Bilincsben vitték a bírósági folyosón,még a lányához sem engedték oda ezt a kiemelten veszedelmes bűnözőt.Mondjuk ahoz képest,hogy Tasnádi házi őrizetbe került,Kulcsár szintén,a Mal teljes szintén,az embernek meginog a hite a jogállamban.
ha van torveny ellene, akkor az ugyanaz lenne mintha azt probalnad kitalalni, hogy mikeppen lehet megiscsak kirabolni egy bankot :)
Nadenade.... Itt maga a cselekmény (otthoni szülés segítése) csak akkor lenne büntetendő, ha előre eltervezték.
Épp ez a lényeg, ezért abszurd és megvalósíthatatlan az egész.
El tudsz képzelni olyan törvényt, hogy a bankrablást nem tiltjuk, csak akkor, ha előre el volt tervezve?
Itt már korbe korbe futunk. Senki nem vitatja, ha egy otthonszulesnel ha valaki eppen ott van az segitsen ha kell. Viszont azt abszurd feltetelezni Bába Betti tobbszaz vagy tobbezer otthonszulesnel "veletlenul" jelen van. Ezt jobb lenne ha nem feszegetned tovabb.
Nagyon igaz. Ha viszont nincs olyan törvény, ami a hatalom ellenszenvének valódi okát tiltaná, akkor kell. Ugye ezért nevezzük ürügynek, és nem oknak.
Majdnem biztos vagyok abban, hogy nincs kulon torveny arra, hogy egy sebesz valakinek az otthonaban hajtson vegre egy agymutetet (specifikusan azt). Biztosan van erre egy ÁLTALÁNOS torveny. Gondolom te sem gondolnad komolyan, ha valaki megis megprobalna egy agymutetet a konyhaasztalon es kesobb azt allitana, hogy a perbefogasa csak egy ürügy arra, hogy őt megakadalyozzak abban amit csinalt es csinalni akar a jovoben.
Mandela: szerintem ha valaki egy országban 27 évet börtönben tölt, majd ugyanennek az országnak az államelnöke lesz, akkor mondhatjuk, hogy a sors őt legalább némileg igyekezett kárpótolni.
Nagyszeru. Egy szerencsetlen ember karpotolva volt, egy orszag tonkreteve. Szerinted ez egy jo es kovetendo egyensuly?
"Tudod te azt, hogy a vilagban hány kokler a nyomor, betegseg, remény hidegveru vamszedoje? Tul sok van ilyen,"
Kétségtelenül; de mi köze ennek az otthonszüléshez?
Talald ki hogy mire ertettem.
"Hiaba van egy szemely, vagy egy kis csoport aki hangosan kiabal hogy "mi tudjuk az igazsagot" (akarmiben), ha nem kepesek BIZONYITEKOT eloallitani, a tarsadalomnak megvan minden alapja, hogy oda se figyeljen, arrol nem is beszelve hogy elfogadja."
Hát látod, ez az. Ezért van, hogy sokszor abszurd lenne az a sorrend, hogy előbb változtassák meg a társadalmat, azután a szabályokat, és végül a gyakorlatot.
A sorrend:hipotezis, elmelet, kiserletek gyakorlatban, ha az elmelet bizonyitva lett es a kiserlet gyakorlatban sikeres lett, akkor gyakorlat.
Ha Semmelweis nem toporzékolt volna,
Semmelweis egy kulonleges eset annyiban, hogy megsejtett valamit. Nehany even belul fedeztek fel a bakteriumokat es azaltal "futott be" Semmelweis feltetelezese. Ha Semmelweis egy szot nem szol, nehany ev mulva amikor a bakteriumok es az azokhoz kotodo fertozesek nyilvanvalova valtak, Semmelweis nelkul is ugyanaz lett volna a kimenetel a szuleszetben. PLUSZ, semmifele negativ kovetkezmeny nem szarmazhatott egy kezmosasbol. Sem a paciensre, sem az orvosra vonatkozoan. Nem hasonlithato az otthonszuleshez. Abban semmi uj nem lett senki altal "megsejtve" hiszen evezredeken keresztul pont ugy ment.
Ha biztos lettél volna abban, hogy valamilyen protokoll által megkövetelt dolog árt az illető anyának/gyereknek, akkor megtetted volna?
Volt ilyen a prakszisomban. Egyszeruen atkuldtem a pacienst egy masik orvoshoz.
A tarsadalom attol tarsadalom, hogy vannak kozosen, a tobbseg altal elfogadott szabalyok, es azokat betartjuk. Kulonben kaosz van.
Én spec "káosz-párti" vagyok, sőt megkockázom, számomra a két leggyűlöltebb fogalom az a "REND" és az "ENGEDELMESSÉG"... már kb évtizede filózok, hogy írni kellene egy könyvet, aminek az lenne a címe, hogy "A REND eradikációja" vagy valami hasonló... és bemutatni a 2, általában nagy pátosszal kezelt fogalomnak, a rendnek meg a szabadságnak a valójában kétarcú voltát...
(csak ez persze azért necces, mert félreérthető, sokan azt képzelnék egy ilyen cím alapján, hogy szerintem legyen szabad rabolni meg gyilkolászni, holott lófaxot... csak hát a "ne lopj" meg a "ne ölj" és tsai levezethetők felülről, egy hierarchikus struktúra REND-jeként is, de alulról is, SZOLIDARÍTÁS alapértékként n.b. "ne tégy olyant mással, amit magadnak se szeretnél...")
Meg ugye, ahogy írtad a példádban:
" Visszanezve abszurdnak nyilvanitani konnyu abbol a nezopontbol ahol már sokkal tobb tudas all a rendelkezesunkre. Kedvenc peldam erre a rabszolgasag kerdese. A mai ember ugy gondol vissza, hogy "hogy lehettek az akkor elok olyan gonoszok, aljasok....", pedig AKKOR az egy termeszetes es elfogadott struktura volt. Es itt jon egy nagy "csavar": nem a rabszolgak szabaditottak fel onmagukat, hanem a tarsadalom egy retege kezdett rajonni a rendszer helytelensegere."
Ez tökéletesen így van, ugyan nem tudom, hogy melyik rabszolgaságra gondolsz, az ókori Rómára, vagy a modern kori "Észak-Dél ellen"-re, de mindkettőre igaz. És bemutatható rajta az is, hogy miért nem jó, hogy ez így történt... (és a "jobbágyfelszabadítás"-t is nyugodtan ideveheted). Ugyanis azt látod minden olyan esetben, ahol arról van szó, hogy az úgymond szabadság felülről jött, tehát az elnyomott osztály sorsa csak egy eszköz, kártya volt az épp aktuális mainstream és a "trónkövetelő" felső-közép harcában, mindig azt is látod, hogy ennek az elnyomott rétegnek a sorsa csak az átmeneti korra vált ténylegesen jobbá - amikor fellazult a nagy mumus, a REND - aztán az új szisztéma konszolidálódásával, a trónkövetelő új mainstream-má válásával akár rosszabb is lett az eredetinél... a Dickens-i kapitalizmus bérmunkása kevésbé volt szabad, mint az átlag jobbágy, a Dél felszabadított rabszolgái sokan nagy xarba kerültek, mert továbbiakban senki sem kötelezte az egykori rabszolgatartó földtulajdonost, hogy annyit fizessen bérmunkásként a volt rabszolgának, amiből önmagát meg a családját is el tudja tartani... szóval "óvakodj a trónkövetelő felső-közép által vezetett forradalmaktól"...
De mint mondtam, a kérdés úgy szól, hogy "melyik jár kisebb kockázattal: oltani, vagy nem oltani?". Mert végső soron ez dönti el a kérdést.
Ugye ez a kérdés is 2 db kérdés, mert feltehető az egyénre vonatkoztatva is, meg a közösségre vonatkoztatva is... és hát vannak szituk, amikor ez a két dolog egybecseng - mint pl. egy pestis-járvány - és van, amikor nem... pl. szerintem a fiúkat az egyén oldaláról nézve segg felesleges rubeola ellen oltatni, ha akarom, akkor "fölös oltási kockázat", ez a betegség a lányokra lesz veszélyes, pontosabban a magzataikra, majd ha várandósok lesznek... mégis a következő generáció védelme, mint közösségi érdek azt mondja, hogy de, a fiúkat is oltsuk, hogy megelőzzük a rubeola-járványt...
Szoval azt mondod, hogy a jog szerint a szulo nőnek addig van szabad dontesi joga, ameddig nem megy korhazba, de utana nincs? Na ez szerintem schizophrene.
Igen, ez szerintem is egy skizo állapot, de a jogi szabályozás ezt mutatja 1997 óta. És mint említettem, lehet, hogy van ehhez valami tompító célú törvény-indoklás, vagy Legfelsőbb Bírósági jogegységii határozat (BH) - és ennek utána is fogok nézni a napokban, van dolgom egy jogász ismerősömnél akinél biztosan van DVD verziójú jogtár, amin ezek is rajta vannak a jogszabály szövegébe szerkesztve - de ez sajnos a közállapotot nem igen befolyásolja - mert a kórházakban csak magát az EÜ törvényt - a bemásolt paragráfot - ismerik - legfeljebb akkor lehet jelentősége UTÓLAG (!), ha egy konkrét ügy a bíróságon köt ki valami miatt...
Az AB témát meg csak példaként hoztam egy jelenséget illusztrálandó, nem azért, hogy magáról az abortuszról beszéljünk...
Nem kell ürügyet talalni, ha a cselekedett/akcio/akarmi torvenyellenes.
Nagyon igaz. Ha viszont nincs olyan törvény, ami a hatalom ellenszenvének valódi okát tiltaná, akkor kell. Ugye ezért nevezzük ürügynek, és nem oknak.
Mandela: szerintem ha valaki egy országban 27 évet börtönben tölt, majd ugyanennek az országnak az államelnöke lesz, akkor mondhatjuk, hogy a sors őt legalább némileg igyekezett kárpótolni. Ez nem jelenti azt, hogy az ország tökéletes hellyé vált.
De a lényeget ez amúgy sem érinti; a lényeg az volt, hogy a világot általában a "nehéz emberek" mozdítják előre, nem a mindenkori hatalom szófogadó hivatalnokai.
Tudod te azt, hogy a vilagban hány kokler a nyomor, betegseg, remény hidegveru vamszedoje? Tul sok van ilyen,
Kétségtelenül; de mi köze ennek az otthonszüléshez?
Hiaba van egy szemely, vagy egy kis csoport aki hangosan kiabal hogy "mi tudjuk az igazsagot" (akarmiben), ha nem kepesek BIZONYITEKOT eloallitani, a tarsadalomnak megvan minden alapja, hogy oda se figyeljen, arrol nem is beszelve hogy elfogadja.
Hát látod, ez az. Ezért van, hogy sokszor abszurd lenne az a sorrend, hogy előbb változtassák meg a társadalmat, azután a szabályokat, és végül a gyakorlatot.
Ha Semmelweis nem toporzékolt volna, hogy igenis mossanak kezet az orvosok a boncolás és a frissen szült nők vizsgálata között, hanem arra várt volna, hogy majd a társadalomnak magától eszébe jut ez a dolog, akkor egyrészt joggal érezhette volna úgy, hogy igen sok nőt küld ezzel halálba, másrészt sosem tudott volna gyakorlati bizonyítékkal szolgálni arra vonatkozólag, hogy a gyermekágyi lázat valóban meg lehet így előzni.
(Más kérdés, bár szintén tanulságos, hogy a bizonyítékaival sem ment semmire. Miután kb. egyhuszadára szorította le a mortalitást, a renitens és összeférhetetlen Semmelweist eltávolították, a nevetséges és értelmetlen klórmeszes kézmosást megszüntették, és végre megint minden ment tovább a megszokott protokoll szerint, rendes, konszolidált, polgári módon. Persze a mortalitás ismét az egekbe szökött, de szerencsére ezt igen tudományosan megmagyarázták kozmikus és tellurikus hatásokkal.)
Az otthonszülés esetében a bizonyíték, ugye, szintén a statisztika, mi más is lehetne?
És ebben az esetben is kb. ugyanolyan komolyan veszik tekintetbe a hivatalos tudomány egyes képviselői, mint a gyermekágyi láz esetében.
(Éppen ők az a "csoport aki hangosan kiabal hogy "mi tudjuk az igazsagot" (akarmiben), ha nem kepesek BIZONYITEKOT eloallitani".)
Szerencsés vagy, hogy a meggyőződésed "elfért" a hivatalos keretek között.
Ha kötelező lett volna ilyenkor a császár, akkor császároztál volna?
Ha biztos lettél volna abban, hogy valamilyen protokoll által megkövetelt dolog árt az illető anyának/gyereknek, akkor megtetted volna?
Nyíltabb diktatúrákban belőlük lesznek a politikai foglyok, konszolidáltabb helyeken meg, ahol azért adnak némileg a látszatra, előbb-utóbb csak találnak valami ürügyet a kicsinálásukra (ld. okirathamisításra való felbujtás, ugye...).
Nem kell ürügyet talalni, ha a cselekedett/akcio/akarmi torvenyellenes.
Dehát az ilyen "megszállottak" szokták a világot előbbre mozdítani.
Ritka eset, hogy a sors később valamennyire kárpótolja őket, mint Mandelát; gyakoribb, hogy olyan csúnya véget érnek, mint Semmelweis.
Áh....na latod ez egy sokkal nehezebb kerdes mint (latszolag) gondolod. Mert sokretu, sok megvalosulasi formaja van, tipikusan keves siker es sok bukas aránnyal. Mandelat hozod fel mint sikert. Nem akarlak emiatt nyiltan kritizalni, de nezz utana. Nem volt siker, sőt......
Vissza az el nem fogadott orvosi dolgokra. Tudod te azt, hogy a vilagban hány kokler a nyomor, betegseg, remény hidegveru vamszedoje? Tul sok van ilyen, de csak nezz utana a Laetril esetnek (Google). Az USA-ban nagyobb cirkuszt es tarsadalmi vitat hozott letre mint Magyarorszagon a Geréb ügy.
A lenyeg: minden tudomanyos kerdes legvegen a BIZONYITEK ami akarmit fel tud hozni egy tarsadalmi elfogadhatosag szintjere. Es altalaban akkor valtozik torvennye (ha szukseg van ra).
Es itt van egy fontos reszlet. Hiaba van egy szemely, vagy egy kis csoport aki hangosan kiabal hogy "mi tudjuk az igazsagot" (akarmiben), ha nem kepesek BIZONYITEKOT eloallitani, a tarsadalomnak megvan minden alapja, hogy oda se figyeljen, arrol nem is beszelve hogy elfogadja. Tehat a hangos, sokszor ismetles nem bizonyitek. Gyakran az ugynevezett "testimonials" sem (nem jut eszembe a magyar szo).
Az, hogy előbb a társadalmat kell megváltoztatni, meg a törvényeket, és csak azután cselekedni, sokszor abszurd.
Nagyon ritkan volt abszurd a tortenelem folyaman. Visszanezve abszurdnak nyilvanitani konnyu abbol a nezopontbol ahol már sokkal tobb tudas all a rendelkezesunkre. Kedvenc peldam erre a rabszolgasag kerdese. A mai ember ugy gondol vissza, hogy "hogy lehettek az akkor elok olyan gonoszok, aljasok....", pedig AKKOR az egy termeszetes es elfogadott struktura volt. Es itt jon egy nagy "csavar": nem a rabszolgak szabaditottak fel onmagukat, hanem a tarsadalom egy retege kezdett rajonni a rendszer helytelensegere.
Hogy ne vesszen el a gondolat, probaljuk ezt atvinni szuleszetre. En az en idomben "forradalmi"-nak szamitottam, amikor vajudas kozben, ha szivhang egyszer lelassult mondjuk 70-re, de gyorsan visszament normalisra, nem rohantam a mutobe es hajtottam vegre egy csaszart. Voltak vitaim kollegakkal, de nem kellett torvenyt szegnem. Aztan bebizonyosodott, hogy vegulis bizonyos keretek kozott lehet varni. Igy IS fejlodhett a tudomany. Ugyanakkor amikor egy masik korhazban betiltottak a VBAC-et, eszembe sem jutott, hogy megis csinaljam.
A tarsadalom attol tarsadalom, hogy vannak kozosen, a tobbseg altal elfogadott szabalyok, es azokat betartjuk. Kulonben kaosz van.
Doki eredetileg ezt mondta: "Szinten ne legyen joga aktivan segedkezni otthonszulesben elore megtervezett modon." Ez azt jelenti, hogy szándékosan, megbeszélve, rákészülve a szülésre ne lehessen orvosi segítséget nyújtani (bakker... az amúgy sem segítség, hanem üzlet). Ez természetesen nem vonatkozik azon szerencsés esetekre, amelyeknél egy orvos véletlenül a szülő nő közelében tartózkodik.
"mit gondolsz, hany ilyen eset eshetne mondjuk egy bábára, hogy "egeszen veletlenul ott volt amikor X.Y. eppen vajudott, es hát amikor X.Y.-nak surgos segitsegre volt szuksege, ő csak az allampolgari kotelesseget teljesitette"?"
Miért kellene azt mondania, hogy véletlenül volt ott? Szándékosan ott lenni sem bűn...
Ha helyesen megertettem, elore eltervezetten ott lenni azzal a cellal, hogy a szulest levezesse, torveny ellen van (szolj ha tevedek).
A gyakorlatban persze ez úgy megy, hogy akit nagyon el akarnak ítélni, azon általában előbb-utóbb találnak valami elítélnivalót; no de ha itt a piszkos gyakorlatot belekeverhetjük a dologba, akkor miért nem foglalkozhatunk vele a megvalósíthatóság kérdése kapcsán is?
Mert ha van torveny ellene, akkor az ugyanaz lenne mintha azt probalnad kitalalni, hogy mikeppen lehet megiscsak kirabolni egy bankot :)
Hát ez rázós, mit mondjak. Persze itt jo lenne finomitani,
Bizony, szerintem is az, ezért írom visszatérően az egész otthonszülés-effekt szerintem vélt lényegeként hogy a fő ok a magyar jog, ami az állapotos v. szülő nőt azzal bünteti, hogy korlátozottan cselekvőképessé teszi... és ez szünteti meg alapban a kórházak "biztonságos voltát", hisz nyilván nem tartok biztonságosnak egy totális intézményt, ahol kiszolgáltatott vagyok...
Szoval azt mondod, hogy a jog szerint a szulo nőnek addig van szabad dontesi joga, ameddig nem megy korhazba, de utana nincs? Na ez szerintem schizophrene.
De még mindig nem látom, hogy ha a nő mondjuk nem akar császárt (várni akar), akkor bilincsbe verve beviszik a mutobe, lekotozik az asztalra, akarata ellenere kessel felvagjak es kiveszik a gyereket. A torveny amit ideirtal nehany hssz.-el ezelott ezt sugallja, de kell hogy legyenek modositok, valami ami kevesbe abszurdda teszi ezt az egeszet.
Mindezt szeretnem megerteni anelkul, hogy az abortusz temat belekevernenk.
Nyilvánvalóan így van. Ha minden nő negyven utódott hozott volna a világra, akkor bizony nagy eséllyel már minden rassz ugyanolyan létszámban képviseltetné magát: 0
Valaminek a lehetősége nem azonos magával a valamivel.
A megtermékenyített petesejt lehetőség a csecsemőre. Épp ezért nem azonos vele.
Más szabályok vonatkoznak rájuk.
A csecsemő lehetőség az atomfizikusra. Épp ezért nem azonos vele.
Előzőleg, ugye, megegyeztünk abban (Mr. Spock és én : ) ), hogy egy terhes nő otthonában tartózkodni nem bűn. Akkor sem, ha valakinek egészségügyi végzettsége van.
Ettől kezdve egy ilyen törvénytervezet előtt - hogy előre megegyezve nem segíthet orvos/szülésznő az otthoni szülésben - két út lehetséges:
1. segíteni szabad, csak előre megegyezni nem
Ez tökéletesen értelmetlen, olyan, mint az, hogy legyen tilos a fehér elefántra gondolni
2. legyen tilos segíteni
Ez megvalósítható és betartatható, viszont embertelen.
Aki a társadalom/hatalom ellenében cselekszik, mert a meggyőződése szerint így kell tennie, az tényleg nem szokta ezzel megkönnyíteni a saját életét.
Nyíltabb diktatúrákban belőlük lesznek a politikai foglyok, konszolidáltabb helyeken meg, ahol azért adnak némileg a látszatra, előbb-utóbb csak találnak valami ürügyet a kicsinálásukra (ld. okirathamisításra való felbujtás, ugye...).
Nem is a karrieristákra meg a konformistákra jellemző, hogy ilyen helyzetbe kerülnek.
Hanem azokra, akik valamilyen ügyet annyira fontosnak gondolnak, hogy a saját karrierjüket/anyagi biztonságukat/személyes szabadságukat is feláldozzák érte; egyszerűen azért, mert nem tudnak másképp cselekedni.
Dehát az ilyen "megszállottak" szokták a világot előbbre mozdítani.
Ritka eset, hogy a sors később valamennyire kárpótolja őket, mint Mandelát; gyakoribb, hogy olyan csúnya véget érnek, mint Semmelweis.
Az, hogy előbb a társadalmat kell megváltoztatni, meg a törvényeket, és csak azután cselekedni, sokszor abszurd.
Mert pont az ilyen emberek cselekvése irányítja a társadalom figyelmét az ügyre, ez változtatja meg az általános hozzáállást, majd pedig - végül - a törvényeket.
"Én Mr. Spock koncepciójáról írtam: aki otthon szül, annak -és a kisbabájának - tilos legyen segíteni, adott esetben tilos legyen megmenteni az életét."
Na vágjuk ezt rövidre, mert a végén még valaki erre jár és elhiszi.
Doki eredetileg ezt mondta: "Szinten ne legyen joga aktivan segedkezni otthonszulesben elore megtervezett modon." Ez azt jelenti, hogy szándékosan, megbeszélve, rákészülve a szülésre ne lehessen orvosi segítséget nyújtani (bakker... az amúgy sem segítség, hanem üzlet). Ez természetesen nem vonatkozik azon szerencsés esetekre, amelyeknél egy orvos véletlenül a szülő nő közelében tartózkodik. (Bár ha valaki otthon szül, és nem a férje/szomszédja szülész, akkor az ilyen véletlen esélye szerintem elhanyagolható.)
Hogy ebből hogy a túróba jött le, hogy a problémás szülésbe se "szóljon bele" orvos, azt nem értem.
"szóval ha kitör egy kisebb járvány azért, mert egy közösségben pl egy faluban többen a nem-oltást választják, elég komoly veszteségekre kell számitani."
No igen, a kilencven százalék kérdéskörben a helyi eltéréseket kihagytam. Merugye, ha Debrecent nem oltják, de amúgy mindenkit, akkor megvan a 90%, csak Debrecen megfikkan. Köszi.
"Nem kell számolni, már kiszámolták nagyjából minden betegségre, hogy hány százalékos oltottság előzi meg a járványt... ez függ az adott betegség terjedési módjától, a lappangási időtől... de a 90% az egy jó általános közelítés, már ha a lakosság 90%-a oltva van, akkor nem tud terjedni járvány..."
Igen, a járványt. Mármint a terjedését. De mint mondtam, a kérdés úgy szól, hogy "melyik jár kisebb kockázattal: oltani, vagy nem oltani?". Mert végső soron ez dönti el a kérdést. Ehhez biza még akkor sem elég az egyszerű, kilencven százalékos adat, ha egyáltalán tudja az ember, hogy hányan vannak beoltva. (SzVSz kevés ilyen "aggódó" anyuka-apuka tudja egyáltalán ezt a számot.) (És akkor még ragozhatnám, hogy mennyiben módosul ez a szám -teszem azt- reptéri taxisok családjaiban, tömegközlekedési eszközökön dolgozók családjaiban, blablabla...) Ez már egy komplett matematikus teamnek is elég kutatnivaló lenne. Haladunk, haladunk. :)
Bár az is igaz, hogy 40 tizedesjegy helyett megelégszek "látványos" eltéréssel is, vagyis ha az oltáskockázat láthatóan eltér a betegségkockázattól. (Ha nem tér el, akkor úgyis tökmindegy, hogy valaki oltat-e, vagy sem.)
Tulajdonképp ne is törődj vele, mer' úgyse tudjuk meg (a franc se tudja kiszámolni), én is csak pörgök itten körbe-körbe, amíg meg nem unom.
"Ha a "pete elpazarlása" alatt azt érted, hogy nem szül minden nő negyven éven át tízhavonta, akkor bizony a fennmaradásunk záloga, hogy ilyen pazarlóak vagyunk. : )"
Izé... ezt annak tekintetében mered állítani, hogy az europoid rasszt gyakorlatilag leszaporodják a térképről?
"A megtermékenyített petesejt meg a csecsemő közti különbség számomra elég jelentős, micsináljak, nem vagyok katolikus. : )"
Érdekes, én sem. :) Természetesen a közös vonása mindkettőnek (az élet lehetősége) inkább filozófiai megközelítés, mint gyakorlati.
mit gondolsz, hany ilyen eset eshetne mondjuk egy bábára, hogy "egeszen veletlenul ott volt amikor X.Y. eppen vajudott, es hát amikor X.Y.-nak surgos segitsegre volt szuksege, ő csak az allampolgari kotelesseget teljesitette"?
Miért kellene azt mondania, hogy véletlenül volt ott? Szándékosan ott lenni sem bűn...
Másrészt meg az a baj, hogy ugrándozol te is az elmélet és a gyakorlat között.
Ha csak az elméletet nézzük, akkor a válasz: akárhány ilyen eset eshetne.
A gyakorlatban persze ez úgy megy, hogy akit nagyon el akarnak ítélni, azon általában előbb-utóbb találnak valami elítélnivalót; no de ha itt a piszkos gyakorlatot belekeverhetjük a dologba, akkor miért nem foglalkozhatunk vele a megvalósíthatóság kérdése kapcsán is?
"A szülés természetes folyamat, OK. Aki otthon szül, az vállal egyfajta kockázatot. Akkor azt tessék vállalni, és nem azokhoz rohangálni segítségért, akiket előtt köpködtünk meg rugdostunk. Éppen az ilyen gondolkodás és viselkedés teszi számomra unszimpatikussá az egészet. Tessék következetesnek lenni."
Najahh... a csecsemő meg szopjon, mer' nem csak anyuka hülye mint a segg (tíz gével), hanem a doktorÚR is. Nanemár!
"Éveken keresztül azt olvashattuk, hogy a kórházakban direkt károsítják az újszülötteket, direkt fölösleges és káros beavatkozásokat végeznek, durván bánnak a szülőnőkkel, egyáltalán az egész kórházi szülészet inkább vágóhíd, mintsem egészségügyi intézmény. A kórházban dolgozó orvosok és szülésznők meg sokkal kevesebbet tudnak a szülésről, mint a dúlák és a bábák. Ez az otthonszülés-pártiak általános felfogása."
Nna, itt látszódik a megosztás, intrika eredménye: a kialakult sztereotípiának kumma köze nincs a valósághoz. (Jellemzően egy aprócska igazságmagot nagyítanak fel és húznak rá az összes többire, aztán megy is a gyűlölködés.) Ugyanez játszódott le anno a rendőrökkel, tanárokkal, munkanélküliekkel, cigányokkal (és még sorolhatnám a csoportokat) szemben.
"A "sanda Geréb-ellenes összeesküvés" gyanúja azért merül fel, mert a harmincfős tanárszomorító osztályból ő az a Pistike, aki egyedül kapja sorban az intőket."
Kérlekszépen, ezen az alapon az összes visszaeső bűnöZŐ (mert a bűnöző attól az, hogy visszaes) ilyen "-ellenes-összeesküvés" áldozata.
"Simán lehet, hogy tényleg verekedett ő is, de azért az egész ügy büdös."
Nem "lehet", hanem "igen, verekedett", ezt igen gyorsan szögezzük le. SzVSz ha pistikét már x-edszer kapják el verekedés közben, akkor ha verekedés történik, rögvest Pistikét kezdik el keresni. Ez egyáltalán nem büdös, hanem racionális alapokon nyugvó gyanú. (Lásd még: ha fegyveres rablás történik, a rendőrség először az ex-fegyveresrablókat kezdi "nézegetni", és még véletlenül sem Stohl Bucit. És vice versa: benarkózott, részeg gázoló ismeretlen tettes esetében Bucikától is megkérdik, hogy az esemény idején ugyan merre kolbászolt.)
Hogy a többit miért nem keresik/kapják el, az már lehet büdös, de ettől még Pistike tettének megítélése nem változik (már persze amíg a megfelelő pikkely nem módosul).
Hát ez rázós, mit mondjak. Persze itt jo lenne finomitani,
Bizony, szerintem is az, ezért írom visszatérően az egész otthonszülés-effekt szerintem vélt lényegeként hogy a fő ok a magyar jog, ami az állapotos v. szülő nőt azzal bünteti, hogy korlátozottan cselekvőképessé teszi... és ez szünteti meg alapban a kórházak "biztonságos voltát", hisz nyilván nem tartok biztonságosnak egy totális intézményt, ahol kiszolgáltatott vagyok...
És ha jár erre valaki, akinek van DVD formájú jogtára, amin rajta vannak a törvényhez kapcsolódó indoklások és LB határozatok, az tudja tovább pontosítani, de szerintem ez másodlagos, mert egy jogszabálynál mindig az a döntő, hogy mit gondolnak azok a tömegek, akik számára vagy akik felett jogokat biztosít, a gyakorlat azon fog eldőlni, és nem azon, hogy mit gondolt a jogalkotó, amikor a paragráf megszületett...
Példaként írom itt, hogy nem tudom, ismered-e ezt a helyet, ide jár manapság az internetező magyar fiatalság eldöbntendő, megtartsa-e váratlanul jött terhességét (meg itt élik ki magukat a magzatvédők...)
Namost úgy sacckb minden 10. abortuszos kérdésnél előkerül az, hogy a fiatalkorú kérdező (14 - 18) maga dönt az abortuszról avagy a megtartásról, vagy az ő szülei... és a tanácsot osztogatók 90+%-a leirja azt a vérlázító hadibaromságot hogy a szülei döntenek, és ez ellen nem tehet semmit, ezt fogadja el a szülei döntését a saját és a terhessége sorsa felett ... holott nyilvánvalóan nálunk sem kényszeríthet abortuszra senki senkit (szülő sem a gyerekét). Az össztársadalmi félreértést nmeg az okozza, hogy a művi abortuszhoz is (pont ugyanúgy mint az összes nem életmentő invaziv beavatkozáshoz) a szülőnek-gondviselőnek kell aláírni a műtéti beleegyezést. (amit persze megtehet helyette a gyámügy is)
És bizony emberek közérzetét és sorsát nem az fogja eldönteni, hogy itt spec a jogalkotó kivételesen nem qrt el semmit, hanem az, ami a köztudatban él róla...
1. : Nem, nem volt ilyen törvény; ezért nem 3500 esetben vádolták meg Gerébet.
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és kuruzslás vétsége miatt emeltek vádat.
Szoval hiaba kekeckedik egy ember es egy kis csoport, a tarsadalom tobbsegevel nem lehet szembeszallni. Ott volt peldaul USA-ban Dr. Kevorkian esete. Az ongyikossagnal valo segedkezes hires dilemmaja. Tobbszor kibujt a torvenyek alol, de aztan tobb ev utan megiscsak kapott 8 evet. En peldaul egyetertettem vele, na de az emberek tobbsege nem.
Ha valami nem tetszik tarsadalmi szinten, eloszor azt kell megvaltoztatni es azt tipikusan csak politikai szinten lehet csak (torveny-modositas).
Végül is rendben van; hagyjuk akkor azt, hogy a dolog megvalósíthatatlan.
Maradjunk az elméletnél.
Szerinted elméletben mi a teendő, ha a mama nem akar kórházba menni (ugye ehhez szerinted is joga van), megszüli a gyereket otthon, jelen van közben valamilyen egészségügyi akárki (akinek ehhez szintén szerinted is joga van), az otthon született gyereknek pedig valamilyen okból sürgős segítségre van szüksége?
Segítsen, vagy ne?
Elnezo mosollyal veszem tudomasul a kerdesedet. Miutan kielemzed (megint), hogy siman ki lehet jatszani a torvenyt azzal, hogy mindenki tagadja a dolgokat, belatod hogy en elmeleti sikon kivanom ezt targyalni, de utana vegulis ugyanazt megismetled. Ezt egyszer-egyszer meg lehet jatszani, na de mit gondolsz, hany ilyen eset eshetne mondjuk egy bábára, hogy "egeszen veletlenul ott volt amikor X.Y. eppen vajudott, es hát amikor X.Y.-nak surgos segitsegre volt szuksege, ő csak az allampolgari kotelesseget teljesitette"?
De a paciensek, ügyfelek pumpolása volt a kisebb ellenállás. Ott lehetett könnyebben szert tenni a magasabb jövedelemre, minthogy sztrájkolni, bérrendezésért tenni valamit...
Mikor? Mert ugyebar a halapenz kerdes nem a rendszervaltozas utan kezdodott, hanem a szocializmus idejeben. Rákosi alatt sztrajkolni csak az ongyilkossagra hajlamos emberek mertek volna :)
a) mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá
Hát ez rázós, mit mondjak. Persze itt jo lenne finomitani, es kitalalni, hogy a nem bele-egyezes vajon csak a passziv keptelenseget jelenti, vagy az aktiv tiltakozast is magaba foglalja. Mindenesetre ez meglepett.
