Ma kóstoló volt az OLE SMOKIE whiskymből....hát valami eszméletlen ízt ad hozzá ágyazva a cseresznye....és pár pörkölt tölgyfa hasáb... pedig csak nyár óta van benne...mi lesz 2 év múlva? Ha még lesz belőle... :D
Nagyon csend van...Barbárállat stb....ti milyen finomságokat készítettetek mostanában?
Egyenlőre bírja. A három szintest is rögzíteni szoktam. A könyéknél hozzá bilincselem a falhoz. Ha aggódsz az oszlop súlya miatt, neked is ezt ajánlom. Az állandó mocorgástól egy gyengébb réz sisak megrepedhet, jobb ezt elkerülni.
A 10 szintes oszlopot határeset, hogy elbírja a kupola. Nem akarok már vele rizikózni, meg a tisztítása is nagy macera, úgyhogy a 7 tálcás üvegoszlopot, inkább eladom. A 3 tálcás megmarad pálinkafőzésre.
Vodka/gin főzéshez egy méteres 2"-os réztöltetes oszlop is megteszi. Arra fogok áttérni.
Azért kérdezem mert szeretném én is kipróbálni a kétköröst. Jelenleg Spapda megoldásával van csökkentve a nyomás a véghűtő bemenő ágán. Azt mondjuk átraknám a Defi-re, a véghűtőt meg csak a kínai színes csőbe építhető szeleppel szabályoznám...
Ez is jó, ha nem használsz hosszú hőmérőt (kicsit rövid az epruvetta).
Egy dologra figyelj oda, hogy a felső részén a levegőztető (az a kis kanyar cső) meglegyen, mert másképp zárt rendszerben (pl. 2"-os hűtő) használhatatlan.
Hopline-nál elérhető , Yeaster Bunny néven.Kérdésekkel keresd Mátyus Tamást. Boltban, valószínűleg tudnak segíteni.Ára nem olcsó, viszont apáról fiúra szált. Így maradtak fenn.Nem gondolom hogy a pék élesztővel versenyezni tud. Viszont 30-38C-on nagyon jól működnek.Hőmérséklet és gyorsaság miatt említettem meg .Sörfőzők körében nagyon népszerűek.
Ha úgy van, ahogy írod, akkor csak meg van ideologizálva a gyors termelés. Viszont ha tényleg van különbség az elsődleges és másodlagos erjesztés között, bármennyire is távol áll tőlünk a "nagyok" világa, biztos vagyok benne, hogy hasznos információ mindannyiunk számára. A Waterford büszkén állítja, hogy a másodlagos erjesztésből megpróbálják kihozni a maximumot, ezért a whisky ipar többségével szemben ők hosszú ideig, legalább 120 óráig (5 nap) erjesztenek, itt leírják, hogy mit csinálnak és miért:
A gyárban gazdaságossági kérdés, hogy az erjedő cefre mennyi ideig foglalja az erjesztő tartályt (azaz hány tartályt kell készíteni a folyamatos működéshez). Megfelelő élesztő törzs, ehhez optimalizált hőmérséklet... Nekünk ezek nem számítanak.
Talán még a norvég kveik élesztők jöhetnek számításba. Kveik - Milk The Funk WikiHow to use kveik | Larsblog - Lars Marius Garshol . Tapasztalatom szerint 30-38C-on 24-36 óra alatt 1.070-1.080 sörlé leerjed .Voos pl. erjedés közben nagyon erős barackos illatot áraszt,ami ízben is előjön.Könnyen szaporíthatóak,szüretelhetőek, száríthatóak,tárolhatóak.Tápsó használata fontos.
Pedig megérdemli az anyag a tölgyfahordót:) nekem már a 3 éves anyagnál ami érlelődik,vaníliás,kókuszos jegyek érezhetőek a párlatban,pedig normál erjesztéssel készültek a párlatok,az 1 hetes erjesztéssel.
Biztosan meg van miért csinálják a nagy gyártók rövid erjesztéssel,gondolom állandóan kémiailag kielemezve...de házi szinten ennek nagy jelentősége nincsen....ismerősi,rokoni vissza jelzésekkel megelégszem pláne van olyan rokonom,aki szinte minden évben egyszer kóstolja meg valamelyik anyagomat...éppen pár hete utoljára...és megszólal: meglepően finom.Vagy éppen egy hölgyike a barátjával napokban,kóstolta az érlelt kukoricás és rozsmalátás cuccost,és nagyon bejött nekik,sokadik emberként mondták,ezt kellemes kortyolgatni,nem kell mellé cola sem.
Ezzel nem azt írom megerősítve,hogy enyém a legfinomabb házilag főzött whisky egyáltalán.Csak a visszajelzések alapján gondolja az ember,hogy jó úton jár.Ezért a "főbb csapásirányú" anyagokon nem változtatok.Viszont szoktam kísérletezgetni pl zabos- zabmalátás párlat,singlemalt rozs stb...ezek ilyen kisebb 5 l-es demizsonban pörkölt tölgyhasábon érlelődnek.
PL 2 thumperel főzve gazdaságosabb a kihozatal,és az up-ig(farkáig) nem igen jönnek durva gabonás ízek illatok...az eleje+farka pedig úgyis (le)tisztul egy következő lepárláskor.Nem tudom mivel főzöl,de thumperekkel finomítottabb anyagot tudsz elérni,mint a kisüsti módszerrel,3 tumperrel meg aztán brutálul lefinomított whiskit tudhatsz magadénak.
Itt igazából a turbó élesztőn kívül,nem nagyon van mód a gyorsított erjesztésre...a kapható whisky élesztők sem azok...de szerintem házilag ezt a dolgot nem is kell kihegyezni annyira :)
Kérdésed mindenkihez szól, de ha már reagáltam az erjesztési idő témára, akkor gondolom illik válaszolni. Tapasztalatom gyakorlatilag nincs, életemben kétszer készítettem (zöld!)malátát, amit aztán minden más gabona hozzáadása nélkül daráltam, főztem és leerjesztettem. Erjesztési idő nálam is kb egy hét volt a hozott pálinkás hozzáállásommal. A végeredményt be sem pálcikáztam, white dogként várakoznak. Alapvetően "pálinkás aggyal" a tapasztalatom annyi, hogy legalább értem már, hogy a whisky készítők desztilláció során miért vesznek el olyan sokat a második, Head frakcióban, ami ugye pálinkánál kiherélés lenne. Második főzés során a lejövő anyag tényleg olyan 8-10%-a körül szűnik meg az a durva malátás(?) íz /illat, utána meg fene se tudja honnan, virágos jegyek jönnek. De kb. ennyi.
Amikor a szakirodalomban először láttam, hogy whisky erjesztési időnél nem napokat, hanem órákat számolnak, meglepődtem. Úgy látom, hogy ez egyáltalán nem arról szól, hogy turbo élesztővel dolgoznának, és így hamarabb letudnák az erjesztést az otthoni zugfőzők. A nagyobb whisky készítők (többsége) is rövid erjesztési idővel dolgozik . Lásd pl.:
48-tól 96-ig óráról írnak, a 60 órát meg határnak tartják, attól függően, hogy kevesebb vagy több „testességet” szánnak a végtermékbe.
Úgy tűnik, hogy az alap felfogás az, hogy erjesztés során minden jót (4 feletti PH, 20 C feletti hőmérséklet, cukor és minden más tápanyag meg ugye alapból van a gabona cefrében) megadnak az élesztőnek, aztán amikor az élesztő dögledezne, és kozmaolajok (fusel oils) tömegével termelődnének, a laktobacik meg elkezdenének dolgozni, leállítják az egészet.
Mint saját tapasztalat...többször cefréztem whisky turbo élesztővel is ami 2 nap alatt kiforrt,és az egy hetes erjesztést csinálom továbbra is a normál élesztővel,mert semmiféle előnyét nem láttam azon kívül a turbónak,hogy 2 nap után lehetett főzni...ízben sem adott teltebb és ízletesebb anyagot, mint a lassabb erjedésű verzió.
De esetleg várom más(ok) véleményét,inkább tapasztalatát,az erjesztési idő hosszában tapasztalt,előnyök,hátrányok,íz változások stb...kapcsolatosan.
Ha igaz lenne, hogy "ekkor az árpa a saját keményítőtartalmát cukorrá alakítja", akkor a sörfőzés mint olyan nem létezne... nem alakítja cukorrá (illetve egy töredékét), csak az enzimeket termeli meg. Ezért nem mindegy, hogy amikor "nyakonöntik", akkor az az enzimek működési hőmérsékletén történik, vagy csak leforrázzák a gyászba :)
Itt is azt írják a 62. oldalon, hogy whiskeynél élesztővel beoltás után általában 72-80 órával már főznek, és 96 óránál többet semmiképp nem hagyják erjedni a cefrét, mert csak az ún. elsődleges erjedés kell, a másodlagos erjedés káros az észter profilra:
