"A Michelson-Morley kísérletben tehát nem azért nem sikerült kimutatni a fényközeget, mert fényközeg nem létezik, hanem azért, mert a Föld felszínén a fényközeg együtt mozog a Földdel. Így eleve nem lehet közöttük sebességkülönbség, mozogjon bármerre a Föld, a Nap körüli pályán."
Ezt a magával vonszolásos elméletet eleve cáfolja a csillagászati aberráció évszázadok óta jól ismert ténye. Erről csak te nem akarsz tudomást venni. Amikor meg felhívjuk rá a figyelmed, azt az értelmetlenséget válaszolod, hogy az aberráció csak a fotonelmélet keretében cáfolja. Holott a dolog egyáltalán nem is a fény emissziójáról vagy elnyelődéséről szól, hanem kizárólag a terjedéséről. S a fotonelmélet egyedül az emisszió illetve az elnyelődés jelensége során tér el a hullámelmélettől. Végül amikor pedig már minden érvedből kifogytál, elvakultságodban arra vetemedtél, hogy még az aberráció előjelét is fordítottnak hazudtad.
Fölösleges megjátszanod az értetlen hülyét, amíg a fogadás alapját képező konkrét könyvet nem nevezed meg, addig hiába pofázol, szánalmas kis sunyi alak maradsz.
A következő idézet a relativitáselmélet legalaposabb magyar ismerőjének, Jánossynak egy 1957-es cikkéből (és későbbi könyvéből) való.
"...az a feltevés, mely szerint a fénysebességnél nagyobb sebességgel terjedő hatás nem létezik, nem a relativitáselmélet által bebizonyított tény, hanem éppen ellenkezőleg, ez az a hipotézis, amelyre a relativitáselmélet épült. Ez a hipotézis azonban jellegénél fogva nem igazolható."
Vagyis a fénysebesség átléphetetlensége a relativitáselmélet egyik előfeltevése. Úgy, ahogyan írtam.
Például a fénysebesség a fényközeg (éter) helyi tulajdonságaitól függ. A permeábilitás és a permittivitás helyi értékétől. Ezért helyről helyre változik a fénysebesség.
A specrelben még nem így van, de ez az áltrelben már igen.
a pelda nagyon jo. a cserenkov sugarzas megmutatja, hogy mi tortenik amikor a ter energia szintje valtozik es a fenysebesseg, energia leadas mellet, lecsokken a helyi hatarsebessegre. ugyan ez tortenik, amikor valtozo gravitacion halad keresztul, vagy tavoli terbol erkezik, csak sokkal lassabb a valtozas igy szamunkra egyertelmuen nem tapasztalhato.
tobbek kozott arra is. szerintem minden fizikai parameter a ter (eter) helyi energia szintjetol fugg, igy semmi nem allando. kezdve az elektron/proton tomegetol, a planck 'allandon' keresztul a fenysebessegig.
"einstein ott kovette el a hibat, hogy nem vette figyelembe a maxwell egyenlet meres alapjan meghatarozott tagokat tartalmaz, vagyis a fenysebesseg akkor azonos minden rendszerben, ha a mert tagok egyetemes allandok."
Helyt adok a tiltakozásnak.
Valóban nem tudjuk megmérni a fizikai állandókat tőlünk (térben és időben) nagyon távoli helyeken.
Az csak egy feltételezés, hogy a tévoli régmúltból érkező csillagflnyben a spektrumvonalak eltolódását csak a vöröseltolódás okozza.
"sot, a planck allandorol mar elfogadott velemeny, hogy valtozo"
Arra gondolsz, hogy a csatolási állandó mégsem állandó, és ez összefüggésben lehet a Planck-skálával?
"Viszont nem tudta megmondani, hogy melyik rendszer az inerciarendszer"
Ezt már Newton megmondta.
Csak az a probléma, hogy még egy mákszemnyi anyag is meggörbíti a téridőt, és akkor már (gyakorlatilag) egy sima ütközést sem lehet inerciarendszerben lezongorázni. Mennyiség, minőség, mérték.
Hogy-hogy elérhetetlen? A fény talán nem annyival megy?
Lukács Béla mondta, hogy Amerikában szabad disszertációt írni alternatív részecskefizikából. Milyen lenne a világ, ha nem az általunk ismert elemi részecskékből épülne fel.
Azt is szabad, hogy a fénysebességet nem állandónak tételezik fel.
"3. Mi a fizikai oka annak, hogy a fénysebességet ne lehetne meghaladni?"
Pontatlan a kérdés. Meghaladható.
Feynman rámutat, hogy a részecske hullámfüggvényének fázissebessége és a határfeltételes elektromágneses hullám fázissebessége mennyire hasonló. De ezeknek nem tulajdonlítunk fizikai realitálst, csak matematikai hókusz-pókusz?
