Csatlakozom egy Nemere könyvből vett tanulmánnyal. Igaz, kissé hosszú, de remélem a rendszer átviszi:
nagyközönség és a média elé. Azok, akiknek a bõrére megy a játék: mi, betegek nem tudhattuk meg, hogyan is zajlott,zajlik tovább ez a játszma.Mert hát pénzrõl van szó. A gyógyszergyártók általábannem mondanak igazat, amikor azt harsogják, hogy nekik istöbbe van, hogy szereik árát nem fizetik meg az ellátórend-szerek, a betegbiztosítók A valóságban, mint fentebbláttuk, a hasznuk nagyon nagy. Ezt bizonyítja az is, hogy üstökösnél ritkább jelenség a tönkremenõ gyógyszergyár. Hailyesmire mégis sor kerül és egy-egy ismertebb gyógyszer-gyárról elterjed: tönkrement, bezárta kapuját akkor azok akapuk ismét megnyílnak hamarosan, mert egy másik gyógy-szergyártó vásárolta meg az illetõ üzemet. Csupán hely-cserékrõl van hát szó, a háttérben. Egyszerûen nem mehettönkre az olajipar, mert olyan óriási a haszna, hogy mindig vannak tartalékai, sõt beruház más iparágakban is. Nemmehet tönkre a gyógyszergyártás, mert gyakorta több százszázalékos haszonnal adhat túl termékein. És nem megy tönkre a maffia sem, mert az is minden sajátos iparágábantöbb száz százalékos haszonra tehet szert. És tesz is, napmint nap. Végezetül szögezzük le: a 20. század elején a gyógyszer-ipart eleinte néhány, késõbb több száz élelmes ember nagy pénzekért azért hozta létre, hogy ellenõrizhesse a világ egészségügyi ellátó rendszereit. Tehát nem a gyógyszer-gyártás önmagában volt a cél, és ma sem ez a cél. Hanemhogy szabadalmaztatott, vagyis nagy összegekért árusítható,nagy nyereséget hozó szereket állítsanak elõ és tömjék beleezekbe a rendszerekbe, amelyek azokat elosztják a betegek milliárdjai között. Ennek a lobbinak ma sem érdeke és nemlesz az a jövõben sem, hogy természetes szereket állítson elõ,229hisz azokat nem lehet szabadalmaztatni és ezért igen drágánárusítani. A szintetikus szerek piacán viszont ez a maffiagyakorlatilag 100 százalékos befolyást szerzett és azt folya-matosan fenntartja.Elõáll ebbõl az az érdekes helyzet, hogy már nyilvánosságrakerült: ha nem lenne a gyógyszergyártó maffia, akkor a világ összes országában sokkal, de sokkal olcsóbb lenne az ellátás.Még a szegényebb országok is képesek lennének biztosítaniösszes betegük számára a lehetõ legteljesebb ellátást.Növekedne a gyógyulás esélye és végsõ soron kevesebb lennea beteg. Csökkennének az adóterhek is.Nem arról van szó persze, hogy a világ minden bajáért agyógyszergyártó maffia a felelõs. De az bizonyos, hogy hasikerülne õket megfékezni, megrendszabályozni, áraikatletörni, akkor a világ fellélegezhetne és az emberiség egészségesebb lenne.Most egy olyan szervezet karmaiban vagyunk, amely pontosan tudja: az általa elõállított szerek piaca nem más,mint az emberi test. Tehát mint gyártó és mint piacról élõ vállalkozás arra törekszik, hogy ez a test életben maradjon,de sohase legyen egészséges, ezért folyamatosan mindig újabb és újabb, általa gyártott szerekre szoruljon. Aki ezt nemlátja be, az hadilábon áll már a puszta logikával is. Nem kellmélyebb összefüggéseket keresni, összeesküvés-elméletekbenhinni elég a józan paraszti ész is. Bárki beláthatja, hogy amíg õk és csak õk látják el a betegeket gyógyszerrel, addig nem lesznek más lehetõségek az életben tartásunkra,maradásunkra.Miért nem terjednek el az alternatív üzemanyagok? Miértnem járják az utakat a vízhajtású autók, a nem olajszár-mazékokkal mint üzemanyaggal hajtott jármûvek? Pedig 230mindenki tudja, hogy ezek különféle fajtáit már a huszadik században felfedezték, be is mutatták õket a nyilvánosság elõtt. Mégsem látjuk õket az utakon, viszont nap mint napirreálisan drága, sokszor már fantasztikus, a realitásoktólmesszire elszakadt összegekért tankoljuk továbbra is azelavult üzemanyagot, a benzint, a gázolajat.Nos, az olajmaffia ugyanúgy mûködik, mint a gyógyszer-maffia. Vannak alternatív gyógymódok az emberek számára.Lehetséges lenne más módon meggyógyulni, sõt meg sem betegedni ! De ha így történne, akkor a gyógyszergyártók éhen halnának, és bizony senki sem szeret éhen halni.Mi meg csak tûrünk tovább és szenvedünk, akár egészéletünkben is. A legtöbben úgy, hogy nem is tudnak róla. Még lelkiismeret-furdalásom is lehetne voltaképpen, hiszen akik most elolvasták ezt a fejezetet, nagyon elszomorodhattak.Nem tudták eddig, mekkora a baj. Talán azzal sem voltak tisztában, hogy mi mindnyájan, még a magukat egészséges-nek hívõk is áldozatai vagyunk ennek a maffiának. A karmaikban vergõdünk és csak olykor-olykor merül fel akérdés, hogy mit lehetne tenni?Mert valamit bizonyosan kéne tenni 231
Egy gyógyszergyári vezérigazgatónak elege lett és elmondta az igazat a gyógyszergyárakról! Orvosok lekenyerezése, hatalmas profit, méregdrágán kínált filléres hatóanyagok, gyógyszerek nem tudományos tesztelése, a hatóságok megvesztegetése, kitalált betegségek, hatalmas marketingkampányok, sötét titkok, rengeteg pénz, amivel mindent el lehet tusolni, seregnyi károsult és szenvedő ember, akinek fogalma sincs, hogy minek is esett áldozatául.
Így lehetne legjobban leírni a mai gyógyszeripart néhány szóban. John Virapen, aki 35 évig gyógyszeripari bennfentes volt, úgy döntött, hogy a nyilvánosság elé lép és leleplező vallomásával próbálja megállítani a lavinát, amit egykori gyógyszergyári vezérigazgatóként elindított. Ő volt ugyanis az egyik legnagyobb gyógyszeripari óriás, az Eli Lilly svédországi vezérigazgatója, aki végigjárta a ranglétrát egészen az üzletkötőtől a vezérigazgatóig és teljesen átlátta a rendszert. Idős korára azonban, amikor megállapodott és ő is apa lett, rádöbbent, hogy a gépezet, aminek építésében része volt, ami a betegségek futószalagjára teszi az egészségeseket, annak a saját fia is bármikor áldozatául eshet. Lelkiismerete által hajtva könyvet írt, pereskedett, felvállalta korábbi ocsmány tetteit és úgy döntött, hogy elmondja a világnak, minek volt tanúja és részese, mialatt a világ egyik legnagyobb cégének, az Eli Lilly-nek dolgozott. Az Eli Lilly-ről annyit, hogy a Fortune 500 listája szerint (egy lista, ami bevétel alapján sorrendbe rakja Amerika 500 legnagyobb cégét) a 130. legnagyobb vállalat. Mellékesen megjegyezném, hogy 12 másik gyógyszergyár is benne van még a top 500-ban, van aki az előkelő 35. helyen. Az Eli Lilly 20 éve Magyarországon is jelen van. A volt gyógyszergyári vezérigazgatót lelkiismerete nem hagyta nyugodni és kiterítette a kártyákat az asztalra John Virapen Mellékhatás: Halál című könyvében leírja az egész folyamatot, hogyan veszik rá a gyógyszergyárak az orvosokat, hogy az ő termékeiket írják fel, hogyan vesztegetik meg drága utazásokkal és ajándékokkal a véleményvezéreket, elismert kutatókat és orvosokat, hogy pozitívan nyilatkozzanak gyógyszerekről, amik súlyos mellékhatásokkal járnak és valójában inkább be kellene tiltani őket. Arról ír, hogyan manipulálják a gyógyszerek forgalomba hozása előtti teszteket, hogy pozitív eredmények jöjjenek ki, annak ellenére, hogy a tesztelések alatt gyakran halálos áldozatok is voltak. Hogyan hamisítják és manipulálják a jelentéseket és a statisztikákat, hogy a mellékhatásokat és a haláleseteket eltusolják. Hogyan pénzelnek a gyógyszergyárak kutató orvosokat, egész intézményeket, hogy a saját oldalukra állítsák őket. Sőt a gyógyszeripar, ha fogy a piac, azaz fogy a beteg emberek száma, masszív marketing kampányokkal új betegségeket ültet el a köztudatba, hogy ezzel növelje a gyógyszerek forgalmát és már nem riadnak el attól sem, hogy a gyerekeket tekintsék értékesítési célpiacnak.
Arról is beszámol, ha netán perbe keverednének a gyógyszerek okozta halálesetek miatt, egy armadányi ügyvédet küldenek rá az ügyre, akik szétszedik az esetet. Aztán peren kívüli egyezségeket kötnek az áldozatok családtagjaival, hogy néhány millió dollárért cserébe örökre hallgassanak, s így szépen eltusolják az ügyet a nyilvánosság elől. „Munkakörömhöz tartozott, hogy e veszélyes és széles körben használt gyógyszerek marketingkampányát kidolgozzam és lebonyolítsam. A marketing az orvosoknak szánt drága ajándékoktól a véleményvezérek utaztatásán, a tudományos folyóiratokba szánt fizetett cikkek megjelenésén, valamint tudományos konferenciák előkészítésén és megtartásán át a különösen fontos személyek borbélyház-látogatásáig mindenre kiterjedt.” Írja Jonh Virapen a “Mellékhatás: Halál” című könyvében, ahonnan a többi idézet is származik. „A hatóságok nem képesek megvédeni az embert, így a kisfiamat sem a gyógyszeripai bűnözéstől. A hatóságok megvesztegethetők, miként a szakértők és az orvosok is.” „Minden okunk megvan az aggodalomra. Ezt azonban ne tartsuk magunkban, hanem igyekezzünk tenni ellene. Ezt melegen ajánlom olvasóimnak. A gyógyszeriparban mindenki szerepet játszik. Azokat, akiknek hozzám hasonló módon elege van a főnökeiből és azok hazugságaiból, kínozza a lelkiismeret.” „E könyv elolvasása után valószínűleg sokan nem fognak szeretni engem. Elítélnek és elátkoznak majd. Azonban nem ítélhetnek el annyira, amennyire én elítélem magam. Szerencsére azonban tájékozottabbak lesznek, amikor orvoshoz kell fordulniuk, figyelni fognak arra, hogy milyen gyógyszereket írnak fel nekik, tisztában lesznek a tudományos újdonságokkal, a kutatási eredményekkel, az orvosi folyóiratok álláspontjaival, valamint a kormányzati ajánlásokkal, és másképp fogják megítélni a gyógyszer-engedélyezési eljárásokat.” Gondolom mindenkinek feltűnt már, hogy irreálisan sok gyógyszerreklám van a tévében. De elgondolkodtál-e már azon, hogy milyen etikátlan dolog egyáltalán, hogy a gyógyszerek reklámozhatóak? Onnantól kezdve, hogy reklám és marketing tevékenység történik a gyógyászat területén, már nem orvoslásról beszélünk többé, hanem üzletről, azaz egy iparágról. De ki ennek az iparágnak a célpiaca? Kinek lehet gyógyszert eladni? A válasz egyértelmű: a BETEG embereknek. De kérdem én, ha a gyógyászat egy iparág, és a célközönség a beteg, akkor hogyan állhat ez összhangban a gyógyászat valós céljával, azaz, hogy az emberek egészségesek legyenek? Mert ha ez egy üzlet, akkor logikus, hogy több vásárló kell, azaz több beteg, a több profit érdekében. Ha több beteg kell, akkor a gyógyszeriparnak már nem az az érdeke, hogy gyógyítson, hanem az, hogy betegeket, betegségtudatot gyártson, hiszen így tud növekedni. Nemde? A gyógyszerek reklámozását be kellene tiltani. Ez etikátlan. De sajnos itt nem csak arról van szó, hogy gyógyszereket reklámoznak, hanem ál-betegségtudatot hoznak létre. Hiszen mindenki tudja, aki valamennyire is jártas a marketingben: ha növekedni akarsz, akkor növelned kell az igényt a portékádra. „A marketing már el is kezdődött, hiszen egy leendő sikergyógyszerről volt szó. Úgy kezdődött el, hogy még nem is volt biztos a gyógyszer forgalomba kerülése. Ha azonban a neve már bekerül a köztudatba, a hatóságnak elég nehéz nemet mondania. Miért tiltanák meg egy gyógyszer forgalmazását, amikor minden beteg úgy gondolja, hogy nagyon hasznos lenne?” Írja könyvében John Virapen a Prozac® nevű antidepresszáns engedélyezési folyamatának procedúrájáról. A Prozac® sok öngyilkossági eset okozója volt és máig is az. „Szeretném újfent hangsúlyozni, hogy általánosságban nem az orvostudomány ellen vagyok. …Azt sem mondom, hogy a gyógyszeripari cégek a hibásak, ha egy emberek ezreit sikeresen gyógyító gyógyszernek mellékhatásai vannak. Felelőtlenség azonban olyan gyógyszert forgalmazni, amely nem gyógyít, csak a tüneteket enyhíti, ám a betegek felénél súlyos mellékhatásokat okoz. Ha viszont a betegtájékoztatóban nem szerepel a mellékhatásokra utaló figyelmeztetés, akkor bűncselekményről van szó.” „A politikusok megkérdezhetnék maguktól, hogy miért nem érdekli őket jobban a tisztességes gyógyszeripari piac. Fel kellene figyelniük arra, hogy milyen sok pénz áramlik az egészségügyi rendszerbe olyan csatornákon át, amelyekből a betegeknek semmi hasznuk sem származik.
Ha az egészségügyi rendszert a korrupció megszüntetésével egyszerűen meg lehetne javítani, akkor miért nem tesz ezért senki semmit? Ez a politikusok dolga lenne.” „Minthogy én is részvevője voltam ennek a rendszernek, elhatároztam, hogy cselekedni fogok. Ez a könyv az első lépés. Egyedül azonban lehetetlen szembeszállni a gyógyszeriparral. Csak összefogva lehet valamin változtatni. Kérdéseket — köztük akár kínosakat — kell feltenni az orvosi rendelőkben, a gyógyszertárakban, az újságokban, szakítani kell azzal a hiedelemmel, hogy az orvosok félistenek, akik feltétel nélkül megérdemlik a bizalmat, és nem kell bedőlni az újonnan »felfedezett« betegségeknek, amelyeket a gyógyszeripar be akar beszélni az embereknek.” Nem kell messzire mennünk, hazánkban is virágzik a gyógyszeripar, a tévéből dől a fájdalomcsillapítók és egyéb tüneteket kezelő gyógyszerek reklámja. A nyugdíjasoknak marékszámra írják fel a különböző gyógyszereket, nem ritkán 10-20 fajta különböző tablettát egyidejűleg. Az egyik gyógyszer mellékhatásának tüneteit ugyanis gyakran egy másik gyógyszer felírásával kezelik. Osszátok meg ezt az információt másokkal, hogy minél több emberhez eljusson. Nyissuk fel az emberek szemét és ezzel is mérjünk csapást a gyógyszeripar pénzéhes gépezetére! További tudományos cikkeket olvashatsz még saját oldalamon olyan modern felfogású orvosokról, akik szintén küzdenek a gyógyszeripar ellen.
arga Csaba (1945-2012) világhíres rajzfilmes háttérrel foglalkozott nemzeti írásunk eredetével is.
Varga Csaba
Varga Csaba, a hazafi, 1945-ben egy Somogy megyei kisközségben, Mezőcsokonyán született. Pécsett matematika-rajz szakon szerzett tanári diplomát. Kiváló matematikus, rajzfilm-rendező és magyar nyelvkutató. Zsenialitását jelzi, hogy amibe belekezdett „arannyá vált a kezében”. Nevéhez fűződik legfőképpen a magyar ősműveltség, a kárpát-medencei nyelv és írás kutatása, valamint Auguszta gyurmafigurája, és számos nemzetközileg is elismert rajzfilm. (2000-ben a 15 legmeghatározóbb filmes között tartották számon.)
Varga Csaba a legismertebb magyar írástörténész. Legmaradandóbb eredményeit származásunk, ezen belül pedig nyelvünk és írásunk vizsgálatában mutatta fel. Tudta, hogy a magyarság több tízezer éves kultúrája, hagyományvilága óriási értékeket hordoz; sőt ezen túl népünk úttörő szerepe a fejlett szintű, beszélt és írott ősnyelv megteremtésében is vitathatatlan.
Kutatásaira alapuló jól átgondolt, logikus elméletében rámutatott arra, hogy az írás során használt jelrendszer az egyszerűből halad a bonyolult felé, ezzel elveti a hagyományosan elfogadott írásfejlődési modelleket, melyek szerint a korábbi képírások, piktogramok fokozatos egyszerűsödésével alakult volna ki a mai írás. Elméletének kialakításában szigorúan logikus matematikai gondolatmenetre épít.
Más kutatók által is alátámasztott, aprólékos, pontos felvetése szerint az írás alapjai az öreg kontinensen alakultak ki több mint 35 ezer évvel ezelőtt, és egy már kész írásrendszer jutott el a Közel-Keletre 6000 éve. Ennek egy eredeti verziója maradt meg a Kárpát-medencében, amit székely-magyar rovásírásként ismerünk. Ezzel is alátámasztja több ezer éves ittlétünket. Magyar Adorján nyelvész kollégájának szavaival élve: „Nem jöttünk mi sehonnan sem!
Megállapítása szerint minden írások alapja az ősi rovásírás, és azok közül is mindenek felett a kárpát-medencei. Kimutatja, hogy még az egyiptomi írás is ebből alakult ki, akárcsak a legrégibb kínai írás. Mindehhez egyszerű mértani logika és szellemi szigorúság kellett, mély lelemény és a jelek olyan értése, amelyhez csak a matematikát is tudó vérbeli grafikus ért.
A ma magyarnak nevezett nyelvet már eleink is beszélték – igaz akkor még nem magyarnak hívták, mert ez egy ősnyelv, – az ősnyelv – az Isten által teremtett nyelv. Gyöknyelv, egy szerves egész. Ebből alakulnak majd ki sorban „szellemi lerombolódással” az európai nyelvek. Ugyanakkor a mi nyelvünk maradandó, időtlen. A szókincsében „nyugatosított” magyar nyelvben mindvégig ott „parázslik” a háttérben a változatlan magyar nyelv, a nép nyelve.
Ahogy Varga Csaba is megfogalmazta: „Úgy tűnik, mintha minden egy pontba tartana, visszafelé a múltba. Sőt, valóban úgy fest, hogy minél régebbre érünk, annál nagyobb az egységesség. Mintha elegendő messzeségbe jutva egyetlenegy műveltségbe záródna össze minden. De mintha szétszaladt volna a ménes.”
Fennmaradt írásos nyelvemlékeink ezer évre is – szinte változatlanul – visszavezethetők. A Tihanyi alapítólevélről (1046), a Halotti Beszédről (1200) és az Ómagyar Mária-siralomról (1300) teljes biztonsággal állítható, hogy nem ezek nyelvezetéből „fejlődött” ki a mai magyar nyelv. Sőt e három nyelvemlék még egymással sem egyeztethető össze, az ezekben található magyarnak tartott mondatok elhalt nyelvi mellékágak, vagy magyarul alig tudó külföldiek írása. A fellelhető egykori írásos emlékeink helyett a Magyar Tudományos Akadémia finnugrista nyelvészei mégis ezek mellett állnak ki, ezt sulykolván bele az iskolapadokban ülőkbe. Sőt a tudományos hatalom Vargát „dilettáns, délibábos nyelvészkedőnek”, amatőrnek bélyegezte, továbbra is fenntartva finnugor származásra építő nyelvi eredetünket, a szomszédos népektől átvett jövevényszavak hangoztatását.
A hivatalos álláspont ellenére állítható, hogy az egykor még közös ősnyelv a magyar nyelvben maradt fenn a legtisztább állapotában, a magyar lényegében a nyelvek ősével azonos. A magyarok logikus gondolkodása, találékonysága nyelvünknek ebből az ősi szerkezetéből ered. Nem hiába vagyunk a Tudás népe, a feltalálók népe.
Legjelentősebb munkájában A magyar ész-ben is erre figyelmeztet: merjünk magyarok lenni! Ez az egyetlen út a szellemi sikerességben. Nyelvünknek és műveltségünknek köszönhetően gondolkodásunkat az szabja meg, hogy a jobb agyféltekénk irányít a bal felett, aminek köszönhető a bölcselet, a tisztánlátás, a szárnyaló gondolkodás, a távolabbi összefüggések felismerése. Mi a teljességből indulunk ki, ellentétben a nyugati világ öncentrikusságával és birtoklási vágyával, így értetlenül sodródunk a számunkra teljesen idegen, fordított, szenvtelen gondolkodású világban. Magyar anyanyelvünk sokkal könnyebben tör a lényeg felismerésére. Ennek egyenes következménye a Földet ellepő, az emberiség életét megkönnyítő magyar találmányok sokasága.
Írásában felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar nyelvtant a magyar nyelv, nem pedig idegen nyelvek szabályai szerint kellene tanítani. Sajnos iskoláink a sajátosan magyar, ősidőkből hozott szellemiségét igyekeznek elfeledtetni, pótolva az idegen nyelvekből átvett szerkezetekkel, eltérő szabályokkal.
A kutató 2012-ben bekövetkezett váratlan – sokak által nem természetesnek tartott – halála lesújtotta a hazafias tábort, pótolhatatlan űrt hagyva maga után.
Varga Csaba matematikus, Balázs Béla – díjas animációs filmrendező, nyelvész, nemzetépítő őskutató munkássága a magyarságtudományban tovább él, csillaga fényesen ragyog a Csillagösvényen és utat mutat minden hazában és nemzetben gondolkodónak. Tevékenységével magasabb szintre emelte a magyar nyelv történetét, ezzel együtt a magyarság eredetét is.
Kellemes hétvégét kívánok!
ok:
