"Egyébként meg semmi sem bizonyítja hogy az általad pejoratív értelemben használt ősember a ma használt "fejlett" beszéddel operált volna." Az ősember-t nem pejoratív értelemben használom, hanem az emberré válás - és a beszéd kialakulása szempontjából - egy olyan állomásnak, mely köztes állapot az ember és a még nem emberként nevezhető főemlősök között. "Az ősember tudományos, mára a köznyelvbe átment kifejezés, amely alatt az ember evolúciójának egy szintjét értjük. [...] Az ősember fázist a majomember (Pithecanthropus), majd az előember (Archanthropus) előzi meg és a mai ember (Neanthropus) követi. Ezek nem rendszertani kifejezések, hanem gyűjtőnevek." Írja a Wiki szócikke...
Egy árva szóval nem említettem, hogy az "ősember a ma használt "fejlett" beszéddel operált volna." Ellenkezőleg, azt állítottam mindvégig, hogy pusztán hangok (és testbeszéd) azaz egy-két hangból álló ősgyökök segítségével folytatott egyfajta kezdetleged kommunikációt. Te akarod mindenáron erőltetni, hogy az őseink három-, vagy többhangú gyököket ejtett ki...
"Az első szint mondjuk az a bennszülött törzsi típusú "ungala--bungala" féle nyelv. " Nem, nem ez volt az első szint, mert ehhez már több hangot is ki kellett ejteni egymás után, és azt meg is kellett volna érteni, de erre még nem volt az ősember sem a hangképző szervek, sem pedig az agy fejlettsége tekintetében alkalmas. Ez tény kérdése, s ezen nem is érdemes vitatkozni...
"De bárhogyan is volt, egyáltalán nem biztos hogy a pejoratív értelemben közölt "ősember" beszédének túl sok köze van a mai felépített nyelvhez. Találgatásokra meg nem lehet alapozni, mivel nincs a birtokunkban ősemberes hangfelvétel.))" Szó sincs találgatásokról, a főemlősök - és más állatok is - hangokkal + testbeszéddel kommunikálnak egymással. Igaz nem túl bő a "szókincsük", de már van egyes hangoknak jelentése náluk is.
"2: FOR gyökérszó : Ez az a téma, ahol még a "hivatalos" és az alternatív nyelvészet képviselői is többé kevésbé egybehangzót állítanak, miszerint FOR hangutánzó/hangfestő tő," Mert képtelenek az orruknál tovább látni... Ui. NEM a gyök a hangutánzó, hanem a gyökben lévő hangok. Ez vonatkozik a később felsorolt PÖR, GÖR, KER, TÖR gyökökre is!
"Persze hogy különbözőek a szavak. Mert pontosítva vannak, így van önálló jelentésük. " És ki pontosította? És hogyan? Ha meg pontosították, akkor nyilván nem ugyan az a jelentésük.
Annyiszor kértem már, hogy írd/írjátok le, hogy kell ezt a folyamatot elképzelni?
Eszemben sincs szőrszálakat hasogatni, csupán szerintem nincs a FER és FOR között ilyen megállapítható "erősségi" jelentés, egyszer az egyiknél, míg a másszor meg a másik esetén találkozhatunk erősebb jelenséggel. A FERGETEG esetén mindenképp itt erősebb a jelenség mint a FOR társánál. De szerintem ez nem is számít benne.
De itt legalább a FORGÁS kapcsolódás legalább nem vitatott esetünkben...
Vezessük már be azt hogy mikor írsz egy hozzászólásra, akkor elolvasod az addig már megjelenített újakat is, mert sokszor kerülünk abba a helyzetbe így hogy a kérdéses dolog később már részben vagy egészben meg van már válaszolva a későbbiekben.
Most is gyanús ez, a 3381 gyanúsan nagyrészt választ is ad ezekre...
"A fer az illető állapotnak, vagy cselekedetnek kisebb, a for nagyobb fokát jelenti. Innen: ferdűl, am. félre hajol, de nem egészen; fordúl egészen eltér elébbi állásától. (Cz-Fo)"
Sajnos, nem tudom C-F-től megkérdezni: Miért? - Valószínűleg nem lenne rá válaszuk...
Megjegyzem, ezek szerint a görbe is csak egy kisebb foka a for-nak...
FOR, FÚR, FÜR... gyökökkel kapcsolatban továbbra is az a véleményem, hogy ezek nem azonosak, nem FOR jelentésűek, hanem mindnek megvan a saját jelentésköre:
A FORnak a gorgás a FÚRnak a fúrás, a FÜRnek a fürkészés... Ha mind FOR gyök lenne, akkor nem lenne különbség közöttük, Ez olyan egyszerű, mint a faék.
Sokadszor írom: A gyökök jelentésbeli hasonlósága nem jelent azonosságot.
Ha a gondolatmeneted követjük akkor a KER, GÖR, SER, SÜR, TÉRül, de még a KASZál gyök is forgás jelentésű...
1. : Egy minta, azaz hallás alapján történik a beszédtanulás is. Mondhatjuk ösztönösen hangutánzóak vagyunk, hiszen voltaképpen ezt tesszük a beszédünk korai szakaszában is, utánozzuk a hallottakat. Magyarországon is és Mexikóban is ez így megy.
Többé vagy kevésbé mindenki idővel megtanul beszélni , mármint elégséges hallással így történik. Pedig rengeteg elhanyagolt gyerek van, vagy épp nevelőotthonban nő fel. Gyakorlatilag egy bekapcsolt tévé is hallható beszédet közvetíthet, vagy épp ingerszegényebb közegben még akár egy Kossuth Rádió is jól jöhet ebből a szempontból nézve. Más kérdés ez utóbbinál mellékhatásként egy agymosott zombi fejlődhet ki előttünk.)) De beszédfejlesztőként jobb híján még egy bármilyen rádióadás is megteszi, ahol szövegelnek is sokat az valamelyest már jó lehet a célra.
Egyébként meg semmi sem bizonyítja hogy az általad pejoratív értelemben használt ősember a ma használt "fejlett" beszéddel operált volna. Simán el lehet képzelni hogy ennek a nyelv dolognak is "két szintje" van.
Az első szint mondjuk az a bennszülött törzsi típusú "ungala--bungala" féle nyelv. Alapbeszédre alkalmas korlátokkal, de nem fog ezzel verset elemezni, meg az életről filozofálgatni hosszasan társaival.
A második szint meg lehet akár egy találmány is, amelyet az akkori korszakos "géniuszok" létrehoztak akár már tudatosan is. A jó példa meg ragadós lehet, ha látják hogy X és Y sokkal hatékonyabb, akkor a többi is megpróbálja követni őket. Annyi mindent feltaláltunk a világon, miért is ne lehetne közte az "árnyaltan kifejező nyelv" is éppen a listán... Persze alakulhatott mindez csak természetesen.
De bárhogyan is volt, egyáltalán nem biztos hogy a pejoratív értelemben közölt "ősember" beszédének túl sok köze van a mai felépített nyelvhez. Találgatásokra meg nem lehet alapozni, mivel nincs a birtokunkban ősemberes hangfelvétel.))
2: FOR gyökérszó : Ez az a téma, ahol még a "hivatalos" és az alternatív nyelvészet képviselői is többé kevésbé egybehangzót állítanak, miszerint FOR hangutánzó/hangfestő tő, melyből a FORR és a "forog" is készült.
Mások szerint a FORR : " Valamely híg vagy felolvasztott szilárd test a tűz ereje által élénk mozgásba, FORGÁSBA JŐ, bugyborékol." ------- amelynek teszem hozzá egyértelműen FRR-FRR-FRR a hangjelensége.
Nem tudom neked ez miért nem jó, mikor ez olyan egyértelmű, csak kapcsolj be egy vízforralót és az igazság meg fog nyilvánulni hamarosan a valóságban is.)) De a fúrás, fürdés, forrásvizek hangjait is hozhatjuk. De ha valaki szerint a macska "nyaú" az röfögés, akkor már nem könnyű mit tenni.
3: FARAGÓ--FOROGÓ
Persze hogy különbözőek a szavak. Mert pontosítva vannak, így van önálló jelentésük. A tágabb értelmű gyökérszó a közös bennük. Illetve jelen esetben ez több, mert gyakorlatilag azonos képzésűek is, vélhetően a másodiknak készült szó az első tudatos akcentusos módosítása. Azaz azt már nem kellett külön az elejéről építeni fel.
4: Már sokadjára mondom : Tudjunk már végre különbséget tenni értelmezés és a konkrét hangalak miértje közé. Ha egy szó direkt hangutánzó gyökre épül, akkor teljesen független az hogy mi mindennel tudjuk épp még összefüggésbe hozni, akkor is előttünk lesz egy nem fantom, hanem egy valós hangalak ami egy valós hangjelenséghez kötődik.
PÖR dolgot már sokszor levezettük a tűzből, valószínűleg hangutánzó. A KÖR szerintem a GÖR(R) képzete, utóbbi a gurítás/görgetés GRR hangjaiból . A kör viszont már egy formát jelenít meg. A "T-R " szavak gyakran TÉR értelműek, ha ige a szó akkor valamiféleképpen azt változtatja meg/módosítja :
TAROL és TÖRÖL is a TÉRREL kapcsolatos, azon változtat. TEREL is a TÉRben helyez el. Ahogyan a TÁROL szó is. TÚR is a TÉR szava. TOR is, csak a TOR már a felmagasodott TÉR. TORLASZ/TORONY stb...
Nem zárom ki hogy ez is hangutánzó eredetű. De azt sem hogy nem az. Ha hangjelenségből van, akkor ki kéne találni hogy mihez köthető. SEReg SZER SZORzottság értelmű gyökérszón. BÚRa/BURok meg a BORítás értelmű gyökérszóból van. Ezek mind különböző gyökszavak, mert van már önálló jelentésük szótőként is, amelyek különböznek egymástól.
Akkor is különböznek ha épp közösíthetőek hol épp forgással, hol épp a körértelemmel, de a pontos hangalak mást vett célba értelmileg, a BORítás sem mindig körforma, lég egy könyvborítóra gondolni, már nem stimmelne úgy. Vagy ha valami a földre BORul, akkor sem körről van szó, hanem valamiről ami a talajt ezáltal BORítja. Egy részét csak. Ez a gyök lehet szintén hangutánzó, a BORULÁS ROBajszerű hangjai által éppen...
Sanskrit vatah "enclosure," Old Persian *pari-varaka "protective;" Old Church Slavonic vora "sealed, closed," vreti "shut;" Old Irish feronn "field," properly "enclosed land;" Old English wer "dam, fence, enclosure,"
"Már hogy a fenébe ne lett volna képes. Egy baba is képes rá aki még beszélni sem tud."
Persze... Mindjárt a nagy Révaival kezdi A-Z-ig pont, vessző nélkül egyben...
Először a legegyszerűbb magánhangzóval az A hanggal kezdi. Minden A, ami körülötte van.
Azután a legegyszerűbb mássalhangzók a M, P, B próbálgatásai következnek.
Ezután összerakja a meglévőket: MA... PA.... Ba...
Majd rájön, hogy ezeket megismételheti (mert így hallja a szüleitől) MAMA, PAPA, BABA...
Vagy fel is cserélheti: AP.... APA,
Ezután jön az N, Ny hang: An...Any, ANyA
Majd szépen sorba az összes többi hang.
És mindezt úgy, hogy egyfolytában tanítják!!! Az ősembert senki nem tanította beszélni, magától kellett megtanulnia...
A gyerek magától meg sem tanulna beszélni, csupán néhány felismerhetetlen hang kiadására lenne képes.
"FOR gyök...."
"Ezen nincs mit vitáznom, egyértelműen hangutánzó."
Neked igen, nekem nem...
" FARAGÓ---FOROGÓ , nem igaz hogy nem akarod észrevenni a teljesen egyértelműt. "
Odáig rendben van, hogy a FOR gyök forgással kapcsolatos, de az ettől különbözőek már nem lehetnek azok, hiszen azért különböznek, mert más a jelentésük. Különben miért különböznének alakilag egymástól, ha nem azért, mert más a jelentésük?
" GÖRdítsünk, GURítsunk valami nehezebbet odakinn, GRR-GRRR féle hangok lesznek. Ez nem F-RR hang."
De azt nem tagadhatod, hogy mindkét mozgás forgó. Ha pedig forgó, akkor nincs jelentésbeli különbség a két gyök között..., továbbá a KERék, PÖRög, SEReg, BURok, BÚRa, HURok, TÖRöl, TÚR gyökök között sem, mert ezeket is össze tudod kötni a forgással.
Ezek a gyökök milyen hangokat utánoznak?
Nem csak a hasonlóságot, hanem a különbözőséget is észre kell ám venni!
WHORE : kurva, szajha, lotyó, ribanc -------- Ez már egy átírt kezdőhangú szó, KÚRÓ lehet a szavunk.
Előbb a germán HURE és hasonlókra változtatta a K hangos eredetit. Proto-Indo-European ("loved") fordításban ismert már "kéh-ros" szót, ez még eléggé jól hasonlít a KÚRÓS szavunkra.
A szláv nyelv nagyjából megőrizte ezt a "kurva" dolgot eredetiben, ugye ez már egy magyar nyelv által ragozott szó elég egyértelműen. Latin nyelv CARUS formára módosított. Jiddis nyelv még "kurve" használt, és a spanyolban is létezik GUARRA hangalak.
SHADOW : árnyék, árny, kísértet, szellem ---------- Ez már úgy megváltozott hogy ebből nem is venni már észre miről szólhat, a régi germán alakok viszont eléggé beszédesek. Szerintem jó eséllyel SZAKADÓ/SZAKADVA az eredeti szavunk.
Régi angolban : SCHADOWE, SCHADWE, SCEADWE formák. Ősgermán SKADU, SKADWAZ
Afrikaans : SKADUWEE, SKADU. Örmény SUK, itt csak a rövid gyökérszó van. Holland SCHADUW, német SCHATTEN és SCHADDE (SZAKADT) . Gót SCHADUS (SZAKADÓS), Manx SCADOO és még világszerte fordulnak elő hasonlók.
WASTE : hulladék, selejt, pazarol, csökken, elVESZTeget ---------------- Nem véletlen a kiemelés, ezzel meg is vagyunk.)) A "puszta" szóhoz ennek nincs köze, az egy másik és másból épült hangalak. Ezt csak azért írom, mert ilyet is hallottam már. A VESZÍT/VESZT a pontos ragozott magyar kifejezés amit használnak.
A német WÜSTEN valóban jelent sivatagot és pusztaságot is, de ezek elVESZETT helyekként a V hangos fogalomból képződhetnek ugyanúgy logikusan. Ugyanakkor a WASTED LOVE angolul az elVESZTETT szerelmet jelenti egyértelműen.
HELLO/HALLO : Ezt is megértük hogy Wikiszótárt fogunk idézni ! )) Szinte hihetetlen de most egy teljesen frankó leírással találkozni. Lehet titokban beszabadult oda egy igazi nyelvész is valahogy....
Szóval ez a magyarázatuk :
" heló< angol hello <hallo (köszönés <halló) < magyar : hallom (Puskás Tivadar első szava a bostoni (világelső) telefonközpont kipróbálásakor. < HALL ige .
A fer az illető állapotnak, vagy cselekedetnek kisebb, a for nagyobb fokát jelenti. Innen: ferdűl, am. félre hajol, de nem egészen; fordúl egészen eltér elébbi állásától. (Cz-Fo)
FURKÓ : bunkósbot végén ez egy átFÚRt rész, mert ide egy karika kerül bele. Tehát ez is a FÚR szóból van, a FÚR meg FORgó mozgás. FÚRt bot !
FÖRMED : haragos felindult "beszólás" A FORR/FORRongás dologból lehet ez, az meg már megint forgással jár. A förmed szóban nyilván már csak közvetett ez a kapcsolat.
FURCSA : ez is a FÚR szóból származik. A fúrók ilyen csavarosak, nem egyenesek . Ami meg nem egyenes dolog, az csavaros és tekervényes, tehát FÚRcsa. Direkt helytelenül írva hogy látszódjon a lényeg.
FÁRAD : ezt még nem tudom biztosra. Lehet hogy épp a FAR szóhoz van köze, leül aki fáradt. Ez még gondolkodós eset.
FÉRFI/FÉRJ : férfi az egy összetett szó már. Második része FIÚ eredetileg. Aki meg IFIÚ/IFJÚ
De akkor mi a FÉR ???... Szerintem vonjuk be a FELeséget is a sztoriba, így értjük meg. A feleség az egyik FELE a dolognak, a férj meg a másik FÉLJE (FÉRJE) a dolognak. Régen látni L hanggal is leírva ezt, azaz kimutathatóan meg is van. Talán csak nem akarták a félelem szóval folyton összekevergetni a különböző ragozásoknál és inkább R lett a megszokott idővel. Erre tudok logikusan gondolni.
A fiú még ifjú. A férfi meg régen a férj fiút jelenthette, tehát a házas embert ! Azaz ez a szó nem forgásértelmű FOR gyökeres.
FÜRGE : Ez viszont annál inkább a forgásról szól. FIREG--FEREG--FOROG--FÜRGE ...
FIRKA : ÍRKÁL-ból alakulhatott a FIRKÁL, ez nem biztos hogy FORgáskapcsolatú. Bár megjegyzem gyakran körbeforgatott vonalak ezek, de az ÍRKA kapcsolat fixnek tűnik.
FÉREG : FOROG, a legjellemzőbb tulajdonságaik egyike ez nekik. Aki nem hiszi járjon utána, nézze meg őket ...
FÜRKÉSZIK : FÚRKÁSZIK rokona. Majd ugyanaz. A FÚR meg FORgómozgás.
FŰRÉSZELŐ : Ez nem forog, de itt máshogy bontandó a szó és megértjük : FŰRÉSZELŐ az egy FA- és FŰ RÉSZELŐ eszköz eredetileg. Vannak igen erős füvek is (indák, stb...) amelyekből kötél készül még mielőtt lázadás jönne.))
FURULYA : ezen a hangképző nyílásokat ki kell FÚRni a fán, így készül. FÚRás FORGÓ mozgás. És még a FÚjásra is utal a szó, ezért használjuk U magánhangzóval.
FERDE szó is egyértelműen a FORDUL témaköre. Aki egy egyenes növényi szárat elFERDÍT, az nem éppen hogy azt elFORDÍT-ja ? .)) BINGÓ, megvagyunk, itt szinte ugyanazt mondjuk mindkét szóval.
FERDÜLŐ--FORDULÓ vegyük már észre a nyilvánvaló kapcsolatot, amely közvetlen...
"...az ember nem volt képes három, vagy több hangokat artikulálni..."
Már hogy a fenébe ne lett volna képes. Egy baba is képes rá aki még beszélni sem tud. Lehet hogy még a hangkészlet felét ki sem tudja ejteni, de amiket igen azt nagyon is összefűzi több hangosra is simán.
"FOR gyök...."
Ezen nincs mit vitáznom, egyértelműen hangutánzó. Forrásban lévő víz hangjai, forrásvíz hangjai, fúró mozdulat hangjai. Természetben is van FÜRkész a rovarvilágban. Furkászik bizony. Fürdés közben is a FRR hangok jönnek. De aki nem akarja érteni azzal mit csináljunk...
Simán lehet hogy a faeszterga hozta el a FARAG szót és előtte nem is azt használtuk hanem mást. Ezt nem tudhatjuk biztosan. De azt biztosan tudhatjuk hogy a cuccosunk FOROG és FORGÓ mozgása FARAG, lesz a FORGÁCSOLÓ személy FARAGÁCS megnevezésű. De még egyszer mondom, egy sima ceruzafaragó, ami aztán nem épp egy bonyolult eszköz, ott is FORGATUNK. FARAGÓ---FOROGÓ , nem igaz hogy nem akarod észrevenni a teljesen egyértelműt.
GUR dolgot már mondtam, GÖRdítsünk, GURítsunk valami nehezebbet odakinn, GRR-GRRR féle hangok lesznek. Ez nem F-RR hang. Igen, ez az ősi nagy különbség !
A súroláskor SRR-sRR-sRR hangok amiket hallunk, így ezek egyben lényegesek...
"Bocs, de te meg azt nem veszed észre, hogy ezek összetett szavak. Ősgyökökből állnak és együtt alkotnak egy gyököt."
Egyfolytában ezt próbálom megértetni mindenkivel, kevés sikerrel, mert bár mint Te is most hangoztatod ennek törvényszerűségét, a gyakorlatban szinte azonnal átváltasz a gyökök jelentésére, és figyelmen kívül hagyod a hangok jelentését.
"A kettő együtt viszont forgást jelent."
Na, itt a példa... Máris a gyök jelentését nézed, s azt hiszed, hogy igaz, pedig nem... A písai FeR-de torony szerinted forog? Aki el FáR-ad forogni, vagy leülni szokott?
A FéR-fi, FéR-j forog? És a FéR-eg? Aki FiR-kál, FiR-tat, FöR-med,, FuR-a, FuR-kó, FuR-csa, FuR-ulyáz, FüR-dik, FüR-ge, FüR-készik, FüR-tös, FűR-észel mennyit forog percenként?
"Többször volt ez már téma, nem tudom miért kell értetlenkedni. A természeti és az ember által létrehozott hangjelenségek a legtöbb esetben nem egyetlen hangból állnak , hanem hangpárokból illetve hanghármasokból."
Egyelőre Te nem vagy hajlandó megérteni, hogy az ember nem volt képes három, vagy több hangokat artikulálni, mert sem az agya, sem a beszéd szervei erre nem voltak még alkalmasak, ezért a hangutánzás csupán egy, uszkve két hangból állhatott. Ez olyan alapvetés, amit minden embernek aki a nyelv kialakulásával foglalkozik a szeme előtt kell, hogy tartson. Enélkül képtelenség a gyökök jelentésbeli és alaki összefüggései közt rendet vágni.
A FOR gyök nem hangutánzó, mert nincs ilyen hang a természetben. Legföljebb az F és az R hang lehet hangutánzó. A fúrásnak, forgácsolásnak nincs FOR hangja, leginkább a súrlódáshoz hasomló.
Amúgy az F hang a FEL gyökben is szerepel, és az áramló levegő hangját utánozza: FÚ(J). És van forgó szél is. Csak Te mindig a huszadik század körülményeit veszed alapul, s nem érted, hogy a millió évvel ezelőtt élt elődeink környezete, tevékenysége merőben más volt, mint ma, viszont a beszéd kialakulása akkoriban történt, s nem a mai feltételek közt.
"FÜRDŐ : Ez is FRR-FRR csak idézzük már fel ezt a jellegzetes pancsolós hangot."
Igen, a pancsolás jellegzetes hangja a fürdésnek, de épeszű ember nem forogva fürdik, hanem beleáll a vízbe és lemossa magáról a szennyeződést.
"FARAG : Mindenképp FOROG valami, vagy a penge vagy a munkadarab."
Leginkább egyik sem. Akkor is faragtak, mikor még nem volt faeszterga... A faragás egyenesvonalú mozgás, miközben egy éles eszközzel leválasztjuk a fölösleget az anyagról. Aki követ farag nem forog sem ő, sem a kő, amit farag. De nem forog az sem, aki egy faoszlopot farag, és a faoszlop sem, hiszen a faragás a faoszlop tengelyirányában történik....
"A G-R GUR--GÖR gyökszavát a guruló/gördülő testek GRR hangjához kötöm."
És miért nem a forgáshoz? hiszen ami gurul, gördül nyilván forog. Sokkal inkább, mint az, aki farag.
"A SAR meg inkább nevezzük S-RR hogy jobban látszódjon, az meg egy SÚRlódó/SURRanó hangjelenség sokszor."
De itt sem az S-R gyök a hangutánzó, hanem az S és az R hangok.
Még egy lényeges amit akartam : A FARAG "A" akcentusos megjelenítése nyilvánvalóan a korábbi értelmezésen felül plusz még a FA szót is behozza a rendszerbe...
Többször volt ez már téma, nem tudom miért kell értetlenkedni. A természeti és az ember által létrehozott hangjelenségek a legtöbb esetben nem egyetlen hangból állnak , hanem hangpárokból illetve hanghármasokból.
Éppen ezért lesz többhangos egy hangutánzó gyökérszó, mivel a valóságban is párhuzamosan hallhatóak egymás mellett bizonyos hangpárok vagy akár hanghármasok. Még egy 2024-es fúróhasználat esetén is épp ezt fogjuk hallani hogy FRR-FRR FORR-FURRR . De a lényege az FRR-FRR , és aligha vitatható a FORgásértelme egy fúrónak. A magánhangzó kicsit nehezebben értelmezhető halláskor, de azért itt-ott az is megjelenik olykor a műveletünk közben, na meg ki is kell tudnunk mondani a szót is. Szóval mindenképp kell bele.
De ugyanezt halljuk egy FoRRásba jövő víznél is ami nem mellesleg egyúttal FoRRgásba is kezd jönni. Igen könnyű összepárosítani a hangjelenséget a forgómozgással, mivel gyakorta együtt járnak ezek.
A felsorolt F-R vázú szavakat igen is a forgó mozgás, illetve a hangutánzó FRR-FRRR hangjelenség közösíti. Nyilván egyénenként minden szó mást jelent, de a fentiek összekapcsolják őket.
FÜRDŐ : Ez is FRR-FRR csak idézzük már fel ezt a jellegzetes pancsolós hangot. Másrészt meg a FORDUL rokona, csak gondoljunk már a vízben úszkáló élőlényekre. Szerintem ez annyira egyértelmű. Ez a szó nem zuhanyzáskor keletkezett.)) Na meg még a vízbe FÚRÓDÓ test is FÜR(Ö)DŐ , még így is kapcsolódónak látszik. És értelme is van.
FARAG : Mindenképp FOROG valami, vagy a penge vagy a munkadarab. Legegyszerűbb ceruzafaragónál is forgatunk. FÚR szónak is rokona, ami meg eleve FORgómozgás. Régen FARAGÁCS is hívták a FORGÁCS embert, gondolom az azért eléggé egyértelmű hogy a FORGÁCS szónak van némi köze a FORGÁS dologhoz. Mert forgómegmunkálás eredménye ! Ez a lényeg.
Semmilyen ellentmondásba nem keveredtem, én annyit állítottam hogy az F-R dolog a forgásértelmű gyökérszó. A többire nem állítottam ilyet, mindössze annyit hogy akár azokból is létrehozható egy-egy esetben rokonértelmű szó. Különbség.
A G-R GUR--GÖR gyökszavát a guruló/gördülő testek GRR hangjához kötöm. Szerintem ebből származott el a KÖR dolog is. A SAR meg inkább nevezzük S-RR hogy jobban látszódjon, az meg egy SÚRlódó/SURRanó hangjelenség sokszor. SÜRgő ember hangja is lehet. Vagy valaki fogjon egy SARLÓ dolgot használja és füleljen közben. Elég hamar indokolt lesz a szókezdet.)) S-RR és S-RRR és S-RRR és SRR, ezt fogjuk hallani épp "véletlen" . Ja és ez SZÁROlÓ is ilyenkor, persze a SZÁRaz SZÁR hangja is ez az SZ-RRR féle hangutánzó elem...
"A kifejezetten mozgást kifejező szavaink gyakorta hangutánzó gyökre épülnek."
Mikor fogod/fogjátok megérteni, hogy nem a gyökök, hanem a hangok a hangutánzók?
Minek a hangját utánozza a FOR gyök? Vagy a SAR? Vagy a TÚR? No, és a KER? Vagy GER?
Azt kell észrevenni, mindben ott az R hang. És meg kell válaszolni, hogy miért? Ha megtalálod a választ, rá fogsz jönni, hogy ez a hang a hangutánzó. (meg arra, hogy a többi is az...)
Természetesen azzal maximálisan egyetértek, hogy különböző jelentésű gyökökről van szó, de a magyarázatod finoman szólva is sántít:
"A F-RR mögött is valós hangokat idézhetünk fel a FÚRÁS, FARAGÁS, FORRÁS, FÜRDÉS esetén F-RR a valóság hangjai ténylegesen is. Ez lett forgásértelmű gyökérszó."
NEM! A farag nem forog!!!! És aki fürdik az sem! A felsorolt szavak és gyökei NEM AZONOS JELENTÉSŰEK!!! Még csak nem is szinonimái egymásnak.
A gurul, gördül kerék, kering nem forgás értelmű a Te olvasatodban? De igen! Pedig egyik sem F-R gyök... Mégis miért forgás értelmű? Hogyan magyarázod ezt?
Nézd meg a gyökök/szavak jelentését (pl. fúr, far-ag, gur-ul, für-dik, ker-ék) mennyire különbözőek, közük sincs egymáshoz. Igaz, eddig Te is eljutottál, de mégis azonnal közös jelentést adsz nekik, mondván ez mind forgásértelmű gyökérszó. Nem érzed, mekkora ellentmondásba keveredtél?
Vagy épp azért mert függetlenek egymástól. Mint a tűz és a pir.
Ezt a problémát egyszerűen nem lehet a gyökök rokon, vagy nem rokon jelentése alapján eldönteni még akkor sem, ha alakilag hasonlóak egymáshoz, mint a sarok, forog. Ui. a sarok nem forog. Én még nem láttam utcasarkot forogni, de még egy ház sarkát sem, de asztal sarkát sem!... Ugyanakkor a tűz és a pir gyök teljesen azonos jelentésű, de teljesen különböző hangokból álló gyök.
A gyökök jelentésének vizsgálata sehova nem vezet, mert minden gyöknek van saját, külön jelentése, amik nem azonos fogalmakat takarnak.
Aki SÜRÖG az 'élénken tevékenykedve jár-kel, serénykedik'. Aki/ami forog, az meg a saját tengelye körül végez körmozgást.
Tehát két, különböző jelentésű gyökről van szó!!!
És itt van rögtön egy másik szó a SERÉNY. A serény sem forog, hiszen a serény 'gyors mozgású, tevékeny, készséges, buzgólkodó' valaki.
Ez a szó már sokkal közelebb áll a SÜRÖGhöz, nem is véletlen, hiszen két hangja is ugyan az. De ez sem azonos jelentésű az előbbivel. (Persze, itt már a toldalékok is változtatnak a szó jelentésén, így lehetséges, hogy a két gyök lényegében azonos jelentésű a kvázi azonos hangsor miatt.)
Mi okozza a "rokon" jelentést? - Mert valóban érezhető valamilyen rokoni kapcsolat köztük...
Nos ez a rokon jelentés a hangok jelentéséből fakad, hiszen azok jelentése (még akkor is, ha sokszor egy egész fogalomkörre vonatkoztak egykor - és persze, még ma is) került bele a gyökbe. Persze, hogy van "áthallás" két különböző gyök között, ha azok legalább egy azonos hangot tartalmaznak.
"Be illene bizonyítani, hogy miért létezik annyi egymástól független forgással kapcsolatos gyök egyidőben?"
Ott kezdem, hogy a sarok nem forog, ez a rokonítás hamis. Akkor is hamis, ha ma forgáspontnak használjuk amióta létezik ajtó, mert annak sarkánál volt kialakítva az ajtó elfordíthatóságát szolgáló csap, amin elfordult az egész ajtó és nem a csak a sarka.
Amúgy aki sürög néha megfordul, mert ide-oda megy, s közben szükségszerűen meg kell fordulnia. Sokszor mondjuk is: sürög-forog. De nem ez a szó jelentésének a "mondanivalója", hanem az, hogy nem egy helyben ülve csinál valamit, hanem élénken tevékenykedve jár-kel.
Külön kell választani a gyök/szó jelentését a látszólagos, belemagyarázott közös jelentéstől.
A sürög, forog , sarok szavakban/gyökökben nem a forgás a közös, (mivel aki sürög az nem a tengelye körül forog, és a sarok sem forog) hanem az R hang által bevitt dinamikus, ismétlődő mozgás. No, az tényleg közös!
"A "h" itt semmi több, mint egy hehezetes előtéthang."
Na, ne viccelj már! Ezt úgy érted, hogya Thargitaosz Argitaosz, a Hargita Argita, a harc arc, a harcol arcol, a harsány arsány, a haramia arami volt eredetileg?
"Egy hang nem mindig ősgyök!"
A hangokat nem volt szokás "potyára" kitalálni. Azért alkottunk, alakítottunk ki különböző hangokat, hogy azokkal valamilyen fogalmakat jelöljünk. Minden hangnak megvolt (mert meg kellett, hogy legyen) a maga jelentése, különben mi a fenének küzdöttünk volna velük?
Más nyelvekben hiányzanak nálunk használatos hangok, és a mi nyelvünkből is hiányzanak mások által használtak, de az nem jellemző, hogy egy hang minden ok nélkül bekerül egy nyelv hangkészletébe.
"Van!
V. Géza egész életműve erről szól."
Ő sem tudott írásos emléket (komplett leíró szöveget) felmutatni...
Egyébként is elsősorban a jelek hieroglifikus jellegét vizsgálta igazolandó, hogy a rovásírás kezdetben hieroglif írás volt. Így max. szavakat tulajdonított egy-egy írásjelnek, de ezt sem szkíta jelkészletnek tartotta. Nem is tehette, mert régebbiek a szkíták megjelenésénél.
"Ha a hunok meghatározó eleme a magyarság volt, akkor ez nem is lehet vitás."
De a magyar nem hun. Két, különböző kultúrkör. Erre utal a kétféle eredetmondánk, a kétféle népnevünk, a kétféle hagyományaink, stb...
"Nem hármashalom toronytemplommal, hanem a toronytemplom az a hármashalom, a hegyek-hegye megfelelője."
A hármashalom akár honnan nézzük is, semmiképp nem hasonlít toronytemplomhoz: Három halom van egymás mellett.
"Egyértelmű, hogy a toronytemplom a világfa, világoszlop, világtengely egy formája."
Meglehet, de a hármashalomból ez nem olvasható ki. Belemagyarázni lehet, de ennek nincs tartalmi értéke, csupán okoskodás.
A toronytemplom EGY torony és nem három, kb egyforma halom. Épp ezért világtengely, világoszlop sem lehet, mert nem ezek képét közvetíti. (Három db. halom nem lehet egy db tengely, vagy oszlop.)
A kifejezetten mozgást kifejező szavaink gyakorta hangutánzó gyökre épülnek. Annak valamilyen hallható jelenségét idézi fel. És épp ezért függetlenek egymástól az ilyen hangutánzó gyökök mert az a lényege hogy mást és mást hall az ember az egyiknél és a másik esetében.
Ugyanez a viszony áll fenn a SAR és a FOR gyökérszavak esetében. Ezek egymástól élesen elkülönülő hanghatások , éppen ezért nem is keverhetjük össze őket egymással.
Az első hangunk amolyan súrlódós (S-RR) , a másik meg a forró (forr(on)gó) vizet idéző F-RRR valós hangjelenségre épít. Tehát annyira más a kettő még hallásra is hogy ezeket nem vehetjük egy kalap alá, meg egymás változatainak sem, csak mert a két gyökön akad épp rokonértelmű szó.
A F-RR mögött is valós hangokat idézhetünk fel a FÚRÁS, FARAGÁS, FORRÁS, FÜRDÉS esetén F-RR a valóság hangjai ténylegesen is. Ez lett forgásértelmű gyökérszó.
A S-RR hang egészen más, és ezért nem = a forog dologgal a SÜRÖG. Van ugyan rokonértelme, de egészen más. Eleve utóbbinál nem kell szükségszerűen forogni sem, mert a szó lényege hogy élénken tevékenykedve jár-kel valaki egy cél érdekében. Mozoghat épp cikk-cakkban is vagy A és B pont közt fel és alá de egyenesen.
A SÜRÖG esetén az élénk ide-oda mozgás SÚRlódó-SURRanó hangjai lehetnek a lényegesek. Illetve a szóban még érezni a SŰRŰ és SÜRGŐSSÉG fogalmát is. De egy forgó óramutatóra én még nem hallottam olyat hogy az bárkinek sürgött volna valaha.)) Ha a forgásrésze a dolognak hangsúlyosabb, akkor használják amúgy ikerítve hogy "sürgés--forgás" .
Amúgy meg teljesen különböző gyökérszavakból is meg lehet nevezni egy dolgot. Például egyik TIZENKILENC, a másik meg EGY HÍJÁN HÚSZ . De gondoljunk csak valamilyen gyors helyváltoztatást kifejező szavunkra, hát elképesztő hogy hányféleképpen választhatunk erre ki szót. És majd ugyanaz sok-sok különböző gyökérszóból is lehetséges erre...
