Bár Rast nem az a klasszikus hegymenő, de azért ezekkel és a közepesen nagy hegyekkel is viszonylag lazán elboldogul, és hát sprintben sem utolsó, úgyhogy én is azt gondolom, hogy ezt behúzhatja. Itt a sprinteknél van időjóváírás?
1. RAST Grégory ASTANA .03'46"780 42,86km/h 2. HIVERT Jonathan SKIL - SHIMANO 2" 3. FEILLU Romain AGRITUBEL 4" 4. BAZAYEV Assan ASTANA 5" 5. LARSSON Gustav TEAM SAXO BANK 6" 6. KLÖDEN Andreas ASTANA 8" ... 43. SCHÄR Michael 17" 57. IGLINSKIY Maxim 19" 62. RAIMBEKOV Bolat 20" 69. MURAVYEV Dmitriy 21" 113. DMITRIYEV Valeriy 36"
Belecsaptak a fijjug. :-) Nagyon technikás pálya volt, Robbie Hunter szerint a végén a lejtmenet 20%-os volt, lehetett kapaszkodni a családi ékszerekbe. A csapat várakozáson felül teljesített, úgy tűnik az a kis macskakő felébresztette a klasszikus sorban a vérmókust, azért merészelhette Gregy és Baza lehagyni Klödent. :-) Schleckék valamiért takarékon mentek, de egyébként se rángatta az istrángot a konkurencia. Röné Hasselbacher 27. helyen dobta be bájait, ezzel csapata legjobbja volt.
Azok után, hogy bekaristoltuk az újabb győzelmet a nagykönyvbe (Rastnak nagyon kijárt már), lássuk mi sülhet ki ebből? Szökdösés az nem lesz, ha már trikó, védeni kell, és nincsenek nagy különbségek. Szerintem akár Gregyn is maradhat a trikó, mivel nagy hegyek nem lesznek. Aztán ha Klöden nyer vagy Bazajev, akkor sem fogok pityeregni. :-)
Ennek én is örülök. Valamelyikük megnyerheti a versenyt. Alapvetően Klödennek drukkolnék, de nem lennék elkeseredve, sőt talán jobb lenne, ha Rast, vagy Bazayev lenne az.
We can't solve problems by using the same kind of thinking we used when we created them - Albert Einstein.
Egyébként hatalmas csalódás ért, Bruyneel ugyanis bevallotta, hogy az összeset plagizálta valahonnan. Hiába, most már nem sportdirektor, hanem csapatmanager, így a VIPek kísérgetésén és a nyilatkozatokon kívül nincs dolga a versenyeken, ráér olvasgatni. :-)
Ellenben Gallopin mester még a szülinapján is a másnapi térképet bújta:
A csapat nem pihenhet, holnap kezdődik a Luxemburgi kör, ami ugyan már nem hazai verseny, de azért erős kerettel megy az Astana:
Assan Bazajev, Valeriy Dmitrijev, Maxim Iglinskij, Andreas Klöden, Dmitrij Muravjev, Bolat Raimbekov, Gregory Rast és Michael Schär.
Ez egy igen jó sor, van benne minden, ami kell. :-) Rajtszám szerint Rast a kapitány, ellenberger úgy néz ki, Johant nem hatotta meg különösebben a német sajtó támadása Klödi ellen. A Direktor Alexander Shefer lesz.
A Saxo Bank emberevő sorral megy (Schleckék, O'Grady, Arvesen, Sorensen, Lasson, Breschel), de ott lesz Napolitano, Txurruka, Jalabert, Hunter, Baden Cooke és René Hasselbacher is.
A verseny egy prológgal kezd. 2,8 km, tisztára mint vasárnap Rómában, csak kicsiben. Még macskakő is lesz benne. :-) Az utolsó versenyző egyébként 21-kor indul, ahogy kinézek az ablakon, ez biza villanyfényes futam lesz. :-)
1 Astana 257.48.40 2 Team Columbia - Highroad 24.15 3 Serramenti PVC Diquigiovanni - Androni Giocattoli 27.17
A Szuperteam verseny:
1 Team Columbia - Highroad 400 pts … 5 Astana 269
Fair Play verseny:
1 Quickstep … 10 Astana 50
Micsoda verseny és micsoda finálé! Az olaszok fantasztikus Centenáriumot szerveztek, de úgy vélem a versenyzők is egyetértenének azzal, hogy most 100 évig ha lehet mellőzzük az ilyesmit. :-) Mit is lehetne írni? Volt itt három hét alatt kérem minden. Csodálatos kezdet Velencében, gondolával és minden földi jóval. Érdekes, hogy az ott meggondoláztatott négyesből mindössze egyetlen versenyző tudott beleszólni a versenybe, de ő aztán megtette a másik három helyett is. :-) A verseny első fele két csapat versengéséről szólt. A feltörekvő Columbia, és a kis híján mellőzött LPR küzdelme határozta meg a versenyt, bár már bemutatkozott a későbbi győztes is. Megküzdött egymással a sprinterkirály és a trónkövetelő ifjú herceg. (még a visszavonult öreg király is megjelent a tiszteletükre. :-) ) Az eredmény egyértelműségéről megoszlanak a vélemények, de az biztos, hogy nem lesz interregnum, ha Petacchi egyszer szögre akasztja a cipőit. Az esélyesnek tartott versenyzők még úgymond készültek a hosszú időfutamra…
A második héten elkezdődött az a gigászi küzdelem, mely eldöntötte a verseny végkimenetelét. Cavendish villantott még, mielőtt hazament volna hogy a Tourra készüljön, majd Sastre mutatta meg magát, de alapvetően innentől a verseny Di Luca és Mencsov taktikai és erőnléti harcáról szólt. Kiderült, hogy a bivalyerősnek tartott Astana nem ütőképes, a kapitányát vesztett Garmin sem tudott beleszólni a küzdelmekbe, a kétfejű Liquigas pedig saját magát hozta nehéz helyzetbe. Még Sastre volt az, aki talán beleszólhatott volna a versenybe ha nem gyűjti be a perceit azon az időfutamnak nevezett emberkínzáson.
A harmadik héten aztán végképp egymásnak esett a két Rosavadász. Di Luca mindent bevetve egyik támadást vezette a másik után, talán nem mindig a legbölcsebb módon, de dicséretes elszántsággal. A küzdelem a az utolsó szakaszon érte el tetőpontját, ahol az olasz valami olyan elánnal vetette magát neki a vizes kocaköveknek, mintha legalábbis egy csapat megvadult gepárd elől menekülne. Kockakövek és kanyarok ide vagy oda, mégis érvényesülni látszott a papírforma, egészen az utolsó 900 méterig… Gyenisz Nyikolajevics a fél világra hozta a frászt abban a kanyarban. De minden jó, ha a vége jó, így is meglett.
És az Astana? Hát amolyan se hús se hal… Alapvetően nem voltak rosszak, de a címvédő csapathoz képest ez elég sovány volt. Voltak kellemes és kellemetlen meglepetések, Horner szárnyalt, míg el nem törte a lábát. Popovics újra harcosan versenyzett, a kedves szótlan Kazah ifjú pedig bemutatkozott a nemzetközi mezőnynek. Zeit fehértrikós 6. helye az első háromhetes nagyszerű teljesítmény.
Ami a kellemetlen meglepetéseket illeti, én Leipheimert oda sorolom. Az a tény, hogy gyakorlatilag semmit nem tudott felmutatni a versenyen akkor is csalódás, ha figyelembe veszem az eddigi teljesítményét. Legalább egy szakasz erejéig mutathatott volna valamit… Van egy olyan érzésem, hogy Levi a háta közepére nem kívánta ezt a versenyt, csak muszájból ment végig. Lance olyan volt amilyen. Akik sokat vártak tőle, azok biztos csalódtak, jómagam nem számítottam sokra, így már az is elegendő volt, hogy versenyezni láttam. :-)
Azért szépségflastromnak ott a csapatverseny, amit sikerült begyűjteni. Ki a kicsit nem becsüli…
Múltkor már kiemeltem néhány bringást a csapatból, de most jöjjön az akit akkor direkt kihagytam :) Ő, mint könnyen ki lehet találni Popovych az. Tavaly nagyon el voltam kenődve, hogy elválnak az ő és csapatának útjai, aztán viszont annál jobban örültem, mikor kiderült, hogy visszajön. Főleg azért volt rossz, mert a Párizs-Nizzán kívül semmit sem mutatott, és látszott rajta, hogy nem jelent neki örömet bringázni - hogy ez a csapat miatt volt-e, azt nem tudom. Idén ugye tavasszal is elég sokat versenyzett, de látszólag eredménytelenül, és már úgy voltam vele, hogy nem látom viszont azt az embert, aki húzza fel Armstrongot a hegyen, vagy aki segít Contadornak Tourt nyerni. Erre jött ez a Giro. Bár nem jött neki össze a szakaszgyőzelem, de úgy látszik, hogy valami nagyon nagy hatást gyakorolt rá, mert ettől függetlenül valami emberfeletti volt, amit nyújtott. Lehet, hogy Lance miatt, lehet, hogy a közeg miatt, de király volt ezt látni :) Mást most nem tudok mondani, de várom a következő versenyt, ahol újra megmutathatja mit tud, mert úgy látszik a motiváció visszatért, és ennek nagyon örülök!
...Andrej felvette a túlmosott mezt a többiek kedvéért?
Az utolsó pár napban már volt rajta ilyen. Andrej a mezőny azon többségéhez tartozik, akik a három hét alatt közelebbi kapcsolatba is kerültek az olasz utakkal. Szerintem elszakadt a meze, és nem volt fölös készlet raktáron. Meztelenül meg mégse állhatott rajthoz, pedig annak sokkal nagyobb reklámértéke lett volna, mint a kifakított mezeknek. :-) De szabál az szabál, fel kellett venni ezt hogy legyen mire tűzni a rajtszámot. :-)
Armstrong tegnap a verseny után azonnal otthagyta az egész bagázst, mivel számára 100-szor fontosabb, hogy ott legyen születendő gyermekének a születésénél, mint, hogy parolázon Rómában.
Bizony kérem, gyomorbajos külsejű orosz barátunk felzárkózott Alberto mellé, már neki is három GT győzelme van. Úgyhogy Bercinknek be köll vetni a bájait a tuoron
Arra gondoltam, hogy Mencsov mindkét Vueltáját oranje mezben nyerte.
Korábban valóban nem nyert háromhetest a Rabo, bár '84-től '87-ig (ekkor még Kwantum illetve Superkonfex néven futott a csapat) náluk volt Joop Zoetemelk, a Tour- és Vuelta-győztes holland, de már leszálló ágban volt a karrierje ekkor.
Közben meg mellékesen megint nyert egy háromhetes körversenyt a Rabonak. Nem tudom, hogy mennyit ajánlottak neki a hollandok, hogy ne igazoljon haza, de megérte az utolsó centig.
:-) Gyenisz egy hős. Megmentette Zomegnan életét, és egy állatkerti tisztviselőt attól, hog korrupciós ügybe keveredjen holmi oroszlán lízingelés miatt.
...de ha azon fog eldőlni a Rosa, hogy valamelyik menő leszédül a bringáról egy kanyarban, én kimegyek és kitekerem Zomegan nyakát. Nemis, inkább beüzemelem a Colosseumot és megetetem az oroszlánokkal…
No schön, Gyenisz Nyikolajevics megmentette a versenydirektor életét, de nem sokon múlott... Pedig átfutott a fejemen hogy honnan fogok hirtelenjében oroszlánt keríteni. :-)