Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Összeállt a lista. A gyerekeimnek a Fanny, az Éva és a Suzy szőlőket venném. (Ők csak a fehér nagy szeműt szeretik) Különlegességnek pedig kipróbálnám a Nagyezsdát, a Dunavot és a Jupitert amiket ajánlottatok, hátha ezeket is megszeretik.
Egy fagyzugos völgyben lakunk, esetleg valamelyik fajta még hajlamos az elfagyásra?
Nincs túl sok helyem és lecserélnék 6 tőkét, szerintetek 1-2 évet kibírnak egymás mellett a régi tőkével, addig még nem vágnám ki az öreg tőkéket amíg ezek nem fordulnak termőre, hogy egy keveset azért teremjenek még, vagy szedjem ki az öreget, és úgy ültessem a helyére az új töveket, mert erőteljesebben nőnek? Bakművelésű szőlőm van.
Jani71 figyelmeztetése az Árkádiával kapcsolatban nagyon is valós nem árt odafigyelni rá.Maga a fajta nagyon jó,de terhelésre nagyon érzékeny,és nagyobb terhelésnél elfagy.Íme egy leírás róla,egyet is értek vele.
ÁRKÁDIA
Érési ideje: Csabagyöngye után 12-14 nappal
Bogyója fehér színű, csepp alakú, kb. 25 mm hosszú, vállnál 15 mm széles. A bogyó héja vékony, bőlevű
Fürtje vállas, nagyméretű, 60-80 dkg. tömegű
Rövid csapon is igen bőtermő.
Peronoszpórával szemben közepesen, lisztharmattal és szürkepenésszel szemben csak kissé fogékony.
Termőhajtásonként szigorúan csak 1-1 fürt hagyható rajta. Ellenkező esetben késik az érése, esetleg a második fürt be sem érik, elfonnyad. Középerős vesszői nagyobb fürtterhelés esetén nem érnek be.
Hadd kérdezzem meg, hogy milyen idős az elfagyó Árkádiád, illetve oltványként vetted, vagy Magad oltottad?
Megmondom őszintén nekem 3 konténeres Árkádia oltványom várja veremben történő teleltetést követően a tavaszi kiültetést, de koraisága miatt egyáltalán nem számítottam ilyen jellegű problémára, viszont lehet hogy nem is akármekkorát tévedtem.... Illetve mennyire szokott elfagyni? teljes egészében az utolsó évi vessző? vagy csak a vége?
Más is tapasztalt már ilyen problémákat ezzel a fajtával?
Na a gyerekeim nálam is így kezdték,eltelt négy év most meg júliustól-novemberig Dunavot és Nagyesdát ennének ha lehetne és ebből egyik sem fehér.Amit te szeretnél rezisztensbe az a FANNY és az ANGÉLA bár utóbbinak nem annyira nagy a bogyója.Augusztusban érők közül ÁRKÁDIA és az ÉVA.Utóbbiak igaz nem rezisztensek,de jó ellenállósággal rendelkeznek.
Gyerekeim a nagy szemű, roppanós, vékony héjú fehér szőlőt szeretik. A Pannónia kincse, az Attila és az Afuz Ali a kedvencük. Azt szeretném megkérdezni, hogy rezisztensbe melyik szőlő állaga hasonlít ezekre? A többi szőlőre rá se néznek, ezért szeretném egy részét lecserélni.
Örültek a srácok a játéknak,már jelezték is hogy jövőre is szívesen pontoznának.Az Anita és a Rizamat az én szememnek is nagyon szépek.A bornemissza 8-at így nem ismerem,esetleg bemutathatnád egy-két kép kíséretében.Egyébként a rangsor nálam nem egészen így lenne,de az egésznek a lényege számomra az volt mire lenne igény és ezt ne az én ízlésem döntse el.Valóban jó kis játék ajánlom mindenkinek,még egy kis izgalom is van benne.
Nem emlékszem,hogy a Narancsízűnek milyen íze van.Nem narancs íze van,az biztos.Mások szerint sem.Ahhoz,hogy be lehessen azonosítani a kért fajtát,több adat kell,mint már nemrég írtam itt a fórumban.
Kedves Fórumozók.Idén a munkatársaim körében kisebb felmérést hajtottam végre,melyet a tegnapi nappal zártam le és az eredményét megosztanám veletek.Húsz fajta csemegét kóstoltattam meg tíz emberrel az év folyamán,és kértem értékeljék illetve pontozzák a fajtákat.Első kategória íz zamat állag volt.
1.NIMRANG,HELIKON SZÉPE azonos pontszámmal végeztek.
2.KOZMA PÁLNÉ MUSKOTÁLY
3.ÉVA
4.CSABAGYÖNGYE
Második kategória tetszhetőség szerint ránézésre melyiket vásárolná meg.
1.ÉVA
2.DUNAV
3.NAGYESDA
4.NIMRANG
Természetesen ez nem azt jelenti hogy ezek a fajták a legjobbak,és az ízlése is mindenkinek más csupán az érdekesség végett írtam meg ha már lejátszottuk ezt a kis értékelést az év folyamán.
A leírás alapján nekem az van akkor. Már kezdtem aggódni, hogy esetleg trammini lenne. De akkor nem. Érdekes, mert ez azon kevesen csemegeszőlők egyike volt, amelyet sikerült gyökereztetni. Nekem a növekedési erélyével és a betegség ellenállással sincs gondom. Persze egy alap növényvédelmet kap, de van olyan amely sokkal kevésbé ellenáll. Ízre nem fogott meg, főleg idén hogy kicsit túl terheltem, de tetszetős alakja és könnyű szaporítása miatt meghagyom. Sajnos amiket adtál vesszőket nem gyökeresedtek meg. Oltani meg hát nem tudok... Persze minden évben próbálkozom, de sztem még pár év kell mire megtanulok szőlőt oltani. (ha nem fáradok bele a sikertelenségbe, mert minden évbe már a küszöbén vagyok). Mondjuk az alap mozdulatok mennek, csak éppen nem akarnak kalluszosodni hajtások...
Másik kérdésem is lenne. Ismersz-e olyan fajta csemege szőlőt, amely ízében nagyon hasonlít a narancs ízűre, csak nagyobb, hosszúkásabb ropogósabb a bogyója. A narancs ízű után érik kb 1-2 héttel, 1-2 magja van, amely sokszor nem is érezhető. Persze így nehéz belőni, de ha ismersz olyat amely ízében hasonló onnan már könnyebb lenne a kutakodás! Köszönöm! Idén át(meg)vettük a szomszéd telkét és megörököltem a szőlősét is. A csemege részleg nagyon hadi lábon áll, amelyet érdemes megtartani, vagy beszerezni, annak próbálok utána járni. De arról, hogy legyen túl sok fajta kezdek letenni. Az ezerjót a család szereti, főleg ha túl van érve. Igaz borszőlő, de pl a red globe ami tetszetősebb az olyan semmilyen ízű volt, kb mintha a tescoba vettem volna... (kaptuk, de lehet a túlterhelés miatt is volt.) Abból kaptam vesszőt is, majd pár év és kiderül mi lesz vele nálam :)
MATHIÁSZ JÁNOSNÉ:Magyar fajta.Mathiász János nemesítette.Állami elismerést1956-ban kapta.
Szülők:Ottonel muskotály X Chasselas Rouge.Érési idő:szeptember első fele.Tőkéje gyenge növekedésű.Fekvésre,talajra igényes.Tápdús talajt igényel.Bőtermő,terhelésre érzékeny.Fürt:átlag 260 gr.vállas,közepesen tömött,vagy tömött.Bogyó:2,7gr.,gömbölyű,vastag héjú,olvadó húsú,muskotályos ízű.Színe húspiros,árnyékos oldalon fakó,vagy sárgás-zöld.Betegség ellenállás átlagos.Gondos növényvédelmet igényel.Fagyállóság átlagos.
Saját vélemény és tapasztalat:Eddig Mathiász János iránti tiszteletből tartottam,de az idén kivettem a gyüjteményből,mert betegségekre hajlamos,bogyói olykor madárkásak,kedvezőtlen körülmények esetén termékenyülési problémák is vannak.Csak megfelelő alanyon terem jól,sőt 10-20 év után "lerugja"magát az alanyról.
Egyébként könnyen felismerhető a fajta,mert a vitorla,és a fiatal levelek piros színűek.
Bár nem korszerű a fej és baj művelés, mégis sok helyen alkalmazzák. Igaz csak bor szőlősökben. Viszont nem is a metszésmód, hanem a művelés ami bizonyos szinten meghatározza a minőséget, ami egy ponton az ízében is megjelenik. A kordon az ipari termelés műveléseként kezdődött. Nagyobb terhelésre ad lehetőséget, stb stb. A fej és bak művelésnél kisebb a terhelhetőség, igaz a tenyész terület is. Persze itt is lehet agyon terhelni, de maradjunk az ésszerű keretek közt.
Én pl az ezerjó egy részét azért fogom fejművelésbe csinálni, mert nagyon jó minőséget produkál. Igaz nem szeretek a földön bóklászni, mert se a derekam se a térdem nem bírja.
Na de térjünk vissza a csemegére.
A mathiász jánosné muskotályról nincs véletlenül egy olyan komplett leírásod? Nekem van egy tő, de kezdek bizonytalan lenni, hogy az-e vagy sem.
Meg van egy másik fajta, az valami sárga bogyójú, erős növekedésű ropogós csemege szőlő, a fürtje hengeres, nem túl nagy. Jól bírja a terhelést, darazsak alig eszik, tőkén tartható, nem reped, nem hullik. Majd teszek fel képet, azon agyalok, hogy abból még lugast is nevelnék, csak majd sikerüljön beazonosítani :)
.A bakművelés egyik hátránya,hogy a "kehely" belsejében kisebb a légmozgás,a gombák könnyebben megtelepednek,mint a szellősebb kordonos művelésnél.
Az enyém nem igazi bakművelés, mert hagyom szanaszét a vesszőket nőni--van bőven helyem.
Nem kötözöm, csak egyet a szálvesszőt... tkp csak arra figyelek, hogy ne legyen a földön. Mivel fű-pontosabban, ami akar nőni-- van a mindenhol már, igy ha fekszik is a földön--mert eltört az ócska "karó"- nem izgalmas, nem betegszik meg. A fű közül nem "jön" a betegség a csupasz földről és főleg a betonról viszont "ezerrel".
Kötözni--gyerekkori emlék s tapasztalat-- a permetezés miatt kellett elsősorban, mert csupa lucsok lett az össze-vissza álló vesszőktől és levelektől. Mivel nem permetezek, igy nem izgulok... s nem szaladgálok az eső után, megvárom amig felszárad. Szóval nincs miért "agyonra becsomagolnom" a szőlőtőkét.
Szóval ez szellős és nincs eltakart belső rész... Azt az "igazi" bakhátas művelést nem folytatom, ami otthon volt. Nem fedek, nem nyitok s nem is művelem a sorközöket sem a tőkék közét. Igy csak annyi a különbség a kordonostól, hogy alacsony .. s többnyire szálvesszőzöm. S többnyire új szálvesszőt hagyok minden évben.
Az én véleményem és tapasztalatom az,hogy mivel ezen a fórumon csemegeszőlőröl van szó,a bak-,és fejművelést általában a borszőlőknél alkalmazták.Ma már nem korszerű.A bakművelés egyik hátránya,hogy a "kehely" belsejében kisebb a légmozgás,a gombák könnyebben megtelepednek,mint a szellősebb kordonos művelésnél.A gépesített permetezés is lehetetlen,ezért ma már csak a kiskertekben lehet találkozni vele.Külföldön/Olaszország,Japán/ a csemegeszőlő termesztésben már a kordonos művelésmód is elavultnak számít.A legújabb trend a kb.160-180 cm.magas vízszintes lugasművelés.
Ezen a magasságon még a metszés és a szüretelés létra nélkül elvégezhető.A növényvédelem alacsony gépekkel elvégezhető,ráadásul a permetlé a levél fonákját éri,ami tökéletes takarékos védelmet biztosít.
Én vitatkoznék,hogy a bak-,vagy fejművelés esetén jobb ízű a szőlő.Ez elsősorban nem a metszésmódon múlik.
Elsősorban azon,hogy milyen a fajta.A szőlő ízét a napos órák száma,az éves hőmennyiség,a víz, a talaj kondíciója,valamint a benne levő ásványi anyagok befolyásolják.
Nálam 1x1-es a tenyészterület. Ez maga a kánaán, ezek szerint másnak is van még tőkeművelésű szőlője. A húsz év alatt amióta meghalt a nagyapám azóta egy helyen láttam közelebbről ilyen szőlőt, de az Sárfehér volt és Otelló azt pedig csak két szemre metszették, meg még valami borszőlő, de csemegét csak kordonon láttam, és azért nem ugyanaz a metszése.
Amikor első évben metszettem, bizony egyik kezemben a könyv, és a másik kezemben a metszőolló volt, és sehogy se akart úgy állni, ahogy a könyvben.
Azóta kísérletezgetek a különböző fajtákkal, hogy melyiket hogyan metsszem. A karikás lekötéstől a segédkarós lehúzásig mindent kipróbáltam. De sokkal könnyebb, ha az okosabbaktól tanul az ember, mint kísérletezgetni. Nagyon sokat tanultam tőletek, amíg olvasgattam a hozzászólásokat.
Középmagas kordonon van nem volt túlterhelve már csak azért se mert fiatal tőke,nem számoltam de kb.6 fürt volt rajta.Fajtát azért nem tudtam mert Én ezt Hamburgi muskotálynak vettem,de nem bánom hogy ez lett mert szerintem finom szőlő.
Akkor tényleg félre értettelek! Alap esetben a bak művelés minőségibbnek mondják, mint a kordont. (én nem foglalok állást, mind2-nek van előnye/hátránya)
Tudni kéne milyen fajta is, hogy könnyebb legyen eldönteni mennyire érdemes terhelni. De legalább a fürt méretét/súlyát.
Félreértettél, az én bakművelésűm a finomabb ízre, még a roppanóssága is más az egyforma szőlőknek.
Megfogadom a tanácsodat, és jövőre kevesebb termőalappal kevesebb fürtöt hagyok, hátha jobban beérik ez a szőlő, eszembe se jutott, hogy esetleg a túlterhelés miatt nem érik be. Hosszú, keskeny, laza nem túl nagy fürtjei vannak és ebből kb. 10 fürt van tőkénként.
A korábbi szőlők simán megnevelik ezt a fürt mennyiséget, persze legalább ötven évesek a tőkék.
Idő függő is, de általában fürtzáródás előtt, mikor már látom, hogy mennyi lesz a várható fürt mennyiség.
Az hogy a kordonosabb finomabb ez nem alapvető dolog. Lehet neki kisebb a terhelés, jobb helyen van a tőke, több fény éri, jobban nyomja rá a műtrágyát. Szóval sok dologtól függhet. Bak művelésen is lehet nagyon jó minőséget csinálni, csak nem kell túl terhelni. Én mondjuk 4 termő alapnál nem hagynék többet és termő alaponként hagynék 1-2 fürtöt. Mathiasznál pl ez a terhelés bőőven elég is, sőt.
Mikor szoktad a fürtöket ritkítani, mert én is hasonlóan metszek, csak 5-6 termőalappal is az erős tőkéken. Utána ritkítom a fürtöket, csak nem tudom mi ennek az ideje, idén már egész nagyok voltak, vödörszámra vittem a komposztra a zöld szőlőt. (hamarabb nem volt időm). Meg a zöldmunkát nem szeretem, amikor válogatom a sok átláthatatlan vessző közül amelyiken nincs termés, és jövőre nem használom fel, azt levágom, meg amelyik magasabban van fürtös vessző azt is visszavágom, mert próbálom lefele nyomni a tőkét, csak nem merek ennyire erősen metszeni mint te, de lehet, hogy egyszerűbb lenne a zöld munka is, ha kevesebb vesszőt hagyok.
Én azért maradok a bakművelésnél, mert a fajtákkal meg vagyok elégedve, és amikor ritkítottam a szőlőket a szomszédomnak adtam öreg tőkét ami útban volt, és ő kordonosakat csinált belőle, sokkal finomabb íze van az én alacsony művelésű szőlőmnek mint az ő kordonosának. (Mathiász Jánosné muskotály és Pannónia kincse volt.)
Igen erre én is gondoltam, tavaly Afuz Alit bujtattam és ültettem napos helyre, ez a fajta még nem került sorra, de igazad van tavasszal erről is bujtatok le és keresek neki naposabb helyet.
Az itáliát 2-4 világos rügyre metszem és általában 3 termőalap van. Ebből következik a kötelezően ritkítom a fürtök számát. Idén ez elmaradt, nagyobb lett a terhelés, az ősz nedves így a beérés is vontatott.
Persze fajta függő, hogy mely fajtát milyen hosszú csapra kell metszeni. De én általában 3-4 világos rügytől nem metszek hosszabbra.
Volt egy fajta, ízre mint a saszla, lédús, kerek bogyó, erős növekedésű felálló hajtásrendszerű, csak fél szálvesszőn hajlandó teremni, mire beérne a darazsak meg is eszik... Na azt kivágtam... Leet vmi jó fajta csak vmi leromlott tőke, v passz, de többet nem kellene.
Az 5 fürt nem írott szabály, az itáliára írtam. vannak szőlők amelyek jobb kondiba vannak és jobban terhelem, a bor szőlőknél ahol kisebb a fürt méret ott is több fürt van. A mathiász jánost pl idén erősen leterheltem. Na azt se kellett volna. Az itália hiába van jó kondiba, ha kései érésű.
A kordont azért terhelheted jobban, mert alap esetben nagyobb a tenyész terület. De egy gyenge kondíciójú kordon is a következő évbe kevesebbet terem.
Én is amelyiket idén tudatosan jobban leterheltem, jövőre csak éppen annyit hagyok, hogy egyek róla. Persze ez így nem jó, mivel minden évben azonosan kellene terhelni. Nekem a csemegék többsége a most megvett szomszéd telkéről van, amelyet bár évekig gondoztam, de nem variálhattam sokat. Mostmár ki fogom pucolni az összes tőkét, megtrágyázom a helyét, pihentetem és újra beültetem. A csemegék itt már kordonosak lesznek. Fajtától függően guyot vagy rövid-hosszú csapos műveléssel
Viszont a fejművelést se hagyom ki, az ezerjóból tuti lesz legalább 50 fejművelésű tőke is.
Nekem az Itália már két hete beérett,középmagas kordonon van.Minden évben teljesen beérik,igaz,én a Dél-Alföldön lakom/Csongrád -megye/.Egyébként ebben az évben szinte minden csemegeszőlő korábban érik egy két héttel.Főleg az augusztusiak.
Olyan szőlőt nem szabad megtartani,ami 4-5 évente érik be,mert csak a helyet foglalja.
Ha ilyen ritkán érik be,és ragaszkodsz hozzá--mert finom-- érdemes lenne közvetlenül a napsütötte ház D-i falának tövébe ültetni egyet, hogy minden évben beérjen. Egyébként az Afuz Aliról is ezt olvastam.
Ismerősömnek vettünk múlt ősszel egy tövet, és nála a fal tövéhez közel (egészen nem lehetett mert vastag beton veszi körül, azt feltörni?) ültettük.
