Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Látom már a permetezővel is betaláltam a témába. Köszi az infot. Majd megkérdezem a szomszédot az övé milyen tipus. Könnyűnek néz ki, és jól működik. Precíz a szomszéd, fizikus, és gyakorlatban is jónak néz ki. Először viccesnek találtuk hogy könyvvel és metszőollóval fél napig képes fán ülni, de mostmár lehet tanulni tőle.
Az álnok jószág amelyik a kajszimat elrágná, az ág végén összeragasztja a friss leveles hajtást, beül középre, és gyakorlatilag megenné a fa növekedését ha hagynánk neki. Kis vacak kukac, a fa elbírna vele, erőteljesebb a növekedése.
Hagyományos tengeribarackot szerintetek hol lehet beszerezni? Alanyként amint olvasom termesztik sok helyen. Valakinek van róla infója, hasonlóan ellenálló mint ősziben a parasztbarack?
Még az jutott eszembe az ilyen kukacokkal kapcsolatosan, hogy a fa törzsére ragasztható bioszalagok nem csak a hangyák ellen hatékonyak, hanem különböző araszolók ellen is, amik a fa törzsén felfelé támadnak.
Egyébként is hasznosnak tartom ezeket a szalagokat, mert megfigyelésem szerint a hangyák is sok kárt csinálnak, különösen ha a csemete még csak tucatnyi termést nevelne. Idén figyeltem, hogy rágják a virágok szirmait, porzóit, adott esetben a bibét sem kímélik. Lent a földön várják a katonák hogy lehulljon a szirom, és becipelik a fészekbe...
Persze egy felnőtt fánál nem számottevő ez a kártétel, de mikor az ember szeretne végre néhány kóstolót, akkor roppant zaklatott leszek tőlük.
Nem tudom mennyi levelet érint, de egy ilyen "izével" ne foglalkozz.
Azonban a lemosó permetezéseket (tél végi, adott esetben őszi) célszerű elvégezni olyan helyen is, ahol egyébként nem használnak egyéb permetet; ezek a rezes-kénes-olajos löttyök biogazdaságokban is engedélyezettek és használják őket.
Ui.: a jojo szilvát atkaérzékenynek mondják. Ilyen meleg nyarakon előbb-utóbb lehet számítani az atkákra, amiket az olajos lemosó permet jól gyérít. Ilyenkor vegetációban (virágzás után) pedig a kén. Mindkettő engedélyezett bio gazdaságban is.
Ott tartok, hogy egy tavaszi lemosó permetezés, és a csalánleves további védelem talán menni fog nekem. Remélem elég lesz. A sok locsolás után bosszantja az embert ha elkezdik idő előtt kajálni amiért dolgozik.
Sajnálattal hallom.:-( Nekem eddig 3 idei fogta meg:1 Aprimira,1 Piramis meggy,1 Nyári pergament körte. Szerdán megyek édesanyám kertjébe,ott is sokat és sokfélét oltottam pont 3 hete. Ha megfogta ott is valami megosztom.
A kajszim friss leveleit összeragasztja valami kukac, az kicsoda? Hogy fogok így gyümölcsöt termeszteni ha még csak odáig jutottam el a növényvédelemben hogy befújom sprayvel? Mondjuk csalánt tudok szedni, és nem félek hogy mérgezem vele magam. Az ezer éves Húsvéti rozmaring almafám amivel sosem csinálok semmit így is gyönyörűen virágzik, és sokat terem. Lehet hogy a helyes fajtaválasztás is fontos.
Köszönöm a tanácsot, így lesz! Szerencsére ezek még nem nagyobbacska fák, suhángként lettek ültetve ősszel. De azért majd odafigyelek hova lépek közben. :)))
Feltétlenül az utóbbi módszer a jobb. Lombhullás után jól öntözd be, hogy minél több nedves föld tapadjon a gyökereire. Ha ráérsz, akkor 40-50 cm sugarú körben ásd körbe két ásónyom mélyen egy árokkal, aztán az ásóval ferdén vágj alá körben a közép felé. Tegyél be egy zsákot az egyik oldalon, döntsd rá az egész földlabdát fástól és oda cipelhetitek a zsák csücskit fogva az új helyére. (Egyik jó ismerősöm így ültetett át egy nagyobbacska almafát- sikerrel. Azt mondta "olyan nehéz volt a föld, hogy majd rá léptünk a szemünkre!")
Ősszel ültettem két kajszi csemetét (gönci és magyar) amiket idén ősszel muszáj lenne átültetnem. Szerintetek hogyan sínylenék meg legkevésbé, ha szabadgyökerüként kezelve a gyökerét kicsit visszavágva kerülnének az új helyre, vagy ha minél nagyobb földlabdával mozgatnám odébb? Köszi!
A kajszilva nagyüzemi volt ? ..mert azoknak az íze /mármint a nagyüzemi gyümölcsöké/ sztem messze van a házikertben termeltéhez...persze tudom egy nagytermelő nem szedheti olyan állapotban,mint ahogy én szeretem a gyümiket.
Csatlakozom , tavaly a pécsi piacokat elárasztották valami világos sárgás , rózsaszínes nagyszemű ...ringló félével , olaszból hozták raklapszámra . Édes volt mint a méz azon kívül más íze nem igen volt nem volt magvaválló és az ára 99 - 149 forint között volt .
Szóval , nem biztos , hogy sokkal kivállóbb lenne mint a Gönczi , vagy a Ceglédi óriás .
Az oltásaim nem sikerültek, egyrészt korábban még sose csináltam, másrészt a március eleji jó időben elsiettem, mert utána jött három hét tél. A magyar kajszim elvirágzott, és már látszanak a kis zöld gyümölcskezdemények :). A Kyoto-m viszont gyalázatosan néz ki.
"Ist Aprimira eine Kreuzung zwischen Mirabelle und Aprikose? Die Antwort ist NEIN:
Gemäss Prof. Dr. Peter Braun von der Forschungsanstalt Geisenheim (Auskunft August 2009) zeigen genetische Untersuchungen an Aprimira, dass es sich in der Tat um eine europäische Kultur-Pflaume handelt und nicht um ein Kreuzungsprodukt mit der Aprikose. Alles, was wir sicher wissen ist, dass die Muttersorte die "Mirabelle von Herrenhausen" ist, die anscheinend vom Pollen einer nicht bekannten europäischen Kultur-Pflaumensorte bestäubt worden ist.
Dennoch erinnern Geschmack und Textur etwas an die Aprikose, und es ist und bleibt eine spannende Neuentdeckung im Steinobstbereich"
Szerintem sem fagyás ...ha csak nem nálad is - 18 volt márciusban .... inkább valami sérüléses , tárolási eredetű elhalás lehet .
ha a törzsből jól hajt akkor nem érdemes kínlódni a mostani ágaival , már csak ezért sem , mert egész biztos , hogy valami bibi van ott a kéregszövettel inkább a kihajtatni a törzsből a koronaágakat ( nem veszítessz vele időt sem ) .
Akkor nálam is fagykár lehet? Pont a Kyoton?? Talán az lehet a gond, hogy november második felében ültettem (a többit októberben), és korán kapta december elején a havat és -9-et. Pedig ennek volt a legtöbb gyökere, a Jojoért aggódtam, erre az teljesen OK.
Most már el lehet mondani, hogy a tavaly ültetett fák egy kivétellel szépen átteleltek és megmaradtak. A csereszbyefék gyönyörűek, a Jojo szilva nagyszerűen hajt és még virágzik is, a a kajszik közül a magyaron talán termés is lesz,a Kuresia hajt és hozott egy virágot (nagy mákkal kóstoló lehet), bár kis mézgásodás látszik rajta egy metszési ponton. A fagytűrőnek mondott Kyoto-t viszont nem értem: a törsze egészséges, szinte minden rügyből hajt, ellenben az ágai közül van, ami teljesen száraz, van amin egy hajtásrügy látszik kihajtani, de összességében mintha félbe kéne vágnom és suhágként újra kezdeni az elágaztatását...nem értem mi van vele, nem hiszem, hogy fagykár érte volna pont ezt.
Kb. egy hete az őszibarack fórumon jeleztem, hogy a bergeron fajtájú kajszimon tipikus talajmenti fagy típusú fagyási sérülések vannak (fekete hajtórügyek az alsó ágakon és az ágvégeken, teljesen fagyott termődárdák a karokon, és elfeketedett termőrügyek a kinyúló hajtásokon). Ehhez képest a mai napon az látszik, hogy sok kívűlről fekete rügy zöld leveleket kezd hajtani, és a végein fagyássérült kb 5cm átmérőjű ágak teljes hosszában rejtett rügyek kezdenek kihajtani. És a virágok mintegy harmada is kinyílt (azokon a helyeken ahol nem fagyott el a vessző teljes hosszában). Örülök neki, hogy nem kezdtem el hübele balázs módjára azonnal metszőollóval letakarítani a nyílvánvalónak látszó fagyási sérüléseket és hasonló esetekre másoknak is a türelmes hozzáálást ajánlom.
Hát a kajszi az utolsókat rúgja virágzás terén. Tegnap elkezdtek hullani a szirmok a szél hatására, 1-2 nap és teljesen vége lesz. Jöhet a termés ( ha lesz ).
Viszont sajnos a mézgásodás is elindult. Annak ellenére, hogy volt lemosózás meg minden. Az előző évben is volt, azt hittem idén már nem lesz, hát tevedtem, lett.
Így az idei tavasz is farigcsálással kezdődik. Remélem olyan szépen össze fogja forrni mint az előző kezelések helyét.
