8. alkalommal kerül megrendezésre a férfi kézilabdázók kontinensbajnoksága. Magyarország a C. csoportban Németországgal, Spanyolországgal és Fehéroroszországgal mérkőzik a 8 közé jutásért.
Spanyolokkal sem volt semmi bajom, kivéve ha egyenruhában voltak (akár mint teremőrök) akkor már külön kasztnak érezték magukat (gondolom negyven év Franco meg egyebek...).
A franciák intelligensebbek és legalább annyira kedvesek (bár ez csak saját tapasztalat...)
Ha valaki az Európa-bajnokság előtt azt jövendöli, hogy a magyar válogatott csoportelsőként lép tovább a C-jelű négyesből, minimum kinevetem az illetőt. Erre tessék: a spanyol csapat hét gólós legyőzése akkora municiót adott a fiúknak, hogy egészen a táblázat élére lőttük magunkat.
Persze ehhez két dolog is kellett. Egyfelől, hogy a németek - váratlanul? - kikapjanak 8 góllal a spanyoloktól, másfelől, hogy a Skaliczky-csapat hozza a kötelezőt és legyőzze a fehéroroszokat. Utóbbi 31-26-ra sikerült, mégpedig úgy, hogy e meccs előtt még az ellenfél is továbbjuthatott volna, amennyiben diadalmaskodik.
Szerencsére a magyarok egyetlen percre sem hagyták, hogy az ellenfél veszélyeztesse a csoportelsőséget. Ugyan többször is "rezgett a léc" - 1-1 góla mindig feljöttek Kurcsevék, hogy aztán a mieink közül valaki előrukkoljon egy-egy parádés megmozdulással. Ilyen volt, amikor Nagy László saját kapujának előteréből átlőtte a labdát az elöl helyezkedő Gál Gyulának, ilyen volt, amikor Iváncsik Tamás Sándor Csikar szögből, a kapufa segítségével bombázott a hálóba, ilyen volt, amikor Nenad Puljezevics elővezetett néhány káprázatos védést, s ilyen volt, amikor a mérkőzés végén, amúgy slusszpoénként egy remek alsó lövéssel tett pontot a meccs végére. Így aztán a bergeni csarnokban ünnepelő mintegy 50 magyar szurkoló előtt boldogan hajolhatott meg valamennyi játékosunk, megköszönve a biztatást.
Nagy Lászlóék a csoporttalálkozókon egyértelműen a spanyolok ellen játszottak a legjobban, a németek ellen a legkevésbé hatékonyan, míg a záró összecsapáson úgy, ahogyan egy ilyen ki-ki meccsen szükséges. Előretekintve, a trondheimi közédöntőben még jobb teljesítmény kell, de minimum olyan, mint a spanyolok elleni volt. Az olimpiai selejtezőért zajló versenyfutásban a svédeket és Izlandot kell a hátunk mögött tartani, s mivel ebben a sorrendben következnek majd a mérkőzések, azt is mondhatnám: két diadal megszerzése szinte bizonyosan elég lenne a selejtezős helyek egyikének megcsípésére.
De ne szaladjunk ennyire előre. A magyarok holnap átteszik székhelyüket a legrégebbi norvég városba, a csodálatos katedrálissal bíró Trondheimbe. A csarnok (Spektrum) nem lesz ismeretlen a számukra, hiszen a Posten Kupán itt verték meg Izlandot (most újra jöhetnek a jégföldiek), s itt küzdöttek nagyot a norvégokkal. A középdöntő menetrendjét pedig eldöntik ma éjjel a nagy tévétársaságok, azaz a németek, a spanyolok és a franciák.
Összességében azt gondolom, nem lehetünk elégedetlenek. A csapat versenyben van az olimpiáért, s ha a spanyolok elleni győzelem után azt mondtuk, hogy elindultunk Peking felé, s megálltunk Nyíregyházán, akkor most már Moszkvában vannak a srácok.
én sem értettem, ahhoz h ott legyünk Fehéroroszok, Izland nem lehet gond. A svédek elleni viszont télleg ki-ki meccs lesz amire jó lenne ha még ez a Nagy Laci maradna, vmiért pesszimista vagyok vele tekintetben, örülnék ha maradna ez a stabil forma. A franciák meg hátha nem fognak akkor már küzdeni:-)
Skaliczki László szövetségi kapitány: "Ez a mérkőzés a tét miatt teljesen másról szólt, mint maga a játék, ahogy a spanyolok ellen játszottunk. Mi voltunk az esélyesek, nekünk kellett az iramot diktálni, s nekünk kellett a győzelmet aratni. Néha picit görcsösebben kézilabdáztunk, ellenfelünk keményen dolgozott. Az első félidőben a támadójátékunk termelte ki a kétgólos előnyt, a második játékrészben a védekezésváltás jót tett, ebből adtunk lendületet."
Kétszínű vagy , és tényleg csak azért vagy itt, hogy provokálj. Pár napja mikor megvertük a spanyolokat azt írtad az egyik hozzászólásomra reagálva, hogy Skaliczki a legmegfelelőbb, tegnap pedig Te voltál a leghangosabb, hogy Skaliczki így meg úgy menjen a fenébe.
Tudod én továbbra is azt vallom, hogy Skaliczki semmivel nem jobb szövetségi kapitány mint egy hete, most is tudnék nála jobbat, hogy a csoportból tovább jutott a csapat.
Te pedig úgy beszélsz ahogy éppen a csapat játszik, ha jól akkor a fiúk és a mester az Isten, ha rosszul elküldené mindegyiket a sunyiba.
Az ilyen embereket ne haragudj nem tudok tolerálni.
De csak nyugodtan írogass legalább ez az örömöd meglegyen mert szerintem egy ilyen embernek mint Te vagy az élet egyéb területén nem lehet sok öröme.
Én nem gyűlölöm zsigerből a franciákat, de voltam mindkét országban és a spanyolok sokkal vendégszeretőbb, kedvesebb nép. Legalábbis a tapasztalataim szerint.
Nehéz ügy lesz ez a középdöntő, de ez a csapat szerintem megérett egy komoly eredményre és megdolgozott azért, hogy esetleg legyen egy kis szerencséje.
Jó, meglehet hogy tegnap nem játszottunk annyira jól mint azelőtt a Spanyolok ellen meg mint ma, de azért azt se felejtsük el hogy tegnap a vb címvédő Németek ellen játszottunk, szvsz ha picit is alábhagyott volna a lendületünk, megszórtak volna minket egy 10- esse...l
én is arra gondoltam, hogy végül mondjuk a svédeknek lesz még egy "német" és egy spanyol ellenfelük. Viszont igaz, hogy a papírforma szerint nekünk majd' ilyen nehéz lenne a svédeket megverni.
Nem értem, Matuz miért van annyira oda emiatt a fehéroroszok elleni ki-ki meccs miatt. Mit akarnánk az olimpián, ha a fehéroroszokat nem tudtuk volna megverni?
Amúgy sztem így sanszosabb egy esetleges elődöntő, mert a mi csoportunkat erősebbnek tartom, és így könnyebben kijöhet egy körbeverés a középdöntő végén, amiből jól jöhetünk ki.
Miért nem tudtunk tegnap legalább így játszani? (Pl. Nagy Laci, Iváncsik Gergő, Eklemovics?)
Na mindegy, legalább a továbbjutás megvan, kis szerencsével még bármi lehet. Azért nem ártana a svédeket meg Izlandot megverni, de ha a franciákat is, az felérne a spanyolok megütésével (nem tudom, miért, de a franciákat a magyarok többsége valahogy zsigerileg kevésbé kedveli, mint a spanyolokat).
Mellesleg örülhetünk, hogy Poholszkij (Pohousky) nem játszott úgy, mint tegnap. De kicsit sajnálom is a fehéroroszokat, szimpatikus csapat, egy-két emberük nagyon ott van, kicsit gyengébb csoportban továbbjuthattak volna.
Nagyszerű játékot nyújtottak mind a három meccs alatt, remélem folytatják ezt a jó sorozatot a középdöntőben is, és akkor elérhetjük a nagy célt: Pekinget!
Biztos nem mindig - őszintén szólva nem láttam a német csapat minden menccsét minden sportágban -, de tavaly a férfi kézilabda VB-n mindenképpen. (Ellenben tavaly a női kézi EB-n csakugyan jók voltak. Bírói segítség nélkül is.) Ha igazságosak a bírók (ha nem Németországban van a VB), a 4 között sincsenek.
Egyébként erőlködéstől max. sérvet lehet kapni, gyomorfekélyt nem.
