Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Szerintem nem lehet rossz fajta a gönciek is mesélték 80 -as években sok volt telepítve nagyon dicsérték valóban lehet hogy a színezettség hátrány lehet amit a piac nem tolerált és ezért szorult háttérbe a termelése egy volt kollegám aki sajnos már nincs közöttünk ő mondta szó szerint a gönci barack fajtából is volt vagy 4-5 klón amik vagy így v úgy valamiben különböztek egymástól na meg az ananász kajszi az volt még faxa barack.A leírások is egy verzió meg a saját ültetvényünk is egy másik és ilyenkor derül ki az adott fajta tényleg tudja -e hajszál pontosan amit írnak róla a jellemzésben.A piaci értékesítésben is van egy téveszme a vásárlók zöme szín alapján vásárol amivel nincs is baj ha az adott fajtára jellemző szint meg nem érte el ,de mint a régi fajták mint pl az ananász v pannonia sosem volt erőteljes piros v sötét narancs színű inkább halvány sárga igy el is mennek mellette mondván nincs beérve így voltam a pannoniával ezért nem ültettem újból bárhogy is nézem ízre nem volt rossz ,de az eladhatósága az csapni való volt .
ma fedeztük fel, hogy a szlovák faiskolából rendelt
(virágmoniliának nem állt ellen, de az ágak teljesen egészségesek maradtak,tehát moníliának toleráns?) szlovákiából rendelt kajszin mégis maradt egy szem termés, és érettnek is tünt.
Az érési idő is egybevág az ananász kajszéval (egy-két héttel a magyar kajszi előtt).
Ilyen citromsárga színe volt, az ízze finom volt, a termés elég nagy kb 6 cm átmérőjü gömb,
nagyon hasonlított az itt lévő képekre.
Finom volt persze, de ízben azért nem versenyez a magyar kajszival.
De a fát tavaly ültettem, istentelenül megnőtt, kb kétszer akkora mint az ugyanakkor ültetett
magyar kajszik, pedig a háztól kb. 4 méterre van, nem is egész nap van a napon.
Nem permeteztem semmivel,
a vastag ágak végig voltak virággal rakódva.
Valamilyen mirabolan alanyra van oltva.
(Majd megkeresem az ottani "fantázi" nevét, azt hiszem a törzsön még rajta van az eredeti adattábla.)
Ha ez ugyan az, akkor csak a virágmonilia ellen kell megvédeni, más nem nagyon támadja,
még a levéltetű sem.
De ha nem véded meg a virágmoníliától, a fa akkor is egészséges marad, csak termésed nem lesz.
Mert az ágak nem száradnak vissza, tehát erre valamelyest toleráns.
Ananász. Apricot Shalah-nak is nevezik. Nagy, megnyúlt, halványsárga színű gyümölcsök jellemzik, gyakran látható az üzletek polcain, különösen azokon, ahol import déli gyümölcsöt árulnak. A sárgabarack ananász fajtát nagyra értékeli a kártevőkkel és betegségekkel szembeni nagy ellenálló képessége, valamint az ananászra emlékeztető édes íze miatt. Gyümölcsei könnyen felismerhetők a polcokon. Kicsit nagyobbak a szokásos kiemelnél, dombosak és a többi jellegzetes halványsárga festék közül, egy darab ananász színére emlékeztetnek. Csontja hosszú, mint a zherdelly, de nem keserű, és nagyon finom. Ezért a kajszibarack Shalah-t nemcsak Ukrajnában, hanem más országokban is szeretik, ahol nő.
Nem ismerem, de ha csak a fele igaz annak amit pld itt írnak róla, akkor azonnal rendelek
vagy kettőt:
Ananász kajszi:
Szezon eleji nagy gyümölcsű, nagyon szokatlan színű örmény sárgabarack válogatás. Értékes a kiváló íz, a magas fagyállóság és a gombabetegségekkel szembeni nagyon jó ellenálló képesség miatt. Alacsony termesztési igénye és alkalmazkodóképessége miatt különösen alkalmas kertészek számára és külterületi sárgabarack termőhelyek telepítésére.
Származás: Örményország Életerő: közepes, a fa egészségesen nő, a fa magassága legfeljebb 3 m Virágzás: részben öntermékeny, virágzó virágai ellenállnak az enyhe fagynak Gyümölcsök: nagyok, átlagos súlya 60-70 g, kerek vagy ovális alakú, közepes méretű kő Gyümölcs színe: krémfehértől világossárgáig, a napos oldalon enyhe pírral Pép: lédús, olvadó, aromás, ananászra emlékeztető, magas cukortartalommal és optimális savtartalommal, szabadkő Íz: kiváló ananász íz Szüreti szezon: közép- Július Termés: közepesen magas, Terméskezdet az ültetést követő 3. - 4. évben Betegség- és fagyállóság: kiváló Felhasználás: alkalmazkodóképessége miatt a fajta különösen alkalmas a tavaszi fagyok előfordulásával járó területekre, ahol más kajszifajták nem termeszthetők . Alkalmas szerves vagy permetezés nélküli kultúrához.
Öreg fák vannak. Ha visszavesszük 75 évről 50+-ra, akkor falun belül háromról is tudok.
Tavasszal szúrtam ki a harmadikot miközben egy másik alanyát gyűjtöttem be.
A tulaj nagyon fagyérzékenynek mondta, ezért nem kértem oltóágat, de tél végén fogok mert közben rájöttem, hogy lehet csak a növényvédelmet hiányolja. Méretéből adódóan biztos nem lehet permetezni.
Mint már korábban is téma volt a rezisztencia ,de mire is az nem is nagyon érdekes mert laikusok számára a lényeg a megvásárolt fa ne pusztuljon ki. Sajnos ki lehet jelenteni nincs rezisztens kajszi a következő betegségekre pseudonomas, ppv, sharka, fitoplazma v ezek kombinációira .A kajszi esetében inkább mondjuk azt kevésbé hajlamos a pusztulásra a saját tapasztalatom alapján ami kb 25 éves a kajszik zöme 8-10+ os ami azt jelenti jelentkezik a pusztulás az állományban v hamarabb. Az új telepítésemben a jumbo cot( goldrich) ill tardif de valence kevésbé pusztulós fajta a sweet red meg a többi hasonló már érzékenyebb a pusztulásra beleértve a rezisztensnek kiáltott harcot -ot is amiből sok csak 10-12 évet élt Teljesen felesleges rezisztens szó hallatán vadul lázba jönni ez igen ebből veszünk majd ez nem fog kipusztulni majd jön a valóság pl: 3-4 éves korában kipusztul .A leírások alapján az ananász kajszi 75 évet is el él várjuk azok jelentkezését akinek van ilyen fájuk.A régi telepítésemben amiben közel 100 db fa volt pannonia , bergeron , gönci fajta már csak 2db gönci maradt meg most 24 évesek a többi mind kiment ill pótolva lettek az összes kajszim most 260 db fa vagy 12 fajta kb amit folyamatosan pótolnom kell ennyit a rezisztenciáról.
Az elmúlt 25 évben sem foglalkoztam. Csak belegondolok, hogy van aki kivágatna egy öreg termő fát csak azért mert vírusos, amivel semmi esetre sem értek egyet.
A vírustól nagyobb baj, hogy az idén túl lett terhelve. Ezt nem biztos hogy megbocsátja.
Folyamatosan próbálok ki fajtákat. Most is vannak még nem termett fiatal fák. Köztük olyan is amit kifejezetten vírus érzékenynek írnak. A Rózsakajszit is annak írják, mégis vírusosan 25 éve rendben terem.
Tele van a környék kökénnyel, vad szilvával amik tudtommal szintén terjesztik. Ezen kívül nekem is van kajszim, szilvám garantáltan vírusos és termő. A Beszterceiket kivágtam, mert nem tudtak termelni vele. Ami nem bírja az kiszelektálódik. Praktikusan a vírus mindenhol ott van, csak az a kérdés hogy reagál rá egy fajta.
Egy ilyen szép nagy, jó minőségű termést adó fát nekem se lenne szívem kivágni. De tisztában kell lenni vele, hogy fertőz. És nem biztos, hogy a gyümölcs minősége még 5-10 év múlva is jó lesz.
Én meghagynám ezt, de ültetnék néhány rezisztens kajszit is, amennyi elfér. Mire az öreg fa kipusztul vagy leromlik a termés minősége, addigra az újak már szépen fognak teremni.
Vírusosan is elél a fa még akár 10-20 évig. Hogy meddig marad jó minőségű a termése, az sok mindentől függ. Fajtától stb. A legnagyobb baj az, hogy a vírusos fa tovább fertőz, nemcsak kajszit, de őszibarackot, nektarint, szilvát, ringlót. A szilva pl. rosszabbul viseli a vírust, mint a kajszi. Egy idő után a termés akár 90-100%-a zölden lehullik minden évben, magyarul értelmetlenné válik a beteg fát tartani.
Védekezni nem nagyon lehet ellene. Nagy kicseszés magunkkal és a szomszédokkal is.
Tudnál akkor ajánlani 5 rezisztens fajtát, ami tényleg rezisztens, könnyen beszerezhető és jóízű a termése? Ha nem is olyan, mint a Magyar kajszié, de elfogadható.
Ettől elvonatkoztatva, csak úgy általában, ha van két állítás és az egyik ellentéte a másiknak nyilván valóan az egyik nem igaz. Mi a garancia egy rezisztensnek írtnál, hogy tényleg az?
Egy másik hsz-ból idézve:
"Egyes fajtákról pedig kiderülhetett, hogy nem rezisztensek...."
Még csak félrevezetés sem kell. Mi a garancia, hogy egy fajta bármilyen környezetben ugyan úgy viselkedik? Szerintem semmi. És még ugyan azon a helyen is folyamatosan változik a környezet.
Ismeretlen fajta változó környezetben szerintem kockázatos kombináció, pedig olyan érzésem van, a rezisztensnek írtnál éppen kockázat kerülés a cél.
"Ígértem, hogy még írok sharka témában, bár a korábbi hsz-emben benne van a lényeg. Szóval a rendelkezésre álló infok szerint a kajszik Jojo-ja a Harlayne, de emellett van pár hazánkban is jól ismert rezisztens fajta, ill. elég ismeretlenek is, ezek külön kerültek:
IMMUNIS
Harlayne (egy évtizeden keresztül próbálták a vírus több variációjával, különböző módokon megfertőzni, nem sikerült; észak amerikai fajta kínai rokonsággal, onnan származhat az immunitása; természetesen már keresztezési kísérletekbe vonták)
Betinka (cseh, Harlayne-el együtt vizsgálták, magas rezisztencia)
Mino (német)
Clarina (német)
Rafel (spanyol)
Belgida (spanyol)
Shamade (= Aramis, francia)
Veharda (cseh-szlovák)
REZISZTENS (régi fajták)
Stella
Zard
Henderson
Alfred Farmingdale Manitoba
Sundrop
Fentiek többsége szintén észak-amerikai, kivétel a Zard, ami egy kaukázusi fagytűrő, későn virágzó fajta és Mo-on is kísérleteztek vele a fagytűrősége okán.
TOLERÁNS
Goldrich (azért került csak a toleráns körbe, mert több vizsgálat ugyan rezisztensnek mutatta, de más kísérletekben, illetve kedvezőtlenül ídőjárási körülmények között jelentkeztek rajta a tünetek)
Sunglo (Goldrich anyukája) Bergarouge (nem tisztázott, csak egy helyen említik) Dacia (lásd Goldrich, eltérő adatok)
Zölddel az ismertebb, elérhető fajtákat emeltem ki. A fenti adatokért persze kezességet nem tudok és nem is akarok vállalni, mindenkinek saját felelőssége az, hogy mit ültet. Ettől még lehet a közkedvelt, finom régi magyar fajtákkal vagy a fagytűrő Kioto-val, a hatalmas Hargranddal próbálkozni, csak jó ha tudjuk ezek elég érzékenyek a sharkára."
Nem vitatom. Csak az a gond, hogy ha már a leírások sem vágnak egybe, akkor mi alapján igazodjon el az érdekelt. Vannak jól csengő tulajdonságok amikből válogatva oda tesznek egy fajtához néhányat, aztán menet közben kiderül az igazság.
