Torzult szabadságfelfogás szimbóluma vagy jól felfogott gazdasági érdek számukra?
Vajon leosztották már egymás között, hogy legalizáció esetén melyikőjük hol nyit majd drogosboltot? felosztották már a területet mint a maffia?
Tuti üzlet lenne kiváncsi fiatalok és drogfüggők nem kevés pénzzel való lenyúlását legalizálni.
Szerintem egy fontos szempont ebben a vitában - és ezt nagyon ritkán lehet hallani - hogy a Btk. a közegészségre veszélyes bűncselekmények között határozza meg a kábítószerrel való visszaélést. Azért büntetendő tehát Magyarországon a kábítószerek saját fogyasztás céljából történő tartása, mivel az veszélyt jelent a közegészségügyre. Önmagában ugyanakkor a közegészségügy veszélyeztetése nem jelent okot a tiltásra (sok egészségre veszélyes tevékenység legális), hiszen a büntetőjog ultima ratio jellegéből az is következik, hogy ennek a veszélynek el kell érnie azt a fokot, ami már nagyobb kárt jelent, mint a büntetőeljárás kárai, illetve a büntetésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie az elérendő céllal - a közegészség védelmével.
De vajon mi a közegészség, amit védeni akarunk? A WHO definíciója szerint az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes fizikai és szociális jóllét állapota. A 90-es években az ENSZ WHO ottawai kartája tovább fejlesztette ezt az egészségfogalmat, és rámutatott, hogy az egészség nem lehet öncél, csupán eszköz a boldogabb élet megteremtésére. Az egészség megőrzésére legalkalmasabb eszközök között említi a megfelelő környezeti tényezők kialakítását, a kockázatnak kitett közösségek érdekérvényesítő képességének és a személyes ellenállási képességek fejlesztését. A közegészségügynek a karta szerint nem úgy kell működnie, mint a társadalmat felülről az egészségre leselkedő veszélyektől és betegségektől megóvó intézményrendszernek - hanem a társadalommal szorosan együtt dolgozó egészségmegőrző és nem elsősorban betegségelhárító struktúraként. A Nemzeti Drogstratégia szintén a holisztikus (tehát a teljes embert figyelembe vevő) megközelítést ajánlja a drogproblémák kezelése területén - ez pedig lehetetlen az ember (a droghasználó) teljes konszenzusa nélkül. Egyik dokumentum sem emeli ki a büntetőjog szerepét az egészség védelmében, bár kétségtelen, hogy vannak cselekedetek, amelyek önmagukban és nagy valószínűséggel olyan tetemes kárt okoznak a közegészségügyre, ami indokolja kriminalizálásukat (pl. ha valaki mérgező anyaggal szennyezett ételt árul a piacon vagy ha valaki kiskorúnak ad el valamilyen bódító szert).
A legtöbb esetben azonban a közegészséget veszélyeztető cselekedetek szankcionálására a szabálysértési eljárások megfelelő keretet biztosítanak. A tiltott magatartásokat két nagy csoportba lehet osztani: a malum per se (önmagában rossz) és a malum per prohibitum (rossz, mert tilos) csoportra. A malum per se bűncselekmények büntetésével kapcsolatban senkinek sem merülhet fel kétsége, ugyanis ezek közvetlen kárt okoznak egy másik személynek vagy személyeknek (pl. emberölés, rablás, testi sértés stb.) - ezen bűncselekmények közös vonása, hogy mindig konkrét áldozattal rendelkeznek. A malum prohibitum csoportba tartoznak azok a cselekedetek, amelyek önmagagukban morálisan nem tekinthetők elvetendőnek és nincs közvetlen áldozatuk - egyfajta társadalmi konszenzuson alapulnak. Ilyen például a KRESZ: önmagában a jobb- vagy baloldali közlekedésnek nincs erkölcsi tartalma, viszont ha valaki a szembejövő sávba átlép, azzal veszélyeztet másokat, ergo büntedendő. Ebbe a körbe tartozik a droghasználat büntetése is - a droghasználó ugyanis nem rendelkezik konkrét áldozattal. Míg a malum per se bűncselekmények legitimitását nem kell alátámasztani hatékonyságvizsgálatokkal, addig a malum prohibitum jogszabályok bevezetését gondos elemzéseknek és jól megalapozott érveknek kell megelőznie, és elfogadásuk után is folytoson monitorozásra és felülgondolásra szorolnak. A malum prohibitum törvényeknek csupán a szükségességi-arányossági elv szerint szabad korlátozniuk az alapvető emberi jogokat, amelyek jóval nagyobb súllyal esnek latba, mint a törvény által kitűzött elvárás vagy cél. A közegészségügy megóvása érdekében nem börtönözhetünk be embereket pusztán azért, mert egészségtelen (pl. mozgásszegény) életmódot folytatnak vagy egészségtelen tevékenységet folytatnak (pl. cigarettáznak), csupán arányos és szükséges szabályokat fogadhatunk el arról, hogy az ilyen negatív jelenségek visszaszorítását megkönnyítsük (pl. dohányreklámok korlátozása, iskolai testnevelés kötelezővé tétele stb).
A kábítószerhasználat büntetésére tehát a jogállamiság keretei között csak akkor lehetne mód, ha bebizonyosodik, hogy az adott tevékenység olyan óriási fenyegetést jelent a társadalomra, az alternatív módszerek a probléma kezelésére már annyira kimerültek, a büntetés prevenciós ereje pedig olyan hatékony és bizonyított, ami szükségessé teszi a büntetést, sőt, annak nem is a szabályértési, tehát enyhébb, hanem a legsúlyosabb, a büntetőjogi formáját. Erről azonban szó sincs: a drogok használata önmagában nem feltétlenül és még csak nem is többségében vezet komoly egészségkárosodáshoz, csupán a problémás droghasználati minták. Ezeknek a problémás droghasználati formáknak a megelőzésére és csökkentésére viszont rengeteg bizonyított hatékonyságú módszer létezik a drogprevenciótól az ártalomcsökkentésen át a rehabilitációig. A büntetőjog elrettentő erejét ugyanakkor nem csak hogy nem bizonyítja semmi, de az elmúlt évtizedek tudományos vizsgálatai éppen azt mutatták ki, hogy a szigorúbb vagy az enyhébb büntetőjogi szankciók, esetleg a szankciók hiánya vagy jelenléte önmagában egyáltalán nem befolyásolják komolyan a droghasználati trendeket.
"Legalizációt kérni olyasmiért ami ilegális, és még ráadásul káros is, nem csak magára a fogyasztóra,hanem az egész társadalomra,már bűncselekménynek számitható"
A kár-elv.
Az egyéni szabadság legelszántabb hívei is egyetértenek abban, hogy a kár-elv a szabadság korlátozásának megfelelő indoka. A drogfogyasztás kriminalizálása mellett érvelők egy igen jelentős része úgy gondolja, hogy a drogfogyasztás nem magánügy, társadalmi kihatásai jelentősek, s akár van arra nézve konkluzív érv, hogy az egyén nagymértékben károsítja az egészségét, akár nincs, nem ez a döntő kérdés. Mivel a drogok másoknak kárt okoznak, ezért tiltani kell fogyasztásukat. Álláspontom szerint a kárelv a drogfogyasztásra alkalmazva további két önálló kérdésre bontható, amelyek külön tárgyalást igényelnek. Az érvelések közös vonása, hogy egyik sem tud arra hivatkozni, hogy maga a kábítószer-fogyasztás közvetlenül okozna olyan kárt, amely a fogalom központi, senki által nem vitatott eseteihez tartozik. Az egyik szerint (1) a drogfogyasztás közvetett, de szoros kapcsolatban áll a károkozás központi eseteivel, míg a másik (2) a kár fogalmát kívánja kitágítani.
(1) Az első argumentum úgy szól, hogy maga a kábítószer-fogyasztás ugyan nem okoz kárt másoknak, de gyakran együtt jár olyan cselekedetekkel, amelyek vitán felül álló - s időnként a legsúlyosabb - esetei a károkozásnak, ezért a kábítószer-fogyasztást is büntetni kell. Vagyis a kábítószer-fogyasztás elősegíti a bűnözést. A büntetőjog kétségtelenül ismer olyan bűncselekményeket, amelyek önmagukban nem okoznak kárt, de olyan módon növelik a kár bekövetkeztének kockázatát, ami indokolttá teszi a szóban forgó cselekedetek büntetését. Az ittas vezetés például önmagában nem okoz kárt, de olyan mértékben veszélyezteti mások biztonságát, hogy már ez is indokolttá teheti a kriminalizálást. Ennek az érvnek a sikere azonban több további premissza helyességétől függ. Egyes drogfogyasztók, csakúgy, mint a férfiak, fiatalok, érettségizettek vagy alkoholt fogyasztók csoportjának bizonyos egyedei, követnek el bűncselekményeket. A kriminalizálás híveinek egyrészt azt kell bizonyítani, hogy a drogfogyasztók között ez az arány lényegesen magasabb, figyelmen kívül hagyva természetesen azokat a bűncselekményeket, amelyek magával a drogfogyasztással valósulnak meg. S bár egzakt mércéje nincs ennek az összefüggésnek, e tekintetben is kézenfekvő az alkoholt fogyasztókkal való összevetés. Ha kimutatható, hogy a két csoporton belül a bűnelkövetők aránya nem tér el lényeges mértékben, akkor ez önmagában is súlyos érv a kábítószer-fogyasztás kriminalizálása ellen. A közvéleményben az a kép él, hogy a tipikus kábítószer-fogyasztó bűnöző életmódot folytat s közvetlen veszélyt jelent másokra. A jogalkotónak azonban, amikor bűncselekménnyé nyilvánít egy magatartást, alá is kell támasztania ezt az állítást, s bizonyítania kell, hogy ez jellemzi a tipikus kábítószer-fogyasztót. De ebből a szempontból is csak akkor van létjogosultsága a különböző kábítószereket fogyasztó csoportok azonos kezelésének, ha a bűnözéssel való korreláció az egyes csoportok esetében megközelítőleg azonos. Egy bizonyos csoporthoz tartozás és a bűnözés közötti összefüggés azonban nem elegendő indok ahhoz, hogy a csoport tagjait pusztán a csoporthoz tartozás okán büntessük. Ad absurdum, ha egy bizonyos etnikai csoporthoz való tartozás esetén a bűnelkövetők aránya lényegesen magasabb lenne az átlagnál, akkor ez önmagában a büntetőjogi felelősségre vonás alapja lehetne. Szemben azonban az etnikai hovatartozással, amely nem utal érvényes kauzális mechanizmusra, a kábítószer-fogyasztás lehet a bűnelkövetés oka. A kriminalizálás híveinek azonban valószínűsítenie kellene, hogy a jelentékeny korreláció az esetek nagy részében valós okozati összefüggést takar. Ez azonban fölöttébb nehéz vállalkozás, hiszen a korreláció nem zárja ki, hogy mind a bűnözés, mind a kábítószer-fogyasztás egy harmadik közös okra vezethető vissza, vagy hogy az oksági mechanizmus fordított, s nem a kábítószer-fogyasztás a bűnözés oka, hanem megfordítva, a bűnöző életmód a kábítószer-fogyasztásé.
"Drogosokkal csak az ambulancián,kórházban lehet szóba álni! Bizonyitott, ők
krizisben, vagy hatás alatt hajlamosak a bűncselekmény elkövetésére. Krizisben,azért hogy anyaghoz jusanak, hatás alatt pedig mert cselekvésképességük beszűkült. "
Dr. Kukorelli István alkotmánybíró különvéleménye http://www.iif.hu/netacgi/ahawkereuj.pl?s1=&s2=&s3=&s4=&s5=&s6=&s7=k%E1b%EDt%F3szer&s8=&s9=&s10=&s11=Dr&p=1&SECT5=AHAWKERE&r=1&d=AHAW&u=/netahtml/ahawuj/ahawkere.htm&op10=and&f=G&op11=and&op7=and&op8=and&op9=and&l=20
A tiltott drogok fogyasztása esetében az Alkotmánybíróság kiinduló feltételezését is vitatom. Magyarországon a kábítószer-fogyasztás nem egy szűk társadalmi csoport deviáns viselkedése. 2002-ben végzett országos felmérés szerint a 15-17 éves diákok 21,5 %-a használt már tiltott drogot. (Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. 2003. Budapest, Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium, 2003, 54.) A fővárosban 2001 óta a 18-35 ivesek több mint 30 %-áról mondható el, hogy már kipróbált tiltott drogot. (Uo. 57.) 2003-ban végzett országos vizsgálat kimutatta, hogy a 18-65 évesek 6,5 %-a fogyasztott már kábítószert. (Paksi Borbála: Drogok és felnőttek. Budapest, LHarmattan, 2003, 40.) Tehát a magyar társadalom széles körét érintő szociális kérdésről van szó.
Vitatom azt az előfeltevést is, amely nem vet számot az alkoholfogyasztás és a dohányzás miatti hátrányokkal. Az elmúlt három évtizedben az összhalálozás 10, 4 %-át az alkohol, 19,6 %-át a dohányzás okozta. (Az alkohol hatása a halandóságra 1970-99 között Magyarországon. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2003, 7.; A dohányzás hatása a halandóságra 1970-99 között Magyarországon. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2002, 7.) 2003-ban közel 1 millióra becsülték az alkoholbetegek (alkoholisták) számát. (Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 2003. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2004, 115.) Az alkoholfogyasztás nemcsak az ember saját halálában juthat szerephez, hanem mások életének és egészségének veszélyforrása is lehet. 2003- ban az ittasan okozott közúti közlekedési balesetek közül 2451 járt személysérüléssel vagy halállal. (Uo. 123.) Az 1990- 98 közötti időszakban elkövetett valamennyi ismertté vált, halált okozó élet elleni bűncselekmény elkövetőjének több, mint 20 %-a a cselekmény elkövetésekor közepes, vagy súlyos alkoholos befolyásoltság alatt volt, és az elkövetők csupán 20%-a volt józan életvitelű. (Dr. Kránitz Mariann: Zárójelentés a rendszerváltást követően 1990-1998 között elkövetett emberölések IM-OKRI közös kutatásáról. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási Osztály, 33. Kézirat.)
Mindezek miatt a többségi határozatban foglalt érvek nem elégségesek a tiltott és a nem tiltott drogok közötti különbségek kimutatására és az alkotmányjogi következtetések levonására.
"Legalizációt kérni olyasmiért ami ilegális, és még ráadásul káros is, nem csak magára a fogyasztóra,hanem az egész társadalomra,már bűncselekménynek számitható!"
1, azért az illegális dolgot kell legalizálni, mert a legálisat ugye már nem lehet.
2, nemtudom mi a károsabb a társadalmora, az ha tiltás, büntetés, üldözés, félelem, előítéletek, alivlág van, vagy ha szabályzott keretek között való fogyasztás.
3, Szerinted az aburtuszt engedélyezni, vagy tiltani kellene? Mert pl az abortusz esetében nem egyszerű hangulat javításról van szó, hanem egyes vélemények szerinte gyilkosságról. Na azzal m ivan?
"Túl nagy demokratikus teret engedni a drogosoknak,azoknak akik,hatás alatt vagy az nélkül,eltompitott intelektuális képeséggel rendelkeznek,csak anarhiázoz vezet!"
drogosoknak? légyszives foglmazz pontosabban. Meg mi ez az eltompított intelektuális baromság? légyszives gondolkozz mielőt hülyeségeket írnál.
"Drogosokkal csak az ambulancián,kórházban lehet szóba álni!"
már megint ez a "drogosokkal" Én szerinted drogos vagyok? ki a drogos? Aki egyszer kirpóbálta az már drogos? fogalmazz kicsit konkrétabban.
"Bizonyitott, ők
krizisben, vagy hatás alatt hajlamosak a bűncselekmény elkövetésére."
Ezt az állítást mire alapozod? túl sok amcsi filmet néztél.
"Krizisben,azért hogy anyaghoz jusanak, hatás alatt pedig mert cselekvésképességük beszűkült."
Hihetetlen vagy. Kapcsold ki a dvd-t és próbálj kicsit racionálisabb lenni. Túl sok volt neked a miami vice.
"Nekem személy szerint elég sok bajom volt már a füvesek megbízhatatlanságából és dekoncentráltságából. Például az egyik zenekarom dobosa nem volt képes koncentrálni lemezfelvétel alatt, és állandóan elszúrta"
Most képzeld el ha tajték részegen még az dobverőt sem bírná megfogni. Az mennyivel jobb.
"Nem az a bajom, hogy füveztek, hanem az, hogy emellett emberek közé mentek, dolgozni próbáltok, és mások munkáját/életét cseszitek szét a nagy lazaságotokkal."
Ekkora baromságot. Ha részegen megyek be dolgozni, az jobb? "há má persze hogy job mer az mán legális" Ittasan sem mehetek emberek közé?
"Felőlem szívjatok, csak zárkózzatok be közben egy szobába, és ki se gyertek, ha lehet."
Mint ahogyan azt a brit kábítószerekkel való visszaélést vizsgáló bizottság (Advisory Council on the Misuse of Drugs) 2001-es jelentése is megállapítja, "a kender alkalomszerű használata csak ritkán okoz jelentősebb egészségügyi károsodást a máskülönben egészséges személyek számára." Márpedig a marihuánafogyasztók túlnyomó többsége az alkalmi fogyasztók táborába tartozik. A fennmaradó kisebbség, a napi rendszerességgel fogyasztók számára valóban okozhat ugyan a marihuána tartós károsodást, azonban még ezek a károk is csak ritkán igényelnek klinikai kezelést.
A témában talán leggyakrabban használatos kifejezés a drogos vagy kábítószeres szó, melyek jelentése tisztázatlan. Míg a szaknyelvben e kifejezésekkel a drogfüggőket jelölik, addig a köznyelvben gyakran a drogokat valaha életükben használók értendők alatta. Az ellentét azonban lényegesen mélyebb problémát takar, nevezetesen a differenciálás hiányát a droghasználat intenzitásának igen széles skáláján; ami elsősorban a köznyelvi használatra igaz. PEDIG AZ ILLEGÁLIS SZEREKKEL SINCS MÁSKÉPP, MINT PÉLDÁUL AZ ALKOHOLLAL, ahol a skála a teljes absztinenciától, a szociális és alkalmi alkoholfogyasztáson át a súlyos alkoholizmusig (és annak is számos fajtájáig) terjed. Droghasználat esetében leggyakrabban a Marihuána és Drog Abúzus Elleni Nemzeti Bizottság felosztása használatos, amely a drogfogyasztás ötféle viselkedésmintázatát különíti el. A kísérletező életében összesen tíznél kevesebb alkalommal használ drogokat. A szociális-rekreációs használó megközelítőleg hetente használ drogot, de azt mindig valamilyen társadalmi aktivitáshoz, kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz kötődően teszi. Ilyen droghasználat jellemzi többnyire a hétvégi, táncos szórakozóhelyek látogatásához kötött amfetamin- vagy ecstasyhasználatot. A szituációs droghasználó ennél gyakrabban használ drogokat, de ezt többnyire abból a célból teszi, hogy kezelni tudjon valamilyen, a számára problémás helyzetet, feladatot. Ilyen típusú használat jellemzi például azt a személyt, aki a számára feszültséggel járó helyzeteket (pl. ismerkedés, társas helyzetekben való szereplés) igyekszik az alkohol vagy egyéb szorongásoldók segítségével kezelni. Az intenzifikált használó hosszú időn keresztül naponta használ valamilyen drogot, míg a kényszeres használó ezt naponta többször, illetve folyamatosan teszi, hosszú időn át.
Inkább te menj el egy orvoshoz és tedd fel neki a következő kérdést: Létezik-e kontrollált marihuánahasználat? Elolvastad te a 371-es hozzászólást? Ha igen, akkor min vitázunk?
"Bárki számára nyitva áll a lehetőség, hogy érveket vonultasson fel érvek ellen. Aki erre nem képes, az kezd fröcsögni és személyeskedni. Egyszerű ez, mint egy darab kő, nincs mit ragozni rajta...Konfliktusokra szükség van, azok viszik előre a világot és a gondolatokat."
"Igen, szeretek drogosokkal személyeskedni. Baj? Nem bírod a gyűrődést?"
1, nem vagyok drogos
2, ha személyeskedsz, az azt jelenti, hogy indulatból írsz és az érveid nem reálisak.
3, baj
4, ne viccelj
"Na, ez az, amiben tévedsz, ugyanis mind önmaga, mind a környezete számára hatalmas veszélyt jelent. Ez tény, ezellen ellenkezni butaság."
Kicsoda micsoda? Miért is jelent veszélyt? talán túl széles a mosolya? Ez tény lenne? ne nevettes. Mennyivel veszélyesebb egy ember, aki füvezik mint egy részeg?
"Aki droglegalizációért harcol, az 99%, hogy drogos. Normális ember nem csinál ilyet."
Látod, megint hülyeségket írsz. Eből látszik, hogy valami nincs rendben veled. Mintha indulatból írnál ilyen baromságokat. Kicsit sok az előítéleted. Minden rendben van veled?
"A gyilkosságot például nem begyepesedésből tiltják"
Na ez aztán az érv a könnyűdrogok ellen.
"Az öngyilkosság is gyilkosság, a droghasználat pedig lassú öngyilkosság."
ok,de akkor a dohányzás is lassú öngyilkosság nem? meg az alkohol fogyasztás? meg a sok zsíros étel zabálása. ezek is mind mind lassú öngyilkossághoz vezetnek.
Ezek szerint ezeket is tiltanád? És most ne gyere azzal, hogy ezeket ne említsük egy lapon a fűvel, mert pont a te érvelésed miatt lehet egylapon említeni őket. Amúgy meg az öngyilkosságot nem büntetik. Ezek szerint te is dekriminalizálnád a könnyű drogok használatát?
"Szerintem éppen az a begyepesedett, aki minden tiltást fel akar oldani a "szabadság" nevében."
Nem akar senki sem minden tiltást feloldani, csak azokat, amik ténylegesen rosszak.
Neked is nagyon ismeretlen lehet ez a terület, de ez nem akadályoz meg abban, hogy okostojás legyél. (Gondolom, ezeket amiket írtál, valami kertévés szappanoperából vetted, ugye?)
Ugye rosszul láttam? Ugye ez nem egy hivatalos kormánylapon olvasható? Ugye nem????
Myth: Americans value their "Freedom" and will never stand for masturbation being outlawed. Reality: Masturbatory devices are already illegal in President Bush's home state Texas. The police in San Antonio and Austin aggressively enforce this law.
Szerinted akadémikus, szerintem ismeretek nélkül vagdalkozó, személyeskedő, boldogtalan picsa. Néhány példa, kommentár nélkül:
- Igen, szeretek drogosokkal személyeskedni.
- Na, ez az, amiben tévedsz, ugyanis mind önmaga, mind a környezete számára hatalmas veszélyt jelent. Ez tény, ezellen ellenkezni butaság.
- Aki droglegalizációért harcol, az 99%, hogy drogos. Normális ember nem csinál ilyet.
- Úgy látom, meg kellene tanulnod olvasni.
- A ti érvetek valami olyasmi, mint egy óvodásé, hogy "ha a cigi legális, legyan az a fű is". Ez nem kívánságműsor.
- titeket abszolút nem érdekel a kérdés morális, mentálhigiénés és társadalmi háttere
- a cigi nem hülyít el. Ezért tolerálja könnyebben a társadalom.
- Ha viszont rendszeresen füvezel, akkor meghülyülsz, és nem tudod normálisan élni az életed.
- a droghasználat pedig lassú öngyilkosság (írja ezt az akadémikus egy kenderes topicban!!! :))
- A drogozásnak nem létezik kontrollált és ártalommentes módja
- Amúgy ti vagytok az élő példák, mennyire a markában tartja a drog az áldozatait.
- Néha gondolkozni is kéne, és nem csak szajkózni a divatos irányzatokat
- felőlem minden drogos felfordulhat
és még sorolhatnám. Ha egyszer írnék egy paródiát a szemellenzős, ostoba börtönpártiakról, nem hiszem, hogy magamtól ilyen frappáns állításokat tudnék a szájukba adni.
"Q: In Africa, when they do a clitoridectomy, they use a sharpened rock and no anesthesia and it hurts and they sew the vagina shut and the poor girl gets infected and dies! How can you support that? A: What do you see at the top of this page? Does it say "Operation African Purity?" No, because we aren't in Africa. Each of the complications you reference results from performing the operation without the benefit of modern, sterile medical facilities. That's like saying we shouldn't drink water because Mexicans get diarrhea from drinking water!"
Ja, és aki harcolt a feketék egyenjogúságáért, az biztos, hogy fekete, aki meg a melegek egyenjogúságában hisz, az biztos, hogy meleg, sőt, aki azt gondolja, hogy a nőknek jár a választójog, az biztos, hogy nő, vagy legalábbis bizonytalan nemi identitású férfi :) Nagyon vicces az érvelésed, hogy mást ne mondjak.
Szerintem fel sem fogják a szavaik súlyát. A nácik koncentrációs táborba, Rákosi a gulágra deportálták az embereket, ezek másik országba száműznének bennünket. Az emberi gonoszság mindehol ott van, csak az arcát változtatja az idő folyamán. Csak kérdezem, mint a boszorkányokat, megégetni nem óhajták a fűfogyasztókat?
Az alkohol zavarodottságot, elfolyó beszédet, torzult látást, elégtelen mozgáskoordinációt, rosszullétet és hányingert, légzési nehézségeket, általános érzéketlenséget és eszméletvesztést, légzésbénulást vagy keringési zavarból eredően halált okozhat. Az alkoholistákra másnaposság jellemző melytől kötözködővé, agresszívvá válik, gyakran verekszik és más erőszakos cselekedeteket követ el az alkohol hatása alatt, vagy azt követően másnap. Az alkohol pszichikai és testi függést okoz, az elvonási tünetek kezdeti rosszulléttel, idegességgel, komoly nyugtalansággal, zavartsággal, remegéssel és izzadással kezdődnek, később görcsök, hányás, érzékcsalódások és hallucinációk következnek, ezt váltja fel az esetek 10%-ában halálos kimenetelű delirium tremens. Az alkohol súlyosan károsítja az emésztőrendszert, a keringési rendszert, a tüdők, a vesék, a hasnyálmirigy és az idegrendszer működését, alvási zavarokat, májzsugort, irreverzibilis agykárosodást, az emlékezetműködés tartós zavarát, epilepsziás rohamokat, komoly koordinációs zavarokat és impotenciát okoz. Az alkoholistáknál gyakoriak az étvágytalanság és a különféle táplálkozási zavarok, amelyek erősen csökkentik a szervezet védekezőképességét a betegségekkel és fertőzésekkel szemben. Az alkoholfogyasztók 10 %-a függő alkoholista. Az alkoholisták kezelését a mi zsebünkből finanszírozzák.
"mert a szervezetre amúgy semmiféle hasznos hatása nincs."
Egy kis idézet a Yotengrit című könyvből:
(1994, Máté Imre) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, K+E tanácsadó Bt Palatia Nyomda és Kiadó Kft.
"Kenderes" gyógymódok
A kender ősi gyógynövény, de rostja alkalmas textil előállítására is. A kender- és len-félék ezért útjába kerültek az USA-ból terjedő műanyag szálnak. A versenyt a műanyagszál csak úgy bírta velük, hogy a Cannabis növény egész rokonságát átokkal súlytották, veszélyesnek nyilvánították, "belépőnek" a keménydrogok világába. Magyarország is, a megszokott szolgaisággal követte őket és üldözőbe vették a kendert, az ötezer éve ismert és sokrétűen, eredményesen használható gyógynövényt. Mióta nincs kenderből készült asztma-cigaretta, nem is inhalálható, nem főzhető teának, mert nincs szárított kenderlevél a patikában, megsokszorozódott az asztmások és allergiások száma. A rábaközi "tudók" eredményesen alkalmazták a FENE (rák) gyógyításában, fájdalomcsillapítóként, bőr-allergiák ellen, sőt, görcsök, hányinger ellen is. "Tudós" Nagy Ferenc kezelt kender, lótej-savó és fűzcsíra ázatából készült étellel "sorvadóbénult" (Föltehetőleg szklerózis multiplex)beteget. Sikerült a rosszabbodást megállítania. Kenderlevél füstöt is inhaláltatott. A tudók, javasok kenőcsöket is készítettek allergiás kiütések és egyéb "rossebek" ellen kenderből és méhgyantából (propolisz). A kendert a "bögyöllőrenyheség" (impotencia) ellen is bevetették. Füst formájában idegnyugtatóként, tea formájában a belső - gyomor és bél - idegesség leküzdésére. (...) Táltosaink a kendert étvágytalanság ellen is alkalmazták, súlyban leromlott betegeiknél. Gyomorfekély ellen is használták, és nem csak főzet formájában, hanem egy gyantaszerű kenderkivonattal. Ezt a zöld vadkenderből nyerték. Úgy vélték, ez a kenődő anyag a fekélyre tapad, nem megy át olyan gyorsan a gyomron, mint a tea. Láz esetében még fűz vagy nyír kérgéből nyert főzettel kombinálták. A tüdőt érintő bajok esetében a juhar levét keverték hozzá.
És a tudósok azt is bebizonyították, hogy a dongó aerodinamikailag nem képes repülni.
Örömmel olvasom, hogy bebizonyítottak valamit rólunk, amit nem is tudtunk. Nyilvánvalóan nem tudnál válaszolni arra, hogy pontosan milyen súlyos ártalomról beszélsz, mit jelent a szerényebb füvezés és mennyi idő után következik be ez a súlyos ártalom, a fogyasztók mekkora hányadánál...
