Hát, keltetőépítős "irodalomnak" a topicot tudom ajánlani! :-D
Nagyon sok ötlet, megoldás részletesen le van már írva!
Ezúton szeretném megkérni a kedves keltetős-társakat arra, hogy házi készítésű keltetőinkről anyagot gyűjtve, egy magyar nyelvű keltetőépítős honlap létrehozását segítsék anyagaik mailben elküldésével! Természetesen minden beérkezett anyag külön névvel, megjegyzésekkel ellátott önálló oldalon szerepelne, csak egycsokorba szeretném összefogni a sok ötletes megoldást, és hasznos információt!
Amennyiben egyetértetek, és szeretnétek az oldal létrejöttét, várom a képsorozatokat a publikus címemre!
Szerintem nem probléma, nekem volt, hogy a zsúfoltság miatt az első pár tíz csibe függőleges tojásból kelt ki... aztán lett annyi hely, hogy el tudtam fektetni a többit.
Szeretném a segítségeteket kérni. Vásároltam egy keltető gépet, de nem tudok románul, hogy lefordítsam a leirását, és hiába keresek a neten magyar útmutatót sehol nem bukkanok rá. Kérlek segítsetek, hogy boldogulhassak. Köszi! IO-1P TE a márkája remélem segítek vele.
Sziasztok! Péter, lenne egy kérésem. Gyakorlatilag ugyanolyan infora lenne szükségem, mint Flippynek. Én személy szerint nem igazán értek ehhez, a faterom szeret bütykölni és a meglévő mellé(amit ő csinált ugyan, de csak hőmérsékletszabályzó és fix fűtőtest van - ezt is ő rakta össze magától) szeretne egy profibbat, ahhoz kellene vmi irodalom.
Péter, ugye az nem probléma, ha a csibetojás függőlegesen áll az utolsó forgatás előtt néhány órán keresztül a pattogzásig? Ugyanis csak egy kisebb bújtatódobozt teszek be a keltetőbe, és csak a felpattant tojásokat teszem bele, mert ha betennék egy akkorát, ami elfoglalná az egész teret, akkor megszűnne a tojások közt a légáramlás. Hálós aljú bújtatót meg nem teszek be, mert abból kifolyólag beszennyeződhet a keltetőm.
A tyúktojás keltethetősége nagyban függ a törzsállomány kondíciójától, korától, tartás jellegétől. Szabadtartás esetén ha a kakas(ok) már kellőképpen ellátják a "feladatot" megkezdhető a keltetés, és az állatok viselkedését figyelve lehet látni, mikor nem érdemes már...
Megfelelően gyűjtve, és tárolva a tenyésztojást, időjárástól független a keltetés.
A csibenevelésnél ha "szép" idő van, az neked kedvez, mert nem kell nekik annyit infrázni, tehát olcsóbb a nevelés... hogy meleg lenne májusban a csibének... :-)))
hát, fóliasátorban, víz nélkül biztos nem húzza sokáig...
És ha már itt tartunk, akkor lenne még egy kérdésem: a tyúktojást mely időszakban érdemes keltetni? Mert az ősöktől azt hallom mindig, hogy: májusban már meleg lesz a kis csirkékre és a tojásokra! Igaz ez? Bár én mindig 3 adagot keltettem ki és aztán leálltam vele a következő év elejéig. A választ előre is köszönöm!
Sziasztok! Új vagyok itt a topic-ban és még az oldalon is. Kb. 8 éve foglalkozom én is keltetéssel. Van egy 100 db-os keltetőgépem és fejleszteni akarom a tudásomat ezzel kapcsolatban. Szóval máris lenne három kérdésem.
1. Valaki tud nekem küldeni valamilyen linket vagy olyan szöveges formátumot, ami keltetéssel kapcsolatos kézi könyv. Érdekelne itt az embriológia, hőfokszabályzás, páratartalom stb. stb. 2. Képeket akárki tehet fel az oldalra? (Mert ma forgattam utoljára a tojásokat és napokon belül én is "örömanya" :D leszek) 3. Páratartalom mérő eszközt honnan tudok szerezni olcsón? Vagy milyen boltban lehet azt kapni?
Lehet, hogy módosítani kellene a légcserén... ki fog száradni... :-(
fénykép a tojásró, illetve a keltetőről?? a sokszög dolog, még mindíg nem világos nekem. Ha lenne egy (vagy több) kép e gépről, kivitelezhetőbb ötletekkel tudnék szolgálni!
Rákérdeztem, a napi veszteségnek 1.5 gramm körül kell lennie! Szóval, a 4 nap alatt 6gramm körűl veszíthetett volna a tömegéből. Ennek lehet oka, a nagyon alacsony páratartalom, mert neked így folyamatosan cserélődik a keltetőtér levegője, ami miatt nagyon száraz lehet az.
Ami problémát okozhat: nagyon alacsony páratartalom, és TÚLFOGYASZTÁS! hiszen a helységet fűtöd a keltető fűtésével...
Nem nagyon értem ezt a sokszög dolgot... :-(
Ha már a keltetőben van a tojás, hűtéskor könnyű megállapítani, melyik oldalon van a légkamra, mert az az oldala előbb kihűl (ott csak a tojáshéj van).
Ebből még nem lehet az embrióra következtetni :-(
Most pontosan nem tudom, hogy mennyi idős embriónál, de ha a keltetőből kiteszed egy egyenes asztalra a tojást (amikor egyébként is hűtöd) és az mocorog az asztalon, akkor biztos lehetsz benne, hogy emu van a tojásban! :-)
Kicsit jobban rá kellett volna készülni, egy emu keltetésére, a tojást több hétig tárolhattad volna, amíg kialakul a számára megfelelő keltetési paramétereket tartani tudó eszköz.
40 csibe kelt az 50ből(53) abbol 2 teszt tojás(egy lud tojás nagyóságu amiben ket kifejlett csibe volt mindketto kifejlodve és még a csipogásukat is lehetett hallani de tul kesön segitettem nekük elpusztultak, a masik teszt tojas az a viaszos tudjátok.A többi 40 egészséges. jo eredmeny ? az elsö keltetesem de nelküetek nem sikerült volna. köszönöm:D fapeter és Oqmet nagyon köszönöm nektek:))
Tommy81: A félúton befulladt csibe halálának egész biztosan meg volt az oka. Valószínűleg torznak fejlődött ki, beteg lehetett a lába, béna volt, ezért nem tudott tovább forogni a tojásban, tehát életre nem képes. Vagy egyszerűen gyenge volt, nem tudott megmérkőzni az első nagy feladattal. Jobban járt így szegényke, úgy is elpusztult volna az első napokban.
R_józsi, a nagyüzemi tenyésztésen én is nagyon elcsodálkoztam. Dobálják ott a félidős tojásokat.
Antika83: Aranyosak. :) Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a visszamaradt szikzacskó a túl magas hőmérsékleten történő keltetés eredménye. Akkor voltak ilyen eseteim, amikor hamarabb keltek a csibék a kelleténél, de ehhez a vizsgálathoz kell a mostani keltetésem eredménye is majd.
Hali! Ogment,Pazdó,köszönöm a válaszokat a szikzacskós kérdésemre.Sajnos az idén is akadt kettő ilyen esetem,egyik sem maradt életben,pedig külön raktam őket,ahogy ti is mondtátok.Én is így szoktam,aztán vagy megmarad szegényke,vagy nem.No majd legközelebb még gondosabban próbálok eljárni,hátha sikerem lesz.De idén valószínűleg már nem lesz rá lehetőségem,ugyanis túl vagyok idei második keltetésemen is,ami már kicsit jobban sikerült mint az első,így ennyi csibe éppen elegendő nekünk.65 tojásból 54 kelt ki és úgy néz ki hogy mind meg is marad.Tehát most jöhet a keltető építés ezerrel! Íme pár kép a második bandáról.
Olvastam errol a tojas sulyveszteserol is mar,igyhat elektromos merlegen megmertem. Amikor tettem be a 590 g-os volt a tojas,aztan.kb.4 napon megmertem es pontosan 580g volt...
ez akkor te szerinted sok vagy keves?
Es meg egy eszrevetel...amikor betettem 1-2 nap mulva abszolut nem tudtam hol van a legzsak mert nem erzodott,most viszont jelentosen erzodik a tojas egyik fele es masik fele kozotti kulombseg....ezzel pedig azt is szeretnem kerdezni,hogy mindezek az adatok mennyire utalnak arra hogy el az embrio???
Amugy a kelteto gep homersekeletet ugy oldottam hogy:maga a kelteto sokszogu alakzat,ponotsan nem tudom hanyszog de kb 16 szog. eloszor megmertem a homersekletet ugy hogy le volt teljesen fedve,ugy eleg sok volt valami 38.6,sot meg 39 fok is....ezutan azt gondoltam,hogy tudom ugy is csinalni hogy ezt a sokszogu rendszert kihasznalva,nem fedem le teljesen,hanem ugy elforditom,es a sokszogek miatt kicsi resek keletkeznek az oldalan....tehat en igy kaptam meg ezt a homersekletet...-ezzel kapcsolatban valami gondom szarmazhat belole?mert amikor forgatom a tojast,egyertelmuen egyforma meleg minden oldala!
Ja es mindez a galiba azert van mert egy eleg primitiv keltetogep,igyhat nincs rajta homerseklet szabalyozo meg a tobbi extra....tehat ez egy egyszeru csirkekelteto es kesz...:P
Emut ugyan én még nem keltettem, de struccot már igen!
(viszont emukeltető építésében már besegítettem)
Az emu keltetése nem sokban különbözik a struccétól.
Mivel lámpázni nem igazán lehet, fektetve kell a keltetőbe rakni.
(nem tudni melyik oldalán van a légkamra)
A optimális keltetési hőmérséklet 35.5 - 36.6 celzius lehet, ami az inkubációs idő változását vonja magával. Ha Te 36.5 fokon keltetsz, azzal kb. 50 napra adódik a keltetési idő!
a Páratartalom szabályzása kritikus lehet, hiszen futómadarak esetén nem emelni, hanem csökkenteni kell a páratartalmat!! Optimális páratartalom kb 30%, ezt valószínóleg minden segédeszköz nélkül eléred, simán a keltető felfűtésével.
Célszerű 7 naponta a tojás tömegét ellenőrizni, mert csak így lehet következtetni a légkamra "növekedésére" (az emutojás szinte nem átvilágítható!)
A tojáson lévő világoszöld foltoknál a héj anyaga porózusabb, mint a sötétebb helyeken. Ha sok rajta a világos folt, nagy lehet a tömegveszteség!
Optimális esetben a heti tömegveszteség 10-12 gramm kell legyen, ha ettől jelentősen eltér - bármelyik irányba - elpusztul, vagy nem is volt embrió a tojásban.
bújtatáskor nem kell a páratartalmat emelni, és forgatni már nem szabad!
A bújtatás 1-3 napig tarthat, de emunál is csipog a csibe, ha már a csőre átszakította a belső héjhártyát, és tödővel lélegzik!
Ha bővebb infó érdekel, beszélek az emus kollégával!
Ez a tegnapi kép a 19. naptól,. Most pedig már van olyan pipim, amelyik csipog, egyre többen törik át a légkamrát. A forgatót még nem állítottam le.
