Váratlan fordulat a vörösiszap perben
A Veszprémi Törvényszék ez évi első tárgyalása olyan alapvető tanulsággal szolgált, ami akár a 15 vádlottas büntető ügy végeredményére is kihathat. A bíróság ma bebizonyította – amit amúgy mindenki, aki a joggal foglalkozik, tud – hogy amennyiben a nyomozás során nem tartják be maradéktalanul a büntetőeljárási szabályokat, az így beszerzett bizonyítékok nem felelnek meg a tisztességes eljárás követelményének. Az ilyen bizonyítékok pedig a tárgyaláson nem vehetők figyelembe, úgy kell tekinteni, mintha soha nem is léteztek volna.
A mai tárgyalásra dr. Szabó Györgyi büntetőtanácsa geotechnikai szakértőket idézett. Az ő feladatuk az volt, hogy feltárják a 2010. október 4-én történt gátszakadás okait. Mielőtt azonban a szakértők érdemi kihallgatására sor kerülhetett volna, a bíróságnak tisztáznia kellett, vajon kik, mikor és hogyan bízták meg Dr. Farkas József Dsc. egyetemi tanárt és Dr. Nagy László Phd. műszaki egyetemi docenst azzal, hogy szakvéleményt készítsenek a vörösiszap katasztrófa ügyében. Megjegyzem, a bíróság már az eljárást előkészítő ülésén is firtatta – és miként az ma kiderült teljes joggal – hogy egy-egy szakértő, vagy szaktanácsadó hogyan került az ügybe.
A szakértő alkalmazását a Büntetőeljárási törvény szigorú formai követelményekhez köti. A hatóságnak – legyen az a nyomozóhatóság, az ügyész, vagy a bíróság – egy úgynevezett kirendelő határozatot kell hoznia. Ennek a határozatnak tartalmaznia kell:
- a szakértői vizsgálat tárgyát és azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,
- a szakértő részére átadandó iratokat és tárgyakat, ha az átadás nem lehetséges, az iratok és a tárgyak megtekinthetésének helyét és idejét, valamint
- a szakvélemény előterjesztésének határidejét.
- a szakvélemény előterjesztésének határidejét.
A Büntetőeljárási törvény azt is meghatározza, hogy kit, vagy kiket lehet szakértőként kijelölni. Első helyen természetesen a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértők állnak, de kirendelhetők a szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságok, szakértői intézmények, esetenként a külön jogszabályban meghatározott állami szervek, intézmények, szervezetek. Ha mindez valamiért nem lehetséges, csak akkor lehet kellő szakértelemmel rendelkező személyt, vagy intézményt – úgynevezett eseti szakértőt – kirendelni.
Dr. Farkas József a következőket mondta el a tárgyaláson: „Telefonon szóltak nekem, hogy jön értem egy autó, mert a miniszterelnök, a belügyminiszter és a katasztrófavédelem országos parancsnoka velem együtt akar lemenni a helyszinre.” A bíróság a nyomozati iratokból azt is megállapította, hogy Dr. Farkas Józsefnek volt egy saját cége, amelyben az ő fiai végezték el a katasztrófával kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat, még jóval azelőtt, hogy bármelyiküket a nyomozóhatóság szakértőként kirendelte volna.
Dr. Nagy László is sajátos körülmények között jutott el a katasztrófa helyszinére. Őt az a Papp Csaba rendőrezredes vitte oda, aki a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Gazdaságvédelmi Főosztályának volt a vezetője. Dr. Nagy nem szakértőként, hanem az árvízvédelmi törzs résztvevőjeként volt jelen.
Természetesen nincs akadálya annak, hogy egy politikus szakembert vigyen magával egy katasztrófa helyszinére. Támaszkodhat is a szakember észrevételeire, tanácsaira. Az azonban nem engedhető meg, hogy ugyanezt a szakembert a nyomozóhatóság – az igazságügyi szakértők elé helyezve – hivatalos kirendelés nélkül igénybe vegye vizsgálatok elvégzésére, szakvélemény készítésére.
Vagyis amikor a geotechnikai vizsgálatokat már elvégezték és véleményüket kialakították, még egyik szakértő sem kapott kirendelő határozatot, még egyiküket sem bízta meg hivatalosan és szabályosan az ügyben eljáró nyomozóhatóság. A körülményekből úgy tűnik, hogy valójában nem a nyomozóhatóság döntötte el, hogy kit, mikor és hogyan bíz meg a szakértelmet igénylő perdöntő kérdések vizsgálatával.
Így értelemszerűen sérült a vádlottaknak és védőiknek az a garanciális joga is, hogy a kirendeléstől számított 8 napon belül tájékoztatást kapjanak a szakértői munka megkezdéséről.
Mindezen tények ismeretében a bíróság ma végzést hozott: Dr. Farkas Józsefet – a büntetőeljárási szabályok ide vonatkozó rendelkezése alapján – kizárta az eljárásból, ezáltal kizárta azokat a szakvéleményeket is, amelyek elkészítésében szakértőként részt vett.
Bánáti János, az elsőrendű-, valamint Pál Helga a másodrendű vádlott védője indítványozta, hogy a bíróság Dr. Nagy László szakértőt is zárja ki. A büntető tanács e kérdésben később hoz döntést.
Remélem, hogy nem jogász olvasóim számára is érzékeltetni tudtam, hogy a büntetőeljárási szabályokkal egyetlen hatóság sem játszadozhat. Hadd hangsúlyozzam, egyetlen pillanatig sem azt a két tudós embert hibáztatom, akiket így rángattak bele ebbe a perbe. Nem ők tehetnek róla. De joggal rovom fel mind a nyomozás felügyeletét ellátó ügyészségnek, mind magának a nyomozóhatóságnak, hogy –akár gyors eredmény elérésének érdekében, akár politikai nyomásra – félresöpörték a hatályos törvényeket.