Én külön gyöknek tartom a lábat, és a TAP dolgot. A TAP lényege a fizikai érintkezés, azaz TAPadás. A polip esetén csápok vannak, ezek másképp TAPogatók, TAPINT vele, ezáltal TAPasztalatokat szerez. És itt voltaképpen mindegy is, hogy a polip végtagjait most lábnak vagy épp karnak tekintjük, a lényeg hogy TAPogat vele.
Ugye a TAPintás szó hallatán általában a kézzel való érintkezés jut eszünkbe. Pedig a lábunk is tud ilyet, ezt nevezik TAP-OSÁS néven. A gyöknek mindegy hogy ki mivel TAPogat, ő csak ezt a TAPadást fejezi ki. TAPsolni kézzel szoktunk, TAPosni meg lábbal.
A LÁB nálam gyanúsan lovas szó, talán a lovon született meg. A LÓBA/LÓ-BÁL szó közvetlenül rokon vele. Ugye leginkább a LÁB az amit LÓBálhattunk kezdetben, LÓgatjuk is, és lehet hogy a LÓ ihlette a szót. Ez is egy ötlet, nálam összefüggőnek látszó szókapcsolatoknak tűnnek ezek.
Ami az ősnyelv fogalmát illeti, hát ha csak amolyan bemelegítésnek Babilónia régi földrajzi neveit olvasgatja bárki, máris "különös" dolgokat tapasztalhat. Amikor a Tigris folyóról épp áthalad a Zab folyók valamelyikére mondjuk. Vagy maga BÁBEL is a környék legnagyobb BELterületű városa volt. A BÉL is benne van, ha nem is "bélvényezett" senki, de BÁLványozni azért bálványozhattak.
De a mai Magyarországon is több földrajzi névben ott, elég csak a Bükk nyugati oldalán lévő BÉL-KŐ hegyre gondolnunk. És odaát Bábeltől kirándulva eljuthattunk KIS településre, aztán a tágabb környéken barangolva érinthettük ISTER, UR, NIPPUR településeket is. Ez utóbbi NAPÚR, vagy NAPŐR, a valamikori Japán is volt anno NIPPON, abban is a nap található, hiszen ma is a felkelő nap országának szokás megnevezni. A NIP az NAP. Akkor tovább kirándulva eljuthattunk ÍSZIN, DÉR, KÚTA, és BORSZIPPA városokba is, vajon milyen nyelven is beszélünk most itt a települések kapcsán, ez a költői kérdés bizony az érdekes...
"A még honfoglalás előtti késő avarkori népesség számossága a sírleletek alapján csak kis része a KM-beli avar birodalom virágkora népességének."-ra
ez
Számos esetben egyazon temetőben vegyesen találhatók magyar és avar sírok.
mennyiben válasz? :)
valamint
"Ha eleve az alapnépesség a KM-ben magyar volt mindig is"
Ha.
De nem az volt.
Ha az lett volna, azt érzékelték volna, s le is írták volna a környező, írásbeliséggel és hivatalnoki rendszerrel bíró azon környező népek, akik az itteni népességek több korszakával is találkozhattak. Mint a rómaiak, bizánciak, bajorok. De nem érzékeltek ilyet. Nem észlelték, hogy ugyanaz a nyelv. Más-más nyelvű tolmács kellett a hunokhoz, az avarokhoz, a bolgárokhoz, s a honfoglaló magyarokhoz.
(Amúgy meg a Dunántúlra a "mindig is" semennyire nem lehet igaz, a lovasnomád népek közül a hunok lépték át először a Dunát, nekik bő két emberöltő jutott. Az avarok már több mint száz évvel utánuk jöttek. Addig bizony longobárdok, gepidák, stb. de lovasnomádok semmiképp. Előtte meg, a római korral bezárólag, meg kelták, pannonok, stb., azaz szintén nem lovasnomádok)
Ettől még az avar kori túlélők örülhettek a magyarok érkeztének, kedvelhették az ő uralmukat jobban, mint a frankokét vagy bolgárokét megelőzőleg. De ugyanez bőven igaz lehet nem csak az avar maradékra, de a szlávokra és a megmaradt gepidákra, stb. is. Akik pedig biztosan nem rokonaink - akkor még -, se génben, se nyelvben, se kultúrában.
"Egyértelműen megkülönböztethetőek pl. a honfoglalók fegyverei stílusa, szablya, nyílhegyek, íjtartó, stb. :)
Nyugodtan nézz utána."
A szakrális motívumok viszont ugyan azok. Ez pedig nagyon sokat elárul egy nép hovatartozásáról.
"A még honfoglalás előtti késő avarkori népesség számossága a sírleletek alapján csak kis része a KM-beli avar birodalom virágkora népességének. Ezt még az avarológusok is tudják."
Számos esetben egyazon temetőben vegyesen találhatók magyar és avar sírok. Miért?
"A KM-beli gepidák (germánok) egyértelműen gyalognép.
Eléggé nehéz összekeverni a leleteiket egy lovasnomád kultúráéval."
Nem erre gondoltam, amikor az avar leletek elcsaklizásáról beszéltem.
Egyébként az egész kérdés ennél sokkal bonyolultabb.
Ha eleve az alapnépesség a KM-ben magyar volt mindig is, teljesen más módon kell megmagyarázni az azonosságokat és különbségeket, de az ide bejövő egyéb népek szerepét is.
De nem stimmel eleve a dolog, amit mond. A görög POLIP nem 8 lábú. Persze valójában az, de ez NINCS a görög formátumban benne. Semmilyen "okto" nincsen a polip szavukban. Kiejtésre egy "Htápodi", amiben a kezdő "H" hangsúlyos. Ami baromira nem egy OKTO. Különbség, nem gyengén.
Sehol sincs az a 8 ! Nem 8 lábú, ha az lenne miért nem úgy mondják?... Mert nem az! Akkor sem, ha az.
Van szavuk a 8-ra, itt nem az van ! Miért nem úgy mondják?...
Az angolban octopus, ebben van 8, de az sem angolul. De legalább benne van. A görögben nincs!
Akkor menjünk tovább: a "pódi" és pódia" az láb a görögben. De ennek csak akkor volna értelme a "POLIP" szavukban, ha az előtte lévő hangalak bármit is jelent. Aham, csak lószart sem jelent önmagában a "HTÁ", amit előtte hallunk. Ergo, ez nem is egy összetett szó. Ahogyan a magyar TAPAD szóban is ott a PAD, de még sincs köze ettől még a köztéri bútorokhoz.
Sebaj, jutalmul pár görög magyarul:
JURTA---GIURTA : "JURT" ejtik ki egyébként, de látszik mi ez. De jobban hallatszik ha hallgatjuk.
NÖVÉNY: FYTO: Részben igazuk, de azért nem minden növény FUTÓnövény.))
POZÍCIÓ: THÉSI : Mi nem H-val TESszük el, de az a pozíciója valóban, ahová tesszük.
KIFOGÁSTALAN---- ÁPSOGOS : azaz ÉPSÉGES. Ráadásul a nyelvünkön ragozott formát ismerhetjük fel, hiszen a 7 hang utolsó 5 hangja toldalék, magyar toldalék. De nekik ez megvan ! Ismerik/ismerték inkább. De a "tökéletes" is " téleiosz", hiába van É hang, meg a kötelező --OSZ a végén, értjük hogy TELE.))...
A KM-beli gepidák (germánok) egyértelműen gyalognép.
Eléggé nehéz összekeverni a leleteiket egy lovasnomád kultúráéval.
--------------------
Sajnos ezt a bullshitet nem igen rakem, hisz a ló a lo, indogermán leu stumától ered, va-ve-val, vagyis lova a hang, ezt lopjuk, lovatjuk, ahogy a marhát(germán marha) marokjuk a mar stumától. Vagyis a ló attól ló, hogy lopjuk, lovatjuk. Sajna tovább se rakem, hisz a magyar nyelv az indogermán és germán nyelv, a magyar a germán.
Éshát he? Most németül mondem: a Reiterei egyek germánoknak erős volt, mondjuk a germán Reiterei szétvertaja a keltát Ceasernál, vagy a Markomannok namája is volna marhamannok,ahogy a Gepidáknál is erős volt a Reiterei, a Vandáloknál is és a Gótoknál is.
Erős tévedés. Egyértelműen megkülönböztethetőek pl. a honfoglalók fegyverei stílusa, szablya, nyílhegyek, íjtartó, stb. :)
Nyugodtan nézz utána.
A még honfoglalás előtti késő avarkori népesség számossága a sírleletek alapján csak kis része a KM-beli avar birodalom virágkora népességének. Ezt még az avarológusok is tudják. :)
A KM-beli gepidák (germánok) egyértelműen gyalognép.
Eléggé nehéz összekeverni a leleteiket egy lovasnomád kultúráéval.
Khm. Már bocs, de a "pofázás" szót a tükör előtt használd!
Hogy a gétáknak tulajdonított leletek esetében sumákolás van, te tetted be, vélhetőleg magabiztos tudatlanságból, hozzá nem értésből, s nem érdekel, honnan szedted.
Amennyiben nem így, akkor meg gondatlanságból, figyelmetlenségből tetted be, meg se nézve azt, amit beteszel.
Dákokról én nem írtam.
No, egy időre pá, lévén erősen szint alatti vagy, mind stílusban, mind értelemben, s modortalanságodból és merev bigottságodból kifolyólag nincs kedvem vesződni veled.
ne nekem adj munkát, hanem te végre csinálj valamit! ne üresbe pofázz! én már felmutattam valamit!
ha meg akarod cáfolni a kaukázusi és kárpátmedencei avarok által használt jelképek nyilvánvaló kapcsolatát, akkor keress egy ugyanolyan jelképet más népeknél kimutatva (a dák / géta vonatkozást csupán egy képmelléklet kitudjakitőlszármazó szövegéből vettem, mégcsak nem is tudományos munkában...)
Bocs, de azt, hogy géta vagy avar lelet lehet-e valami, azt elég egyértelműen behatárolja a lelet kora, azaz az, hogy kb. mikorról való. Lévén ez a két nép nagyon nem egyidőben élt, több mint 400 év van a géták eltűnése és az avarok európai feltűnése között.
A kaukázusi avaroknak a KM-beli avarokhoz való rokonítása elvben könnyen megvizsgálható, intézd el, hogy legyen Baján kori KM-beli avar elit sírok vs régi, 6. sz.-i - ha egyszer azóta élnek ott - kaukázusi avar sírok génkészletének alapos vizsgálata és összehasonlítása. Hamar kiderül, hogy közeli rokon népek voltak-e, vagy sem. S akkor már mindegy is, milyenek a mai génjeik. No, hajrá, jó munkát!
Jó én ezt értem, de mégse ugyanaz a hangalak és a kiejtés teljesen a 8 láb és a polip görög megnevezése közt. Persze 8 lábú is, az sem vitás. De mi az oka ennek a különbségnek?...:
A 8 lábú átírással így fest: "októ podia"-- kábé így is ejtve, vége Á
A konkrét polip meg itt nekem "chtapódi" -- és ezt "H" szerűen ejtik az elején, itt "htápódi" féle kiejtést hallok leginkább. Biztos hogy ez 1 dolog?... Mert ebben a formában nincsen ott a 8, semmiféle "OKTO" dolgot nem mond ki előtte. Minden helyen ezt a "CHTAPÓDI" átírás van megadva, a leírás sem OKTO kezd, hanem a görög X jellel, ami átírva CH jelen szóban, azaz ebben a hangalakban nem találom a nyolcat meg...
Hát, az biztos nagyon bonyolult, és feltétlenül többszörös egyetemi tanulmányokat igényel, hogy felfogja az emberfia, hogy egy nyolc egyforma végtagú élőlényt vajh miért neveznek "nyolclábú"-nak. :)
Az ógörögben még "b"-ejtettek/írtak (a birka az ókorban is azt mondta "beee", s ez szerepel korabeli feljegyzéseken, mint egy egyetemi nyelvészproftól megtudtam :) , mikor én is rákérdeztem erre), de az idők során ez a kiejtésben "v"-re változott náluk, míg a betű írásképe megmaradt. Viszont addigra már elterjedt a latinban, stb., még mint a "b" - hajdani - görög megfelelője.
Hogy miért változott meg a betű kiejtése, annak okát nyelvtörténészektől kérdezd.
Pl. a Balkánra bevándorolt szlávok hatása, vagy, mit tudom én.
(A nyelvészek szerint valami nyelvfejlődési törvényszerűségféle az ilyen, bár nyilván nem eleve kőtáblába vésett, hogy majd így legyen, vélhetőleg azért volt valami kiváltó oka.)
A mostani "b" ejtésű betűjük egy dupla betű, az "mp" (μπ). Mint pl. nálunk az "sz", "cs", "zs".
Még néhány görög szó, mert most épp ez van terítéken. Kicsit nézelődünk, és máris ilyesmikbe botlunk bele:
Magyar elől:
KAPA---SKAPÁNI : ugye észrevesszük a kapát ott.)) Ez már ilyen bujdosó kapa lesz, lehet elkövetett valamit hogy kicsit bujkálnia kell, de attól még ez a kapa. Kapálni meg magyarul lehet, mert ott rejlik a titok a KAPA szóban, hogy a földbe beleKAP a szerszám.
AGYAGPALA ---- SCHISTÓLITHOS : és akkor mi van, kérdezhetnénk... Ha azt mondom hogy ezt anno kézzel CSISZOLták, akkor akkor... Nekem akkor nincs több kérdésem, újabb "véletlen" lesz ez.))
EGÉSZSÉGES---- YGIÍS : megint elfordíthatjuk a fejünk, de nem érdemes. Ez az EGÉSZ szó elcsúfítása lesz. Ami ép és EGÉSZ az EGÉSZséges. Magyar minden.
És egy igazi ínyencség a végére. Itt már tényleg el kell fordítania a fejét annak, akinek nem ízlik ha szembe jön vele a valóság.)) De én inkább azt mondom nézzünk csak vele nyugodtan szembe, az igazság felszabadít.)) :
POLIP----CHTAPÓDI : Tömören ennek az élőlénynek CSápjai vannak, azon meg TAPADókorongok helyezkednek el. Ott van benne magyarul a görög nyelvben. A TAPAD ige mindenképpen...
Nem kell semmit elölről kezdeni. A SZER-SZOR és társai alapértelme a sokSZORozás. A SZÓR igénk tán nem erről szól?... Dehogynem, SZERte szét SZÓRjuk a magokat, ergo sokSZORítjuk ezáltal. A sokszorítás a fő értelme a SORoknak is és a SZORzásnak is, és a görög kazalnak is.
Azt hogy a számomra nyilvánvalóan magyar alapszót (ami logikusan odaillő is egyébként) milyen módon és mikor mely okból módosítja meg a görög vagy torzítja, ez már inkább a te asztalod lesz, amennyiben valóban a görög nyelv tudója vagy. Én azt mutatom be ezen bizonyos leírott esetekben, hogy a görög hangalakok mögött magyar alapszót ismerhetünk fel. Attól még felismerem a KALIBA szót, mert ők KALIVA mondják épp ki. Kiváltképp ha kunyhót neveznek meg ezzel. Akkor különösen fel fogom ismerni. De tényleg, ha már ez feljött, akkor már megkérdezem, hogy mi okból mondják V hanggal ők ezt?... Gondolom te tudod akkor ezt... Én is tudom, hogy a B-t ejtik V-nek, de az okát hátha tudod ennek.
De belehallgattam most görög beszédbe, hát én S-re hajazó hangot is hallok az SZ-ek mellett. Épp ennél a SORÓS, SORO szónál többek közt: "VÁLTE TO SE ÉNA SORÓ" középen egyértelműen SZ hangzik el, az utolsó szó sokkal inkább S-re hajaz. De nekem mindegy is hogy ejtik, ez a SOR szavunkból lehet képezve
A só, és sperma nem ide tartozó, nem SZ_R hangvázas SZER-SZOR gyökerűek. A sperma a SZAPorodás SZAP gyökszavához tartozó szó. Ahogyan a SPÓRA is ugyanilyen értelmű. SPÓRA-SZAPORA, láthatjuk itt is a közös mássalhangzóvázat, meg hát a közösíthető értelem összekapcsolja őket. Ezek már nem a sorral függnek össze, SZ_P (S_P) vázasak, amazok meg SZ_R vázon helyezkednek...
Ja a SÖRÉT még, ha már írtad: Ez is SZ_R váz, itt S_R formában. Itt is sokSZORosító értelmű a szó. Nagyon is köze a szóráshoz is, hát öntvénytisztításkor "sörétszórás" fordul elő, illetve lövedékek esetén is szórt (szorzott) golyók lesznek ezek...
Akkor máris kezdheted elölről az okfejtést, lévén se a sót, se a spermát nem sorba szórjuk (lásd akár Biblia, "elszórja magját"). A földbe a magot már lehetne úgy. De a vadkacsát söréttel szintén nem.
Ugyanis a görögöknek nincs rövid o-juk és hosszú ó-juk, csak egy általános hangsúly jelük.
(Amit meghatározott szabály(ok) szerint használnak a szavaikban. Pl. a szótagszámtól függ, hova, melyik magánhangzóra teszik ki.)
Honnan tudod, hogy az ő "o"-juk helyébe melyik szóban melyik magyar "o"/"ó" kell?
Elég lesz nekünk a SZOR formátum is a görög halom/kazal dologgal kapcsolatosan. A SZER-SZOR-SZŐR-SZÉR és stb. SZ_R (S_R is működik gyakorta) mássalhangzóváz SZOR(zás) értelmű, sokSZORosító értelmű. ÉPP legutóbb nemrég itt az "5479" sorszám alatt érintettem a témát, majd két tucat szóval illusztrálva, de igény esetén a többszöröse is írható rájuk még..
Na most a kazalrakás lényege épp ez, sokszorosítjuk őket, SOR-ba rakjuk őket jó SZORosan egymás mellé, illetve egymás tetejére helyezve. Én a SOROS szót állapítottam meg, de a SZOROS szó is ugyanúgy átadja a dolog lényegét. Mármint a SZOR sokSZORosító gyökszó. Ez egy gyökszó, jelentése van. A --SZOR---SOR--SOROS--SZOROS összefüggnek. A SORba rakott tárgyak mennyiségben SZORozva vannak, a SORBA rakott elemek gyakran SZORosan vannak helyezve. Erősen rokonértelmű történetek ezek.
A FESZTIVÁL szót én másból építeném, nem fogjuk elhinni de megint magyarul érthetjük ezt is meg könnyen. Alap a FESZ gyökszó/szótő, kinek hogy tetszik. Na most ez a FESZít, FESZ-ül, FESZ-eng, FESZ-ültség. FESZ-t és a többi szónak alapköve hogy úgy mondjam, ez a FESZ az igazi szótő, a többi már mindig rag/toldalék, valamiféle bővítmény jön utána, ami egy újabb szó is lehet.
A FESZtiválok lényege hogy ilyenkor elengedik magukat az emberek, oldott a hangulat és igyekeznek mindenféle FESZ(ültséget) TÁVOL tartani. TIVÁL- TÁVOL. FESZ-TÁVOL van, most ünneplünk és buli van a placcon ! Nincs FESZ, TÁVOL van. És ez nem hülyeség, de még fokozzuk egy kicsit.)) Ott van a FASZ, az is a FESZ témaköre. A pöcs és a fasz közt komoly különbség van: a pöcs nem harcra kész, az nem FESZül. De a FASZ már faszulna ha volna ilyen igénk. Így meg FESZül továbbra is, ez már harcra kész. De az A hangalakkal már a FA hasonlat is a szóba kerül, hiszen a fák is állnak. Tudatosnak látszó szóképzések ezek.
Úgy is lehetne mondani, hogy itt aztán minden faszra megvan a magyarázat.)) És mindenre az anyanyelvünkön ! Vulkán ügyben a füstös magyarázat kézenfekvőbbnek látszik nekem. De a vulkánokban nem kis FESZ is tombol, így sem épp hülyeség a dolog, de ha így is közelítenénk meg, akkor is az anyanyelvünk indokolná ezt meg érthetően...
Szóval fogalmad nincs, mi a nyelvtanban a ragozás.
Pedig az igeragozás szót olvashattad/hallhattad párszor életed során, ha máshol nem, az általános iskolában.
Ettől - tudásbeli hiányosságodtól - függetlenül, a magyar persze lehet gyöknyelv, engem semennyire nem zavar, ha az. (Ha viszont az egyik az, a másik nem - te mondád :D -, hogyan lennének rokonok? Mert ugye innen indult ki a beszélgetés - valódi vitának inkább nem nevezném ... -, a csángók és az ógörögök nyelve közötti állítólag jól látható rokonságból. Lásd, csak úgy "hemzsegnek".)
Amúgy pontosítom a korábban általam erről írtat, lévén a görögben (is) nem 6, hanem többször 6 esete van az igeragozásnak, lévén ők is megkülönböztetik az igeragozás során az igeidőket is.
Ragozás az, amikor értemet hordozó gyököket rakunk egymás után, hogy módosítsa az első, szó eleji gyököt. Azért hangsúlyos a magyarban az első gyök, mert az határozza meg a szó alapértelmét.
Ugyanis a magyar gyöknyelv, a görög viszont nem az.
