondtam: keltettem csak pulykával meg tyukkal a keltetőt a husvétkor vettem.Tudom hogy nemszabad hozzányulni a tojásokhoz mikor kelnek (segiteni nekük).Én 2 dobozt vettem elő,a kicsit a vizes csibéknek a nagyot meg az erosebb csibeknek.De mit tegyek bele?Mármint a dobozba alulra?Nagymamámmal pihe-puha tollat szoktunk tenni mikor a kotlós költ . De én a lakásba nem szeretnék tollat bevinni.Ja és én ugy időzitettem hogy a kelés időpontja akkor legyen mikor a japán tyuk költ igy van már nevelőjük is a csibéknek.Ma reggel kelt 3 japi is a kotlós alatt ,2nappal hamarabb volt ültetve a kotló, mint ahogy a gép.Ja és nem baj ha a csibéknek a csőrük a földfelé néz és nem fölfele?pedig szombat este forgattam utoljára .Köszönöm amit eddig segitettetek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!:DD!!!!:D!!!:D!!!!Üdv : csibecsősz
Ogmet nagyon sokat segítettél. Szombaton elindítottam megint a gépet 103db tojással. Van saját is, de zöme mástól származik. A páratartalom eddig (2.nap) minden nap 60%. Arra lettem figyelmes hogy a gép hőszabájzója csal. Egy akváriumi hőmérő és egy digitális hőmérővel mérek. Nem tudom melyik a pontos. A gépet 38.5-re állítottam és így a digitális 37.7-et mutat a hagyományos majdnem 38-at.
Én a csibéket az első naptól kezdve kamillateával itatom legalább 2hétig és LAKTIFER nevű vitamint adok nekik 3napig. Indító tápot először tisztán majd kukoricadarával keverve adom.
Lehet, hogy nagyon kemény a víz nálad és ez eredményezi ezt, mert nálunk csak a vízkő ült ki, de az is csak maga a tálkában, amiből a vizet bontja . Bár szerintem klór és kálcium lehet max. A Klór az nem jó az igaz, de szerintem a kálcium pedig még segíthet is a héjnak nem ? Bár lehet, h én gondolom rosszul, mert ez csak egy ötlet. De nálink semmi ganét nem rak se a hűtő falára, sem a tojkira.
Illetve a ventilátor az gyűjt mindig össze valami réteget magára (nálam alulról fújja be a meleget, és fölülről távozik egy gégecsőben ami visszavezeti a keltető kamrába), de nem gondoltam volna, h emiatt.
A 17. napon.