Hali. Nos én is jártam így egyszer,igaz én kb. a 15. nap környékén.Egész éjjel nyitva volt a gép,kb 20-22 fok volt a helységben.Másnap,miután helyreállt a hőmérséklet a keltetőben,meglámpáztam az összes tojást és láss csodát 3 db. pusztult csak el.A többi szinte kivétel nélkül kikelt.Szerintem semmiképp se állítsd le a gépet addig amíg nem bizonyosodtál meg róla,hogy elhaltak.Persze ehhez meg kellene lámpáznod őket.Erre találsz itt a topikban rengetek módszert,csak olvass vissza kicsit.Sok szerencsét,remélem sikered lesz!
Sziasztok! Egy ideje figyelem ezt a kapirgalobarat topicot. Nagyon hasznos informaciokat halmoz fel ez a forum. Gratulalok hozza! Egy kerdest szeretnek feltenni, hatha kapok valaszt a teljes ketsegbeesemre... Pipiket keltetek, maj. 1-en megvettem a keltetot, szakirodalmat a netrol szervaltam, nekikezdtem a dolognak. Es hat bejott egy kis malor... 11. napon voltam, amikoris hutes utan a tetejet elfelejtettem visszatenni :( Kb 6 orat voltak olyan 20 fokban a tojasok ejszaka. Foglalkozzak meg vele vagy ezek mar elhaltak? Valaszotok elore is koszonom.
LP-1985: A túlmelegedést egyszerűen úgy tudod megakadályozni, hogy beteszel még egy bojler hőfokszabályzót is a rendszerbe, ami egészen másképpen és különállóan működik az elektronikus szabályozótól. Ha esetlegesen néhány órán át ez veszi át a vezérlést, nem történik károsodás az embriókban, sőt én mint korábban már írtam, a korábbi keltetőmben éppen ilyen hőfokszabályzó van, és nem volt a fejlődésben károsodás. Rövid idő alatt (2-3 perc) bekövetkező 2 fokos hőmérséklett-ingadozásokra a tojások még nem reagálnak számottevő mértékben. A kikelt csibék közt én nem mérem a hőmérsékletet, hanem azok elhelyezkedéséből állapítom meg az optimális klímát. Világítok rájuk, ha fáznak akkor jobban beburkolom a dobozt, ha melegük van, nagyobb rést csinálok rajta, hogy jobban szellőzzön.
Csibecsősz: Szerintem nem lesz jelentős károsodás, nekem kelt ki csibe a félidőig nem forgatott 2 tojás közül is. :)
Gaborking: Látom, nem szeretsz olvasni, én se nagyon, ha túl sok oldalról van szó. :)))
Az egyik csibémmel a kelés után nem sokkal történt egy kis baleset. Az, hogy szerencsétlen hanyatt vágódott közvetlenül az izzó alatt, és 1-2 órán át a hasával fölfelé ott feküdt, én pedig nem figyeltem kellőképpen oda, ezért majdnem elpusztult. Amikor láttam, hogy baj van, már alig mozgott, de még jól lélegzett. Megitattam egy pici vízzel, kitettem az ágyra egy kis időre, míg elveszíti a többlet hőt, majd visszatettem. Eleinte úgy tűnt, hogy rendbejött, de aztán fél nap után erőteljesen romlani kezdett az agyi tevékenységi állapota, és teljesen megbolondult. Egyensúlyozni nem tudott, a fejét ferdén tartotta. Ha felállt ülő helyzetéből, azonnal rohanni kezdett előre, amíg nem ütközött neki a doboz falának, majd vissza, aztán újból pihent. Ez ismétlődött néhány percenként. Egy időben sokat szenvedett is. :( Magamtól sajnáltam elpusztítani, és vártam, hogy mikor jön el a pillanat, amikor már nem kell szenvednie. Azonban tegnap már keveset sírdogált, ma pedig már láttam, hogy evett is először, pedig nagyon lefogyott már a kiindulási állapothoz képest is. Sokat javult az állapota, a fejét is egész szépen tartja, megszűntek a rohangálási rohamai, és már szépen egyensúlyozik.
a hagyományos izzó nem alszik el, mikor a feszültség nullához ér, mert az izzószál túl lomha ahhoz, hogy kövesse a hálózat frekvenciáját.
Ok, lehet hogy kicsit drasztikusan fogalmaztam, csak arra akartam kilyukadni, hogy a dióda az izzó élettartamán a bekapcsolások miatt semmit nem fog növelni.
az izzószál effektív kipárolgása bersze kisszebb mert 50% os "kitöltéssel" hajtod, de nem abból nyeri az "életeröt"! indításkor, mikor a relé meghúz, most is bekapcsolhat a csúcson, ami miatt az izzó nem érez semmit a "védödiódádból".
persze, ha a relémegnúzást nullátmenethez szinkronizálod...
Köszönöm neked is és Ogmet-nek is a dícséretet és az építő kritikát, viszont 50 Hz-en (dióda nélkül) a hagyományos izzó nem alszik el, mikor a feszültség nullához ér, mert az izzószál túl lomha ahhoz, hogy kövesse a hálózat frekvenciáját. A fényerősség ingadozik persze, de el nem sötétül teljesen. Ellentétben a hagyományos "neoncsövekkel", amik lekövetik a hálózat frekvenciáját. Frissen kikelt, de már száraz csibéknek megfelel a 35-37 °C -os hely? A doboz másik felében "hidegebb" van kb 5-10 fokkal, majd holnap tudom megmondani hogy mennyivel, mert tettem oda is hőmérőt este.
eljutottam a 15. oldalig az olvasással csak ma ha így haladok egész gyorsan végzek vele és már van egy kis segítségem is egyfelolvasó program személyében csak kijelölöm az a dott részt és felolvassa nekem magyarul :D és holnap nagyjából lerajzolom hogyan tervezem idáig és hogy mit szóltok hozzá.
A relén átfolyó áram azért "zavarhatta" a mért értéket, mert elég közel vezettem el az LM35-ös vezetékeit a reléhez, és a vezeték nem volt árnyékolva. Próbaképpen betekertem alufóliába a vezetéket, majd a fóliát összekötöttem a 7812-es IC testjével, majd az egészet a védőérintkezőre, ekkor megszűnt a hiba. A dióda az izzóval sorba kapcsolva ezen kívül ezért is lett beépítve, mert olvastam hogy ahány tojás van a keltetőben, annyi Watt fűtés kell általában. 25W-os izzóm nem volt otthon, így ez volt a legegyszerűbb megoldás. 40W-tal már túl meleg levegőt fújt az alsó szintre, így viszont egyenletesebb a hőeloszlás. A relém nekem is hermetikusan zárt, azt hiszem Omron, de nem hiszem hogy árt valamelyik alkatrésznek ez a dióda odabenn. Ahogy írtam is, nem megszüntetni akartam ezzel a lépéssel a relé "elhasználódását", csak csökkenteni az áram alatti kapcsolgatások számát. Az izzó tényleg vibrál, de szerintem nem árt neki, hogy csak az egyik félperiódusban dolgozik. Itt a fórumon is olvastam, hogy valakinek besült a relé és túlmelegedtek a tojások, gondoltam ezzel csökkentem valamelyest ennek az esélyét. Visszatérve a kapcolási érték megváltozására: Az LM35-ös a hőmérséklettel arányos feszültséget ad ki, Celsiusfokonként 10mV-ot. Szóval 37,8 °C-on 378mV mérhető a kimenetén. Ez a kimeneti feszültség megy a műveleti erősítő invertáló bemenetére, a neminvertálóra pedig egy feszültségosztó, amiben egy potméterrel beállítható a kapcsolási érték. Így valóban egy Wheatstone-híd jön létre, aminek a kimenete megy a műveleti erősítő bemenetére. Persze stabilizátor IC van a táp után. Szóval mértem multiméterrel, és ahogy bekapcsolt a fűtés, a mért érték lement 378-ról 365-370-re, majd miután felfűtött (a mért érték 365, 366, 367..., majd a végén 380, mert a hiszerézis 0,2 °C), a relét elengedte, de ekkor a mért érték felugrott, és bőven 400 mV feletti értéket mutatott. Árnyékolás után már nem tapasztaltam ugrást a kiadott feszültségen, persze később lecseréltem az alufóliát árnyékolt biztonságtechnikai kábelre. 1N4148-as nekem is van bekötve a relé meghúzótekercsével párhuzamosan záró irányban a tranzisztor (BC546) védelmére. Eddig még nem építettem triakos kapcsolást, de úgy gondoltam hogy a tranziszor egy MOC3021-est hajt meg, az pedig egy BT137-es triakot. Gondolkoztam olyan megoldáson is, hogy egy relés kapcsoláson belül építem meg ezt a triakos kapcsolást. Például legyen a tartandó hőmérséklet x. Ekkor a relés kapcsolást úgy állítanám be, hogy x-0,2 °C-on kapcsolna be, és a x+0,2 °C-on pedig ki. A triakos pedig x-0,1 °C-on kapcsolna be és x+0,1 °C-on ki. Így ha a triakos kör kiesik, a relés még mindig működőképes, csak a hiszerézis lenne nagyobb. Persze a két kör két különállő fűtőtestet hajtan, így a felfűtés is gyorsabb lenne mondjuk forgatás vagy szellőztetés után.
Ez a HU-100as (Incubator mashine) gép nem? Nekem ilyenem van, 14 éves (17 vagyok, először keltetek ezzel is, meg amúgy is) és a napokban fog kiderülni, hogy-hogy sikerült. Mivel a tojások biztosan jók voltak, (elötte megbizonyosodtam róluk) de nem lámpáztam őket, viszont elég magas benn a hőmérséklet = valószínűleg már beindult az önhőtermelés = életbe vannak, mivel szinte folyamatosan kell csökkentenem és eléggé gyorsan beáll. Szóval én a tájékoztatót olvastam és itt a fórumot, megpróbáltam össze spekulálni mindenből, hogy mi lehet a legjobb, de pontos adatokkal csak a hétvégén tudok szolgálni (ma már a 19. nap van) mivel este lett betéve, így csütörtök reggel kéne beindulnia a kelésnek, aztán mivel több helyről is és különböző korú tojások (90db) lettek betéve (próba céljából, hogy melyik kel a legjobban) így megjósolhatatlan a kelés kezdete és vége, de nekem van időm.;)
Én 4napra elutazok csütörtökön és nem tudom megoldani a forgatást,csütörtökön pont 6 naposak lesznek a tojások de csak kedd reggel jövök haza szerintetek befolyásolja a csibék kelési arányát?vagy kérjek meg valakit aki helyettem forgassa a tojikat hm...?De szerintem nem tuul sok a jelentkezö erre a feladatra:D Kibirják a tojik?4 napig forgatás nélkül?Ma hétfö még van idöm de nem sok .....
Hello bocsi hogy csak igy beleszolok de érdeklödni szeretnék olvastam hogy ti már tapasztaltabbak vagytok mint én ezért szeretnék segitséget kérni.Kaptam egy Incubator -100-as keltetöt és az elsö keltetésem katasztrofális volt 76 tojásbol 16 kelt ki azok szépek de néztem a többi tojást és sajna mindben ott volt a pipike és meg volt fulladva nem vágtak ki tudna valaki nekem segiteni hogy miért vagy esetleg volna valakinek egy leirása ehhez a keltetöhöz nagyon bánkodok és el ment a kedvem mert a 76-bol csak 3-om eset ki amiben nem volt pipike. Elöre is köszike a segitséget. Katyi
már olvasgatom csak sztem soha nem érek a végére és most már szinte egyáltalán nem ilyet akarok ha végigolvastam megpróbálom leírni és elmondani mit szeretnék és kommentálhattok mert nem vagyok benne biztos hogy jó lesz
Kedves LP-1985! Ötletes a keltetőd. :) De a hőmérséklet-szabályzó megépítése előtt előnyösebb lett volna keresgélni még, vagy hozzá értő elektromos szakembert megkérdezni, nem-e tud segíteni benne. Érdekes lehet, ha a relén átfolyó áram változtatja a kapcsolási értéket. Az is meglepő számomra, hogy besül a relé, és ki-bekapcsolgatáskor kiégnek az izzók, s ennek megakadályozásához diódát kell bekötni az izzó villásdugójába. Az én kapcsolásom alapja egy ’whiston híd’, LM741 végzi a kapcsolgatást, és annak kimenetét egy BC547 kapcsolótranzisztorra vezettem, majd annak a kollektorát a relé negatív tekercs bemenetéhez. Persze nekem is van egy dióda a relével párhuzamosan kapcsolva azért, hogy a tranyó ki ne menjen a kapcsolásokkor. Milyen relét használsz? Hermatikusan zártat kell használni, én olyat vettem, egész picike, abban a vákuum miatt nem keletkezhet szikra, ezáltal korom sem, így nem tud beégni, vagy összetapadni az érintkező. Én két keltetés alatt nem tapasztaltam még szerencsére, hogy kiégett volna valamelyik izzó is a kettő közül a ki és bekapcsolások miatt. Ezt a típusú relét használtam már nagyon sűrű kapcsolgatásokhoz is (webkamera forgatónál), és ott sem tapasztaltam beégést. Viszont a bojler hőfokszabályzó érintkezője, amit szabadon ér a levegő, az már tapadt össze, el is pusztult egy csomó embrióm miatta régebben. Meg lehet ezt szépen oldani relével is, csak körültekintőbben kell eljárni. Én a relét azért szeretem, mert hallom a ki-bekapcsolásokat, így tudok pontos méréseket végezni, illetve megnyugtat, amikor hallom, hogy működik a berendezés. Nem is fogok áttérni triakos vezérlésű módszerre.
A soros diódával csak, az izzó effektív teljesítményét csökkentetted, abban a félhullámban amelyikben a dióda vezet, az izzó ugyanúgy felizzik, mintha teljes gőzzel menne, (hiszen, ha teljes gőzzel megy, másodpercenként 100-szor akkor is elalszik) csak a szemed lassú ahoz, hogy ezt lássa... ezért a diódával kb "félfényt" látsz.
Szerinem, ha épiteni akarsz ne ezt épitsd meg. Kevés az a ventillátor és égő akkora gépnek, a levegő cirkulálás is rossz lehet, mert mire a meleg levegő oda ér a szabályzóhoz addigra a tojások egy része megsül. Keress vissza vannak nagyon jó rajtok képek, leírások itt a fórumon.
Nem zavarsz, nem erre nincs időm, hanem egy új szabályzót tervezni, megépíteni (nyákot maratni, alaktrészt beszerezni, beültetni) és beépíteni. Amúgy sem érettségire készülök, hanem főiskolán vagyok. Nekem inkább az okozza a gondot, hogy nem a lakhelyemen van a keltető, így naponta 2-3 alkalomnál többször nem vagyok ott a gépnél, de most hogy kelnek többször kimegyek hozzájuk. A tegnap kelt csibe már szaladgál, kergeti a hangyákat...
Azt szeretném még megkérdezni valakitől, hogy frissen kikelt, de már száraz csibéknek megfelelő-e a 35-37 °C körüli hőmérséklet. Ezekben az órákban kel még ki 3 csibe, amíg nem száradnak meg úgysem veszem ki őket.
Aztán lehet, hogy kikapcsolódás képpen elkezdem megtervezni a relé-mentes szabályzót...
Sziasztok! Valaki megtudná mondani, hogy miért van az, hogy: a kelésnél már a 23. napnál járok és most reggelre patant ki egy tojás? (ilyenkora már leakartam állítani végleg a gépet) Már most délután van és még mindig ugyanúgy van. Élni él a csibe mert meghallgattam!
értem azt csak egy kis segítség az a kép. köszi a segítséget de ezt az égőt sőt még a ventilátort sem oda raknám nekem is van 2 akváriumom de azokban halak vannak :) 30perc míg összeragasztok 5 üveglapot így az nem gond de nem akarlak zavarni inkább tanulj az érettségire :)
Nekem ez a megoldás így nem nagyon tetszik, mert ventillátor nem fogja keringetni a levegőt az alsó tálcán, de még a legfelsőn se lesz egyenletes a hőeloszlás. Felül jóval melegebb lesz, mint alul. A szabályozható rés a párologtató tálcán jó ötletnek tűnik. Viszont nálam ha nagyobb páratartalom kell, egyszerűen több vizet öntök a tálba, mint amennyi belefér. Így mellémegy kb 1-2 dl, de nem gond, hiszen vízálló a ház belülről. Az én keltetőmet nem leírás alapján készítettem, hanem egyszerűen ez volt elérhető, ezért lett akvárium a kiindulási alap: a 6-ból 5 oldal megvan, könnyű szigetelni (kétoldalú ragasztóval tényleg gyerekjáték a hungarocell-lapok felrakása), könnyen tisztítható. Azért lógnak belőle a kábelek, mert kísérleti darabnak akartam, de már most marakodás van abból, hogy kié legyen a következő keltetés csibe. A leírásban látható kiegészítő érzékelőt azért tettem be (ez egy 9V-os elemről megy), hogy láthassam hány fokos levegőt fúj a gép aljába közvetlenül a ventillátor. Így felfűtés alatt, mikor már majdnem lekapcsol a fűtés, kb 39°C fokos levegőt fúj ki, és felül 37,8-at be. A párologtatóba meleg vizet szoktam önteni, hogy ne hűtse vissza a víz a keltetőt. A felső elszívóban van egy ventillátor, amivel kifelé lehet szívatni a keltetőből a még felfűtetlen levegő egy részét, de sose volt még beindítva, ugyanis nem zár olyan jól a fedő, hogy kiegészítő szellőztetés keljen. Így is le szoktam takarni a keltetőt egy pléddel, hogy kevesebb legyen a hőveszteség.
Már egy ideje olvasgatom ezt a fórumot, de most először szólok hozzá én is. Nekem tegnap reggel kelt ki az első csibém, minden lényeges információt innen a fórumról szereztem. A keltetőgép saját építésű, légkeveréses, kb 20 tyúktojás fér bele, a szabályzó részét a netről letöltött precíz hőfokszabályzó címen találtam, de úgy rémlik mintha itt is szerepelt volna a kapcsolás. A jelenlegi kapcsolás relét vezérel, de már tervbe van egy BT137-es triacos változat is, ami sorba kapcsolt izzókat hajtana meg. Így kiküszöbölhetném a leginkább kritikus kibákat, a relé besülést és az izzó kiégését. Jelenleg úgy csökkentem ezeknek az esélyét, hogy egy 1N400x-es dióda van sorbakötve a fűtés dugvillájában az izzóval, nagyobb teljesítményű izzó van benn, igaz kissé lüktet a fénye. De cserébe az izzószál se hevül fel annyira, hosszab az élettartama, valamint a relé is nagyobb valószínűséggel kapcsol éppen árammentes állapotban, így ezt a kockázatot is csökkentettem remélem. A kapcsolás hiszterézise most 0,2°C. Az első 10 tojásból csak egy kelt ki, az okot is tudni vélem, ugyanis az első nap a hőmérséklet felszökött 42°C fölé is, részben rossz beállítások miatt, részben pedig a szabályzó hiányossága miatt (a relén átfolyt áram zavarta az érzékelőt, így mikor bekapcsolt, a mért érték "leesett" 2-2,5 °C-kal, szóval amúgy is túl magas hőmérsékletet állítottam be (39,5 °C, mert valahol ezt olvastam), de ez még rátett ennyivel.) Árnyékolt kábelt tettem az érzékelőre, majd az árnyékolást összekötöttem a szabályzóegység feszültségstabilizátor IC-jének házával (GND), majd az egészet a konnektor védőérintkezőjére csíptettem. Így minden rendben is lett egy csapásra. A keltetés folyamán került beszerzésre páratartamom-mérő is, elötte csak saccoltam, de ahogy mértem így is olyan 55-60% körül volt a páratartalom. Amúgy a keltető alapja egy kisebb akvárium, amit 2 centis nikecellel burkoltam be, majd pedig az alját meg az oldalát újabb 2 centivel, hogy kisebb legyen a hőveszteség. Ha érdekel még valakit több infó, szvesen válaszolok, de mivel lassan kezdődik a vizsgaidőszak, így a triakos kapcsolás kivitelezése valószínűleg nyáron kezdődik majd meg. Érdeklődnék, hogy a törpetyúk tojása keltethető együtt a házityúkkal? Gondolom igen, de hátha van valami eltérés!
Ahogy néztem a keltetőgép-ajánlatokat a neten, nekem a HU-100(140)-as számomra a legszimpatikusabb. A topic olvasása közben úgy tűnik, hogy az alkatrészek megvásárlásával nemigen jön ki olcsóbban a keltető. Vagy rosszul látom? Melyik "gyári" keltetőt ajánlanátok?
Hali! Szombaton meglámpáztam az egy hetes tojásokat. A 103-ból 33-at dobtam ki. Sajnos amit vettem 20 db-ot az mind terméketlen volt. Viszont most láttam először, hogy mozog az embrió. :) Eddig ezt nem is figyeltem.
Volna viszont egy kérdésem. Már beszéltük, hogy a pontos hőmérséklet méréssel bajlódtam. Megtaláltam a már nem használt higanyos lázmérőt. Nem volt megszakadva a szál és gondoltam kipróbálom. Először magamon teszteltem az új digitálissal együtt. Mind a kettő egyformán 36,4 C°-ot mért a hónom alatt. Ezt úgy vettem hogy jó. Viszont a keltetőben amit a szokásosnál magasabb hőre állítottam (38,5), mert a szobai hőmérőhöz mentem, ott 39,2-őt mértem. Az baj e hogy az első 5napban ilyen magas volt a hőmérséklet? Láttam mozgást a tojásokban ezért úgy gondolom nem, de mégis a ti véleményetekre vagyok kíváncsi.
banya000000 erdeklodnek hollehet futoszalat venni kelteto epiteshez 220l ahuto mekkora wattu legyen a futoszal vagy massal probalkozzak a szabalyzo az eteres tipusu a segitseget elore is koszi
nekem rokon mondta hogy így kell ő is mindig így csinálja én is így csináltam tavaly és nem is volt azokban semmi. és akkor átvilágításnál melyik az amelyikből nem lesz semmi az a tojás hogy néz ki?
Annyira nem szabad meglötyögtetni a tojást, hogy hallatszódjanak belőle lötyögéshez kötődő hangok, mert ha fejlődik benne embrió, akkor biztos, hogy kiszakad a helyéről, és azonnal elpusztul. Nem lötyögtetéssel kell megállapítani, hogy él-e, hanem átvilágítással, és akkor is csak óvatosan szabad motgatni a tojásokat. :)
hello a kacsám alatt van pár tojás ami lötyög tavaly azokat dobtam ki alóla amik úgy lötyögtek mintha víz meg levegő lett volna benne de ez meg úgy lötyög hogy nem hallani hogy van benne levegő. Azért lehet mert ebben nem szakadt át a légburka? és ezekből se lesz semmi igaz?
