" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Akkor térjünk vissza a fórumra,már úgyis sokaknak elment a kedve a Paw Paw-tól.
Kissé megkésve Floo-nak a Jíróval kapcsolatban.
2015-ben ültettem ki a fámat.Az első tele viszonylag enyhe volt,meg se közelítette a hőmérséklet a kritikus - 15 fokot.2016-17 telén háromszor is elérte a - 15 fokot,de lejjebb nem ment.Téli fagykár semmi.Viszont ápr. 21-én a 2-3 centis hajtások teljesen lefagytak a - 3 fokban.Újra hajtott az alvó rügyekből.
Az idei télen a - 16-ot tartósan megkapta,a - 17-et csak rövid ideig. Kb 50% -os rügy és ágelfagyás.
6 db termés van rajta jelenleg,remélem ezt már meg is tartja.A közel 30 éves Típó is kb 50 % fagykárt szenvedett,de azon így is annyi a gyümölcs,hogy törnek az ágai.
Szerintem a nálunk ismertebb fajták/Típó,Saron,Rojo,Mercatelli,közé sorolható fagytűrés szempontjából,vagy egy kicsivel többet bír.
Hosszában egy kés hegyével körbevágod a [PAW] héját és utána széttekered kb. úgy mint ahogy a kenőcsös tégely tetejét szokták lecsavarni. Kiskanállal kiszedegeted a magjait és leszopogatod, majd kiskanállal kivájod mint a tekenőt McHawer és megeszegeted a vájadékot. A héja és a magja mérgező."
Nem értem, miért a Nébih-nek kellene a problémával foglalkoznia, mikor azt sem tudja, mi fán terem. Az internet tele van dokumentált külföldi kutatás leírásával, eredményeivel, csak egy olyan szakember kellene, aki
a. tud angolul, spanyolul
b. tudja értelmezni a leírtakat.
c. közérthetően el tudja mondani a lényeget.
A Nébih vizsgálatai nem mérvadóak számomra, mióta a tavalyi (vagy 2016-os?) "a multik a szemetet akarják nálunk eladni" kampány során kiakadtak a joghurton, amit határon túl maracujával, nálunk meg passiógyümölccsel forgalmaztak.
Szerintem az, hogy közérdek, Magyarországon kicsit túlzás.
Célszerűbb lenne egy doktoranduszt ráállítani, hogy irodalmazzon, csináljon egy magyar nyelvű összefoglalót a rendelkezésre álló tudományos eredményekből, és végezzen saját kísérleteket is. Ennek még lehet realitása, az ÁNTSZ vizsgálatnak szerintem nincs.
no, ha mázsaszám kell a kísérlethez, ezen nem múljon! :)))
van 4 fám, pár év múlva 100 kilót fel tudok ajánlani, 55judit is biztos csatlakozik, ha addig nem vágja ki a fát (ne tegye!!!), és mások is lesznek donorok, és lesz mázsaszám!!
persze a pár év lehet, hogy 5-10 év :) addig jó étvágyat!
gyerek hányás: nem csak az én lányom járt így. egy baranyai cukrászda készített paw fagyit, amivel (jajjj de örülnek majd a kicsik!!) megkínálták az ovisokat. rövid idő múlva többen sugárban hánytak. biztos a spenótfőzeléktől! na ezt is meg lehetett volna vizsgálni. csak sajnos szerencsétlen cukrászda bajba került volna. meg persze a (rendkívül HIÁNYOS) vizsgálat nem derített volna semmit ki, hiszen nem a tej volt szalmonellás, vagy ilyesmi, hanem a paw sajátos anyagai ingerelték az ovisok gyomrát, ami még nem látott, azaz emésztett ilyen egzotikumot.
ill. nem értem, hogy miért a felhasználónak kell bizonyítani, h a paw nem toxikus.
az ántsz (vagy mi lenne az illetékes szerv?:)
minden szart vizsgál, ezt nem kellene? ma már nem csak 1-2 helyen kapható paw.
vagy más ország hivatalát kellene felzaklatni, pl. németek. ott is elég nagy a divat.
vagy az osztrákokat megszólítani. ott paw ültetvény is van...
szóval ha hányt a gyerek a paw-tól (ez történt), akkor nekem kell megrendelni és fizetni a vizsgálatot??? nem ez lenne a feladata valamilyen hivatalnak???
mázsaszám szerintem nem kell. (mert mit is jelent a mázsaszám? 500 kiló? na annyi biztos nem kell, hogy kimutassák az annonacin mennyiségét.)
ill. ha sok pénz, elég lenne "csak" az érett gyümölcsöt vizsgálni, fajta a Prima lenne, mert az a legpraktikusabb, mivel öntermékeny. a pénzt össze is lehetne gyűjteni, pl. fórumon.
én 5-10.000 ft-ot máris felajánlok. a fa is 10.000 ft volt, úhh nem nagy ár. persze ez az összeg nem sok, de sok kicsi sokra megy. ill. lehetne lobbizni (akinek van államtitkári kapcsolta például :), h közérdek. meg kertészetek is beszállhatnának...
Hát szerintem az ÁNTSZ véleményére még várhatunk egy darabig...
Még a kísérletekhez szükséges mennyiség beszerzése sem lenne egyszerű. Majd ha Neked terem mázsaszám, indítványozhatsz egy vizsgálatot, felajánlva a termést. És esetleg némi anyagi hozzájárulást, mert nyilván nem is lenne olcsó.
mekkora lenne már, hogy itt vannak a magyarok, és milyen tökösek, hogy kiderítették:
1. a paw-paw érett (nem éretlen, és nem túlérett) gyümölcs biztonsággal fogyasztható, mert ahogy az optimális érettségű krumpligumóban, így itt is a toxikus anyag mennyisége elenyésző!
azaz: ... mg.
a mag annonacin tartalma: ...mg. a héjban:... mg. A biztonságos bevitel napi vagy éves szintje: ...mg
/
2. a paw gyümölcs hosszú távon káros, mert: ................
[mekkora sajtóhír lenne belőle (sajnos csak a negatív hír ami hír...)]
úgyhogy remélhetőleg nem lesz belőle Blikk / The Sun / stb hír, hogy pl. az ohiói paw fesztiválon mérgezték a jónépet.
de legalább szerencsétlen kételkedők a neten rákeresve találnának egy megbízható támpontot a kérdésről, mert most nincs ilyen!
az is jó, ha le leszünk cseszve, hogy balga társaság, a krumpligumót is naponta esszük,
pedig mérgező az egész növény, a gumón kívül.
IGAZ, csak ilyen analógiákat tudnának írni, mert ugye, tudtommal megbízható laboreredmények nincsenek a birtokukban. én személy szerint (sokat szidott) magyar vizsgálatoknak jobban hinnék, mint amerikaiaknak. az ÁNTSZ jó is lesz! :)
addig is illedelmesen felszólítom :) az érintett és érintetlen :) véleményvezéreket, (régóta nem nyilatkozókat) mondjanak szót, törjenek pálcát, osszanak infót! :)
(és ballagjanak be az áentéeszbe egy rakás papauval, úgyis most fog érni :))
egy kis állóvízkavaró vita-eszmecsere-jólmegmondás életet visz a fórumba!
nekem 4 paw fám van. 2 prima, 1 overleese kiültetve, ezek már virágoztak, (de termést még nem hoztak :) 1 mango van konténerben, egész évben gondosan nevelgettem (melengettem) a kígyót a keblemen. (víz, árnyék, tápanyag).
'19 májusban kiültetem. 3-4 fának van hely. hátha 1-2 évtized múlva bizonyítottan kiderül, mégsem annyira mérgező, (akkor legyen már termő fám) vagy legalábbis az érett gyümölcs ehető (burgonya módra, ahol az egész növény mérgező, de a az optimálisanérett gumó nem! "A burgonyában ugyanis ugyanaz a mérgező vegyület található, mint a nadragulyában: a glükoalkaloid. Ez teszi a krumplit mérgezővé, és ezért van az, hogy a krumplinak semmi más része nem ehető a gumón kívül, sőt, a kicsírázott krumpli sem. Ez a vegyület nagy koncentrációban található a levelekben, a növény szárában, de a friss krumpligumóban elenyészően alacsony a koncentrációja.")
a 4. fa máshol van, ezt a területet lehet, h eladjuk, az átültetésen gondolkodtam, mert az új tulaj lehet, úgyis kivágja, vagy ha nem, ne én mérgezzem már! :) :(
de valszeg nem is bírná ki a teleportálást... meg kell-e nekem 4 paw? mire kiderül, hogy mit tud, mit nem tud... sok év eltelhet. de mint érdekességet, egyet biztos meghagyok akkor is, ha valami véglegesen rossz kiderül róla... persze akinek kicsi a kertje, nem teheti ezt meg...
mindenesetre az éves paw adagom lecsökkentem addig 5-10 darabról 1-3 darabra :)
Teljesen biztos hogy halmozódik, hiszen a betegség több éves fogyasztás után jelentkezik.
Pl. a Parkinson kór mikor már kimutatható, azt követően több év, akár évtized múlva jelentkeznek az első tünetek. Ezt nem a pawwal kapcsolatban olvastam. Csak mikor barátnőm beteg lett, akkor olvastam el mindent amit találtam róla.
Nekem a megérzésem azt súgja, nagyon veszélyes ez a gyümölcs. Ennek ellenére olvastam olyat is hogy ahol sok évtizede termesztik, a csecsemők ezt kapják elsőnek az anyatej után, lehet találni millió videót hogy mennyire szeretik, milyen finom, de ettől én nem bízom meg benne.
igen, hálás növény az áfonya, sok áfonyatáppal és esővízzel táplálva rengeteg termésünk volt, csak most az UV sugárzás perzseli a levelét, úgy, hogy csak fél nap van napon, többit árnyékban...
azért nem semmi, a pinterest fotókat nézegetve mennyi gyümölcs-zöldségféle él a Földön...
Jiro téltűrőbb mint a Rojo. Néhány fok lehet a különbség (1-3) fok.
De később fordul termőre is. És jobban szeretik a hangyák (darazsak) is, voltak olyan (jégverés által kicsit sérült példányok), amik elkezdtek belül egy kicsit "kényszer érni", és máris megtámadták a hangyák, úgy, hogy kívül még zöldek volt a gyümölcsök (tavaly aug. elején!!).
