Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Köszönöm a türelmed, de úgy látom, nem sikerült megvilágítanom a problémát:
sem beteg növényröl, sem helytelen metszésröl nincs szó, egyszerüen egy minden növénynél megfigyelhetö alaphelyzetröl: ha egy vesszöt két szemre visszavágok, mindkettöböl egészséges vesszök fejlödnek. A következö évben a távolabbit levágom, a közelebbit pedig ismét két szemre vágom, és így tovább. De ezáltal a csap, vagy kar automatikusan egyre hosszabb ill. magasabb lesz. Megpróbálom élöben lefotozni, és föltenni, bár sajnos nem vagyok valami tehetséges fotográfus.
Én is rendkívül türelmes voltam veled; de most ideje, hogy kiderüljön, melyikünk van az akváriumban. Hosszú ideje szándékosan elengedtem a fülem mellett a fellengzös, fennhéjázó, személyeskedö megjegyzéseidet, amiknek semmi keresnivalójuk egy kertészeti topicban, és amikkel szemlátomást nem csak engem szerencséltetsz, hanem ahohy látom, többé-kevésbé mindenkit magad ellen fordítasz.
Ahogy látom, a szaktekintélyek hosszabb ideje nem vesznek komolyan a kirohanásaid, apokaliptikus jóslataid meg a megalázó stílusod miatt. A többiek pedig elöbb-utóbb elbizonytalanodva távoznak. Én (általam nem ismert) érdemeid elismerése mellett -bevallottan hozzá nem értöként- tanácsokat kértem, és ha használhatót kaptam, udvariasan megköszöntem.
Átgondolhatnád, hogy mi a célod itt: hogy topicbohócként kiközösítsenek, vagy hogy szakértelmeddel mások hasznára legyél.
Úgy kell metszeni, hogy a megmaradt csapból ne egy, hanem kettő hajtás induljon meg. Ha ez nem történik meg:
-túl rövidre vágtad a csapot vagy
-el van öregedve a kar, le kell cserélni
-gyenge a tőke kondíciója, beteg a törzse stb.
-előbbivel összefüggésben rendszeresen túl van terhelve (kondícióhoz, tőtávhoz képest)
Egy egészséges állapotú növény hajtások és termés egyensúlyban tartásával nem nevel halott rügyeket. Egy-két rügyet rá lehet fogni a korai rügykárosító férgekre de a rövidcsapokon ki kell hajtson a sárszem is ami később fakad pont ezért biztonságban is van. Így inkább él túl a sárszem mint a világos rügy ilyen szempontból. Akkor viszont nem magasodik fel.
A túlterhelés legkönnyebben a vesszőkön látszódik.
Sajnos ezt a jelenséget nem csak az öreg, rosszul termö tökéknél tapasztalom, hanem a fiatal, jó termöknél is; egyre magasabb karok képzödnek, ahogy a rajzon.
Az öregeknél pedig mindig próbálok valami újonan tanult módszert, mert sose lehetek benne biztos, hogy nem az én (metszési) hibám miatt nem terem jól. Ilyen radikális visszavágásra meg nem merészkednék, mert egyáltalán nem bízom benne, hogy újra kihajt. A pótlásról pedig alább írtam.
Csak a rövidcsapos metszéshez értek valamennyire, de tavaly elkezdtem ilyen hibrid módszerrel kísérletezni, hogy itt-ott meghagytam a rövid csapok mellett egy-egy hosszú vesszöt is.
Már rég, de úgy voltam vele, hogy mindenki kaphat még egy esélyt.
Arra viszont allergiás vagyok, hogy egyesek elvárják, mit elvárják, szabályosan követelik, hogy itt valaki válaszoljon a kérdésükre, ráadásul úgy, hogy közben már hússzor el lett mondva a dolog.
A részletekre már nem emlékszem pontosan, a környékbeli kertészetekben vásároltam szabad gyökerü oltványokat, több fajtát.
Úgy ültettem el, ahogy alább leírtam a dugványok ültetését.
Legutóbb valami különlegesen ellenálló ukrán fajtákat vettem, de már nem is mertem rendesen elültetni, hanem egy nagy, lyukas vödörbe tettem öket, és vártam, hogy kihajtsanak. (Ezek be voltak konténerezve.) Szépen kihajtottak, majd mindhárman kimúltak.
Hanem említetted Boriszt. Nem tudom ugyanarra gondolunk-e; a minap akadtam a videóira. A szakértelmét nem tudom megbecsülni, de ö is támogatja a dugványozást.
Pedig már ezerszer volt róla szó, csak te soha semmit nem fogadsz meg, hanem mész a saját fejed után, úgy pedig nehéz neked segíteni (olvass csak vissza...)
de még egyszer, csak neked:
Egyrészt nem minden fajta terem két rügyes csapon, van amelyik csak 3-4 rügyesen hoz termést, másrészt, ha azt tapasztalod, hogy nem akar lentröl hajtani, mindig csak az azévi csapból, akkor nincs mese, vissza kell vágond a tökédet, de még az oltás hele fölött, úgy 30-40 centire a földtöl (a sebet sebkezelövel le kell kenni!). Ha kihajt a nemes rész, és értelmezhetö méretü 2 azaz kettö hajtásod lesz (többet semmi esetre se hagyj meg!) akkor az a töke megmaradhat. ha nem hajt ki, vagy csak csökött hajtást hoz, akkor nincs mese, ki kell vágni, mert semmi értelme kinlódni vele.
Visszatérve a két hajtásra: attól függöen, hogy 1. rövidcsapos vagy 2. szálvesszös müvelést akarsz, 1. az alsó vagy a 2. felsö szálvesszöt kell elhúznod, utóbbi esetben az alsó vesszöt 2 szemre kell visszavágnod, mert abból fejlödik majd ki a jövö évi szálvesszö és váltócsapvesszöje.
Ha rövidcsapos müvelést választasz, akkor kb 20 centinként kell meghagynod egy-egy rövidcsapot, bár vannak olyan vélemények is, hogy az elsö évben jobb, ha koronára metsszük (gyak. teljesen levágjuk a vesszöt, csak a tavalyi vesszöhöz csatlakozó része marad meg úgy fél-egy centisen), ez azért lehet jó megoldás, mert így gyak biztosított, hogy mindig fog sárszem fakadni. Mivel én így nem metszettem, ezért sem megerösíteni, sem cáfolni nem tudom ezt a módszert, csak a klasszikus rövidcsapos metszést használtam, amíg át nem ´tertem a szálvesszözésre.
Amúgy a zöldmunkánál lehet/kell arra ügyelni, hogy mit pucolunk ki a hajtások közül.
A múltkor kérdeztelek, hogy pontosan mit csináltál, amikor "oltványokat ültettél", de nem emlékszem, hogy válaszoltál volna, pedig elég részletesen rákérdeztem minden mozzanatra...
Ha egy vén tökéd hitványul terem, ott feltehetöen a filoxéra garázdálkodik, így nem boztos, hogy hajdejó ötlet simába ledügni a vesszöket...
Ha egy konténeres oltványt szakszerüen elültetsz, akkor annak 99,99999%-osan ki kell hajtania a következö évben, már ha év közben nem purcantottad ki valamilyen vegyszerrel, vagy valamilyen szerszámmal. de egy megbízható oltványostól (a Borisz nem az) rendeltél oltványt, amit az elültetésig szakszerüen tároltál, az ültetéshez szakszerüen készítetted elö, szakszerüen ültetted el, akkor 99,5%-osan meg kell erednie, 99,5%-osan meg kell élnie az ültetéstöl számított második évet. Tudom, miröl beszélek, több ezer oltványt ülettem már el életemben pótlásként, nálam gyak. ismeretlen fogalom az, hogy egy oltvány nem ered meg, úgyhogy két eset lehetséges, vagy sz.r anyagopt kaptál az oltványosodtól, vagy (és ez a valószínübb, mivel sokkal több a hibázási lehetöség) te rontottál el valamit.
Még senki soha nem válaszolta meg ezt a kérdést, pedig ezt az effektektet minden növénynél tapasztalom, hogy ha egy vesszöt következetesen visszavágok rövidre, akkor abból a következö évben kitör egy újabb és így tovább. Ugyanezt látom szölönél, rózsánál, öszibaracknál és nagyjából mindenütt, és nem tudom, hogy lehetnék úrrá rajta. A szölö karjain egyre magasabb, a kartól egyre messzebb esö mellékkarok alakulnak ki. Nagyon ritka eset, hogy a tövéböl kinö egy új vesszö, hogy az egész kart le tudjam vágni.
Korábban írtam, hogy azért folyamodtam ehhez a módszerhez, mert semmi más nem vált be. Többször ültettem oltványokat; nem maradtak meg. A legtöbb szölöm vénséges vén, még nagyapám ültette öket. Van amelyik nagyon hitványul terem, de a pótlással csak nagyon lassan boldogulok. Egy ilyen dugvány megbízható gyökereztetése 2 évig is eltart.
Akkor ezzel a két dugvánnyal rizikózol. Ha megbetegszik, akkor ki kell cserélned, de hogy ez mikor következik be, azt nem lehet megmondani. Mindenesetre csak két leendő tőke, így azért ha baj lenne, nem akkora munka lecserélni. :)
Csirkézés=nagyon morzsalékos földet vagy homokot kupcolsz az oltvány/veszö földböl kiálló részére, hogy az egészet betakarja, kb. úgy kell kinézzen, mint egy kisebb vakondtúrás. Aztán amikor megpattannak a rügyek, utána nem sokkal bontogathatsz, mert ha nem teszed, a földben kihajtó szölö hajtásai meg fognak nyúlni, ami nem kívánatos.
Egy kicsit elbizonytalanít, hogy a videoban azt mondják, hogy a kártevö ott a kivágott, és az alanyról újrahajtott szölön pusztít, és hogy Mospilannal irtsuk:-(
Sajnos nincs semmilyen engedélyezett szer a levéllakó alak ellen, de ha lenne, élelmiszer-szölöben (bor- és csemege) akkor se lenne használható, úgyhogy nem, nem megoldás a folyamatos vegyszeres kezelés.
Csak az a baj a kopasz majom-félék felfogásával, miszerint "5-10 éven belül úgyis kidobom", hogy fennen hangoztatják, miszerint nincs is filoxéra, beetetve a tudatlanokat, szándékos kárt okozva nekik.
A filoxéra a levéltetü rokona, hasonlóan bonyolult, vagy még bonyolultabb életciklussal. Az ivarérett egyedei röpképesek, azaz tudnak repülni, így az a szölö, amelyik több klióméterre van más szölötökéktöl, sincs védve töle.
A levéllakó alakja az, amelyik tud repülni, az pedig a vadalanyok ill. a direkttermö és az intespecifikus fajták (amelyek európai és amerikai szölöfajták keresztezésével, ill. ezen fajták kombinálásával lettek elöállítva, a legtöbb ellenálló csemegefajta pl. ilyen) lombján tud fejlödni. A talajlakó alak sanyargatja a gyökérzetet és szabad szemmel láthatatlan módon, évek alatt purcantja ki a tökéket. Akkor, amikor a hajtások nem akarnak megnöni, mini fürtöket hoz, de atkakártételnek nyoma sincs, ott jó eséllyel a filoxéra garázdálkodik.
Vegyszeres védekezés a talajlakó alak ellen nincs, de teljesen fölösleges, mert sokkal olcsóbb és jó megoldál a rezisztens "vad" alanyra oltás.
Az ilyen kopasz majmok, Boriszok azt állítják, hogy nincs szükség az oltványra, jó a sima vesszö is. Lehet, hogy náluk alföldi homok van (egyébként nincs), de attól, hogy az Alföldön nincs szükség vadalanyra, attól még mindenhol máshol igen. Ráadásul az alany sokmindenben felül tudja múlni a nemest, ugyanis speciálisan arra tenyésztették ki, hogy pl. legyen mésztürö, menjen le a gyökere jó mélyre vagy találjon el a vékony talajréteg alatti sziklák között. A nemes fajtáknál se azzal nem foglalkozik senki, hogy legyen rezisztens a filoxérára, se azzal, hogy milyen a gyökérképzödése, mennyire szereti a pangóvizet vagy a szárazságot.
Ez a rovar csak 150 éve van jelen Európában, ezért az európai fajták egyáltalán nem tudtak alkalmazkodni hozzá, pláne nem úgy, hogy az ember szelektál a nemesítésnél, de mint mondtam, nem filoxéra-rezisztenciára. Kipusztítani pedig nem fogja tudni senki.
