Ezen Rovat az Ostoba közterületelnevezések nevű topikomnak az antipódusa .Írj bel- és külföldi vicces , szép , meghökkentő , aranyos és érdekes közterületi avagy földrajzi elnevezéseket .Bon courage !
Ez hogyan értendő? (T.i. valaha valóban követ bányásztak ott. Hatalmas labirintus-rendszer van emiatt a sörgyár mögötti részen. Teherautók is lemennek az ott levő raktárakba.)
Én is úgy tudom, hogy FriendlyFire etimológiája helyes: az Egér út nem a rágcsálórál kapta a nevét, hanem az egérút (~menekülési útvonal) népies elnevezésről.
Történt ugyanis, hogy a lakosság egy kis létszámú, de nagy érdekérvényesítő-képességgel megáldott csoportja elérte, hogy a Lágymányosi híd budai felvezetőjét ne a legalább 40 éve kiszabályozott útvonalon kössék az M1-M7 bevezetőjéhez, hanem egy felettébb tekervényes és hosszú (és a fentinél sokkal nagyobb létszámú csoport érdekekeit sértő) elkerülő útvonalon át.
Szerintem ezt félreérted. Scasc az ny-nel arra utalt, hogy a magyarba az oroszon és nem a románon keresztül került a város neve.
Amúgy biztos vagyok bene, hogy a telületnek előbb voltak szláv, mint román lakói. A nagyorosz és kisorosz (ukrán) merev kettéválasztását pedig nem szabad visszavetíteni a végtelenségig.
Közben eszembe jutott, hogy olvastam erről. Szent István korában összekeverték a törzsek szállásterületét (bár keveredett az már azelőtt is szerintem). Valószínűleg egy ideig később is születtek törzsnévi eredetű helynevek (mert azok is össze vannak keverve), de ez egy korai helynévtípus, tehát a 14. század kizárt. Ha magyar eredetű lenne a név, akkor marad a telepesek között nem ritka újraadaptálás, amire utaltam. De szerintem ignorabimus.
(+ Van még a helynevek keletkezésének egy módja, amikor egy adott helyről származó népesség az új helyen a régiről nevezi el a települését. Így keletkezett pl. az Egyesült Államok sok helyneve. A Bihar megyei Kisjenő pedig egy köpésre van Telegdtől, ahol Benkő szerint az udvarhelyszékiek laktak, mielőtt Erdélybe költöztek volna. De nem erőltetném ezt a vonalat nagyon.)
Most megnéztem a Wikipédiát és első blikkre a savanyúforrásból annyi lehet igaz, hogy van a Puskin és az Albişoara utca sarkán egy kút és a románban valóban van egy cişmea nevű, 'kút' jelentésű szó, mely egyébként oszmán eredetű. (Egy szkeptikusabb lélek be is jelölte a helyet "nincs forrás"-sal.) A szkepticizmust indokolja, hogy a románok közt talán még több a híve a felhők szárnyán utazó, adatok helyett álmokkal dolgozó filologizálásnak, mint nálunk. A helynévmagyarázatok ráadásul az egyik olyan terület, ahol alig lehet szétválasztani az akadémiai nyelvészettől. Helynevek forrásául simán megadnak sehol sem adatolható "régi" román, pláne dák (!) szavakat (a dák nyelvből egyébként kb. 60 növénynevet és néhány nevet ismerünk, de ez senkit sem zavar a képzelődésben).
Kiss Jenõ: A nyelvi változás – kutatói dilemmák
idõpont: 2008. márc. 31. hétfõ 14.00
helyszín: Nagyterem
Hogy milyen tag, azt nem tom, minden esetre székfoglaló.
Egyébként Kisjenő, Nagyjenő a Dunántúlon is volt, az egyik ma Tüskevár.
Nagyon vonzó az adott esetben a nyelvi megfeleltetés pontossága, de a román eredet (a savanyúforrás) is elég jó. Ugyanakkor a törzsnév szerintem már Magyarországon sem alkotott helynevet a 15. században (bár ezt csak sejtem).
Egy további sejtésem az, hogy a Kisjenő-Nagyjenő párban alakult ki, a kis-nagy a megkü,lönböztető. Kisinyov környékén van Nagyjenő?
Moldvában elég sok a magyar eredetű helynév, ez is egyszerűen magyarázható történeti tényekkel - Moldvába a középkorban sok magyar telepes költözött. Nemcsak huszita menekültek meg az északi és déli csángók ősei éltek ott, de pl. a városi lakosság többségét is magyarok és németek alkották. De Kiss Lajos az első konkrét adatot 1709-ből adja és úgy mellékesen megjegyzi, hogy "1420 óta adatolt". Na pont ezek a korábbi, cirill átírású román névalakok lennének érdekesek.
:) A német névnek semmi jelentősége nincs, egyszerű átvétel a románból. Ami a két Alföld széli helységet illeti, azok a 18. század óta román többségűek, Köröskisjenőn pláne híres ortodox zsinatot is tartottak 1848-ban. A nevük teljesen normálisan fejlődött a magyarból, az ott élők aligha hallottak a manapság Kisinyov néven futó városról. A probléma nem itt van, hanem 1. keletkezhetett-e törzsnévi eredetű helységnév a Kárpát-medencén kívül, a 14. század környékén? Ez döntő jelentőségű, csakhogy ezt én nem tudom. 2. A román az szóvégi magyar -ő hangot törvényszerűen /ew/-ként, az -ót meg /əw/-ként vette át. De ez egy puha terület, mert sok a keveredés.
Milyen -ny-? A magam részéről pusztán történeti okokból is kizártnak tartom, hogy a román nyelv a helynevet az oroszból (!?) vette volna át. Oroszország 1812-ben csatolta magához Besszarábiát, addig az ugyanolyan része volt Moldvának, mint a többi. A románok mellett lengyelek, gagauzok, bolgárok, ukránok, magyarok, tatárok, németek stb. éltek benne, node oroszok?
Nem tudom, van-e jelentősége, de németül is Chischinau. (De pl. a hotelweblap Chisinau-t ír). Valószínűleg transzliterálás.
Az angol Wikipedia szerint a latin gagauz átírásban Kişinöv. A moldáviai cirill írásban megjelent a Кишинэу alak is.
Érdekes, hogy minden Wikipedia - kivéve a románt (!) - említi a Kisjenőt (most lesz az akadémiai székfoglalőja, Isten éltesse), de mind bizonytalanként.
A magam részéről a Kisjenőt valószínűtlennek tartom, sokkal inkább lehetséges, hogy az Arad megyei Kisjenőt nevezték el a hasonló hangzás miatt Chişinau után. A savanyúforrás sokkal valószínűbbnek tűnik, különösen, ha még a helét is tudják a Puskin és az Albişoara utca sarkán.
A triftongussal tévedtem, -eău végződésre emlékeztem.
Hogy CH-val kezdődik-e? Ha arra gondolsz, hogy /x-/-vel-e: Nem. Csak írásban: a román chi- /ki-/-t jelöl (a ci- /csi-/-t jelölne), oroszban К-val is írják.
Románul: Chişinău, Oroszul: Кишинёв
Szerintem a -ny- eléggé árulkodik az orosz közvetítésről, nem nyilvánvaló számomra, hogy a /-nəw/ /n/-jéből mieért lenne a magyarban ny.
Most én is megnéztem Kiss Lajosnál, aki szintén tévesnek minősíti a magyar eredeztetést. Azért kíváncsi lennék a részletekre is. Nagyon vonzó párhuzam, hogy a román két helyen is (Arad és Bihar megyében) hasonlóképp veszi át a magyar Kisjenő helynevet, csak épp nem /əw/, hanem /ew/ van a végén. Apropó, mitől lenne ez triftongus?
De az nem igazán magyar, sokkal inkább a szovjetuniói moldáv szocialista köztársaság orosz neve átvéve a magyarba... Az meg elég oké, hogy most csak azért mert függetlenek, nem kezdjük a román redukált hangokat tartalmazó triftongusokkal törni a nyelvünket ;-)
Hát, ha két hasonló van és ugyanott, azért az még unikum.
Úgy tűnik, az információ nem teljesen helyes, Vidám verseny címen a gugli egy 1954-es magyar filmet ad ki. Lehet ez a névadó, de a Vidám vásár híres film volt, a Vidám verseny pedig... hát
