Sziasztok!
Ezt a topikot azért hoztuk létre,hogy legyen egy hely ahol minden témáról lehet beszélni,akár kerti növény akár szobai,kerti tó,növények kártevői,barkácsolás a kertben,tanácskérés,szép tájak növényei,nyaraláskor lefényképezett pálmák,leanderek,rózsák,fenyők,vagy ha csak meg akarod mutatni a kedvenc virágodat,a kedvenc kutyádat ,macskádat ,akármit!!!!mindenkit várunk,itt nincs OFF téma:)
Még mindig csodaszééép :-) Sokat változott, mióta utoljára láttam!
Én képtelen vagyok bántani a csigákat, az uram szokta átköltöztetni a házasat, ház nélküli idén szerencsére kevés van. Ma kiszórtam azt a kék izét, elegem van, csak reggel 15 csigát szedtünk össze a kiskertben az edényekből.
Nem. Egyrészt jó helyen vannak a patakparton, másrészt a 2 m magas betonfal magas nekik, nem szoktak olyan magasra fölmászni. És mivel U alakú az a kerítés, oldalról is véd annyit, hogy a patakpartiak már nem arra jönnek. Kapált veteményes és rendszeresen nyírt fű van a két szomszédnál, én vagyok a csigaforrás.
Ha sok a növény, és nem füvön vannak, hanem magas növények dzsungelében, nem jó a kés, mert először helyet kell keresni, ahová vágás előtt lerakhatod a csigát. Az ollóval meg csak nyissz! és kész.
Szerencsére nekem nem kell alkalmaznom, mert a kert végében, a patak felől U alakban van egy 2 m magas beton kerítés. Azon átdobálom a patakpartra az összes csigát.
😄 Már gondoltam rá, hogy talán úgy működik, mint a büdöske. Merthogy tkp. működik. Amit körbeszórok, azt addig nem zabálják fel, amíg van a kék izéből. Talán azt jobban szeretik. 🙂 Ez is kék, de nem az a méreg, amit kék halálnak nevezünk. Az rögtön öl. Nem kívánom itt látni. Meg különben is... megfogadtam Gyulai Iván tanítását. Mostantól!
"Ne vegyenek semmit!" Kezdem belátni, hogy igaza van. Ebben is.
Eddig az éticsiga pusztított, két éve megjelent a "spanyol" is. Esős időben teljesen lehetetlen küldetés megszabadulni tőle. Ez a kert sem a zöld sivatag 5 láda leanderrel, pázsittal, meg körben tujákkal. Úgyhogy marad az olló. Amit megesznek, felírom a veszteséglistára.
A bio szereket egy bolondságnak, egyszerű lehúzásnak tartom. A legritkább esetben használ, de legalább jó drága :) Erre szokta mondani egyik ügyfelem: ha már nem használ, legalább ne ártson :)
Van itt minden. Nem csak rigó.Roppant gazdag a madárvilág is, sünök is vannak bőven,szedem a csigát én is, de nem mérgezek semmit. Van egy bio csigapor, amivel körbeszórom amit nagyon féltek, de egy raklappal is kevés lenne belőle. Másnap reggelre eltűnik, tehát megeszik. Hogy aztán túlélik-e a lakomát, azt nem tudom, de utánpótlás tengernyi van. A hostákról szedem reggelente a legtöbbet. De amíg az időjárás esős, addig ez csak szélmalomharc. A kékhalál itt kizárva. Az olló van helyette. A szúnyogot én éppen elviselem, volt már ennél rosszabb év is. De a kutyákat sajnálom. Próbálom őket is védeni, amennyire lehetséges. Mindenesetre nekem ezzel az esővel több bajom van, mint tavaly az aszállyal. A Sajó két hete itt áll a kert alatt. Szúnyogparadicsom.
Itt a sokféle és nagy számban jelen lévő és költő rigók azért tizedelik a csigákat. A többit lerendezi a kék halál. Idén már annyit elhasználtam belőle, mint máskor 2 év alatt. Nélküle ebben az árnyas erdőkertben elképzelhetetlen a létezés. Már a hortenziákat legelték, ha később szórtam ki.
A szúnyog az más téma... Próbálunk velük együtt élni.
A kertemben két Germersdorfi cseresznyém van. Ugyanaz a klón, egyiket a másikról oltottam. Amelyik tűző napon van, annak kb. 10x jobb az íze, mint annak, amelyik félárnyékban. Pedig azért kap napot az is rendesen.
Pont ezt tapasztaltam. Egyre kevesebb a napsütötte rész az egyébként is hangyányi veteményesben. Kezdek vödrökbe ültetni. Ami az árnyék ellenére is kikel, azt azonnal felzabálják a csigák. De idén legalább a borsó sikerült! A paprika nulla lesz, a paradicsom azon része, amelyik magától kelt ki, szép, a többi viccnek is rossz. Abból is sokat letaroltak a csigák.
A csigák vannak többen, vagy a szúnyogok, magam se tudom...egyik ellen se tudok eredményesen küzdeni. De legalább most a rózsák jól érzik magukat az árokparton. Nem kell locsolni.
Nem ez a tapasztalatom, persze nyilván nem mindegy, milyen az a félárnyék. Próbálkoztam sárgarépával, céklával, cukorrépával, retekkel, pasztinákkal, kis ványadékok lettek. Határozott különbség volt az ágyás naposabb és árnyékosabb része között a napos javára. Mondjuk ha a levelét akarjuk megenni a céklának vagy a cukorrépának, akkor jó, cukorrépánál még van is értelme (az a mézeskalács mázban a zöld festék), de a céklát nem a leveléért termesztjük, nem szeretjük a céklalevelet. A saláta is csak egy határig viseli el az árnyékot. Nálunk nyáron már nem jut neki napos hely.
Rengeteg fajta eper van, csak annyi, hogy nagy szemű, nem mond semmit, olyan is van sok. Nekünk például van egy magról kelt "fajtánk", nagy szemű, kemény, nem savas. Ennek a levele is jellegzetes, sokszor 5 tagú, és a virága se ötszirmú.
Az eper is napon terem finomat. Vannak félárnyékban is töveink, szaporítóanyag gyűjtésre jók, de a gyümölcsük kevesebb és elég ízetlen. Ugyanaz a fajta napon sokkal többet és finomabbat terem. Öntözni persze kell, szóval semmi se tökéletes.
Májusban ültettem Liliom hagymákat. Már kivoltak hajtva, kb. 5 centis hajtás/csíra volt rajtuk. Kettőről letört, ezek nem hajtottak ki még, a többi igen. Később kihajthatnak még vagy kampec?
én a gyulai ivántól azt tanultam, hogy azokat a zöldségeket, amiknek a föld alatti részét vagy a levelét esszük meg, azokat félárnyékban is lehet termeszteni. tanúsíthatom, hogy a sárgarépa simán jól érezte magát a birsalmafa alatt, mielőtt rózsákat dugványoztam oda.
ősszel ültettem kétféle epret, az egyik apróbb szemű, "folytontermő, a másik nagyszemű, ellaposodó végű, nagylevelű, szerintem egyszer érő lesz. most érik mindkettő (eléggé árnyékos helyen, egy ágyásban vannak), az előbbi teljesen szétrohadt az esőtől és ahogy a földhöz ért, a másik nagyon szép (asszem, az nem is lóg le a földre, erősek a hajtásai). nem ismerem annyira az epreket, eddig nem igazán volt szerencsém velük, de jó lenne tudni, hogy ez a nagyszemű milyen fajta lehet. ötlet? persze majd azt szaporítom, ilyen szempontból mindegy, csak azért jó lenne ismerni a fajtáját.
Két éve volt ültetve, szépen, erősen növekedett, két egyenes, párhuzamos ágat növelt két méter fölé, úgy tűnt, fa akar lenni, körülötte volt egy kis bokrosodás.
Idén márciusban hirtelen meggörnyedt minden ága, viszont egy hete elkezdett virágot hozni.
A kettő összefügg, vagy valami nem tetszik neki, és feladta a felfelé növekedést?
Rovarászok tényleg szeretik, a lusta rovarászok meg aztán pláne.
Méheken kívül rengeteg egyéb rovart is meg lehet figyelni egy nyíratlan gyepben. Számomra a nyírt pázsit kihasználatlan terület.
De teljesen nem lehet elhanyagolni a nyíratlan gyepet sem. Ha meghagynám az aranyvesszőt, szőrös sást, seprencét és a selyemkórót, már semmi más nem is lenne ott. Szóval gyomlálni szoktam, és ültetek is ezt-azt a fű közé. Sokszor bejön és szaporodik tovább a növény a gyepben, egyre színesebb.
Gyönyörű, nagy hangyabolykupacom is van, ha nyírnánk, az se lenne.
Szép díszkertet megfelelő növényválasztással bárhol lehet csinálni a száraz homoktól kezdve a földig érő diófa árnyékáig. Csak nem szabad ragaszkodni olyan növényekhez, melyek az adott helyre nem valók.
A veteményes már nehezebb ügy, az árnyékban nem működik. Tapasztalom, egyre nehezebb helyet találnom a zöldségeknek, ahogy nőnek a fák. Ültetek időnként ezt-azt félárnyékba, de nem lesz belőlük semmi. A rebarbara aránylag jó ott is, van is, de dísznövényként, nagyon ritkán használom a konyhában.
Én nagyon örülök annak, hogy szépen lombosodnak a fák. Akad szép aljnövényzet árnyékos helyre is, nagy választékban. A lombárnyék viszont ezekben a nyarakban, meg főleg, amik várnak ránk, megfizethetetlen. A hülye kuncsaft meg üljön benn a házban a légkondiban.
