1. Líbiában mindenkinek állampolgári jogon járt az ingyenes elektromos áram, vagyis senki sem fizetett villanyszámlát.
2. Líbiában a bank állami tulajdonban volt, és 0% kamatot számított fel a líbiai állampolgároknak adott kölcsönök után.
3. A saját otthon alapvető emberi jog volt Líbiában.
4. Minden újdonsült házaspár 60 ezer Dinárt (kb. 50.000 USD) kapott az államtól, hogy az első otthont megvehesse, és családot alapíthasson.
5. Az oktatás és az egészségügyi ellátás teljesen ingyenes volt. Kadhafi hírhedt rémuralma előtt a líbiaiak 25%-a tudott írni-olvasni, a diktátor alatt ez az arány 83% lett!
6. Ha egy líbiai állampolgár gazdálkodással akarta megkeresni a kenyerét, akkor az államtól kapott földterületet, házat, gazdasági épületeket, vetőmagot, illetve az induló állatállományt. Mindezt természetesen ingyen!
7. Ha egy líbiai polgár nem talált az országon belül olyan oktatási intézményt, vagy egészségügyi ellátó helyet, amire szüksége volt, az állam fizette a külföldi tanulását vagy ellátását. Ezen kívül havonta 2300 USD ellátást biztosított lakhatásra és autókölcsönzésre.
8. Ha egy líbiai autót vásárolt, az állam kifizette a vételár felét.
9. Líbiában a benzin ára 0,14 USD volt literenként. Ez a mai magas USD/HUF árfolyammal számolva is csak 31 Ft.
10. Líbiának nem volt külső adóssága, a háború nyomán a nemzetközi bankokban befagyasztott betéteinek összege hozzávetőleg 150 milliárd USD volt, amit az új líbiai demokrácia már sosem fog viszontlátni.
11. Ha egy líbiai nem talált munkát a diplomája megszerzése után, az állam mindaddig fizette számára az adott ágazatra jellemző átlagbérrel megegyező bérpótló támogatást, míg nem talált munkát.
12. A líbiai olajexportjából befolyó pénzek egy részét az állam közvetlenül a líbiai polgárok bankszámlájára utalta. Minden állampolgár részesedett tehát a nemzeti ásványkincsek értékesítéséből származó bevételekből. 13. Minden anya aki gyermeknek adott életet, 5000 USD-nek megfelelő összeget kapott.
14. Az élelmiszereket ártámogatással lehetett megvásárolni, 40 loave kenyér 0,15 USD, vagyis kb. 34 Forint volt.
15. A líbiaiak 25%-a rendelkezik egyetemi diplomával
16. Kadhafi öntözési projektjének köszönhetően a sivatagi ország gyakorlatilag egész területe ellátott ivóvízzel.
A líbiai adórendszerről: Líbiában minden jövedelem adóköteles volt. Havi 1000 Dinár jövedelemhatárig (ez kb. 189.000 Ft) 5 azaz ÖT% az adókulcs, e fölött 10%. Mindenki fizetett ezenkívül jövedelemtől függően 1-3% úgynevezett Dzsihád adót, és 3,75% nyugdíj járulékot. Ezek önmagukban is barátságosnak tűntek, különösen, ha beszámítjuk, hogy nem volt villanyszámla, és évente mindenki kapott állami támogatást (ez az olajexportból származó juttatás volt), ami egyedülállóknak 1800 LD/év, házasoknak 2400 LD/év és még gyermekenként további 300 LD/év.
"A legjobban az az orszag jar , ahol egy becsuletes , nemzeti erzesu , joakaratu zsarnok uralkodik , aki a legjobbat akarja a nepenek. Ilyen volt pl. Kadhafi."
Egy vezető vagy jóakaratú, vagy zsarnok. A kettő üti egymást.
Kadhafi uralma alatt mi volt jó a líbiaiaknak?
Nála még Hitler meg Mussolini is jobbak voltak, bár ebben közrejátszhatott az is, hogy európaiak voltak ők is meg az irányított ország is.
Kadhafi meg egy pojáca volt hozzájuk képest.
Olyan vezető kell, aki az országa és népe érdekében elmegy a maximumig minden téren, sőt azon is túl, viszont önmaga és környezete szerény, ami az anyagiakat illeti, és nem a közpénzekből lopja-harácsolja össze a vagyonát, hanem azt valóban a közjót szolgáló dolgokra fordítja.
Akkor most megkérdezném: kijutottunk abból a mocsárból? Így 30 év távlatából. Mert akik velünk együtt kezdtek, azok elég szépen és szorgalmasan másznak onnan kifele, egyesek már kint is vannak. Nekünk sikerült?
1990-94 között tökmindegy, ki volt hatalmon. Kaptak egy félig a mocsárba süllyedt csónakot. Rángatták egy kicsit, majd 94-ben vissza kellett adniuk azoknak, akik belevezették a mocsárba.
Emlekszem meg a regi Nyugatra , ahol mindenki becsuletesen elt es dolgozott , de az is nyomokban fellelheto devians reteg nezd meg hogy elszaporodott.
Ezt mondtam. A nyugati civilizáció van mélyülő válságban, nem az összes többi. Afrika esetében meg ne beszéljünk már civilizációról... Mármint a Szaharától délre, hiszen az észak-afrikai iszlám az civilizáció. Még ha szar is.
Sajnos az emberiseg nem erett meg erre. Emlekszem meg a regi Nyugatra , ahol mindenki becsuletesen elt es dolgozott , de az is nyomokban fellelheto devians reteg nezd meg hogy elszaporodott.
Ez olyan mint a szocializmus meg kommunizmus. Igazabol nagyon szep gondolat hogy mindenki kepessegei szerint dolgozik es szuksegletei szerint vesz el , de feltetelezi a " szocialista embertipust", ami viszont nagy tomegekben nem letezik.
Az emberi tenyezo ami mindenutt kozbeszol. Ezert kell a jo allamvezetesnek bizonyos fokig diktatornak lenni es ugy banni az allampolgarokkal mint a gyerekekkel. Jozsika , megeszed a spenotot es kesz!
" Amúgy érdekes a fórumcím; felmerül a kérdés, hogy mikor volt egyáltalán normális a világ? Talán az 1990-es években? (Nekem akkor nyugalmasabbnak és derűlátóbbnak tűnt."
Hat igen...vegigvizsgalva az emberi civilizacio tortenetet , nekem ket idoszak " jon be" leginkabb , az egyik a Kolumbusz elotti Amerika indianjainak tarsadalma, a masik a II.Vh. utani idoszak Nyugat-Europaja.
Az elsot mar lehetetlenseg lemodelezni , a masodikat is , de ha ra akarunk mutatni hogy mi volt az a pont ahol az egeszet elrontottak , akkor vilagos hogy a merhetetlen kenyelem es lustasag a mindennapi emberek , a profitehseg pedig a tokesek es vallalkozok reszerol , ami miatt esz nelkul importaltak az olcso munkaerot a vilag minden reszerol , nem szamolva a kovetkezmenyekkel.
Azt kell mondanom hogy az emberiseg nem erett meg a demokraciara. A legjobban az az orszag jar , ahol egy becsuletes , nemzeti erzesu , joakaratu zsarnok uralkodik , aki a legjobbat akarja a nepenek. Ilyen volt pl. Kadhafi.
Nyugat -Europa fantasztikusat alkotott 1945 utan , de kello konroll nelkul sajnos az onrombolo egyedek amokfutasba kezdhettek es ez tonkrevagja az illeto orszagokat , mint nemzetallamokat mindenkeppen.
Bizonyos szempontból igazad van. De a versengés is lehet több szintű vagy típusú is. És nem kell mindhez erőszak. pl.: versengés lehet az is, hogy ki tud több gombócot megenni és az is, hogy ki tud több atombombát előállítani. Az egyik versengés feltételezi az agressziót, a másik féle versengés nem.
Mester és tanitvány viszonya nem változik, most a tanitvány fizeti országa GDP-nek jelentős részét Gyuri bácsiak neve emlitéséért és mert eljátssza kedvükért a mumust.
Feri mellett Gyuri bácsi az aki hatalomban tartja fiait.
S szerinted békés versengés folyik itt a bolygónkon, hogy szebbé tegyük a közös jövőnket? Nekem nem úgy tűnik, hiszen pl. fegyverkezésre sokat költenek.
Szerintem egy utópia, amit felvázoltál. Én normálisnak tartom, hogy az emberek és így az országok is versengenek egymással. Természetesen mindezt békés jelleggel tegyék. Szerintem az egészséges és tiszteleten alapuló rivalizálás az jó. Élni és élni hagyni. Nem baj, ha vannak erősebbek és gyengébbek. Ez a természetben is így van. Kérdés a viszonyulás. Az erős is hagyja a gyengét érvényesülni és ne nyomja el, lehetetlenítse el. A gyengébb pedig törekedjen rá, hogy erősebb legyen. Az egészséges versengés szerintem kell. Természetesen még egyszer mondom, hogy mindez békésen és agresszió mentesen kell, hogy végbe menjen.
Talán egy bizonyos fokú, egészséges globalizmus jót tenne ennek a világnak, amennyiben ez abban nyilvánulna meg, hogy ember embernek nem riválisa vagy farkasa, hanem egymás segítői lennénk és komolyan olyan célokat tűznénk ki magunk elé és munkálkodnánk eléréséért, mint a kijutás a világűrbe, eljutás más bolygókra. Egyből másképp szemlélnénk magunkat, ha kozmikus fajjá válnánk és nem országhatárok közé zárnánk magunkat a saját bolygónkon sem.
Ugyanakkor erélyesség is kell ahhoz, hogy kigyomláljuk magunk közül a kártékony elemeket, pl. a vallási fundamentalistákat, a törő-zúzó anarchistákat, vagy éppen azokat a konzervatívokat, akik jobban ragaszkodnak a saját hatalmukhoz államhatáraik kerete között, mint az emberiség közös boldogulásához.
Egyrészt néhol túlságosan szabadjára vannak engedve az emberek, mint Nyugaton, másrészt néhol meg túlságosan kötöttek különféle babonák meg vallási maszlagok vagy éppen zsebdiktátorok által, mint Keleten vagy Afrikában. Ezeket kellene feloldani és egészséges középutat találni.
Amúgy érdekes a fórumcím; felmerül a kérdés, hogy mikor volt egyáltalán normális a világ? Talán az 1990-es években? (Nekem akkor nyugalmasabbnak és derűlátóbbnak tűnt.)
És ki vagy mi bolondítja meg? Különféle hangos kisebbségek a vallási fundamentalistáktól kezdve az ún. állatvédőkön át a baloldali anarchistákig? Az éghajlatváltozás és a természeti csapások bizonyos régiókban?
