AOTD - Album of the day
EFB - Első felületes benyomás
NFR - Nice fucking refrén (azaz épp nem tudod kitörölni az adott refrént, dallamot a füledből)
MM - Most megy (azaz most épp ezt hallgatod)
Amúgy én nem azt írtam, hogy a sok zene a baj. Persze, sok a zene, nyomasztóan rengeteg, de sokkal nagyobb baj, hogy megrekedt egy szinten. Ha megújulásra képes volna, a rengeteg zenében is sokkal inkább burjánzana ezerfelé a kreativitás. Talán az a baj, hogy én nem beszélgetek 16 évesekkel a témáról. :(
Persze, ennek a terített asztalnak, amit az internet, a letöltés, majd a streaming elénk rakott, előre látható volt a következménye, megteltünk, kész, vége, a befogadóképességnek is van határa. De ezen és a rockzene halálán elmélkedni is már rég lejárt lemez, arról nem is beszélve, hogy egy fiatal nem értené, miről károgok, tehát valószínűleg boomerség is. Amikor a 16 éves lány csillogó szemekkel mesél legújabb felfedezéséről, a korai Bathory-lemezekről, és alig várja, hogy elmenjen élete első koncertjére itt Budapesten, mert egy osztrák faluban lakik, ahol a legfőbb látványosságok a tehenek és a havas hegyek nyáron, akkor kezdjek el hümmögni, hogy milyen szar az egész, mert túl sok a zene? Sőt, ez nem is biztos, hogy boomerség kérdése, mert mondhatnám a haveromat is, akit említettem a minap, hogy nem tetszik neki az új Dickinson, a Priestről viszont könnyes szemmel áradozik, tegnap este pedig Tygers Of Pan Tang-koncerten (!!) volt az Analogban, pedig majdnem egyidősek vagyunk, hát ő is furán nézne rám, ha szájat húzva mondogatnám, hogy kifulladt a rock meg a metál.
Én a "mindent is" megismerését már rég nem hajtom, évente mindig akad 5-10-15 jó lemez, azokkal tökéletesen elégedett vagyok. Itt van például a ma megjelenő Uncle Acid & The Deadbeats, főszerepben: Franco Nero, Edwige Fenech, és ez nem vicc, egy kvázi giallo film zenéje 80 percben. Elég meredek, de legalább érdekesen hangzik, aztán lehet, hogy dögunalom lesz, sőt eddig az első felét meghallgatva nem kizárt.
új fórumtól ódzkodom, oda aztán tényleg nem talál már senki
Biztosan így lenne? Ezt nem tudhatod. Egy modernebb, korszerűbb felület lehet hogy vonzóbbá tenné a formátumot. Nem mintha én hinnék benne, mert az itteni értelmes aktivitás is mérhetően csökken már egy ideje, korábbi napi szinten kommentelők egyre ritkábban szólnak hozzá, és a barmok lemínuszolgatásainak száma se feltétlenül az itteni utálkozó read-onlyk számát jelöli, szerintem. Kevesen vagyunk, és csak fogyatkozni fogunk.
Mellesleg magadnak is ellentmondasz: "oda aztán tényleg nem talál már senki" "Jó, tudom, ide már amúgy sem jön senki" , tehát várunk új (lehetőleg értelmes) tagokat, akár ide, akár máshova, miközben tudva tudjuk, hogy úgysem jönnek.
Annak megoldását sem látom igazán, hogy lehetne lekommunikálni, hogy hová vonulunk át, úgy, hogy csak a kretének ne tudjanak róla, aztán ha mégis odatalálnak, akkor meg kell oda egy fórumtulaj vagy moderátor, tiltási jogokkal, ésatöbbi, zűrös.
mi lenne az itt felhalmozott mérhetetlen tudásanyaggal? Horzi egyszer már lementette az egész topikot, talán át lehetne pakolni cakumpakk máshova.
De amúgy ez már megint egy fáradt felhorgadás, legalábbis részemről, úgyis marad minden a régiben, itt, a szokott helyén, míg a végleges érdektelenség, az idő vagy az atomháború be nem szünteti.
És amúgy már csak azért sem látom értelmét újrakezdeni valahol máshol, mert szerintem a rock-metál zene mostanra eljutott a kifulladási pontra, és ezt jelzi az aktivitás csökkenése is. Volt 50-60 jó éve, de nincs már benne szufla több évtizedre, talán több évre se. Elnézést kérek Tamástól, adamskijtól, meg esetleg más read-only zenészektől, de én így érzem. Megfáradt, megöregedett, eljelentéktelenedett, fiatalabb korosztályban érdektelen, talán ciki is lett. Mára megújulásra képtelen, márpedig egy ilyen topikot az IS tartana jól életben, ha nemcsak a 40-50 éves lemezeket, de az aktualitásokat is ki tudnánk beszélni, el tudnánk vitatkozni rajta, ahogy 10-20 évvel ezelőtt el lehetett. Hány új lemez lett itt kibeszélve idén? Egy kezemen meg tudnám számolni, vagy egy kéz se kellene hozzá, pedig lassan fél év eltelt. A topik névadó újság is jelentéktelenné vált, a megszűnés határán billeg. Persze lehet még időtlen időkig témázgatni ugyanarról, Beatles topik is van, aktív is, de tényleg kell egy zenekarról a megszűnése után 50 évvel később is még beszélgetni, bármilyen korszakalkotó is volt? Dinsdale kolléga mondta, hogy nem érez késztetést az új zenékre, meg agymosi is érdektelenségi hullámban volt (vagy még mindig van, nem tudom), én ugyanígy vagyok, és ez is az oka annak, hogy nem kommentelek. Próbáltam én bizonyítani magam felé, hogy érdemes rámozdulni új anyagokra, mert van még muníció a műfajban, de be kellett látnom, hogy hazudok magamnak is. Március elején jelent meg az új Dickinson meg a Priest lemez, a mai napig nem tudtam rávenni magam a meghallgatásukra. Meg is rémít rendesen, hogy ennyire nem érzek semmit a műfajjal kapcsolatban, de leginkább csak zenei fásultság van rajtam (félreértések elkerülése végett: egyáltalán nem vagyok depressziós úgy általában, csak ezen a téren vagyok deficites), még az utóbbi néhány napban bepróbált AOTD-k se dobnak fel. Lehet, hogy kikerülök ebből a gödörből, de ez már egy több éve tartó folyamatos tendencia, írtam is időnként erről, tartósan szerintem nem fogok már kikerülni. Ezt eddig ide leírni sem akartam, mert a franc se akar demotiváló lenni. De most megtettem, lehet engem is lemínuszolni.
és ha valaki azt mondja, hogy "alma meg körte", akkor erre a válasz az, hogy a közmondás sántít, hiszen a két gyümölcs sokkal közelebb áll egymáshoz rendszertanilag, mintha azt mondanánk, hogy "alma meg barack" - amik kinézetre is hasonlítanak.
Na végre valami, amin lehetett nevetni. Diákos pedantériával, egy hasonlatot szó szerint értelmezve megcáfoltál valamit, amit amúgy senki se mondott!
Nálam nem egy zenekarnál megvolt az a szokatlan helyzet, hogy nem a dalaik és nem a lemezeik, de nem is a spontán koncertélmények miatt kerültek be a kedvencek közé, hanem a róluk általában hallott jó vélemény miatt mentem el a koncertjeikre, ami aztán igazolódott is... de aztán csak később (vagy még akkor se) ástam be magamat a diszkográfiájukba. A Gathering is pont ilyen... nem az első és nem is a második koncertjük után hallgattam meg ezt pont ezt az albumot teljes egészében... olyan mp3-csokorban, ahol nem voltak sorrendbe rendezve a számok, hanem ABC szerint dobta a gép. Így volt nyitányként a Confusion, ami azonban mit sem változtat a dolgokon... ami nem hangzott el élőben, az is tökéletesen hozta az egész lemezre jellemző lebegést amiben a szólógitár, a finomabb hangszerek és Anneke hangja is a legjobb hozzávaló. "Einfach nur gleiten", ahogy a Goethes Erben ugyanebben az évben megjelent (de általam nem listázott) lemezén is mondja az egyik szám refrénje, de itt is sikerül ezt a csúcspontnak számító címadóban tökéletesen megragadni: "When they fly through the night as beautyful nighttime birds." Hogy ki melyik baglyot tartja persze szépnek, az már mellékes, ahogy az is, hogy éppen hammond, elektronika, vagy riffek adják a fő alapot a szólók és Anneke mögé... és az is, ha néha gyorsítanak (Third Chance), vagy lassítanak (Shrink). Valahol pedig az az alaphangulata is megvan, mint az ebben az évben első helyezett Tiamatnak... és ha valaki azt mondja, hogy "alma meg körte", akkor erre a válasz az, hogy a közmondás sántít, hiszen a két gyümölcs sokkal közelebb áll egymáshoz rendszertanilag, mintha azt mondanánk, hogy "alma meg barack" - amik kinézetre is hasonlítanak. Itt a különbségek azonban ugyanúgy nem vesznek el a szépségből, a hangulatból... meg a 10/10 pontból sem.
itt mindig volt egy-egy ügyeletes falubolondja hosszabb-rövidebb időszakokig, aztán megunta, elkopott, eltűnt. azt aláírom, hogy ilyen szociálisan mozgássérült, szaréletű nickzsonglőr szerencsétlenek, pláne egyidőben nem nagyon jelentek még meg, de talán kibírja ezt is a topik.
Értelek, és meg is értelek, de nem tudom a megoldást. Az új fórumtól ódzkodom, oda aztán tényleg nem talál már senki, magunkban leszünk, ennyi erővel akár tényleg ezt is tehetnénk zárttá. Én amúgy ezt ideális esetben úgy képzelem, hogy oké, zárt, de azért bárki idetalálhat, beírhat, de legalább rövid úton el lehet takarítani szükség esetén, nem a moderátoroknál kell könyörögni. Persze ez sem jó, hiszen másik nickkel fél perc alatt újra itt van, aki akar. Nem tudom, hogy működik a zártság, igazából nem is akarom tudni, nem tartom jó ötletnek. És ha elmennénk máshová, mi lenne az itt felhalmozott mérhetetlen tudásanyaggal?
Meg aztán a "fórum" alapvetően arról szól, hogy jöjjön mindenki, és mondja el a véleményét, minél többen vagyunk, annál sokszínűbb, érdekesebb. Jó, tudom, ide már amúgy sem jön senki, maximum néha egy-egy read-only érez késztetést a megszólalásra, ebből a szempontból tehát mindegy, hogy zárt vagy nyitott, Index vagy más hely. Valahogy mégis ódzkodom az elvonulástól, abból szerintem rövid időn belül megszűnés lenne.
Az a baj, hogy én IRL megszoktam, hogy ha szólok valakihez, ha megkérem valamire, vagy ha kicsit erőteljesebben megkövetelek tőle valamit, akkor annak foganatja van, szót lehet vele érteni, vitatkozunk, ha kell, de végül mindig megoldjuk a problémát. Itt viszont mintha a falnak beszélnél. Az egyik szétitta az agyát, a másik ostoba, a harmadikat semmi és senki nem érdekli, és nem tudom pontosan, hányan vannak. Így nehéz. A Facebookon meg úgy en bloc az internet bugyraiban ehhez már hozzászoktam, pont azért maradt ez az utolsó menedékem, mert itt eddig nem ez volt a jellemző, ment szépen minden a maga útján, viszonylag békésen, értelmesen, előremutatóan. Persze abba is hagyhatjuk a fórumozást, az elején talán hiányozna, aztán biztos meglennénk nélküle. Széttárom a kezem, nem tudom, mi a megoldás.
Én ma az élő fába is belekötök, szóval: mégis mit értesz itteni szellemiségen? Netán az is baj, hogy néha röpködnek a lófaszok, mondjuk az én számból? Meg kitenyészett trollok? Ki által? Én ugyan egyszer sem fedeztettem egy trollt se egy másikkal, kikérem magamnak.
Mondjuk az aktuális itteni szellemiséghez, kétségtelenül jobban passzolna, ha itt hagynánk kitenyésztett trolljainkat magunkban körözgetni. Tök jól ellennének organikus egységben a mainstream irányultsággal.
De most komolyan, ti nem érzitek úgy, hogy kurva rövid az élet ahhoz, hogy ilyen szarkupacokat kerülgessen az ember, meg szagolja a szarszagot? Mert én nagyon úgy érzem. Rohadt rövid, és olyan faszságokkal tölteni, mint ezekkel az értetlen kreténekkel akár csak egy szó erejéig is szóba állni tökéletesen értelmetlen és céltalan. Fel se fogják, mi velük a baj, nem fognak megváltozni, és elmenni se fognak, mert imádnak a saját szarukban tapicskolni. És még csak küzdeni se lehet ellenük, mert ezen az ósdi felületen nincs hozzá semmilyen eszköz, se kitiltás, se semmi más, csak kommunikációval lehetne "küzdeni", de látod, sem a szép szó, sem a kérés, sem a kurvaanyázás, sem a leminősítés, sem az ignorálás nem segít, jönnek újra és újra, és összefosnak mindent. Én, ha lehet, a hátralévő remélhetőleg még sok időmet úgy akarom eltölteni, hogy amikor csak módom van rá, lehetőleg jól érezzem magam. Márpedig ilyen körülmények között nekem ez nem megy.
Ha ennyire zavar titeket a bárki más véleménye, akkor miért nem rakatjátok a topikot zárt fórumba? Nem tudom, ennek mi a menete, de akkor senki nem tud beleírni - talán ti sem. Cserébe örökre tudnátok 50 éves AOTD lemezt elemezni, thorcsi és kloggcsi nem lenne rákényszerítve, hogy kívülálló véleményét olvassa, és az eddig SOHA nem volt
délután már borítékolható volt, hogy ez lesz a vége a mai produkciónak. még egy kis zsidózás/buzizás benne van a napban, aztán bealszik, holnapra meg törölt nick lesz a szám helyén.
