Az adatvédelmi salátatörvény a munka törvénykönyvét is módosította.
„Egyes munkáltatók szinte valamennyi munkakör esetén az alkalmazás általános előfeltételének tekintették a feddhetetlenséget igazoló erkölcsi bizonyítvány becsatolását. Az erkölcsi bizonyítvány eredeti példánya vagy másolata a munkaviszony létesítését követően bekerült a munkavállaló személyügyi aktájába, és a munkáltató esetenként a munkaviszony megszűnését követően is éveken át őrizte a dokumentumot.
Tette mindezt annak ellenére, hogy az adatvédelmi hatóság már korábban is mindössze hatvan napban korlátozta értelmező állásfoglalásaiban az őrzési időtartamot.
Ahol emgedélyezték/lehetővé tették a magáncélú használatot, ott eddig is próbálták kézben tartani. A BYOD eszközökre - magára az eszközre - meg nem terjed ki az új előírás ("Your Own Device"). Ha a céges hálózaton vagyok éppen, akkor a forgalmamat monitorozhatja és akkor alkalmazhat korlátozásokat, de abban a pillanatban, ahogy lekapcsolódtam a céges hálózatról, semmi köre ahhoz, hogy mit csinálok a saját gépemmel...
Ennél sokkal nagyobb probléma a kettős internet-elérés, ha van a gépben egy aktív GPRS modem ÉS egyidejűleg felkapcsolódok a céges hálózatra...
A nagyobb változás az, hogy ki lett mondva, hogy ezt a munkáltató ellenőrizheti. Ebben volt eddig bizonytalanság. Valamint ezt kiterjesztette a BYOD eszközökre is.
Ebben az lett, hogy ha a munkáltató nem engedélyezi, akkor tilos. Ez eddig fordítva volt.
Minden normális munkáltató eddig is szabályozta, legfeljebb a néhány fős - családi - cégek nem. Nagyjából 7-8 éve jött az ötlet, hogy a céges készülékek magánhasználata után az állam SZJA-t szedne, de ennek tételes elszámolását így-úgy mindenki megkerülte/elszabotálta, mert technikailag, auditálható módon kivitelezhetetlen volt...
Ha egy moszkva teren vasarolt feltoltos kartyaval wifizwk a munkahelyen
Ezt azért gondolt át:
- a wifihez nem kell SIM-kártya, viszont kell, hogy a munkáltató/wifi-szolgáltató sajátjának felismerje a készüléket
- a GPRS-hez kell a SIM-kártya, de ahhoz az kell, hogy a Moszkva téri kártyát elfogadja a készülék. A céges kszülékeken SIM-lock van beállítva, tehát idegen kártyával nem mennek...
A munkahelyi magáncélú eszközhasználatot nem a GDPR tiltja meg, hanem a GDPR miatt hozzá kellett nyúlni egy csomó törvényhez. Így ezzel egyidőben, de ettől függetlenül, hozzányúltak a Munka Törvénykönyvéhez. Ebben az lett, hogy ha a munkáltató nem engedélyezi, akkor tilos. Ez eddig fordítva volt.
Ez a munkaadó tulajdonában álló eszközök használatára vonatkozik.
Egy furcsa kérdésem lenne: az autók rendszáma személyes adatnak minősül vagy sem? Szerintem nem, mert az autóhoz tartozik és az autó nem természetes személy, ismerős szerint pedig igen, mert az övé a kocsi. Kinek van igaza?
Allitolag a gdpr megtiltja a munkahelyi magancelu netezest. Picit elkestek az okos.obilok.koraban. Meg rohadt draga es meg nem letezo programok.kellenek ahhoz hogy ellenorizzek a munkahelyi wifihasznalatot.
A Fővárosi Törvényszék elutasította a Magyarországi Szcientológia Egyház keresetét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellen, amely 2017-ben jogellenes adatkezelés miatt bírságolta meg 20-20 millió forintra az egyházat és a Központi Szervezetet.
A személyes és vagyoni adatokon túl központi tárhelyre gyűjtik az egészségügyi állapotra és a szálláshelybérlésre vonatkozó információkat is. A Szitakötő-rendszer bevezetése után majdnem minden lépésünkről tudni fog az állam.
Kormányzati kémszoftverként működik a két évvel ezelőtt létrehozott Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) – fogalmaz meglehetősen sarkosan Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő.
Állítja, a magyar rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak és több más állami hatóságnak lényegében korlátlan hozzáférése van a rendszerbe feltöltött egészségügyi adatokhoz. A 2017-es bevezetés óta minden állami, sőt a múlt évtől bizonyos magánegészségügyi intézményben tett látogatásunkat naplózzák, beleértve a kért vizsgálatokat, azok eredményeit, a kezelést és a recepteket is.
Aki pedig valamely adatkezelést sérelmesnek talál, a NAIH-hoz és a bírósághoz fordulhat.