Jakab apostol leveléből tudható, hogy a törvényt lehetetlen betartani.
Ezért Jézus tanításában a törvényt felváltja a szeretet betartásának kívánsága.
A törvény a test bűneire válaszol (szemet szemért, fogat fogért), a szeretet a lélek bűneit próbálja kijavítani.
De vajon meg lehet-e felelni a szeretet elvárásának?
Sajnos nem.
Egyszerű logikai következtetés: Az élet előtt az élet feltételeinek kell létrejönni. Sem fordítva, sem egyszerre nem lehetséges, mert az élet létrejöttéhez hosszú megelőző időre van szükség a feltételek kialakulásához.
A fejlődés jelenlegi szakasza igen jól példázza, hogy semmi nem történik szempillantás alatt.
"Hogy nem érted a lényeget?"
Az elfogadás és a megértés két különböző dolog. Én értem az elméleted lényegét, de nem fogadom el, mert nem találom meggyőzőnek a bizonyítékokat. (Sem azokat, melyeket bárki e témában állított sem azokat, melyeket saját magam próbáltam megfogalmazni.)
"Minden megállapítás egy megfigyelés alapján történik meg."
Ez egy általános és elfogadott, senki által nem vitatott tétel.
"Van két ember, az egyiknek teli van a kamrája almával, a másiknak nincsen egy sem.
Osszál el igazságosan két almát közöttük!
Hogyan döntesz?"
Az a kérdés, milyen szempontokat kell figyelembe venni. Ha semmilyent, pusztán az egyenlőség elvét kell figyelembe venni, akkor értelemszerűen az egyik is kap egyet, és a másik is. Ha rászorultság elvét, akkor meg nem kell osztani, hanem mindkettőt oda kell adni annak, akinek nincs almája.
De ugyebár a munkavállalók egyike sem rendelkezett dugig teli kincstárral, hogy ez utóbbi elv érvényesüljön.
Csak emlékeztetlek a bibliai konklúzióra:
„Ekképpen lesznek az utolsók elsők és az elsők utolsók; mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.”
A későnjövők, az ügyeskedők mindig eléd fognak tolakodni, s ha ezt szóvá mered tenni, akkor hamar helyre tesznek: „…avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?”
„Itt ugy tunik, mintha most a "fogat fogert" elved hirdetned, holott eppel ezzel szalltal szemben korabban.”
Nem, egyáltalán nem. A dolgok rendezéséről, a felelősségvállalásról beszélek,az egyenlő elbírálásról, azonos mértékkel való mérésről, a sunyimód utolsóként érkezőkről, a kiválasztottakról, akik előszeretettel szeretnek elsőként jutni a húsosfazékhoz.
„A szolobeszedi pelda Jezustol szarmazik.”
Biztos, hogy nem Tőle származik, ez a szemlélet sehogyan sem illik az Ő gondolatvilágába, ez kifejezetten a farizeusok lelkületének hű tükörképe.
Van egy másik ugyancsak figyelemreméltó mondat Jézusnak tulajdonítva a Mt 15:26-27. -ben, azonban
helyette inkább Barnabás evangéliumból idézem a folytatást a magyarázattal:
„A tanítványok azon a napon kérdezték Jézust, mondván: „Óh,
Mester, miért adtál ilyen választ az asszonynak, mondván, hogy ők kutyák?”
Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, egy kutya is jobb a körülmetéletleneknél.”"
Ahhoz képest, hogy a pogányok kenték királyukká, a pogányok tanítója volt, ez a kijelentés nem illik a képbe. Viszont illik a farizeus Pál barátja; a szintén kereszténygyűlölő Barnabáshoz.
Tehát nem kell mindent Jézustól valónak hinni, csak azért, mert valaki szándékosan Tőle származtatja...
"Nem arrol van szo, hogy en mit varok Istentol es masoktol, ha egyszer megtertem, hanem arrol, hogy en hogyan viszonyulok masokhoz."
Én sem arra lettem volna kíváncsi, hogy mit vársz bárkitől, hanem arra, hogy mit tartasz igazságosnak. Nem muszáj megválaszolni, hisz' az is egy válasz.
Talán nem voltam elég világos: Isten nem ítél meg! Noha a köztudatban ez van elterjedve, és sok esetben így próbálják megfogalmazni. De Isten nem ítélni fog, hanem magához hívni. Legszívesebben rögtön átölelne. De szabad akaratot adott nekünk. MI dönthetjük el, hogy megyünk-e vagy sem! Az ítéletet igazából mi mondjuk ki magunk fölött. Pontosan úgy ítélkezünk, mintha máson kellene ítéletet mondanunk. Egy olyan emberen aki ugyanolyan mint mi vagyunk, de mégsem mi lennénk, éppen ilyen objektív módon, mindenféle részlehajlás nélkül. Isten irgalmas, ő nem vádol semmivel, csak ha odamegyünk hozzá, akkor átölel. Mi - ahogy az előző hozzászólásokból látható - azonban az igazságot keressük, és szeretnénk, hogy a saját igazságunk érvényesülne. Emberi oldalról tehát úgy igazságos, hogy mi a saját igazságunk által leszünk megítélve. De nem részrehajlóan azaz, hogy "ja ez meg ez rám nem érvényes, hanem csak másokra". Életünk során hozott döntéseink, s ítéleteink a fejünkre zúdulnak. Ha nem ítélkeztünk, ha megbocsájtottunk másoknak, ha megbocsájtottunk magunknak (utóbbi a legnehezebb, ezért létezik gyónás), akkor nincs ami ránk zúduljon. Ha hiszünk Jézus megváltásában, akkor még a zúdulás ellenére is az atyához léphetünk.
Nem érzed Isten szeretetének megtapasztalását? Ennyi év elteltével biztos, hogy párszor megérintett téged. Legfeljebb nem figyeltél oda, nem annak tulajdonítottad, hanem földi dolgoknak, vagy véletlennek. Jársz templomba? Imádkozol néha (vagy gyakkorta)? Imádkozol másokért is (akár az ellenségedért)? Gyakran segítesz másokon? Adod-e a szeretetet, vagy csak vágyakozol iránta? Mindezek nem kötelezőek, de hogy érinthet meg Isten, ha állandóan elmenekülünk előle? Nem inkább félsz tőle, és véget nem érő versenyfutásban vagy vele? Stresszes az életeted? A keresztény, aki hisz istenben, az automatikusan a gonoszban is kell, hogy higgyen. Ő egy olyan teremtmény aki a nem gonosznak teremtetett, de szintén szabad akarattal létezik. Ő ezzel a szabad akarattal az Isten ellen döntött. Tudta, hogy ezzel hatalma lehet a világ fölött. Istenné akarta tenni magát, és annak is látszik, sokan össze is tévesztik az Istennel. Ha őrá hagyatkozunk, ha nem mondunk neki ellent, kedvére játszadozik velünk.
Ahhoz, hogy pontosan megérthessük a törvény rendkívül káros voltát, a bűn fogalmát is tisztázni kell.
Biblikusan az egyházak általában így határozzák meg a bűn fogalmát:
„A bűn egyetlen helyes meghatározása Isten Igéjében található: a bűn pedig a törvényszegés.
Nézzük meg ezt a meghatározást az első törvény, és az első bűn létrejötte fényében.
Az első törvény: „De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.”
Az első törvényszegés: „És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.”
Az első bűn: És monda Ő: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél?
Tehát nem az a bűn, hogy evett a fáról, hanem, hogy a tiltást nem tartotta be.
Tehát Biblikusan tényleg az a helyzet, hogy nem az evés, vagy a lopás, vagy az ölés, mint gonosz cselekedet a bűn, hanem a törvény, a tiltás megszegése a bűn.
Mai nyelvre lefordítva: a hatalommal való szembeszegülés a bűn.
Ezért hatalmas becsapása az embereknek a törvény, mert a törvényhozó, csak a saját hatalmát akarja gyakorolni az emberek felett.
A büntetés, de a kegyelem adása is, csak a törvénynek alárendelt kiszolgáltatottságát erősíti meg.
"Isten nem igazságtalan. És emellett irgalmas is."
Én ezt így mondanám:
Isten igazságos.
De az igazságnak semmi köze az irgalmassághoz.
Sőt, az irgalmasság vezet el az igazságtalansághoz.
Példa:
Isten esőt ád, egyformán a jónak és a rossznak is.
Ez egy igazságos döntés.
Ha van két egymás melletti telek, amelyet az egyik gazda gondosan megművel, a másik meg hagyja, hogy begazosodjon, Isten egyformán esőt ad mind a két teleknek.
Ez Isten igazsága (az egyformán döntés).
Az ember igazsága szerint viszont ez nem volt jó döntés.
Az ember úgy döntene, hogy a rossz gazda telkét ne érje eső, mert nem érdemli meg.
Az ember nem képes igazságosan dönteni, mert mindig a körülményeket veszi alapul.
Isten meg nem a körülményeket veszi figyelembe, hanem, hogy ne kedvezzen jobban az egyiknek, mint a másiknak.
Isten szeretete mint MEGTAPASZTALÁS hiányzik.67 éve nem érzem.Csak ezt stresszes életet.
Itélet a halál után ? mit itél meg szinte mindannyiónk esetében a BUTASÁGOT ? mert azt hisszük hogy igazunk van nemes ügyért dolgozunk,az öngyilkos merénylő ELÉGEDETT mert hite szerint jót cselekedett.
Talán nem olvastad el tüzetesen a hozzászólásomat.
Remélem mások ezt megtették, és megértették.
Nálad is gond lehet a halálod pillanatában az atya előtt. De ha a nemlétet választod az atya szeretete helyett, akkor mi értelme volt az egész életednek?
Először is megerősítem, hogy a szőlősgazda Isten irgalmáról szól!
Igazságtalan? Úgy tűnik, igazságtalan...
Már a kereszténység hajnalán a zsidók szerint Jézus tanitása botrány volt. A görögök pedig nevetséges badarságnak mondták.
Ha egy katolikus szentmisén épp ez az evangéliumi rész kerül sorra (min. 3 évente megtörténik), akkor bizony maguk a hívők is felháborodottan hallják! Sőt, a pap a szenbeszédben ezt ki is emeli. Valóban botrányos, hogy aki kevesett tett, az ugyanannyit kap, mint aki az egész életét rááldozta. Hát ez tényleg igazságtalan!
Isten nem igazságtalan. És emellett irgalmas is.
Azt, hogy igazságtalan - mi mondjuk ki.
Érdekes, hogy nem azok zúgolódtak a gazdánál, akik későn jöttek, hanem akik elsőként. Mi volt a bajuk? Megkapták amiben megegyeztek. Ha nem lettek volna későnjövők, akkor nem szóltak volna egy szót sem. Ha a későnjövők arányosan kevesebbet kaptak volna, akkor is halgattak volna. A bajuk az volt, hogy azok is ugyanannyit kaptak! Mi is ez? Hát persze, az irígység! Elkívánták más pénzét! Sokan nem is tudják, hogy a 9. és 10. parancs az irígységről szól. Arról, ha másnak több vagyona van mint nekünk, és ezt szóvá tesszük. Arról, hogy valakinek jobb házastársa van mint nekünk, és ezt szóvá tesszük. Akinek van házastársa, ismeri azt a borzasztó érzést ami ezzel jár, mikor halljuk a másiktól. Lélek és személyiség romboló szavak lehetnek ezek.
Isten nem igazságtalan. Isten nem emberi irígység mércéjével mér! Isten irgalmas, és magához engedi azt is aki csak az élete utolsó pillanatában tér meg! Sőt, mindenkit magához engedne, csak mi nem engedjük hozzá magunkat. Ha irígykedünk azokon akik haláluk előtt nem sokkal tértek meg, és Istenhez juthatnak, akkor ezzel az irígységgel hogyan juthatunk mi hozzá? Hogyan engedhetjük magunkat, amikor tudjuk, hogy vannak nálunk is alkalmasabbak az üdvösségre. Az meg irígykedhetne ránk. Hol a határ? Hány perc? Hány nap? Hány év?
Istennél nincs igazságtalanság. Minden ami létezik az igaz. Ez az igazság. S Jézus is kijelentette: Én vagyok az igazság! Akkor, ha zúgolódunk az igazságtalanság miatt, egyben Jézustalanság miatt zúgolódunk? Olyan nagy baj, hogy Isten szeret minket, de szeret másokat is? Irígyeljük másoktól az Isten végtelen szeretetét?
Igen! Irígyreljük! Mert önzőek vagyunk! Azt szeretnénk, ha egyedül csak minket szeretne. És amikor ott állunk az atya előtt, és ő csak hív: gyere, mindent megbocsájtok, akkor teljes megvilágosodásunkban kijelentjük, hogy nem mehetek! Önző vagyok és irígy! Nem való vagyok hozzád. Ám aki tudja mit jelent Jézus kerestáldozata, az azt is mondja, hogy nem mehetek ugyan, de itt van Jézus, az út! Ő az igazság! Ő az élet! Ő halt meg érettem. És akkor akadálytalanul odaléphetünk az atyához!
Csak mellesleg említem meg, hogy Konstantin is közvetlenül a halála előtt keresztelkedett meg, és számos hírhedt emberről tudjuk, hogy - bár ateistaként élte végig az életét -, halála előtt papot hívott. Akinek ezek után snassz ezekkel együtt létezni az örökkévalóságban, mert irigyli az atya szeretetét, az ne várja a halála pillanatában önmagától azt, hogy hajlandó az atyához menni. Nehéz dolga lesz, az ellenség szeretetének hiánya miatt is, de Jézus áldozatát nem ismervén, még mentőövet sem tud használni. Pedig ott - bárki is jutott oda - senki sem tud semmi rosszat elkövetni. Nincs mitől félni...
"Bár a Bibliát olvasgatni hasznos, sőt javasolt dolog, de nem szerencsés önkényesen értelmezni..."
Ez elég középkorinak hat.
De mi az, hogy önkényes értelmezés?
Minden ember aki véleményt alkot a Bibliáról, önkényesen értelmez.
Ha én figyelembe veszem az összes előttem kialakult véleményt, ezt is önkényesen teszem.
Szegény Galilei, aki szintén önkényesen elkezdte átértelmezni a fizikai jelenségek megismerésének módját ahelyett, hogy elfogadta volna a katolikus egyház addig jól bevált gyakorlatát.
A Biblia m i n d e n k é p p e n selejtezésre és értelmezésre szorul.Mert ellentmondásos többértelmü némely részének szószerinti olvasata nincs is lásd Apokalipse
Mi az hogy " önkényes" ?.... ennek a szónak itt nincs értelme.....ugyanis kinek-kinek a saját esélye/veszélye ez a MUNKA a munka nemesit fejleszt értéket termel....e z é r t munkáltat a szentkönyv.
A Biblia NEM tájékoztat mert akkor rövid logikus és közérthető volt. A célja az hogy az ember d o l g o z z o n általa , érlelődjön,fejlessze képességeit.
(ez nem csak egy válasz, hanem mindenki elgondolkodhat)
Szabad világban élünk.
Ha meglátunk egy gazdátlan helikoptert, benne az indítókulccsal, senki sem akadályozza meg, hogy beszálljunk és fölrepüljünk vele. Ha nem értünk hozzá, nagy az esélye, hogy lezuhanunk.
A biblia tanulmányozást végképp nem tiltja semmi. De azt sem, hogy önnálló módon, önkényesen, a saját elképzelésünk szerint értelmezzük. Értelmezünk egy részt, nem csalva, pengeéles logikával, és következtetéseket vonhatunk le belőle. Olyanokat, melyre - az értelmezési módunkat elfogadva - mindenki azt mondja, hogy igen, eszertint ez így igaz. Aztán folytatjuk. Tovább értelmezünk, figyelmen kívül hagyván évszázadok kemény munkájának eredményeit. Újabb következtetések, és még újabbak jönnek elő.
Egyszer csak egetverő ellentmondásra bukkanunk. Ellenőrizzük munkánkat, de nam találunk benne hibát. A gondolatmenetünket követve mások is helyesnek látják.
Kijelentjük tehát, hogy a Biblia semmire sem jó, mert ellentmondásos!
Aztán találkozunk másokkal, akik hasonlóan jártak. Meglepve tapasztaljuk, hogy ők másképpen értelmezték azokat a sorokat, amelyekből mi következtetést vontunk le. Mások lettek az ő következtetéseik. Némelyik épp ellenkező értelmű, mint a miénk. S mégis, ő is ellentmondásokat talált.
Megerősödik a meggyőződésünk: A Biblia ellentmondásos!!!
Aztán jön valaki, hogy: íme, itt van egy értelmezés. Minden gondolatmenete logikus. Mindenki elismeri, hogy: igen, így is lehet érteni. Bizonyítékok vannak minden pontra. Számos összevetés készült az egyes következtetések alapján. Sehol egy ellentmondás! S ha valaki más további összevetéseket készít, ugyanúgy, logikusan gondolkodván, akkor ő sem talál egyet sem.
A Biblia önkényes értelmezése nem egyszer fordult elő az elmúlt évszázadok során. Nem tízszer, s nem százszor. Sokkal többször. És bizony termékeny táptalajt biztosított az ateizmus felvirágzásának, s elterjedésének. S ha egyes esetekben nem vezetett ateizmushoz, akkor szekták sokasága terjedt el a világon. Utóbbiak csak azért, mert még nem jutottak el az ellentmondásig.
Van egy olyan értelmezés, amelyet már évszázadok óta folytatnak, emberek százai, sőt ma ezrek. Akik ezt végzik, azok teológusok, de nem ritka, hogy laikusok is bekapcsolódnak. Figyelembe veszik, és megvizsgálják mások következtetéseit is. A Biblia értelmezéséhez hatalmas tudásanyag halmozódott már föl. Ezek nem autokratikus kijelentések, hanem több ezer ember munkájának az eredményei. Ez ma már valójában egy tudomány. Ennek a neve: Egzegézis (latinosan exegézis).
Ha odamennénk a munkánkkal, és megnéznék, akkor mosolyogva közölnék velünk:
"Nem szerencsés önkényesen értelmezni a Bibliát".
Persze akár válaszolhatunk is nekik:
"Dehát nekem az apukám NEM mondta, hogy nem szabad önkényesen értelmezni a Bibliát..."
És ha megkérdeznének, hogy mit mondott, csak ennyit tudnánk kibökni: "Azt mondta, hogy ... nincs Isten".
Én is csak annyit tudnék javasolni mindenkinek:
Bár a Bibliát olvasgatni hasznos, sőt javasolt dolog, de nem szerencsés önkényesen értelmezni...
Itt ugy tunik, mintha most a "fogat fogert" elved hirdetned, holott eppel ezzel szalltal szemben korabban.
A szolobeszedi pelda Jezustol szarmazik. Eddig Jezust elfogadtad, es csak az Oszovetseget, es Palt tamadtad. Mintha most Jezussal fordulnal ellen, es az Oszovetseget tamogatnad (buntetest a bunert, "fogat fogert").
Nem arrol van szo, hogy en mit varok Istentol es masoktol, ha egyszer megtertem, hanem arrol, hogy en hogyan viszonyulok masokhoz.
"visszaélnek az emberek a törvény szó használatával"
Ebben igazad van: a mai emberek visszaélnek vele.
Valóban az lenne a jobb, ha ezeket a "törvényeket" parancsolatoknak hívnánk (ahogyan isabellee javasolta), míg a "természeti törvények" helyett a "természet felismert összefüggései" kifejezést használnánk. Csak már annyira megszoktuk...
Ha két különböző dologra ugyanazt a szót használjuk, akkor ennek nyelvtanilag "homonima" a neve (a szinonima meg két külön szó ugyanarra). Tudni kell, hogy a számítógép programozás témakörben, az adatbázis kezelés elmélete szigorúan tiltja a homonimák használatát. Ha valaki az elmélet ismeretének hiányában ezt mégis megteszi, saját magának okoz nehezen felfedhető programhibákat (pl. összegnek hívja valamiknek az összegét is, és ugyanannak nevezi a pénzösszeget is). Az elmúlt évtizedekben ilyen hibák miatt volt gyakori, hogy az ügyfélnek a hivatalban azt mondták, hogy "átálltunk a papíralapúról a számítógépes kezelésre, és hibásan működik, nem tudjuk az ügyét intézni!". Ma se ritka ez.
Nem sorolom, hogy az élet hány területén élnek vissza a homonimákkal, de naponta csúsztatások sokaságával kerülünk szembe...
Dr. László András a magyarországi képviselője a tradícionalitás nevű filozófiai iskolának. Ennek az idealista tanításnak az egyik alapja az - általam említett - szolipszizmus, míg a másik a materializmus teljes elutasítása. Hozzá tartozik még a jobboldaliság, illetve politikailag a hierarchikus társadalmak és a monarchizmus igenlése.
Ha az ehhez közelálló (szolipszista) nézeteidet nem mástól kölcsönözted, hanem saját terméked, akkor meg kell állapítani, hogy bizonyos szempontból jó úton indultál el, csak az alapgondolatok továbbvitele félresiklott egy nem túl népszerű irányba.
Le kell szögezni, hogy a szolipszizmus soha nem volt semmilyen formában az elmúlt 2000 évben a kereszténységnek a része. Sokkal inkább kötődik a buddhista létfilozófiához. A kettő azonban nem összeegyeztethető, noha vannak olyanok akik nem értik a keresztény hit lényegét, és - bár kereszténynek vallják magukat - igyekeznek magukévá tenni a buddhizmus tanításait (bár leginkább az eredeti buddhizmus európaiasított, és jelentősen félretorzított változatát).
Ennek ellenére sokan nehezen ismerik el azt a tényt, hogy minden ember egy megismételhetetlen egyéniség, és egyenként mindegyik másképp fogja fel a világot. Bár a világ objektív, és a tudomány lényege, hogy azt ekként próbálja megismerni, mégis a születésünktől fogva a bennünket ért benyomások, tapasztalatok egymástól eltérő módon, és szervezettséggel rögzülnek az agyban. Kész csoda, hogy valójában együtt tudunk élni, és egymással kommunikálni. Különösen igaz ez a különböző kultúrális körben felnövő egyének közt fennálló különbségekre. Gyakran áthidalhatatlan ellentétek feszülnek egyes dolgok megítélésében. Kiváló példája ennek pl. a Proxemika tudománya, amely az ember körüli tér érzékelését veszi célba. Európai ember egy üres szobát sivárnak érez, amelybe a bekerülő bútorok kitöltik az ürességet, és megtöltik komfortérzettel. Keleti népeknél (különösen Japán) az üres szoba nem üres. Ők észlelik azt a teret ami ott van, ami betölti, és szavuk is van rá: ez a "má", Ha ebbe bútorokat rakunk be akkor az kiszorítunk a má-ból részeket. Számukra ekkor a szoba kisebbé válik. Ezért nem szoktak ők a falakhoz igazítani semmit se, hanem a szoba közepére helyeznek berendezési tárgyakat.
Az objektív világ emberi felfogásának különbségéből a szolipszizmus felé hajlani nagyon veszélyes lehet. Egyesek hajlamosak lehetnek arra, hogy minden felelősséget lerázzanak magukról mondván, hogy semmi más nem létezik csak amit ő észlel. Mondhatja azt is, hogy bármit megtehet, hiszen nincs rajta kívül más, az egész létének nincs semmi célja, s kár bármire is energiát pazarolnia. Mivel soha nem látta Jézust, az nem is létezett, felesleges is vele foglalkoznia. A gondolkodásmódja, a viselkedése nagyon hasonlóvá válhat egy pszichopatáéhoz.
Én személy szerint nem tartom szerencsésnek a szolipszista nézetek népszerűsítését. Helyette szerencsésnek tartanám az objektív világ léte mellett az emberek felfogásbéli különbözőségének hangsúlyozását.
Nem, ez az ésszerű, racionális felfogás. Senki nem olyan bolond, hogy fölöslegesen strapálja magát...
"Abban a pillanatban, amikor elhiszem, hogy letezik a Biblia Istene, letezik Jezus, es ezt at is elem, mar csak Ot akarom kovetni."
Ne értsd félre, nem bántó szándékkal kérdezem, de azelőtt nem jutott eszedbe, hogy tisztességes életet élj? És ha nem jutott eszedbe, akkor igazságosnak tartod, hogy azzal azonos elbírálást kapj, aki a légynek sem ártott?
Nem tételezem fel Rólad, csak a példa kedvéért teszem: Ha emberek százainak életét tetted tönkre, akkor úgy gondolod, hogy elintézheted egy laza párdon-nal? Hát nem! Nem tudod visszamenőleg rendezni bűneid (hibás döntéseid), nem tudsz szembenézni a sértettekkel, stb. Ne felejtsd, nincs a sértettet megkerülő isteni bocsánat! Lásd: Hegyibeszéd.
Magyarul: Súlyos teherként fogod magaddal cipelni mindazt, amit "begyűjtöttél", hiába a megtérés, az nem teszi semmissé hátizsákod tartalmát... Tévedés azt hinni, hogy az utolsókból lesznek az elsők.. Ez csak a farizeusi "erkölcs" gondolja így.
"Én azokkal értek egyet, akik alaptanitàsként fogadjàk el, hogy "ugy cselekedj màsokkal, mint ahogy szeretnéd, ahogy veled is cselekednének az emberek ""
Ez utóbbi esetben számíthatsz arra, hogy előbb-utóbb senki nem fog egyenletes jó teljesítményt nyújtani, csak az utolsó pillanatban.
Ez a materialista felfogas. Abban a pillanatban, amikor elhiszem, hogy letezik a Biblia Istene, letezik Jezus, es ezt at is elem, mar csak Ot akarom kovetni. Fuggetlenul attol, hogy masok jok, vagy rosszak. Es orulok egy masik megteronek - eletenek barmely pontjan is.
Én azokkal értek egyet, akik alaptanitàsként fogadjàk el, hogy "ugy cselekedj màsokkal, mint ahogy szeretnéd, ahogy veled is cselekednének az emberek "
Hiszek a fejlödésben, a tudatosodàsban, és tapasztal9m is. Ahogy tudatosodik valki, egyre kevesebb félelem van jelen az életében.
Hiszem, és tapasztal9m, hogy léteznek teljesen félelem nélkül való emberek-jézust is ide sorol9m. Ha n8ncs félelem, marad a szeretet...m8nden és mindenki irànt.
"Áruld el a titkot, hogy miképpen győződsz meg a valóságról, ha nem észlelsz, nem figyelsz, meg és nem következtetsz?"
Ahhoz, hogy a valóság létezzen, nem kell az én megfigyelésemsem meggyőződésem.
Nem tudom, miből következteted azt, hogy valóság csak akkor, illetve attól a pillanattól létezik, ahogy azt valaki megfigyeli... Ez egy abszurdum...
A világegyetemnek már akkor is léteznie kellett, mielőtt megjelentek az élőlények, különben nem tudtak volna létrejönni, kifejlődni.
A Kinder-tojást automata gépsor gyártja, senki nem ellenőrzi, mi van a belsejében, de minden gyerek, - már a legkisebb is - tudja, hogy belül üreges, és valamilyen játékot rejt.
Azt hinni, hogy az üreg és a játék akkor kerül a tojásba, mikor felbontják... hát, hogy is mondjam.... Inkább nem mondom.
„A szolosgazda tortenet eppen hogy Isten irgalmarol szol.”
Az igazságtalanság szerintem olyan messze áll az irgalomtól, mint Makó Jeruzsálemtől…
„Akkor most a "rossz" gyerektol elvenned a neki jaro orokseg felet, es a "jonak" adnad? Mert ugye, az igazsag ezt kivanna.”
Igen el. Sehol nem elegendő az utolsó pillanatban teljesíteni ahhoz, hogy a teljes időszakra/távra járó fizetséget megkapjuk. Egy maratoni versenytávot nem lehet megnyerni az utolsó kilométer teljesítésével… Vagy szerinted az is elegendő?
„Akkor ram is mondhatod, hogy igazsagtalan vagyok, es messze elkerulsz.”
Egy igazságot nem lehet igazságtalanságra építeni!
Vagy elfogadod, hogy a cselekedetek szerint ítélsz, vagy attól függetlenül egyenlően osztasz. Ez utóbbi esetben számíthatsz arra, hogy előbb-utóbb senki nem fog egyenletes jó teljesítményt nyújtani, csak az utolsó pillanatban.
Hol olvastad, hogy ez lenne Jézus tanítása?
Ő egész más mércét állított...
Mint látod, alább sehol nincs odaírva, hogy elegendő csak az utolsó pillanatban "beugrani" Amit kell, azt meg is kell csinálni, nem elég a töredékét produkálni:
Mt7:24 „Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát:” - nemcsak a felét, hanem mindet!
Lk8:21 „Ő pedig felelvén, monda nékik: Az én anyám és az én atyámfiai ezek, a kik az Isten beszédét hallgatják, és megcselekszik azt.” - itt sem a feléről van szó!
Mt 7:21 Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. - és persze itt sem...
Itt meg még kommentár sem kell hozzá, mert elég egyértelmű az ítélet, mindenki a letett munka függvényében lesz "kifizetve":
Mt 16:27 „Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint.”
1Pt 1:17 "És ha Atyának hívjátok őt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint,..."
A Szőlősgazda esetéből levont egyházi tanulság igencsak primitív, álságos, erkölcstelen és Jézus-ellenes.
"Ezt eppen nem mondja sem az Oszovetseg, sem a keresztenyseg."
Nézzük:
2M32:27 „És szóla nékik: Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Kössön mindenitek kardot az oldalára, menjetek által és vissza a táboron, egyik kaputól a másik kapuig, és kiki ölje meg az ő attyafiát, barátját és rokonságát.”
Miért történt mindez? Mert más vallást követtek.
3M20:5. "Akkor én ontom ki haragomat arra az emberre és annak házanépére, és kiirtom azt és mindazokat, a kik ő utána paráználkodnak, hogy a Molokkal paráználkodjanak, az ő népök közül."
Itt is máshitűek kiirtásáról rendelkezik az Úr
3M20:6. "A mely ember pedig az ígézőkhöz és a jövendőmondókhoz fordul, hogy azok után paráználkodjék, arra is kiontom haragomat, és kiirtom azt az ő népe közül."
Csak a prófétaként nyilvántartott jövendőmondókhoz lehetett fordulni...
3M26:30. „És lerontom a ti magaslataitokat, és kiirtom a ti nap-oszlopaitokat, és a ti holttesteiteket bálványaitok holttetemeire hányatom, és megútál titeket az én lelkem.”
Ehhez nem is kell kommentár...
2Krón 15,13 "És ha valaki nem keresné az Urat, az Izráel Istenét, megölettessék kicsinytől fogva nagyig, úgy a férfi, mint az asszony."
Ehhez sem...
Miután az Ószöv a kereszténységnek is Szent könyve, így ha elismeri, ha nem, őket is kötelezi a Szentírás (Az írás Isten szava...)
"Ezt meg az Oszovetseg sem mondja."
Csak emlékeztetlek, hogy Illés egymaga 850 (vagy 450, ez bizonytalan adat, de az előbbi a valószínű) más hitű prófétát ölt meg... amire Jézus is utalt...
"Ez pont a diktaturak es kulonfele ideologiak mondjak"
Ha ilyen az Isten igazsága, akkor azt jobb messzire elkerülni...
A szolosgazda tortenet eppen hogy Isten irgalmarol szol. Ez olyan, mintha lenne 2 gyereked. Az egyik mindig, mindenben jo volt hozzad, sokat segitett. A masik pedig nagyon rossz volt az elete feleben, utana megbanta, es jo lett.
Akkor most a "rossz" gyerektol elvenned a neki jaro orokseg felet, es a "jonak" adnad? Mert ugye, az igazsag ezt kivanna.
Hat en pedig mind a 2 gyerekemnek egyenlo modon osztanam el az orokseget. Akkor ram is mondhatod, hogy igazsagtalan vagyok, es messze elkerulsz.
