Ez komoly aggodalomra adhat okot mondjuk egy hosszú lejtmenet esetén
Gondolom ismered Magyaország térképét:-)))) na meg a valos alpesi tájainkat...
megjelennének az iparvágányok, és az új vasúti hűtőkocsik...
A lehetőség megvolt rá. Nem most, hanem már a húszas években, és akkor sem tudták kihasználni jelentőségét, pedig akkor még közúti fuvarozásról nem igen beszélhettünk.
A közúton sem lehet "túlterhelni", sem gyorshajtani, sem átlépni a záróvonalat, sem ittasan vezetni járművet... Más kérdés, hogy a szabályokat előszeretettel hágják át emberek, ami felett a szabályalkotók szemethunynak, mert nem tehetnek mást, nem állíthatnak minden úton kilométerenként automata trafipaxot, és "papucsot" a kamionok (és egyébb közlekedők) számára...
Nagy fajsúlyú ömlesztettárú esetén a fuvarozó nem fogja önként, és dalolva lemérni járművét, hogy a maximális összgördülű-súlyt ne érje el, és a markológép kezelője is szemmértékkel rakodja a teherautó putonyát. Így fordulhat elő, hogy papucsos mérésnél hazánkban a megengedhető 40 tonna helyett (FIGYELEM!) 67 tonnát mértek. Ez komoly aggodalomra adhat okot mondjuk egy hosszú lejtmenet esetén, az útburkolatban, és az épületekben ejtett évi sokszázmilliárd forintos károkról nem is szólva...
Ennek a status quo-nak a fentartásához az adófizetők, kiváltképpen az autótulajdonosok járulnak hozzá, hogy a nehézjármű-forgalom évről évre tovább nővekedjen, a repedező házakban lakókat, és az asztmás gyerekeket pedig már szóra sem méltatják...
Játszhatunk itt a szavakkal, de tény, hogy ha a közúti fuvarozók árai piaciak lennének, fedezve az általuk okozott károkat, akkor a legtöbb közúti fuvarozó lehúzhatná a redönyt, és mehetne a munkanélküli segélyért sorbaállni, igaz, a bevásárlóközpontok mellett megjelennének az iparvágányok, és az új vasúti hűtőkocsik...
Jó kérdés de benne van a korábbi irásomban. A 11,5 tonna tengelyterhelés elméletileg sőt gyakorlatilag is lehetséges, rossz rakomány elhelyezés cimén. De amint olvashattad irásomban ha maximált összsúlyt elosztott a tengelyek számával, bőven benne van a tengelynyomás megengedett értékén belül. (tehát átlagosan csak olyan 8 t tengelynyomással kell számolni). Ha jól van megcsinálva az út, és nem beszélve arról, hogy a belevaló anyag is benne van, gyakorlatilag a természetes kopás, időjárás tudná befolyásolni
Lakásom előtt kiépített személykocsi parkoló van, tehergépjármű a mérete, na meg a zsákutca miatt nem tud bejőnni, sőt a furgonnak is körülményes. A kocsimmal a parkoloban függetlenül, hogy melyik sávba parkolok le, teknőben állok.
A túlterhelt tgk sokkal jobban zúzza az utat, mint az üres.
Bocs, de nem értem a túlterhelt teherkocsi fogalmát bizonyos értelemben
A KPM 196?-as akár hányas törvénye előirja azt a szabályt, hogy tengelyenként 10 t lehet a tengelysúly. ettől pluszban tengelyenként 500 kg-al felfelé lehet haladni. (Ha ezt beszorzom a nagyteherbirású tgk- 5 tengelyével ez már elméletikleg 52 t. lehet, de ezt maximálták a tgk összsúlyában 38 t, illetve különleges állami berúházások esetében 40 t-ra.. Tehát a 38 t az biztos, ha ezt elosztom az 5 tengellyel, akkor még a tengelyenkénti 8 t. sem jön ki. Ugyan ez a rendelet azt is kimondja, hogy az utakat is ennek megfelően kell kiépíteni. (Na ez az ami elmaradt). A mai utépítésünk (lásd a különböző országos turkálásokat) egyenlő a nullával. Ha az utjainkat e törvény alapján építenék meg akkor az állam bácsinak nem lenne pénze ennek megépítésére, és előbb utóbb nem lenne sükség az útépítőkre se, csak a karbantartókra.
Bocs, hogy belepofa, de... Lehet, hogy a Nagykörút is hullámosodik, de ha kamionok taposnák rendszeresen, akkor úgy nézne ki, mint a Hungária. A kérdés úgy szólt, hogy miért csak egyik irányba van nyomvályú. A rongálódás állati erősen függ a tengelyterheléstől, a nehézgépjárművek hatása több ezer autóénak felel meg. A túlterhelt tgk sokkal jobban zúzza az utat, mint az üres.
Folyosói pletyik szerint a 14 vonalon a forgalom átterelés március elején fog megtörténni. Egyszerre! A vonatpótló buszos vonalakon pedig akkor, mikor lejár a mostani üzemeltető szerződése.
Akkor egyszer menj végig a Bp-en a nagykorúton személykocsival, vagy a Lánchidon, ahonnan kivannak tiltva a 7,5 t-nál nagyobb összsulyú teherkocsik, és mégis teknőben autózol. Akkor ezt nem lehetne valami másra fogni, esetleg arra, hogy nyáron a nagy melegben a jó magyar aszfalt olvad, és akár a személykocsi is tud csinálni teknőt rajta.
Peti valóban egy hülyeséget írt, de van benne igazság. Ülj kocsiba és tedd meg oda-vissza az utat M5-M0-51 útvonalon Délegyházáig és gondolkozz el rajta, miért csak az egyik irányban nyomvályús az alig egy éve felújított, megerősített alépítményű 51-es út. Igaz, nem répa, hanem sóder.
Gondolom tudod, hogy azért vannak meg emelve a kocsik oldalfalai, mert igy is a kocsi kapacitásának a Kb 70%-át tudja elvvinni a répa fajsúlya miatt. Ahhoz, hogy egy 20 t.-ás raksulyú tgk. a 20-t-át elis tudja vinni, ahhoz a rakományának 5 m magasan kéne lenni, ez pedig ireális, (korlátok közé bevan szoritva a magasság)
Aki így szállított, annak olcsóbb volt. Elhiheted. Sőt, a költségvetésnek is jobb volt így. Ettől függetlenül valahogy még sincs ez így rendben. Körül kellene már nézni valakinek, hogy mi folyik az országban, és azután döntéseket hozni.
Mifelénk már legalább 10 éve közúton szállították a cukorrépát a kabai gyárba. Őszi időszakban kész életveszély volt kimerészkedni a közútra, mindegy hogy autóval vagy bringával. Lepotyogó répák, túlterhelt járművek, száguldozás, sok baleset, tönretett utak. Ezek az eredményei. Nekem ne mondja senki, hogy olcsóbb volt így szállítani, mint vasúton.
"Remelem, bizom benne, hogy meg senkit sem utasitottam rendre. Ugy hiszem, hogy meg nem volt ra okom; hogy provokaljak valakit s (en) ugy gondolom, hogy erre meg nem kerult sor. "
Mikor harmadszor mentem arra elvittem magammal egy "ideiglenesen hazánkban tartózkodó" spanyol vasútépítő mérnököt és kísérőjét.
Nézték, nézték, a Bagod - Lövő szakaszt.
Hümmögtek.
Kérdésük az volt, hogy miért nem egyenes?
Válasz : amit leírtál.
Szerintük: A Zala kiegyeníséte és mellé egyenes pálya mint "a" változat vagy egy síma egyenes vasút kétméteres viadukt lábakra semenyivel se drágább.
Olaszországban, Franciaországban de Spanyolországban is van sok-sok olyan folyó aminek vízhozama rendkívül ingadozó, 3 méter széles 50 centi mélytől a 400 méter széles 3 méter mélyig terjedhet ugyan azon a mederponton a vizmélység, folyószélesség.
Ezt képtelenség követni nyomvonallal.
Erre találták ki az "alacsony viaduktokat" ami nem más mint a kritikus pontokon, akár több mint egy km hosszban is, 2-3 méter magas, "magasvezetésű" pálya, lábakon.
Sajnos, egyrészt még nincs is kész, csak 2008-ban lesz.
Másrészt azért nem is annyira girbe-gurba, viszont a Zala árterében az alépítményt nem lehet akármire rátenni. (Ilyen területen vasutat sem annyira könnyű építeni; privátbusz-utat persze biztos egyszerűbb... (elnézést, ezt le kellett ütnöm)).
A MÁVTI a talajmechanikai vizsgálatokat tisztességesen megcsinálta, így valószínű, hogy a sok rossz közül a legjobb helyre tűték ki a pályát, már amennyire a lehetőségek engedték.
