-Ugyebár, ha a gazda hírből sem hallott a szőlőfajták szerint szelektált fajélesztőkről, akkor választani sem tud közülük. Az ilyen gazdának a kilenc is páros. Nemde-bár?(hihi)
Úgy emlékszem, kell-e kén a bor tartósításához témakörben már korábban futottunk néhány kört. 25-ös cukorfokkal szüretelt szőlőből készült borhoz valóban nem kell, kén, mert a bor magasabb alkoholtartalma a "tartósítását" megoldja, csakhogy nem csak 25-ös cukorfokú mustból készül bor, hanem 18-19-esből is. Vagyis, ami egyik esetben működödik, az nem feltétlenül fog a másik esetben is.
A fajélesztő használata, egyéni döntés kérdése. Én jobban szeretem, ha a startgombot én nyomom meg, és azt is látom, hogy tényleg "elindult a mezőny". Teszem ezt legfőképpen amiatt, mert nincs sok időm a hordó mellett ülni, noha valójában erre volna szükség és én is szeretném tenni.
Hát mi nagyon szép borokat szoktunk inni, Baráti körben készített borokat. Nem tudom, hogy mi az új divat. Persze mindenre van jó és rossz példa a fajokra és a házasításra is. Ma kísérletképpen palackoztunk cab. franc-t. amelyet 25 cukfokkal hoztunk 19 napos áztatás után seprőröl palackoztunk. No élesztő, no tápsó, no kén! 15 feletti alkohol. / most is ezt kortyolgatom, brutálisan szép/.
-Amikor az ászokhordó abroncsa meglazul, akkor helyre ütöm. Amikor az úszófedeles szilikongumi tömítése tönkremegy, kicserélem. Amikor egy hősokkos szőlőből származó mustban nincs meg a megfelelő tápanyag, akkor megetetem az élesztőket. Azokat az élesztőket melyeket a nyálkázás és hűtés után adok a musthoz, hogy biztos legyek az erjedés menetében.
Bizonyára Te magad is megtapasztaltad már, hogy a szőlőtermesztés jól definiálható műveleti sorrendet kíván meg, ráadásul ezek többnyire nem cserélhetők fel és az egymást követő lépések rendszerint nem hagyhatók el, azaz nem mondhatod a metszés után, hogy szüretig rá se nézek a szőlőre, mert jó eséllyel megjósolható, hogy nem lesz mit szüretelni/préselni.
Menet közben sem hibázhatszt nagyot, hiába dolgoztál addig precízen szakszerűen, mert a hibázásnak többnyire következményei vannak.
No, tehát egész évben következetesen kitartóan dolgoztál, kemény munkával eljutottál a szüretig, saját tapasztalatoddal, szaktudásoddal és az égiek áldásával együtt jó minőségű lett az alapanyagod, érdemes-e megkockáztatnod-e az utolsó lépésnél, hogy az jó lesz-e, vagy sem? Szerintem nem!
Azt nem tudom, hogy ti mit szoktatok inni és hogy kit tartasz te nagy borásznak, de én szoktam inni, látni fajtabort eleget. Amúgy mi a a baj a házasítással? Én úgy tudom, hogy a fajtaborok szólóban palackozása egy modern dolog és régen nem volt jellemző fajtabort csinálni.
Nagy borászoktól miért nem iszunk tiszta fajtákat, csak általában valamilyen fantasztikusan kitalált névvel eladható házasításokat 3 000 ft felett . Csak kérdezem?!!
Akkor tehát halál a mesterséges anyagokra?! No de akkor mivel permetezzünk? És hát a kén sem a fán terem.
Nem akarok szavaztatni, de kíváncsi lennék, hogy a Fórum részvevői közül milyen arányban vannak a "kézműves borászok" és azok akik mértékkel, de ha szükséges alkalmaznak pl. fajélesztőt.
Más: Volt szerencsém Villány egyik leghíresebb borászától élőben hallani hogyan készül az a bor, (neveket szándékosan nem írok) melynek palackja közelebb van a 10000 Ft-hoz, mint az 5000 Ft-hoz. Néhány perc után követni sem tudtam és az volt az érzésem, hogy ez már inkább vegyészet, mint borászat. A bor egyébként kitűnő volt, de azóta sem tudom elképzelni, hogy létezik olyan szőlő, amiben ez a minőség benne van.
A kézműves borászatra adott válaszaitok teljesen jók. Én sokat gondolkodtam ezen , de így már minden ok! Holnap elmesélem a barátaimnak , tetszeni fog nekik is .!
Kimondottan ügyelek arra, hogy az éves szőlészeti/borászati költségek azok megtérüljenek az adott év termésének eladásával. Nyilván vannak olyan beruházások amiknek a megtérülését 30-50 évre számoltam ki. De kiszámoltam :) Ami igaz az az, hogy nem ebből élek és a nyereségképzés nem szempont. Mondjuk ezért is nem vagyok rákényszerítve bizonyos kompromisszumokra.
Bzoltán valóban több hobbiborásznál, bár nem tudom, látott-e már pénzt a birtokából, vagy még csak talicskázta bele? :)))
Kézműves borász valóban az, aki munkával és odafigyeléssel oldja meg azt, amit más vegyszerrel és géppel, továbbá - ami a legnehezebb - van lelkiereje ahhoz, hogy nem kezd el pancsolni az elcseszett tétellel.
A kézműves borászkodás szerintem nem marketing hívószó.
A kézműves borászat szerintem az amikor a mennyiség, eladhatóság, elvárt stílus kedvéért az emberi munkát és szakértelmet technológiával nem cseréli le a termelő.
Amikor kapálás/kaszálás helyett gyomirtóhoz, amikor a természetes élesztők helyett idegen élesztőhőz, amikor az eső helyett az öntözéshez nyúl a gazda akkor távolodik a kézművességtől.
1 hete csöppentem közétek és tetszik ahogy mindenki kifejti a véleményét. 1985-ben telepítettem a szőlőmet ,akkor 21 éves voltam csóró főiskolás. A nagyszülők szponzoráltak. készítettem olyan bort,hogy a pálinkafőzőben alig akarták kifőzni annyira rossz volt, de sikerült borversenyen a profik közé is kerülni.
A jelenleg divatos" kézműves borászat"-ra nem reagáltatok Ez mit jelenthet valójában? Csak nem marketinget? Ki a kézműves borász, én aki évek óta csak ként használok és bort nem adok el, /nagyapa intelme alapján/ vagy aki ezzel a fogásal támadja a sznobokat!
A sznob borivókat szeretem. olyan okosakat tudnak mondani.....!
-Kémiai összetételét nem is igazán érdemes megjegyezni, mert száz féle van belőlük. Általában nitrogén, foszfor, kálium forrásokat biztosít, vitaminokkal, mikroelemekkel kombinálva. (pl. ammónium-szulfát, -foszfát, tiamin-diklórhidrát, kálium-tartarát, enzimek, aminosavak, aktív bentonit, stb)
