Vélekedés szerint ez a mechanizmus már beindult és egy éven belül Magyarország miniszterelnöke Andor László lehet, hiszen látszik, hogy az unió kihelyezi a periféria országaiba az általa ismert és megbízható embereket. (Lásd a görög és olasz példát.) - RP: „A dolog lényege az, hogy egy óriási politikai átalakulás kezdetén vagyunk, amiben a periféria országainak a demokratikus szerkezete fel van függesztve. Jelenleg már a döntéshozás az úgynevezett frankfurti csoport kezében van.”
Mekkora baj kellene ahhoz, hogy a Fidesz és az MSZP közösen állítson miniszterelnököt? A DeDi szerint pont akkora, mint amilyen Athénban és Rómában most van. Tovább »
" ...összegezzük Róna Péter mondandóját – Magyarországon nem demokratikus választásokon döntenek a kormányról és a miniszterelnök személyéről. Éppen úgy, mint a tatárok a kenézeket, a törökök a pasákat, a ruszkik a tanácselnököket, a jó nyugatiak is ideültetik a nyakunkra az aktuális tartományfőnököt, mi pedig a jól nevelt rabszolgák fokhagymaszagú mosolyával dolgozunk tovább.
Reméljük, az élet bonyolultabb ennél a technokrata okfejtésnél.
A 21. századi Európa politikai maszkja, a népképviseleti demokrácia olyan szükséges szemantikai minimum, amelyet minden érintettnek tisztelnie kell. Ha nem, akkor nincs parlament, nincs általános és titkos választójog, nincsenek politikai pártok, nincs szólás- és véleményszabadság. Magam sem hiszem, hogy a politikai jogok maradéktalanul teljesülnének Magyarországon. De az Amerikából jött Róna Péter mégiscsak furcsán gondolkozik, mert amikor „a periféria országairól” értekezik a fenti interjúban, akkor óhatatlanul is kétszintű demokráciaképet vázol fel. Egyrészt van a nyugati világ, másrészt vagyunk mi, a periférián táncolók, akik még normális kenézt, pasát, tanácselnököt sem tudunk magunknak választani. Szerencsére itt a roppant kulturált Kelet-indiai Társaság, és hozza nekünk az új maharadzsát, Andor Lászlót…. "
Igencsak egyetértek azzal amit elmondtál. Nem véletlen, hogy minden érdemi amit Róna nyilatkozott a jövőről - az elmult napokban - töröltek az utolsó betüig. Végtére is szólásszabadság van , csak ha a vélemény veszélyes rájuk nézve törlik, de ettől az még bekövetkez/het/ik. Róna egy nagytudásu és hiteles ember. A most hatalmon lévők nem képesek egy ilyen képeségü ember felmutatni, meg is van az eredménye a sok ballépésnek.
Amit a devizahitelekről mondott előre, jókór és időben , azt sem fogadta meg senki , meg is lett az eredménye. Persez hogy igaza lett és valakik most csodálkoznak ?
Igen, az a lényeges különbség. Mo-on az ösközösségi örökséget manifesztáló kommunista rendszer működési logikájából következően nagyon sok területen az volt a rendszer, hogy 1-2 teljhatalmú ember vezérbikaként ellenőrizte a szakterületén felbukkanó újoncokat. A főnöknek csak behódolni lehetett vagy örökre elbukni és eltűnni a süllyesztőben. Ez a rendszer persze szolgalelkű nyaloncokat válogatott ki a vezérbika köré, akik közül majd idővel a főnök kijelölte az utódot, érthető módon meglehetősen alacsony szintre süllyesztve a szakmai színvonalat. Jól ismert dolog, hogy a bankszakmában Fekete volt ez a főnök. De művészeti területen is így épült fel a rendszer, a könnyűzenében pl. Dr. Erdős volt az egyik nagymester, aki a női jelölteket azonnal oráloztatta (azaz cumizásra kényszerítette), aki itt itt megbukott az már eleve esélytelennek minősült.
Ócska kis rendszer volt ez, ráadásul ez érvényesült a tudományos életben is. Sok így kiválasztott "szakember" még ma is itt majomkodik a közéletben.
Ezt a sáp dolgot nem igazán értem. A bankadó lehet, hogy sáp, de az állam bevételét növeli, ami már 2010 tavaszán kiderült igencsak szükséges a kiürült kassza és az esedékes hitel visszafizetés miatt.
Ha nem vetnek ki bankadót, az amúgy sem oldotta volna meg a devizahitelesek problémáját.
Nem akarom ezt Róna szájába adni, mert az ECHO TV-n volt egy adás-sorozat ahol érthetően kitárgyalták a devizahitees problémát. De többen is voltak ott, tehát nem biztos, hogy éppen Róna mondta ki, de nem tiltakozott az biztos.
Szóval ilyen gyakorlat mint amit itt alkalmaztak a bankok nem létezik.
Ennek oka, hogy vannak EU-s szabályok a hitelezésre is, csakhogy azt nálunk nem vették át, nem iktatták törvénybe.
Mivel nem iktatták törvénybe a kártérítési felelősség átszáll a bankokról a kormányra.
Hiába nem a Fiesz kormány mulasztott, a jogfolytonosság miatt neki kellett volna helytállni.
Ehhez képest elég álmegoldások adódtak, a Gyurcsány kormány a banki magatartáskódexel, Orbánék a kilakoltatások felfüggesztésével próbálkoztak.
Róna pedig folyamatosan mondta a következményeket, hogy a bankokat elő kell venni, de a bankadó erre nem jó megoldás.
Pedig Orbánék állítólag meg is állapodtak a bankokkal, hogy ha lenyelik a bankadót akkor nem érdekli őket, hogy mit hárítanak az ügyfelekre, sőt még a kamatemelésre vonatkozó törvényt is a bankok szája íze szerint módosították.
Lényeg, hogy sajnos Rónának igaza lett.
Egyrészt a devizahiteleseket az ország érdekében kellett megmenteni, másrészt a bankok nem is hajlandók már senkinek kölcsönözni. Miután az adósságunk folyamatosan lejár ez az egész most duplán üt vissza. Az államkötvényeinket nem veszik, az IMF sem tud már annyit adni, hogy az elég legyen.
Nagy bajban vagyunk és Róna ezt 1 évvel ezelőtt mondta.
Ehhez képest nekem mindegy, hogy milyen oldali, meg kinek segít, mert nem ez a lényeg.
Róna nem ismerte a magyarországi kulturát és sajátoságokat és főleg azokat a folyamatokat ami itt lezajlott, Ő mint egy befektető tökés csoport helyi helytartójaként jelent meg. Idegen volt a magyar közgazdász és pénzügyi társadalomban is. Mindenhova probált betagozodni, de se baloldalon, se jobboldalon nem fogadták be. Ennek biztosan valami oka volt.
Róna a magyar közgazdász elittől, a "Tardos-istállótól" egészen eltérő iskolát és életpályát futott be. A magyar közgazdaságtan bibliája a mainstream modell, ami most paradigma váltásra szorul, főleg a 2008-évi válság után. Előtte is voltak a modellnek bírálói, de a válság bizonyságul is szolgált.
A magyar közgazdászok felett eljárt az idő, a tankönyvek jórészét ki kell dobni. Gondolhatod, milyen kényelmetlenül érezheti magát egy idős neolib szaktekintély. Róna azért lóg ki a sorból, mert más tudást szívhatott magába. De vannak jócskán olyan hazai közgazdászok, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak.
Egyébként jól ismeri a magyar viszonyokat, hiszen röviddel a rendszerváltás után már itt dolgozott Magyarországon. Legfeljebb a "Tardos istálló" Kádár-rendszerbeli emberi összefonódásait nem ismeri.
Ennél azért van részletesebb életrajza a googlen megtalálható, ahol azért árnyaltabb a dolog. Ha azt vesszük, hogy gyerekként hagyta el 56 ban szüleivel magyarországot hogy hova szocializálodott egész életében. Mikor hazajőtt sem a "haza" hívta, hanem saját lehetősége és exisztenciája az ami visszahozta, mivel abban az ídőben a nyugati cégek és befektetök magyarúl tudo munkatársakat részesítettek előnyben.
Rona nem ismerte a magyarországi kulturát és sajátoságokat és főleg azokat a folyamatokat ami itt lezajlott, Ő mint egy befektető tökés csoport helyi helytartójaként jelent meg. Idegen volt a magyar közgazdász és pénzügyi társadalomban is. Mindenhova probált betagozodni, de se baloldalon, se jobboldalon nem fogadták be. Ennek biztosan valami oka volt.
Ennek köszönhető, hogy ha a médiában való első felbukkanásakor is attól függött, hogy milyen írányúltságú médiában jelent meg annak a szellemiségéhez alkalmazkodott, s sokszor volt hogy valamit mondott másnap meg pont az ellenkezőjét.
Archivokba visszakereshetök. Nálam akkor verte ki a biztosítékot, mikor rázenditett a választások utáni devizahitelesek problémájának megoldásával és szinte uszított a bankok ellen és a kormányt és a hiteleseket buzditgatta olyan lépésekre mely minden realitást nélkülözött. Ezt persze értettem én, mivel akkora derült ki, hogy az LMP háttérembere volt már korábban és a fő ideológusok és szakértőjük, valamint Schiffer szerint a ME jelőltjük is.
Ez azért volt számomra furcsa, mivel a devizahítelek elszabadulása már tombolt 2005 mikor Gyurcsány tanácsadója volt és már több fígyelmeztettésen túl volt magyarország. Miért nem akkor találta ki a szerződések semmiségére vonatkozó elméletét vajon. Megmondom, mert más volt az érdeke. S úgy gondolom, hogy ma is ennek mentén müködik, s ezért van az, hogy össze-vissza beszél és elemezget ha mikrofonközelbe kerül.
Érdemes lenne neked is, ha ídőd engedi kronológiában végigmenni Rona magyarországi közéleti szerepléseit (TV archivok, irott és elektronikus sajtó), s eldönthetnéd, hogy mennyi a hány.
Az, hogy lehazugozol betudom annak, hogy nem birod a kiképzést, ha az LMP-t és számodra kedves embereket birálnak, és esetleg mások tájékozotabban bizonyos dolgoban, mint TE.
Róna az MNB felügyelőbizottságának tagja, külföldön tanít, sajtüzeme van és 72 éves.
Szerintem nem ilyen emberek szeretnének politikusok lenni.
Nos, nem ismerem a motivációit, azt látom, hogy a politika körül "sertepertél", mert mintha az LMP tanácsadója is lenne.....
Ezt a sáp dolgot nem igazán értem. A bankadó lehet, hogy sáp, de az állam bevételét növeli, ami már 2010 tavaszán kiderült igencsak szükséges a kiürült kassza és az esedékes hitel visszafizetés miatt.
Ha nem vetnek ki bankadót, az amúgy sem oldotta volna meg a devizahitelesek problémáját.
Ellenben a devizahitelesek problémájával a kezdetektől ostorozta a Fidesz kormányt, leveleket, javaslatokat írt, kihallgatásokat kért, de süket fülekre talált.
Végül az egész problémát az ECHO tv. vette napirandre ott volt állandó meghívott egy bizonyos műsorban.
A kezdetektől?
Hiszen a devizahitelek 2005 után szálltak el, ekkor volt is külföldról figyelmeztetés a kormány (Gyurcsány) és a Nemzeti Bank felé is. Ebben az időben valóban elég sokat volt az Echo és a Hírtv-n. Róna nem ostoba, sokszor igen jó dolgokat mondott közérthetően., azoban azt meg lehet érteni, hogy a Fidesz is a saját embereivel dolgozik inkább.
Azzal nem értek egyet, hogy nincs szüksége a politikai pályára, lehet, hogy nincs, de zavarja a mellőzöttség.
Éppen azért furcsa a Fidesz viszonyulása (nem csak Rónához) mert a választások előtt sok emberrel szervezettel kooperáltak akiknek a véleményére a megválasztásuk után már nem voltak kiváncsiak.
Természetesen az is jó válasz, ha elismered, teljes mértékben igazat írtam, amikor gazdaságtörténésznek és jogásznak tituláltam Rónát, és semmiképp nem tágultam el az igazságtól.
Róna nem hülye, a választások előtt nagyon sokat szerepelt a jobboldali médiában is, kifejezetten támogatólag a Fidesszel kapcsolatban.
Ezt én nem így látom, de hozzáteszem egyéni véleményem.
Róna, ha valamiért megsértődött az nem valamiféle politikai pálya, szerintem nincs szüksége rá.
Ellenben a devizahitelesek problémájával a kezdetektől ostorozta a Fidesz kormányt, leveleket, javaslatokat írt, kihallgatásokat kért, de süket fülekre talált.
Végül az egész problémát az ECHO tv. vette napirandre ott volt állandó meghívott egy bizonyos műsorban.
Azt is jelzem, hogy Róna mindíg 2 oldalról közelítette a témát, nem csak a devizahitelesek oldaláról, hiszen éppen azért tartotta súlyosnak a gondot, mert előre látta, hogy duplára nött hitelek lelassítják a keresletet. Ha figyelted a megjelenését ezt igen sokszor elmondta, levezette.
Éppen azért furcsa a Fidesz viszonyulása (nem csak Rónához) mert a választások előtt sok emberrel szervezettel kooperáltak akiknek a véleményére a megválasztásuk után már nem voltak kiváncsiak. ( Pl. Professzorok Batthyány Köre)
Nagyon barátságtalan stílust használsz. Kénytelen vagy bemutatni, hol szerzett közgazdász diplomát Róna, és akkor elnézést fogok kérni.
Róna Péter 1942. május 4-én született Miskolcon. 1956-ban külföldre távozott. Középiskoláit Washingtonban végezte; 1964-ben cum laude eredménnyel végzett a University of Pennsylvania Gazdaságtörténeti szakán. 1966-ban Oxfordban jogi diplomát szerzett, az évfolyam első helyén végzett. 1968-ban az Arnold & Porter nevű washingtoni jogi cégnél dolgozott mint jogász, majd az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium Közvetlen Külföldi Befektetések Osztályának lett jogi tanácsosa. Pénzügyi karrierjét 1970-ben a Schroder Banknál kezdte, mint az elnök, Lord Gordon Richardson személyes titkára. Amikor Lord Richardsont 1970-ben a Bank of England elnökévé választották, Róna Péter vele ment mint személyi titkár, majd 1971-ben visszatért a Schroderhez. 1986. januárjában kinevezték a J. Henry Schroder Bank & Trust Company vezérigazgatójává. A bank nevét 1987. január 1-jén IBJ Schroder Bank & Trust Company-ra változtatták, miután a japán Industrial Bank of Japan lett a többségi tulajdonos. 1990. júliusában tisztségéről lemondott azért, hogy az Első Magyar Alap (The First Hungarian Fund Limited) vezetését Budapesten elvállalja. Az Első Magyar Alap 2004-ben befejezte tevékenységét. Róna Péter jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Tanszékének szenátora és ugyanott nemzetközi jogot tanít, továbbá a Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Tanácsának alelnöke. Róna Péter beszél magyarul, angolul, olaszul és franciául.
