A nyelvűjítás előtti magyar nyelv szókincsének kb. 10 %-a szláv eredetű volt.
Ma is több mint 500 szláv eredetű szót használ a magyar nyelv.
Ezek egy jelentős része a letelepedett földművelő paraszti életformához kapcsolódik, más része viszont a kereszténységgel, az egyház- és államszervezettel kapcsolatos kultúrszó.
Ha nem ismernénk a korabeli történelmet és a Wiik-elméletet igaznak fogadjuk el, akkor azt is állíthatjuk, hogy a szlávok magas presztízsű nép voltak a magyarok szemében, hogy ilyen mélységű és jellegű nyelvi szupersztrátumot hoztak a magyar nyelvbe.
Közvetve tehát én azt feltételezem, hogy a szlávok mégsem voltak annyira alacsony presztízsű népesség (alávetett rabszolganép) a vezérek korában és a korai Árpád-korban, mint azt régebben gondolták a történészek.
Genetikailag is elég közel állunk egyes szláv népcsoportokhoz, pl. a lengyelekhez, horvátokhoz és ukránokhoz.
Persze most megint olyan dolgokat mondtam, hogy egy hónapig vörös posztó leszek a hungarista irányzat szemében.....
" Nem, harmadik módon is: a bejöttek, fele-harmada voltak az itt talált szlávoknak, elmagyarosították őket."
No ez az amire semmi forrás/adat/kozvetett bizonyíték sincs. Mármint, hogy bármiféle szlávot is elmagyarosítopttunk volna.... Ráadásul egy ekkora népességnek a génekben is mutatkozni kellene, de nem mutatkozik...
No most vagy a mai szlávoknak semmi közük azokhoz a "szlávokhoz" akiket elmagyarosítottunk, vagy nincs harmadik mód....
Hagyjad már ezeket a frinc-francos fogalmazásokat, hogy "számtalanszor leírtuk"! Anonymus nem talált ki hun eredetmondát, hanem leírt egy generális igazságot. (Amellett ez valóban a nemességre vonatkozott, de ettől még nem válik üres propagandává, ahogy sugalmazod. Voltak munkaadói, és hozzájuk igazodott, ez minden korban természetes.) Az árpádiak "beolvasztása" pedig egy mese. Ha a vezetői réteg valóban állatlegeltető volt, nem találkoztak a köznéppel, mert másutt éltek. A tizenegyedik századra egységes magyar nyelvű nemzet alakult ki. Ez két módon lehetséges: 1. Nem Árpádék voltak a magyarok, hanem az alávetett népeik, akik az őslakosság közé telepedve elegendő létszámúak voltak a nyelvi egység létrehozásához. 2. Eleve magyarul beszéltek az őslakók, vagy többségük.
A keresztény Skandináviában le tudták jegyezni a germán mitológia és történelem jelentős részét. Nálunk ez nem történt meg sajnos, csak egy kisebb rész maradt meg töredékesen. Lehet, hogy könyvégetés nem volt, mint a spanyolok uralta Mexikóban, de a kereszténység ilyen tekintetben jelentős kultúrális veszteséggel járt. Probléma csak annyi, hogy Izland és Skandinávia sok mindent át tudott hagyományozni a középkor fejlettebb részére, minálunk jóval kevesebb.
Az, hogy az általad is idézett elmarasztaló jelzőkkel illeti a köznép szóbeli hagyományait, hozzátartozott a kor tudósának hivatalosan elvárt arculatához, amelyet kifelé, a külvilág felé képviselt. Ám a leszólás mellett ott a személyes álláspontja is, azaz dicséri a kollégáit, akik nem hagyják elveszni a múltat. Ez az a kettősség, amit alant már fejtegetni kezdtem. Ezért gyanítom a cenzúrát: hangsúlyok és elejtett célzások mindenfelé. Na, de nem akarok Anonymus irányába különösebben elkalandozni, csak egy előttem szóló olvtársra reagáltam.
Anonymus nagyon sok rétegben közli a mondanivalóját. A technikája az, hogy előrebocsát egy logikai feltételt, majd később ebbe a keretbe helyezi a tényeket. Ha nagyon figyelmesen követjük, sokszor az ellenkezőjét találjuk igaznak. Azt hiszem, nem írhatott egyenesben, talán cenzúrára gondolhatunk.
Nem szól megvetően, hiába hajtogatja Győrffy is, olyan, mintha el sem olvasta volna. Itt van például egy részlet:
BOLGÁRORSZÁG VEZÉRÉNEK KÖVETEI ... Háborúikat és egyes hőstetteiket, ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni, higgyétek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek, akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. ...
1. Nem azt állítottam, hogy mindent kiradíroztak, de Izlandon majdnem a teljes saga irodalmat lejegyezték, ez nem történt meg nálunk.
2. Tudomásom szerint maga Anonymus szólt megvetően a nép közötti legendákról.
Györffy György A magyarok elődeiről és a honfoglalásról Osiris Kiadó 2002
128. oldal:
......Megveti a népmondákat a regösök csacsogó énekeit is, viszont értékes hagyományt örzött meg a magyar nemzettségek multjából.....
De idézet Róna-Tas András A honfoglaló magyar nép Balassi Kiadó Budapest 1996 60. oldal:
.....Műfaja regényes történet, amelynek összeállításában a korabeli nemesség sok vezető alakja játszhatott szerepet. Anonymus egyfelől ezek családi hagyományait, másfelöl helynevekhez fűződő vagy általa költött történeti legendákat ötvözött össze. Az a váz amelyre történeteit felfűzte, azonban nyílván az elveszett őskrónika valamilyen másolata volt......Ugyanakkor saját korára Anonymus elsőrendű, nyelvi, földrajzi és névtörténeti forrás. A honfoglaló magyarságra vonatkozóan közvetlenül ritkán és akkor is csak igen nagy forráskritikával használható.......
Azért nem állítanám, hogy Anonymus gúnyolódott a pogány hagyományokon, inkább úgy talán érezte, hogy túlzottan meseszerűek a regék, vagy a kötelező vallásos szemléletmóddal nem férnek össze a motívumok. Több helyen is leírja a regék rövid tartalmát, mert azok szerinte is érdemesek megőrzésre. De egyúttal el is kellett határolódnia tőlük. Akkor ez volt a protokoll.
Fajszot említi biborka taksony előtt nem sokkal. Köztük más nemigen lehetett, legfeljebb Zolta, Taksony apja. Árpád meg Fajsz között viszont valószinüsíthető még valaki. Erre Szabolcsnak van esélye.
"A honfoglalás utáni első két-három nemzedék anyagi kultúrájáról pl. mit tudunk?"
Háááát, te nyilván többet tudsz, mint én, de egy két érdekességre mindenképp ki kell térni, ha már így megkérdezed.
Az első gond azzal van, hogy vannak helyek, ahol a későavar-honfoglaló együttélés kimutatható, vagyis a honfoglaló leletanyag akár a honfoglalást meg is előzheti, és ugyanígy gond van a végével is, hiszen István után sokkal, Salamon király pénzével azonosított honfoglaló sírlelet is létezik.
Taksony a konszolidáló középkori Európában megjelent követeivel és így megmaradt a krónikákban a neve.
Nekünk az izlandiakkal szemben balszerencsénk volt, mert szent István és utódai a legendák jelentős részét a rovásírásunkkal együtt mint pogánysághoz kötő hagyományt kiradírozták. Anonymus is csak gunyolta a megmaradt hagyományt.
Vannak feltételezések Szabolcs, Zolta, Tas nagyfejedelemségéről, de egyértelmű írásos nyom nincs.
1996 ban a Nemzeti Múzeumban a tárok között volt egy vitrin a feltételezett Etelköz területén talált régészeti emlékekről. Itt már több éve monomániás Cato-ként kérdeztem ameddig meg nem untam, hogy ennél a leletekhez képest vajon vannek e újabb leletek, mert se nem románul se nem oroszul pláne ukránul nem tudok. De erre még Quedrák sem reagált.
Szerény javaslatom, hogy ezt a topikot őrizzük meg a hős Árpád nagyfejedelem és a honfoglalás emlékének, a magyarság genetikájának, ill. etnogenezisének célszerű lenne egy másik topikot nyitni.
Nekem ez egyáltalán nem tűnik hülyeségnek,sőt. A 2005-ös Zimonyi könyv részletesen ír az arab forrásokban előforduló "magyar"-ra hajazó alakokból,hát..mindenféle variációja előfordul,és nem is ez a leggyakoribb. Bővebbet nem tudsz mondani,milyen tatár történészek írnak ilyet?!
Én csak megpróbálok mégis tárgyilagos lenni. A matematika azt mondja, hogy a nyelvváltás minden népnél egyszer vagy többször bekövetkezett, ez az alap üzemmód. Ám meg kell hagyni azt a lehetőséget is, hogy vannak, akik sosem váltottak nyelvet, pontosabban fogalmazva egy közös leszármazási és nagycsaládi-törzsi közösség a kezdetektől máig ugyanannak a nyelvnek fokozatait beszélték.
Még hozzáteszem, hogy ezt a középső sávot az ukrajnai refugiumból sokkal intenzívebb paleolitkori népesség színezte, mint az Atlantikum népességét, továbbá a neolitkori vándorlás is módosította, míg ez a neolit vándorlás már csak halvány nyomokban, árnyalatokban érte el a nyugati partokat. Tehát a hasonlóság természetesen úgy van, ahogy írtad, de ennek objektív alapjai vannak.
De nem azért hasonlítanak, mert az angolok kelták. A szigetország a paleolitban népesült be, amikor a földhidak még léteztek. És a kutatások szerint mindenki az ibériai refugiumból rajzott ki. Nagyjából úgy érték el a mai NB-t, hogy azokon a területeken vonultak végig, és nyilván be is népesítették azokat, amelyeket az előbbi szólásom szerint kelta őshazának tekintenek. Közös a forrás. Viszont az északi germánokig Közép-Európa (egy középső észak-déli sáv) a balkáni menedékből népesült, bár emellett jelentős hatás őket is érte Ibériából. Ezért természetes, hogy a nyelv (ami nézetem szerint kérdésesen volt IE) nem az elsődleges rokonságképző elem.
Akkor pontosabban fogalmazok. Az angolok sokkal jobban hasonlítanak genetikailag (már mint Y kromi és mDNS szintjén) az ír-velszi-skót népekhez mint az észak nyugat német-holland-dán népekhez, miközben a nyelvük a germánokéval rokon.
Aki érti megérti: jamaica2 kettő nevet is ezért választottam.
